Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-20 / 136. szám
19 40 Junius 20. ELLENZÉK ■■■ai A BALTIKUM i A Bahi-tenge*: 200 méternél sekélyebb' medence, amelyet valósziniileg a diluviá- lis jég vájt ki. Ez utóbbi a jégkorszakban észak felől nyúlt le idáig, a Baltikumnak nevezett ősrégi pajzs területére. A Baltikum már a legrégibb geológiai idők óta szárazföld, vízszintes ókori lerakódások borítják, melyek annál régibbek, minél északabbra vannak: igy Észtországban kambri és szilur, Lettországban devon, Litvániában már perm-, jura- kréta-, sőt harmadkori kőzetek borítják a felszint. A domborzaton azonban a legkevésbé sem látszik meg ez a változatosság: a térszin mindenütt ugyanaz a sikság, amelyen csak a diluviális jégtakaró vésője módosított valanlit. Különösen északon, Észtországban dolgozott szorgalmasan a jég, itt a ..drumlin“ és „esker“ néven ismeretes tér- szíuformák egész dombsorokat alkotnak; ezzel szemben a Baltikum többi felületét ugyanúgy jégkorszakbeli felhalmozódás- formák és lerakódások boritják, akárcsak Északnémetországban. Ilyenformán Lettország és Litvánia ugyanazt a képet mutatják, mint az északnémetországi alföld, viszont Észtország földje már inkább Finnországra emlékeztet A 30—50 kilométer szélességben húzódó morénadombsorozatok között széles, mély medencék terjeszkednek; ezek éppen úgy, mint. a rigai öböl, széles ive — sőt valósziniileg a Peipusz-tó is — a hajdani jégtakaró itt végződő széles karéjának bevésődő lenyomatai, részben pedig az olvadási vizek bevágódásainak nyomai. Ez utóbbiak nagymennyiségű homokot raktak le, ezért ma mindenütt homokbuckás tengerpartot találunk. Ez a zavaros térszin megakadályozta a folyóvizek szabad lefutását; sok tehát a to s maguk a folyók is kacskaringósak, medrükben sok a sellő, a vízesés s még a legnagyobbak is — mint a Niemen — tele vannak hoinokzátonnyal. Rengeteg a mocsár, a íőzeges láp. Mindez elveszett terület az erdő szempontjából. Észtországnak 18 százalékát. Lettországnak 27 és Litvániának 17 százalékát borítja erdő — többnyire fenyő, nyir, délebbre pedig tölgy. A világháború után ennek a Baltikumnak a területén három, majdnem egyenlő nagyságú, összesen kb. 5 és félmillió lelket számláló állam alakult az orosz birodalomtól elszakított tengerparti vidéken. Láttuk azonban, hogy a Baltikum geológiai és földrajzi tekintetben olyan tájegység, melynek egyes részeit egymástói különválasztva leírni sem lehet és csakis a néprajzi jelleg alapján történhetett meg a három önálló államalakulat: Észtország, Lettország és Litvánia létrejötte. A Ballil sum államai majdnem kizárólag agiarállamok. A mezőgazdaság mégis eléggé fejletlen, mert a föld 8—15 százaléka megmiiveletlenül marad. A régi nagybirtokrendszer még ma is érezteti káios hatását és megmagyarázza a primitiv fo! con álló földművelést s az elavult módszerekkel dolgozó gazdálkodást; a hozam a dániai termésnek még egyharma- dát sem éri el. A megművelt föld Észtország területének csak 23, Litvániának 46 százaléka. Tehát sokkal kedvezőbb a t helyzet, mint Finnországban, vagy Svéd- ! országban, mert a talaj is jobb s a nyár is melegebb. Elsősorban gabonanemüeket, rozsot, árpát, zabot termelnek, azonkívül sok burgonyát. A gazdasági életben fontos szerepe van az állattenyésztésnek, de ebben a tekintetben is messze Dánia mögött maradnak. A három balti államban összesen 2 millió 700.000 szarvasmarha, 2 millió 400.000 sertés és 3 millió juh van. A íasszok minőségére azonban sokkal kevesebb gondot fordítanak, mint Dániában. Újabban nagy gondot fordítanak a len termelésére, aminek az éghajlat is nagyon kedvez, úgyhogy a Balti-államok e tekintetben ma már a második helyen állanak Európában — Oroszország mögött. A fa és a len mellett tejtermékek kivitele is emelkedést mutat. Az export egyideig főleg Anglia felé irányult. Ma azonban óriási és kizárólagos Németország gazdasági befolyása, amely gyári cikkeivel árasztja el a Balti-államokat. Tudniillik az ipar — tüzelőanyag hijján és a gazdasági élet fejletlensége miatt is — úgyszólván egészen kezdetleges fokon áll. Lettországban az orosz cári rezsim alatt a németek vetették meg az ipari élet alapjait; a legutóbbi busz év alatt mindez visszaesett, ma csak Észtországban van kevés textil-, fa-, papír- és cementipar. Ezek együttvéve 30.000 munkást foglalkoztatnak. A kereskedelmet viszont a vasúthálózat gyérsége gátolja. Visszafejlődtek a kikötők is, mióta nem a nagy Oroszország nyugati forgalmának részesei. Azelőtt Liban volt a cári Oroszország gabonakivitelének egyik legnagyobb forgalmú kikötője, amely vasúti összeköttetésben állott Ukrajnával — ugyanis a tenger itt ritkán fagy be. Azóta csak néhány kikötő maradt és ezek is csak kis országuk forgalmát bonyolították le, ilyen Reval (Tallin), Észtország fővárosa (135 ezer lakossal) és Riga (378.000 lakossal) Lettország fővárosa; mind a kettő sokat veszített jelentőségéből az 1914—18-as világháború után. A tisztán német lakosságú Memel (37.000 lak.) a mult évben tért vissza Nénid országhoz. A Balti-államok között a legtermékenyebb talaja s ennélfogva a legsűrűbb népessége Litvániának van: 42 lakos esik eg1* négyzetkilométerre. Gazdasági életét a mezőgazdaság uralja. A lakosság 72 százaléka földművelő. Viszont kereskedelme, ipara kezdetleges s egyéb tekintetben is a legelmaradottabb a három ország között. Ellenben Lettországban a városi lakosság szerepe sokkal nagyobb, a földművelő réteg a népességnek csak 56 százalékát teszi ki. A városokat német lakosság alapitotta. A németeknek köszönhető a gazdasági elet és a kereskedelem nagyobb fejlettsége. Exportcikkek: fa. len és vaj. A földművelés a legjelentéklelenebb Észtországban itt viszont az ipar, különösen a faipar nagyobb jelentőséget nyer. Tehát sem geogenetikai, sem gazdaság- földrajzi szempontból nem lehet éles megkülönböztetést tenni a Baltikum államai között. Egyedül néprajzi tekintetben varinak különbségek: Észtország lakossága (1. millió 130.000) közelrokon a finnekkel — tehát velünk, magyarokkal is — és luterá- nus vallásu. Ez az állam 1925-ben a kisebbségi kérdés ideális megoldásával vonla magára a világ figyelmét. Az ország területe 47.550 négyzetkilométer. 1346- ban a német lovagrend, 1561-ben Svédország. 1721-ben pedig a cári Oroszország birtokába került. 1918-ban német csapatok szabadították fel. Az ország területén lakó 16.500 „balti németet“ a téli hónapokban Németországba telepítették. Lettország területe 65.791 négyzetkilométer. Lakossága (2 millió) 75 százalék-“ ban lett. Az itt élő 62.000 németet szin tén átköltöztették. Mint önálló állam 1918 novemberében a régi Kurland és déli Livland területéből alakult. A lettek közeli rokonai a litvánoknak, teljesen hasonló nyelven beszélnek. Litvánia népességének 74 százaléka litván. 12 százaléka zsidó, azonkívül német és lengyel. Az észtekkel és lettekkel ellentétben, akik protestánsak, a litvánok — mivel sokáig Lengyelországhoz tartoztak -- katolikus vallásuak. Litvánia területe 53.000 négyzetkilométer, népessége 2 és fél millió. Fővárosa Kaunas (Kowno), 98 ezer lakossal. A XIV. század elején hatalmas litván birodalom alakult, mely Fehéroroszországot és Ukrajnát (Kiev várossal) is magában foglalt a. A birodalom 1386-ban Legyelország- gal egyesült, majd ez utóbbinak felosztása során Litvánia Oroszországhoz került. 1915-ben a németek szállták meg. 1918- ban önálló állammá lett, Vilnát azonban a lengyelek kapták meg. Ez állandó feszültséget teremtett- a két állam között, ÍLV-Üíd) o©©?!?'' aminek az elmúlt év őszén a németek vetettek véget és Lengyelország leverése után átadták Viluát a litvánoknak. Viszont a németek még 1939 tavaszán visz- szacsatolták a német lakosságú Memelt. A Balti-államok Északeurópának gazdasági tekintetben még kihasználatlan területei. Remélni lehet, hogy a szellemi művelődés máris eléggé magas foka (analfabétát alig találhatni) a fejlettebb gazdasági élet lehetőségeit rejti magában. A Baltikum államai közös geológiai múltú földdarabon, közös történelmi hagyományokon fejlődtek. A földrajzi egység miatt sorsuk is elválaszthatatlan szálakkal kapcsolódik egybe. Mint ismeretes, Szov- jetoroszország már szombaton megszállta Litvániát, azóta pedig a másik két Baltiállam főbb pontjait is mindenütt szovjet- orosz helyőrség foglalja el. Ugvlátszik, a Baltikum ismét Oroszország baltitengeri frontjának szerepét veszi át s kikötőin keresztül fog végbemenni a hatalmas Oroszország kereskedelmi forgalma a Balti-tenger felé. Incze ’Andor. Beszámolót közöl az „Argus“ a magyarországi gazdasági helyzetről KOLOZSVÁR, junius 19. A magyar konjunktúrakutató intézet legutóbbi negyedévi beszámolója alapján érdekes cikket közöl az „Argus“ cimü lap Magyarország gazdasági helyzetéről, mely — állapítja meg a lap — 1940-ben rekord magasságot ért el azzal, hogy az 1929. évi „100“-as indextizám „170“- re emelkedett. A gépesített iparbau alkalmazottak száma pedig 1940 február haváig 20 százalékkal emelkedett. Ami a, mezőgazdaságot illeti — folytatja a beszámoló — a gazdasági termékek ára állandóan emelkedett. A mezőgazdaság haszna a mult év második felében 25 százalékkal volt nnigyobb, mint hasonló időben 1938-ban. 4 jó gazdasági helyzet természetesen befolyással volt a beilföldi kereskedelmi piac felien- dőlésére. A bankokból történt betétkivonások, a nemzetközi események hatása alatt csak rövid ideig tartottak, úgy, hogy mult év végén a bankok betétállománya 10 százalékkal túlhaladta az 1938. évi színvonalat. A kedvező konjunktúra árfolyamemelkedéseket hozott az értéktőzsde és értékpapír piacon. Bár a multévi szeptemberi és októberi árfolyamemelkedés csökkenő irányzat váltotta fel, az árfolyiamallakulás 1940 február közepén ismét elérte a legmagasabb színvonalat. Ugyanilyen kedvező a helyzet külkereskedelmi téren is, hol 10 százalékkal emelkedett a kivitel, illetve behozatal a háború első 5 hónapjában. A közvetlenül husvét után tartott első minisztertanácson megállapitották, hogy Magyarország jól el van látva 6 hónapra nyersanyag tartalékokkal. Józseffalváért. B Háromszéki tagozat gyűjtése. Sepsiszent- györgyről. (Dr. Antal Mihály). Kiss I. 20, Horváth Gy. 20, özv. Gyárfás Jánosné 10, Báncold Mihály 10, özv, Biankó Gyuláné 10. özv. Kiss Károlyné 10, Kiss Gábor 20, Kövér Árpádné 20. összesen 120 lej. Szép Jolán gyűjtése (Sepsiszentgyörgyrők) Péter Sándor 10, Mándelné 5, Barazán Ilona 2, Biszok Mihály 10, Ditrich Mihály 5, Kiss Jánosné 2, Csiszár Emma 5, özv. Csiszár Jánosné 10. Gyárfás Gyuftáné 10, Váncsa Edit 20, özv. Gyárfás Józsefné 5, Goga György 5. Czintos János 5, Kairácsony János 10, Nagy Gyula 5, Horváth Lajos 20. Horváth Erzsébet 20, Péter Sándor 5, Lepedus Emma 2, özv. Koréh Mózesné 2, Szabó Józsefné 5. Diószegi Ádámné 5, Szabó Sándorné 20, Gyurka Andrásné 5, Bedő Ferencné 20. Bisz- szok Juliánná 2, Daragics Józsefné 5, Balogh Béláné 10, Kölcze Zsigmond 2, Nagv Gy. 5, Mihály Jánosné 5, Gergely György 50, Kiss Ferencné 5, Molnár Józsefné 8, Demeter Józsefné 8, N. N. 10. Fogarasi Károlyné 10, Dobrin Vasilie 5, Árdefeán Mariska 10, Ár- deleán Lajos 10, Czintos Andrási 10, Van Ferike 10, Daragica Gyula 5, György András 5, Farkas Mühályné 5. Lepedus Jánosné 15, Daragica Lajos 10, Péter Jánosné 10. N. N. 10, özv. Péter Mózesné 10, Lancska Ferenc 10, Barabás Endre 5, Daragics Domokos 2, id. Szép Mihály 35. Palaticsér Mária 50. Doicu 7. N. W. 7. Barabás A. 20. Balogh Jenő 20, Lusztig Jenő 20. Dalaci3ii Gábor 20, Miske János 50, összesen 701 lej. Stohl Rózsika gyűjtése (Háromszéki tagozat.) Veres Traían 10, Volonca Béláné 10, Veress Gyuláné 10, Cifra Péter 5, Sipos János 5, Ferenczi Ferencné 10, Tompa Albert 20, Domokos László 5, Imre Sándorné 5, Simon János 5, Domokos Albertné 5, Tompa Imréné 5, Sántha Pál 10, Bognád Györgyné 5, Forró Lajosné 5, Keresztes Gyuláné 5, Herczegh Mihály 20, Osváth Imre 10, Keresztes Jánosné 20, Sántha Károly 5, Nagy Viktor 20, Kasnhi Andrásné 10, Páll Ferenc 5, Göncz Frigyesné 5. Egyed József 4, Keresztéi}- Lázár 20, özv. Óváry Károlyné 40. Molnár Endréné 11, Bartha Sándor 100, Bodor András 10. Fiilöp Jánosné 10, Kovács Sándorné 10. Lévay Jánosné 10, Imreh József 20, Gátz, Ferenc 20. Jancsó Tamásné 10, Falka Ferenc 50, Simon Béla 5, Solymosi Sándor 3, Dézsi Ferencné 20. Sinka Sándor 20. Tótli József 20. Szabó Árpád 20. Szakács Andrásné 3, Téglás Dávid 3, özv. Balogh Józsefné 10, Solymosi Károly lOy Gácz György 10, Csákány András 5, Barabás Lajos 5, László Antal 10. N. N. 4. Veress József 5, Bende Béla 50, Bács István 15, Miklós Andrásné 10. Both Imréné 5, Henter Mihályné 10, Gergely Ferenc 5, Nagy Gyula 5, Molnár Andrásné 10, N. N. 2, Czintos István 10, Dáncsuj Elekné 3, Boér János 10, Bokor Mária 20. Bekor László 10. Benke Emil 10, Op- ra Iluska 20. Sárkány András 10, Sántha Gyula 5, Nagy Sándorné 5, Demeter János 20, Bodor Irma 10. Fegyver Margit 5. Fe- renez Zsigmond 20. Titz Károly 10. Dávid Ilona 10. összesen 988 lej. Bábnt Lajos gyűjtése. (Sepsiszentgyörgyi tagozat.) Blaskó Gyuláné 20, Gabos Lajos 20, Rácz József 20, Péli József 20, Danes Ajou 25, Izsák József 25, Kisgyörgy József 20, Fekete Kálmán 20, Ördög Gyula 20, Kosa József 30, Gyárfás Károly 20, özv. Szöts Józsefné 10, özv. Kovács Lajosné 10, Barabás Mózes 10, Sztakics József 5, Császár István 10, Bíró József 10, Hosszú Józsefné 10, Fe- rencz Györgyné 20, özv. Botos Dénesné 10, id. Incze Ferenc 50, Bagoly Árpád 20, Vasa Antalné 10, Imreh Károlyné 10. Váncsa Sarolta 10, özv. RádüTy Károlyné 10, ifj. Farkas András 20, Bernád István 10, Hoss&u Etiai 20, özv. Csiki Sándorné 20, özv. Pál Ferencné 10, özv. Dénes Jánosné 10, Falka Istvánné 5, Pap Géza 20, Szentiványi Gáborné 10, Kövér Árpád 50, Lorencz József 10, özv. Borbély Sándorné 20, Juga Jenő 10, Nagy Gergely 20, Molnár Imre 10, Bagoly János 10. Mihailem 10, Óváry Istvánné 20, Molnár József 10, Fraenk Róbertné 10, Bartha Lajos 10, Báza István 100, Sipos Sándor 30, Bálint Lajos 20. összesen 910 fej. Unitárius nők gyűjtése: Dr. Szántó Viktor- né és Deák Ferencné. N. N. 10, N. N. 10, Vaska Béla 5, Sárkány András 10, Nagy Árpád 4, Jani Elek 2, Szász Lajos 20, Sárkány István 5, Hervay Zoltán 10. Sándor András 10, N. N. 10, Kovásznay Gy. 100, N. N. 20. Fogolyán Miklós 20, Szed Ignácz 50, Bene J. 2, Hajós Árpádné 30, Thamó András 50, Csiszár Gyuláné 100, Sana Gyuláné 50, Szász B. 20, Szántó Vilmosné 50, Deákné 30. Bodor Sándor 50. összesen 663 lej. Bedő Margit Sepsiszentgyörgyi tagozati gyűjtése. Toók Ferenc 100, Bedő Margit 103, Fazaikas Endre 50, Losonczv Józsefné 20, Teutsch 10, Özv. Bodor Tivadarné 50, Páska Ida 50, Szász Boriska 5, Benedek András 10, dr. Kovács Lajos 100. összesen 500 lej. A Sepsiszentgyörgyi Szervezet Gyűjtése. 143. szánni gyüjtőiv. Damó Lazámé 10. Szabó József 20, Andorka-család 20, Zsigmond Gézáné 50. Bencze Miklós 10, Berecz Teréz 20, Benke Dezső 50, Kovács Mihály 10. Soreşte és Jancsóné 20, Kelemen Elemér 50. Kedves János 50, Hamar Imréné 10, Tegzö- család 100, Boros János 20. Racskai Sándor 20, Kovács Jenő 10. Kovács Jánosné 20, Vito? Árpád 100, Sánta Imre 20, Barabás András 20. Nagy Lajos 10, Özv. Székely Istvánné 20. Reznek Ferencné 30, özv. Botos Istvánná 10, Botár Róza 10. Salamon József 10. Fe- renez Gyula 9. id. Papp Sándor 20, László Mihály 5, Dán János 5, Szíjgyártó György 20. Imre György 10, Merrár Viktor 100, Se- rester Lajosné 15, Vlederián György 20, Kovát? Pál 100. Székely András 50. Kölce Róza 20. N. N. 20, Illyés Albert 50, dr. K arasz Jenő 100. Koréh Sándor 20. Ferenc Erzsi 20. Mát hé Dénes 106. Kiesi Zsigmond 50. Vajda Gáspár 50. összesen 1500 lej. (Folytatjuk.)
