Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-25 / 140. szám

ES 1940 Junius 25. ELLENZÉK ________________ ____ 7 ffiMiCTiMMMqTfiii Imii—'iin riwi11 ii îiriMigTTir'ririirnrrr■ ^ jiiiyrnTit—ti Milyen jogorvoslainak van helye agglegényadó líirővása esetén ? KOLOZSVÁR. Az agglegényadó kive­tése kapcsán felmerül a kérdés: Mi­lyen jogorvoslat vehető igénybe és van-e egyáltalán jogorvoslat ilyen adó sérelmes kirovása esetén? Az uj adótörvény ugyan­is hatályon kivül helyezi az adótörvény­nek a felebbezésre vonatkozó részét és kizárja a rendes jogorvoslatok lehetősé­gét. Abból az elgondolásból indul ki, hogy az adót az adókivető hatóságok az adó- könyvekhe bevezetett adatok alapján au­tomatikusan vetik ki, tehát nem lehet szó arról, hogy az adókivetés alkalmával té­vedések merüljenek fel. Ezért is ez a törvény csakis a kihágá- si jegyzőkönyvek ellen engedi meg az el­lentmondást (contestaţia), mint jogorvos­lat használatát. A törvény X. szakasza ki­mondja. hogy a kihágást elkövetőknek az egyenesadótörvény 125. szakasza szerint joguk van a kihágási jegyzőkönyvben megállapított adók és birságok lefizetésé­től számitott egy hónap alatt contestatiá- vh I élni és pedig az adók egységesítésé­ről szóló törvényben foglalt szabályok sze­rint. Külön ki kell emelni, hogy az egyenes­adótörvény 125. szakaszára hivatkozik ez a törvény. Ez arról az esetről szól, mikor kihágási jegyzőkönyvet vesznek fel olya­nok ellen, akik a törvény ellenére nem tartották vissza és nem fizették be az alkalmazotti, vagy más hasonló adót. Az adótörvény rendelkezéseivel szein- Len fontos az is, hogy a contestaţia be­adásánál ki kell fizetni végleg az adót és a bírságot, nem letétbe helyezni, mint azt az adók egységesítéséről szóló törvény 123. szakasza előírja. Ha azután a contes- tatiának helyet ad a bíróság, a lefizetett összeget visszatéritik. ­Mikor lizeíendő készpénzben a repülőbélyegmiileték? KOLOZSVÁR. A Casa Fondului Naţio- inai al Aviaţiei 1940 május 29-iki kelettel j kiadta 7-es számú közleményét, amely ar­ról szól, hogy a repülőbélyegilletéket olyan esetekben, amikor a százalékos bé- llyegilletékeket befizetés után róják le, vagy bélyeges űrlapokkal egyenlítik ki, befizetéssel kell kiegyenlíteni. Az erről szóló rendelet a következő: 1. A repülőbélyegilletékeket olyan ügy­ieteknél, vagy iratoknál, amelyekre vo­natkozóan a bélyeg- és illetéktörvény elő­írja, hogy azokat a pénzügyigazgatóság- , nál történt bemutatás utján kell láttamoz­tatni, a jövőben szintén készpénzfizetés­sel lehet leróni, kivéve azokat a kérvé­nyeket és azokat az okmánymásolatokat, melyeknek repülőbélyegeit a repülőbé- jlyegtörvény szerint bélyegek alakjában kell kiegyenlíteni. ! A behajtási és fizetési pénzügyigazga- jtoságok szervei ezentúl a számvevőségi [törvény 173. szakaszának megfelelő nyug- J .tát állítanak ki a Nemzeti Repülőalap számlájára átvett összegekről és a nyugta „Telul impozitelor“ cimü rovatába beve­zetik ezeket a szavakat: „timbru de avia­ţie“ és az okiratot, amely után a taxát befizették, inig a megfelelő másik rovat­ba beírják az átvett összegeket. 2. Azokra az okiratokra, amelyek után a repülőbélyegilletékeket befizetik, ugyan | ezek a behajtási szervek rányomják az il­lető taxa átvételét igazoló bélyegzőt és pedig úgy az eredeti okiratra, mint azok­nak másolataira, amelyeket az adózóknak aonak ki, vagy pedig visszatartanak a pénzügyigazgatóság számára és ezen a bé­lyegzőn teljesen olvasható módon fel­jegyzik a kibocsátott nyugta számát, a FNA számára behajtott összegeket és a keltet. A közlemény külön figyelmezteti a közegeket, hogy a FNA betűket kell feltüntetni ilyen esetekben, nem pedig a FAN hetüket, amelyek más intézmény megjelölésére szolgálnak. Ez a rendelet a repülőbélyegtörvény 20. szakasza értelmében a Hivatalos Lap­ban való közlésekor, junius 12-én lépett életbe. BÉRLETI SZERZŐDÉSEK ILLETÉKEZÉ­SE. Bucureşti jelentés közli, hogy iái pénz- iigyminisztérium béllyegigazgatósága hozzája- ru-t ahhoz, hogy a bérleti szerződéseket birságmentesen junius 30-ig illetékezzék. KSZCAZBASÁC L* 3alius 4.-én tartja közgyűléséi a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége Napirendre kerül a kamarák újjászervezése KOLOZSVÁR. A kereskedelmi és ipar­kamarák szövetsége julius 4-én tartja köz­gyűlését Bukarestben. A közgyűlés nagy­szabásúnak ígérkezik, mert — mint az Argus jelenti — a nemzetgazdaságügyi miniszter felhasználja az alkalmat mun­kaprogramjának ismertetésére. Ezzel kap­csolatban napirendre kerül a kamarák újjászervezésének kérdése. Illetékes he­lyen ugyanis úgy látják, hogy a kamarák jelenlegi szervezete nem felel meg az uj alkotmány által teremtett helyzet köve­telményeinek. A többi szakkamarák és a legfelsőbb gazdasági tanács is jelentékeny átszervezésen mentek keresztül, csupán a kereskedelmi és iparkamarák belső szer­vezete maradt érintetlen, amiből zavar keletkezett. A nemzetgazdaságügyi miniszter egyéb­ként régtől elhatározta a kérdéses tör­vény módosítását, a kereskedelmi és ipar-' kamarák szövetsége pedig helyesli a terv­be vett reformot. A javaslattal egyidejű­leg azt is eldöntik, hogy a reformot a cé­hekre vonatkozó törvény kihirdetése előtt vagy ez után valósítsák meg. A közgyűlésen az egyes kamarák által szedett különböző taksák egységesítéséről is döntenek. ţ Mezőgazdasági alkalmazottak adókedvezménye KOLOZSVÁR, junius 24. A pénzügymi­nisztérium 71.539—1940. sz. alatt rende­letet intézett a pénzügyigazgatóságokhoz a mezőgazdasági alkalmazottak és tisztvi­selők adófizetésére, illetve adómentessé­gére vonatkozóan. A rendelet felhívja a pénzügyi hatóságok figyelmét arra, hogy a Monitorul Oficial 1940 április 24. szá­mában megjelent módosított mezőgazda- sági törvény 141. szakasza a következő kivételt engedélyezi az egyenesadótör­vény 43. és következő szakaszai alól: „A mezőgazdasági törvény IV., V. és VI. fejezeteiben felsorolt mezőgazdasági munkások fizetés utáni adójának kiszámí­tásakor 2000 lejt, mint adómentes össze­get le kell vonni a fizetésből.“ „Az egyenes adótörvény értelmében a mezőgazdasági munkások fizetéséből csak az az összeg esik adó alá, amely a havi 2000 lejt meghaladja“. „A lakás, valamint a természetbeni já­randóság nem számítható be az adóköte­les fizetésbe“. A fentemlitett adókedvezményt a kö­vetkező mezőgazdasági munkások és tiszt­viselők élvezik: mezőgazdasági munkások, akiket mezőgazdasági munkálatokra alkal­maznak, gazdasági igazgatók és helyettes igazgatók, mezőgazdasági könyvelők, mű­szerészek, sofőrök, mezőgazdasági termé­kek eladói, kovácsok, famunkások, kádá­rok, kertészek, kondások, eladók, tehené­szek. pásztorok, csikósok, kanászok, ba­romfiak kezelői, házi alkalmazottak, me­ző-, vagy egyéb csőszök, kocsisok, lóke­zelők, marhakezelők, erdőkezelők, magán­tulajdont képező erdők erdőkerülői, erdő­őrök, szőlőnyesők, szőlőoltók, vincellé­rek, stb. A fenti rendelkezést azonnali hatállyal közölték a vidéki adóügyi kirendeltségek­kel is. v CSEND ÉS NYUGALOM HONOL PARISBAN Olasz újságíró beszámolója a németek által elfoglalt Páris első óráiról A „Corriere deF'a Serra“ nagy olasz lap munkatársa érdekes cikkben számol be a német csapatok áíital megszállott Páris han. guLaitáról. Mig a három német megszálló hadtest elő. őrsei Páris körutain nehányezer szomorú ég búslakodó francia szemlélő tekintete elölt bevonultak a városba; a többi megszálló ala­kijaitok rögtön megkezdték az elfoglalt terü­let megszervezését. Ezek a vüágváros hatal­mas gépezetét újból működésbe hozzák, megkezdik a gyárak, a közbiztonság, a kü­lönböző állami szolgálatok, valamint a szál- iitások tényleges üzembehelyezését, laimelyek egy világváros életének vérkeringését alkot­ják. Egy hatalmas város kiürítése után min­dig van egy pillanat, melyben a megszállás ténye még alig látható. És a látszólagos csend dacára», ezek a megszállás legádázabb és legnehezebb pillanatai. Az érdeklődő nem lát egyebet az utcákon, mint a motorkerékpárosok tucatjait, amint minden irányban nagy sebességgel szágulda­nak; egy-egy őrt álló katonát a fontosabb hídfőknél és utcakereszteződéseknél, egy-egy őrjáratot a fontosabb hivatalok bejárata előtt. Hamuszinre festett és hangszórókkal felszerelt tehergépkocsik járják be a váro3 A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknak valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zstekkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a fegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három# \ agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedekes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó űzethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt penzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. iz»- Minden roman állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötele? pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolozs) megye prefektusa 5 MANO LE ENESCU ezredes. L * ___. .................... 1 .......... — ■ ■ különböző negyedeit és tökéletes franciaság- gal intik nyugalomra a lakosságot, adják tudtul az első rendelkezéseket és a katonai vezetőség rendeletéit. A hangszórók bejelentik, hogy a francii rendőrség tovább folytatja munkásságát és feladata továbbra is a város rendjét fentar- tani, valaimint lebonyolítani a forgalmat. A földalatti vasutat újra özembe helyezték; a villanyokat 9 órakor oltják, a nyári német órarend szerint, amely egy órával előzi meg a francia időszámítást, elutazási engedélyeket bocsátanak ki azok részére, akik vidékre akarnak utazni és minden nehézség nélkül távozhatnak a fővárosból, ha a láttamozási megtörtént; a német pénzegység a megszállás” pillanatától érvénybe lépett és egy márka értékét negyven francia frankban állapították meg. Ugyanazokat a rendelkezéseket ismétlik szüntelenül a hangszórókon keresztül és ezek olvashatók hatalmas falragaszokon min­den utcában és oszlopon. A szervezés inég kezdetleges állapotban van, de tökéletesen működik. A megszállás után egy pár órával már működtek a felvi­lágosító irodák, amelyeket nagyszámban ke­restek fel a hadifoglyok, az eltévelyedtek, a betegek; a postahivatalok szervezése is rög­tön megkezdődött, hogy az elfoglalt terüle­ten minden ia legpontosabban bonyolódjék le; külön irodákat állítottak fel, ahol a rek- virálási bonokat váltják be és ahol az elszál­lásolásra szóló jegyeket utalják ki és név- szerint számtalan hasonló jellegű kérdés el­intézését bonyolítják le. A megszállás első éjszakáján ,a. hivatalos helyiségek mintha a földből nőttek volna ki. A hivatalok átadása és átvevése órák alatt történt meg, annyira tökéletesen, hogy az ujtabban létesített hivatalok is abban a perc­ben belekapcsolódtak a régebbi körforgásba. A munkaszolgálatok, a forgalmak irányítása, a gépkocsik és a vasutuk forgalma, a telefon és táviró működése, mind-mind a legponto­sabb egységet alkották és zökkenés nélkül teljesítették feladataikat. Duetz tábornok, akit a város átadásával bíztak meg. kötelességének tartotta, hogy minél hamarabb kapcsolatot építsen ki a né­met megszálló csapiatok vezetőségével. Hu­szonnégy óra múltán a német katonák már fegyver nélkül sétáltak Páris utcáin. Páris lakossága az első pillanatokban alig mutat­kozott »atz utcákon. A német katonák be-be- tértek egy nyitott üzletbe, hogy valami élel­miszert, vagy ruhadarabot vegyenek ma­guknak. Az üzletek nagyobbára zárva van­nak még, de egymás után engedik fel rob lóikiat. Nehány francia beszélgetésbe elegyedett a német katonákká', akik láthatták, hogy ezek nemcsak vasfegyelemnek engedelmeskednek, de barátságosan és tiszteletteljesen viselked­nek. A győzők és legyőzőitek közötti vi­szony mindinkább vészit éléből, mint az az első pillanatokban megnyilvánult. A kinyi­tott kávébázak terraszain német katonák ülnek az asztaloknál, ezek mellett pedig a párisiak, akik megengedik már maguknak ezt a fényűzést is. Az üzletek redőnyei sorra emelkednek és a lakóházak ablakai is mind számosabban tárulnak ki. Az utcai árusok is megkezdték napi munkájukat. Páris élete újra a rendes mederbe terelő' dik. A HALELADÁS ADÓMENTESSÉGE. Közöltük azt a miniszteri rendeletét, mely bizonyos halfajták eladásait mentesiti a 2 százalékos nemzetvédelmi forgalmi add alól. Ennek a rendeletnek kiegészítése­képpen most újabb utasítás jelent meg. amely előírja, bogy a mentesség csak ak­kor áll fenn, ha az eladott hal ára nem haladja meg a nagybani eladásnál a 30 leit, a kicsinyben! eladásnál pedig a 35 lejt kgr-ként. Itt Írjuk még meg, hogy, amint már a múltkor közöltük, a búzael­adások csak akkor mentesek a 2 százalé­kos nemzetvédelmi forgalmi adó alól. ha azt a termelő földművesek lakásaikon ad­ják el. A piacokon, vásárokon, malmok­ban, vagy egyéb helyen történt eladások után U kell róni az illetéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents