Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-26 / 141. szám

ELLENZÉK 1 0 4 0 I u n I a % 2 0. t 25 év = 502,324+200 tonna------- I ------r A Panama csatornára Amerika vigyáz A7 Egyesült-Államok, elnöke, Roosevelt, nemrég a „Tuscaluza” eirkaló leclel/.eten utazást tett a l’anania-esatorua kornyéké­re. Két hétig tartó utazása alatt Roose­velt felülvizsgálta a Panama-környéki at­lanti- és cscmlesóceáni erődítményeket, azonkívül meglátogatta Küzépamerika or­szágainak erődítéseit is, biztosítva a ten­ger mellett fekvő országokat, Panamát, Columbiát és Costa-Ricát a csatorna meg- védésére irányuló legmesszebbmenő támo­gatásáról. A PÁNAMERIKAI .VÉDELMI KÉRDÉS Az Egyesült-Államok vezető körei, va­lamint az amerikai sajtó is az utóbbi ido- beu hatalmas érdeklődéssel fordult a Pa- nama-csatorna védelmi lehetőségének kcr- <!ése felé, amelyet „első 6zámu védkér- dússé“ ueveztek ki. Roosevelt utazása szoros összefüggésben vau az Egyesült-Ál­lamok e fontos vérerének biztonságba he­ly ezésével. Mit jelent a Pauama-csalorna és mi a jelentősége az Egyesült-Államok védelmi rendszerében? A Panama-csatorna, vagy ahogy az amerikaiak nevezik, a „nagy át­járó“ ketté szeli Középamerikát és L)é 1 - amerikát, összekötvén az Atlanti- és Csen- o'esóceáu hatalmas vízfelületeit. A csator­na hossza 81.6 km. A csatorna elkészítése 34 évet (1880—1914) vett igénybe és 375 millió dollárt emésztett fel. na esendesőeeáni és karaibi tengeri torko­lata av Egyesült-Államok kezében van. A kubai Guantanamoban, a Virginia szige­teken és Nikaraguában, erős tengeri és légvédelmi berendezések vannak, amelyek m'ui! a csatorna védelmét biztosit jak. A Karaibi-tengerben levő Porto-Rico-szigelet valósággal második Gibraltárrá építették ki. Az itt készült erődítmények felszere­lésére az Egyesült-Államok az utolsó év­ben 27 millió dollárt költöttek. HADIFLOTTA VÉDI A CSATOK- NÁT A. esatornakörnyéki légi tengeri erők a ki vetkező egységekből állanak: 6 tenger­alattjáró, 2 páncélos, 2 aknaszedő és egC3z sereg kis cirkáló. Az, elmúlt év végén a partokon a következő csapatok teljesítet­lek szolgálatot: 39 parti hadosztály I ,A) ágyúval, 29 légclliáritó osztag 116 ágyú­vá: 1 ('7 fényszóróval és 160 I épei liánt ó, golyószórókkal A légi kikötőkben 200 re­pülőgép van, amelyeknek száma nem so­kúia cirri « 375-öt. A gyalogság létszáma 2.‘>ÍK)() ciulier. /, mull évben az amerikai országgyűlés 2~1 millió I loll ári szavazott meg az erő­dítmények tökéletesítésére és foglalkoztak a csatorna kiszélesítésének tervével is. Az európai viszály lappangó nyugtalan­ságot jelent az Egyesült-Államok számára és feszültebbé tette a japán-amerikai kap csőlátókat, amelyek jelentősen emeltek a pUnam i r.utorua erődítményeinek fontos­ságát. Mi :i Panama-csatorna politikai jelentő «I'gr'' A csatorna építésének idején, az kg\* Mamok akkori elnöke, TeoiJj. H...... . <lt kijelentette: «kezdtük földrészünk elfoglalásai Az elnök profetikus szavai csakhamar l.e- tel!t?< dtek. Columbia és Panama államok után, Középamerika többi köztársaságai is az Egyesült-Államok befolyása ala ke­i.dt .S.m Salvador, Nikaragua, Honduras é- a többi. A karaibiai tenger köztarsajá- gai pénzügyileg és adózás tekintetében az Egyesült-Államok felügyelete alá tar­toznak. Az amerikai trösztök és bankok a maguk számára foglalták le ezeknek az országoknak számos nyersanyagát. S a Panama-csatorna révén nagymértékben megnőtt az Egyesült-Államok befolyása I'éíamerika köztársaságaira is. WHKLtaam Nagy figyelemmel foglalkozik a világsajtó a Nemzet Pártjának m egalakulásá vaí Felépítésének történetéhez rengeteg botrány és szélhámosság fűződik, aminek következtében a Panama-név fo­galmi csuszainláson ment keresztül. Azóta használják a Panama-szót a lekicsinylés és zavaros ügyek jel/.őjeként. A Panama­csatorna 1422 négyzetkilométer területet foglal magában. Ezt a területet az Egye­sült-Államok Panama köztársaság kormá­nyától 10 millió dollárért vette meg s ezen- ki vül évi 250 ezer dollár bérlet fizetésére kötelezte magát. A csatorna gyakorlati jelentőségéről számot adhatunk magunknak, ha figye­lembe vesszük azt, hogy megnyitásával az, atlanti- és csendesóceáni útvonal bosszú­sága felére csökkent. F.nnek következté­ben a Newyork és San Francisco közt le­vői távolság 14.000 kilométerrel rövidült meg. Eddig Délamerika megkerülésével, a Magelán-szoroson át vezetett az útvonal. Az angliai Liverpool és a San Francisco közti távolság 9500 kilométerrel lelt ki­sebb. 1939 augusztus 15-én ünnepelték a Pa­nama-csatorna elkészítésének és üzembe­helyezésének 25 éves „ezüst lakodalmát“. Ez alatt a negyedszázad alatt a csatornán 103.122 hajó ment keresztül, 502 millió 324.200 tonna értékben. A CSATORNA STRATÉGIAI ÉS POLITIKAI SZEREPE De a Panama-csatornának nemcsak gaz­dasági jelentősége van az Egyesült-Álla­mok szempontjából. Stratégiai és politikai szerepe is igen jelentős. Közismert tény, hogy az Egyesült-Államok keleti és nyu­gati partvédelmüket a tengeri haderő mi­nél gyorsabb átcsoportosítására alapozták. Az utóbbi liz év gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy az egész amerikai hadiflotta 48 óra alatt képes átkelni a csatornán. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a csa­torna idegen államok hajói elől bármikor elzárható, megértjük az Egyesült-Államok nagymérvű gondoskodását a Középameri- kában fekvő erődítések iránt. Mi fenyegeti a Panama-csatorna bizton­ságai? Két veszély. Elsősorban veszélyez­tetik a repülőgépek bombatámadásai, ame­lyek kiinduló pontul vagy a középamerf- kai légi kikötőket használhatják, vagy pe­dig repülőgépanyahajóról indulhatnak ki a nyílt óceán valamelyik pontjáról. Má­sodsorban a szabotázs lehetőségének ve­szélye jöhet számításba. Az utolsó évek­ben számtalan kémszervezetet lepleztek le, amelynek egyedüli feladata a Panama­csatorna környékén háború esetén a csa­torna felrobbantása lett volna. Elég egyet­len hajó felrobbantása is a csatorna köze­pén, hogy a forgalom hosszú időn keresz­tül megbénuljon. Nagy fontossága van a csatorna bizton­sága szempontjából annak, hogy a csatár­- - ~ - BUKAREST, junius 25 (Radar). Rómából jelentik: Az olasz lépők bukaresti tudósítói nagy cikkekben számolnak he lupjaiknak a NUF-ruik (Ijedsége vezetése alul ti egységes Nemzet- Tárttá való átalakulásáról. A Popolu di Roma szerint az egységes Nemzet-Párt megalakulása annak a ler- n-észetes evolúciónak következménye, mely a politikai pártok feloszlatásával l'/dó-buri kezdődött meg. A Nemzet-Párt tiiegalukulása újabb lépést jelent jobb fe­lé és alkalmat ad mindenkinek arra, hogy tevékenységét e párt kebelében fii) lat hassa. A Messagero „Totális rezsim Romémiá- hun" rimii cikkében uzt Írja, hogy az uj pán alapelve ugyanaz, mint u NUF-nul vagyis az, hogy minden egyéni érdeket alá kell rendelni az állam legfőbb érde­kém ek. A Tevere „Evolúció Romániábanu Piccolo „Károly király vezetője a totális politikai pártnak“ cimii cikkében azt Ír­ja. hogy az állam fejének, mint a hadse­reg legfőbb urának a párt élére való meg­hívása uj korszakot jelent Románia tör­ténelmében és uj életet teremt. A Giornale d'Itulia „Károly király to­tális rendszert alakított Romániában“ cí­mű nagy cikkében foglalkozik az uj hely­zettel és azt írja, hogy az uj párt a ro­mán közvéleményt az uj nemzetközi rend követelményeire készíti elő. MAGYARORSZÁGI SAJTÓVÉLE- MENYEK I BUDAPEST. (Rádor!) r.1z összes lapok foglalkoznak a romániai politikai rend­szerváltozással. A „Mai Nap" azt irju, hogy a Nemzet Pártja egy vezérkar veze­tése alatt fog állani, amelyne.lt élére Urda- riunu Ernest udvari minisztert nevezték ki, a párt főtitkaar pedig Moldovan Vic­tor. A katolikus „Nemzeti Újság“ rámutat arra, hogy a Nemzet Pártjába belépnek a volt politikai pártok összes jelentős sze­mélyiségei. Az „Uj Nemzedék“ közli a Nemzet Pártjával kapcsolatos olasz sajtóvélemé­nyékét és többek között ezeket írja: ’Az egységes párt létesítésével Románia is to- lulls állam lett. A nemzetközi események olson fontossá váltak, hogy mindenki ér­zi Romániában, hogy az ország összes la hasúinak egyesülni kell s egyéni érdekei­ket az állam érdekének kell alárendelni. BERN. A svájci lupok szintén hossza cikkekben adnak hirt az uj párt megala­kulásáról s leközlik Giurescu külügymi­niszternek a külföldi újságírók elöli tett nyilatkozatát, mely szerint az uj párt megalakulása uj lépést jeleni a belső meg­szilárdulás utján. BERLIN. (Rador.) Az összes lapok közlik tmnnk a rendelettörvénynek n sző vegét, amelynek értelmében a Nemzeti L jjászületés Frontját a Nemzet Pártjává alakították át. Közlik a törvény Indokoló sít is. Habár a lapok nem fűznek ehhez I az eseményhez saját megjegyzéseket, ab- ^ bői a tényből, hogy milyen formában kő- » znlték a bukaresti tudósítók táviratait és | niilyen címeket adlak a közleményeknek | kitűnik az esemény bel- és külpolitikai fontossága. A német híradóiam sajtóérte­kezletén a német hivatalos álláspont kép­viselői hangsúlyozták, hogy a romániai uj politikai elrendezés jogos és természetes folyamat. Éppen úgy, mint ahogy a nagy népeknek joguk van arra, hogy megold­ják nemzeti kérdéseiket, a kisebb népek- tieli is meg van ez a joguk és ilyen érte­lemben kell tekintetbe venni a romániai politikai éleiben történt változást. f JUGOSZLÁV LAPVÉLEMÉNYEK DELGRÁD. A jugoszláviai lapok nagy cikkekben foglalkoznak az uj párt meg­alakulásának nagy jelentőségével. A Nem­zet Pártjának megalakulása — Írják — Őfelsége Károly király szerencsés kezde­ményezése s uj totális rezsimet vezet be Romániában. SPANYOLORSZÁGBAN ZUHANT LE EGY FRANCIA KATONAI REPÜLŐ­GÉP. Madridból jelenti a Rador: DNB: Jaca közelében egy francia katonai re­pülőgép lezuhant. A személyzet öt tagja éietét vesztette. BUDAPESTEI AZ S$4ván Király Szállodában (VI. Podmaniozk7-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye­lem, központi fűtés, állandó me­leg-hideg folyóvíz. Hit, telefonos szobák. Telefon 202-43, 294-24, Látogatás a Gyilkostónál I CYILKOSTÓ, 1940 juním 25. A székel y lőlek megosztottságát, sajáuígos életük és lélek borulásainak problémáit, a/, ősi talajba gyökerezett ragaszkodást é» sze- retetet alig tudná valami jobban szemléltet­ni, mint a Gyilkostó környéke é» csodás szikláiba néinult történelme. A Gyilkostó, ma már a röghöz kötött, ter­mészetszerűleg nekünk ajándékozott kultú­ra, ahol a természet csodáit, az élet minden Szépségét és gyönyörűbégét egyszerre érez- /.ük az elmúlás iájdalmával. A tó, mely egymásba folyva két részből áll, csendben nyújtózkodik. A viz tükrére fel­lel sodródó apróbb vibrálások uvugtalaoit- ják csupán s a benne levő csonka öreg fe­nyők, mint valami kérdőjelek unottan ágas­kodnak a néző le lé. Este, mint két hatal­mas fekete pont — mely az alvilágból jön — bötétlik s valami néma suttogás üli meg a tavat. Ha tiszta az ég, úgy a belebintett csillagok sokasága tükrözi az eget. Lg és löld ölelkeznek érzéseinkben. Két vi­lág szinc, mint csodás tükörkép, melyet ha lelkesítő fantáziával is nézünk, röhögő sza- tirokat, ölelkező nimfákat és rugdalózó fau­nokat látunk . . . (.sapongo képzeletünk könnyen elkápráz­tat s hallucináció lesz úrrá felettünk. Ha holdas tsle van? Éz még misztiku­sabb. Érzéseinket alig bírjuk egyedül. Ovidius szerint, Persephone! is ilyen érzések között rabolhatták el az Alvilág urai. Mert hiszen ha a Nap Isten, úgy a Hold Istennő s e két nullius/ összefüggő áldását érezzük, melyben az élet legszebb, legmagasztosabb érzése a szeretet kerekedik felül, amely legyőzi a halált s könnyűvé teszi a múlandóság sötét problémáit. Azonban a Gyilkostó csodás szépsége és varázsa nem ebben rejlik. A természet mivoltát, a valóság igazi okát. másképp látjuk nappal. A fantázia sokszor torzképeket szül s elzár az. igazsághoz ve­zető úttól. amikor teljes józanságra van szükségünk, a káprázat ellen. Ha tiszta időheD a nap feljöttél lessük, amikor aranykoronájának csak előretörő fénysugarai ütköznek egv-egy szikla csúcsá­ba. akkor látjuk csak az igazi égi képet, mely ragyogó rejtély kent b i i de ti a Minden- ség hatalmas urát. Amerre nézünk, a hegyláncok sokaságát látjuk. Itt a földből tör a magasba s az ég­gel érintkezik, ott egy hegygerinc vonalában sorakozó sziklák, szirtek változatos alakula­taikkal. Néhol, a belőlük zöldelő élni akaró fonyősudarakkal, melyek közül hol az cg kékje, hol a hegycsúcsok fehérsége világit. Ezek a gyönyörű képek annál élénkebbek, minél magasabbra érünk a kanyargó hegyi utakon. l.ent a siető patak, mely itt-ott már „zúg­va bőgve“ törne le bármilyen gátat, mig egy másik helyen, lassan szomorú zizegés- sei, szép meséket, álmodozva kéklik tova a messzi végtelenségbe. Egyik természetes alagutnál, még déli 12 órakor sem látjuk a napot. Egy másik szik­lában a tátongó mélyedések pedig a felette terpeszkedő sziklából alácsepegő víztől szár­maznak. Itt már nedvesség van még akkor is. ha fenn perzsel a nyár . . . De vannak virágok is. Vadvirágok. Szo­morú áldozatai az eldugottságnak ellentét­ben a mezők virágaival. Örökös temető, ahol mégis élnek. A csodálkozások és fantáziák ilyen világá­ban — természetesen — nem gondolunk egy másik, egy még félelmetesebb színjátékra, melyben az Isten haragos arcát, az égi há­borút látjuk. Ilyenkor aztán: „Áldjátok hegyek és hal­mok az Urat! . . . . ‘ Minden ragyogást és szinpompát egyszerre horaályositanak el a felettünk kavargó sölét felhők. Nagypéntekre készül ilyenkor itt minden, amikor az élet birkózik a halállal. Az előbb még ragyogó hegvóriás, mintha szinét vesztette volna, úgy zsugorodik ősz- szebb s közben menedéket keres ember és állat egyaránt. De tanácsos is Félelmetes morajlással közeledik a „nagy idő“ meg-meg nyílva az ég, hogy utána ha­talmas dübörgés száguldjon végig a sötét­szürke horizonton. A hegycsúcsok, mint va­lami temetésen éneklő kórusok, fájdalmas panasszal zengik a visszhangot. Félelmetesen szép ez az égi háború a Gyil­kostónál. F.lbájolóan kedvesek az esték s a misztériumokkal teli éjszakák. De mindezek koronája a napsütéses, világos nappalok, mi­kor Dyitott szemmel, józan ésszel látjuk a te­remtés nagy csodáit s vele Istent. (Csiby) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- váfasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék kőnyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. . "

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents