Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-12 / 106. szám
I 19 40 mái us 12. mtt'BNZ'ÉK Máftás Uráli fáDilása Ma: GYÁRFÁS ELEMÉR Nem véletlen, hogy Mátyás király rületésének ötszázadik évfordulója Er- élyszerte mély rezonanciát váltott ki a telkekből. Nem véletlen, ha a múltból valóság' gal kiemelkedik egy történelmi nagy« ság s erős megvilágításban lép az utókor szemei elé. A reflektorfényt a je lenkor problémái sugározzák rá a mult nagy alakjára, akinek élete, példája, tanítása azért érdekel minket, mert ebben saját nagy kérdéseinkre találunk feleletet. Alit mond nekünk, erdélyi magyarok- nak, ma, a második világháború idíején, Mátyás király kimagasló alakja s történelmi pályafutása? | Az erdélyi köznemes Hunyadi család utolsó sarja azért került 18 éves kora« ban a királyi trónra, mert származása, nevelése, családi tradíciói alapján két nagy feladat vállalását és megoldását remélték tőle. Különböző uralkodóházakból szárma- zó elődei idegen érdekek befolyása alatt állottak. Hunyadi Mátyásban olyan királyt akartak az élen látni, aki! saját országának és nemzetiének érdekét szolgálja. Ez az országos érdek pedig a pusztulással fenyegető török veszedelem kivédése volt. I Ha Mátyás király hájromévtizedes országosának küzdelmeit, erőfeszítéseit; külső és belső harcait külön külön méricskéli valaki s főként, ha figyelmen kivül hagyja, hogy a nagy uralkodó életét férfikora derekán törte ketté a halál, azt mondhatná, hogy szétforgácsolta mellékes célokra hatalmas energiáját s az ország erejét. így látták ezt kortársai, sőt hűséges emberei közül is sokan, akik éppen ezért sorozatosan szembefordultak vele. Ha azonban magasabb szempontból, nagy összefüggésében nézzük ezt a háromévtizedes idegfeszitő, hajszolt küzdelmet, akkor minden lépés mögött mindenütt feltűnik az irányitó alapgondolat, mely a nagy uralkodót vezette, folytonos cselekvésre ösztönözte s uj meg uj utak keresésére sarkallta. j Félévezred távlatából ma már ezt világosan látjuk s megállapíthatjuk azt is, hogy amit kortársai e nagy feladat háttérbeszoritásának vagy éppen cser- benhagyásának tekintettek, csak módszer, eszköz, taktikai lépés volt, mely- lyel Mátyás király nagy célját megközelíteni s az útjában álló akadályokat elhárítani igyekezett. S éppen ezek a módszerek azok, melyek ma is kiváltják csodálatainkat. Alátyás király nagy életcélja: az Európát elözöuléssel fenyegető török hatalom fékentartása, ma már nem aktuális. De elevenünkbe vágó aktualitással ragyog előttünk Mátyás államférfiul taktikája, melyből éppen a mai nehéz időkben, rendkívül értékes tanulságokat vonhatunk le a magunk számára. Mátyás a királyválasztást megelőző és követő pártküzdelmektől jól tudta, hogy azért került trónra, mert nemzeti király választásával az ország öncélu- ságát akarták biztosítani és előtérbe helyezni. Vállalta is ezt a szerepet fenntartás nélkül. Tisztán állott azonban előtte, hogy célja megvalósításánál a nagy nemzetközi összefüggéseket kell folyton szem előtt tartania és sikert csak úgy remélhet, na saját célját össze tudja kapcsolni, vagy legalább összhangba hozhatja a szomszédos országok — a cseh és Tengyel király — s az akkori nagyhatalmak — a német császár és a pápa — törekvéseivel; tisztán látta, hogy hozzá sem foghat célja munkálásához, mig szomszédjai támogatását, vagy legalább semlegességét nem biztosította. Ezért kellett valósága gal felőrölnie magát e Viszonyok rendezésében, felhasználnia e célra az ak- j kori diplomácia Összes eszközeit s vé- * giil is az „ultima ratio regum“, a fegy« ver szerezte meg számára a nyugalmat és biztonságot északon és nyugaton. E nehéz diplomáciai munka s az ennek meghiúsulásakor isméteken megindított háborúk sorozata világosan mutatja azonban azt is, hogy a nemzetközi összefüggések figyelembevételé eszköz volt csupán, mellőzhetlen előfeltétel, melynek fontosságát Mátyás világosan látta, de nem merült el benne s nem hagyta magát ezáltal eltéri- teni alapirányátót és fötórekvésétöl. (Innen a nagy rugalmasság Mátyás külpolitikai elhatározásaiban. Podje- brád György cseh királlyal, Kázmér lengyel királlyal, Frigyes császárral egyaránt barátságot, szövetséget igyek« szik kötni, kora szokásainak megfelelően házassági ajánlatokkal is kísérletezik; mihelyt látnia kell, hogy baráti jobbját az irigység vissizalöki, fegyverrel fordul sorra ellenük s ebben nem feszélyezi apósa, a cseh király sem; há« borúinak célja azonban csak a nyugalom megteremtése; tud mérsékletet! tanúsítani a hódításban és baráti jobbját nyújtja a legyőzöttnek. Akkor ezt uraP kodótársai nem értették meg, mert tíisz-* talátásukat elhomályosította a féltékenység; mi ma világosan látjuk, hogy csupán a hátát akarta fedezni a török, veszedelemmel szemben s nem voltak külön céljai sem a csehek, sem a lengyelek, sem a németek ellen, sőt a császári koronát is — melynek fénye meg« csillant előtte — csak azért óhajtotta volna elérni, hogy igy az egész kereszténység támogatását megszerezhesse. Természtes, hogy Mátyás király magyar kortársai — főpapok és főurak,’ azok is, kik öt a trónra segítették s azok is, kiket utólag nyert meg kimagasló egyénisége — még sokkal kevés« bé tudták megérteni Mátyás államférfim éleslátással megválasztott eszközeit. mint a szomszédos uralkodók. Az akkori diplomácia igazán titkos volt s a közlekedési eszközök fogyatékossága is megnehezítette az események okairól való tájékozódást. A magyar főurak: csak a tényt látták, hogy Mátyás — két! kisebb hadjárattól eltekintve — nyugaton és északon van mindig elfog« lalva, ott tárgyal, alkuszik, küzd és harcol s e harcokra meg megújuló áldozatokat kért az országtól. Mindebben az ö elgondolásuk elejtését látták s igy elkerülhetetlen volt a belső konfliíktu sok sorozata, melyekbe belekeveredtek leghűségesebb, tisztaszándéku emberei: nagybátyja Szilágyi Mihály és Várad! Péter prímás is. E rövidlátó, kicsinyes belső intrikák sikeres leküzdésében volt igazán mes^ teri a Mátyás király taktikája, melyből értékes okulást meríthetnek minden idők vezető emberei. Nem látni meg minden kíiís félrelépést megtántorodást, szembenállást s nem zavartatni magát általa, mig ez csak ellenkezésben, duzzogásban. fél- rehuzásban jelentkezik, de komolyan nem veszélyeztet nagy célokat. Nem kötni le magát kegyencekfaez, nem befolyásolhatni magát általuk, nem gyűjteni meg saját baját kegyencek iránti ellenszenvek s ellenérzések vállalásával, hanem elejteni közelállókat is, ha bajt, terhet, ódiumot jelentenek. Kedvezésekkel, jó szóval s főként megbocsátással és nagylelkűséggel megnyerni, visszahódítani és tévelygőket s elpártoltakat, ellenben irgalmatlanul lesújtani elriasztásul néhány ellenfélre, akikkel szemben nem használt a nagy« lelküség. I Ezek voltak Mátyás király taktikai eszközei, melyekkel minden alkalommal úrrá tudott lenni a m^gnemértés- böl s kicsinyes sziiklátókörüségből fakadt belső konfliktusokon. Külső és belső politikájában egy« aránt, két további értékes jellemvonást figyelhetünk meg: Ha egyszer akcióra határozta el magát, abba teljes energiával belefeküdt s kockázattól vissza nem riadva, minden erőt egyesített a siker érdekében. Ugyanakkor azonban nagy politikai bökseséggel ügyelt arra, hogy az erőknek ez a megfeszítése ne fajuljon rö« vkilátó makacssággá. Kellő időben fel tudta ismerni, ha útjába leküzdhetetlen akadályok hárultak s akkor — bármennyire vonzotta a cél — tudott meg állani; esetleg erőgyűjtés végett időle« gesen félreálltam és értett ahhoz is, hogy a szemben álló akadályt megkerülje. j Ezért nem érték súlyos kudarcok s ezért volt pályája — ezernyi akadály s múló nehézség dacára — a sikerek sorozata. I Még egy nagy erényét kell kiemelnünk. Mátyás nagy alkotásaival meg« cáfolta azt az elvet, hogy inter arma silent musae; úgyszólván folytonos hadakozásban töltött országlása alatt tudott egyidejűleg csodálatos kulturális virágzást is megindítani, ugyanúgy, mint másfélszázaddal később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Ennek nyitja mindkettőjüknél ugyanaz: alapjában magas műveltségű kulturemberek voltak, kiket csak országuk végzetesen nehéz sorsa hajtott a szüntelen hada« kozásba, melyben azonban nem öncélt A hadsereg felszereléséért j- rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel• szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivet 4.5 sz.i Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három; vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap murva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalawl a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. ' Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolczs) megye prélekiusa 4 Ü MANOEE ENESCU ezredes. láttak, hanem csak eszközt az igazi nagy érték: a kultúra fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtéséhez. \ S ha már párhuzamot akarunk vonni Mátyás király és Erdély többi nagy fiai között, akkor meg kell állapítanunk azt is, hogy a Mátyás király történelmi nagyságát megteremtő jellem* vonások: a nagy nemzetközi összefüggések szemmel tartása, de ezek mellett saját külön céljaink soha fel nem adása; a rugalmasság a nemzetközi állás foglalásokban, a kicsinyes belső intrikák mesteri leküzdése; a kitűzött célokért teljes energiával való sikraszállás s a feltornyosuló akadályok elől való okos kitérés; mind tipikusan erdélyi tulajdonságok, úgy, hogy ha Mátyás király nem is született volna e földön, e jellemvonásai a messze századok ködéből is tündöklőén igazolnák erdélyi származását. t Joggal tartjuk tehát őt a magunkénak és joggal vagyunk reá büszkék. Hozzánktartozásán semmit sem vál« toztat az a meddő vita, hogy magyar vagy román származású volt e. Talán előkerülnek valaha dokumentumok, melyek eldöntik ezt a kérdést, mely fölött kár vitatkoznunk, hanem örülnünk kell zavartalanul annak, hogy Er« dély ajándékozta a történelemnek ezt a nagy alakot, aki előtt mélyen meghódol a késő utókor, akit Erdély két nemzete is magáénak vall és érez s igV; kimagasló egyénisége összekötő kapocs lehetne Erdély népei között. Hogy kié valójában Mátyás király,' azt nem leszármazási táblázatok döntik el, ha még oly hitelesek és részletesek kerülnének is elő. Alátyás király1, azoké, akik megértik nagy egyéniségé-^ tanulnak példájából s igyekeznek ma« gukban kifejleszteni azokat a jellemvonásokat, melyek őt kortársai fölé emelték s amelyek alakját a mi szemünk: előtt is megvilágitóan körülsugározzák, Ma gyár balladaestet rendes a bukaresti református vasárnapi iskola vezetősége BUKAREST, május 11. (Saját tudósitónktól-) A bukaresti magyar főiskolai hallgatók a református vasárnapi iskola vezetőségének irányitása mellett nagyszabású balladaestet rendez vasárnap, folyó Ló 12-én. Az ünnepséget dr. Bakk Elek orvos, a vasárnapi iskola patronátusa elnökének megnyitóbeszéde vezeti be. Alkalmi előadást tart Nagy Sándor református vezetőlelkész. A műsor nagy részét ballada- szavalatok töltik ki. A Bukaresti Magyar Dalkör vegyeskara Metz balladakompozicióját adja elő, majd a dalárda műsorának nótabokrétájából énekel válogatott darabokat. Az est egyik legkimagaslóbb száma lesz a magyar főiskolai hallgatók szavalókórusának fellépése. A kitünően előkészített és összehangolt szavalókórus népballadákat ad elő. A tiszta jövedelmet a bukaresti magyar gyermekek nyaraltatási akciójának alapjára fordítják. Az előadást pünkösd első napján, vasárnap, folvó hó 12-éu este 9 órai kezdettel tartják meg a református egyház saját uj helyiségében, Str. Luterana 27—29. szám alatt. —— ............................. — .-.ii I -.i.-i.n» LOTTE WEIMARBAN, Thomas Mann uj könyve, 347 lap, diszköt. •264 lej, Illyés Gyula: Lélek és kenyér kve 185 lej, M. K. Rawlings: Penny paradicsoma fve 158, kve 198 Lepagenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.
