Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-03 / 99. szám

M 1.1 v. nt £ ti ív SZÍNHÁZ . MŰVÉSZET * FILM Nyilatkoznak a szereplők a LAPZÁRTA ELŐTT bemutatója előtt Óriási érdeklődés előzi meg a fiatal ujságit ók holnap esti előadását CLUJ (KOLOZSVÁR), május hó. Egv szerkesztőség, egy kepzeletheli, de nagyon is valóságos redukció élete elevene­dik meg holnap este a színházban. Vz ,,élet­ből merített", eredeti és ötletes témát hat fiatal kolozsvári újságíró irta meg, minden jelenetet más és más. Ez a kis színdarab görbe tükör, az újságírók lényének toizitott mása, az ujságiróélet napos oldala. Műhely­titkokat árul el, mulatságos fintorral gúnyol­ja ki az örökösen lesben áUó, szenzációra váró riportereket, a kéziratot követelő szer­kesztőt, a kéziratért siró mettőrt s a kéz­iratért várakozó szerkesztőségi szolgát. Mert a kézirat az, ami körül forog ez az egész iz­galmas szerkesztőségi élet. És persze, ami mögötte van. A ,.nagv riport“ játszódik le szemünk előtt, megszületésétől, a nyomda- festékig. Persze csupa tréfa minden, a vi­dámság tükrében látja meg majd a közönség ezt a zárt világot, mert a fiattal újságírók célja a nevettetés. A miisor első része lesz az, ahol helyet kap a komoly zene, vers, vita, próza. A műsor második felében kerül be­mutatásra a LAPZÁRTA ÉLŐT 1 című ..több képből álló képtelenség“, amelyet Ho- rosz Béla alapötletéből Dávid Iván, Horosz Béla. Marton Lili, Nagy Elek, Nemes Ferenc és Váuyolós István Írtak. Minden egyes szer­ző szerepel is az újságírók estélyén, ki sze­reppel. ki pedig konferansz-szal. A szerep most nem is vehető szó-szoros értelemben. Llgyanis itt nincs alakításról szó, miudeuki önmagát játssza meg, ugyanolyan munka­köre, modora, rossz szokásai és jó oldalai vannak az életben, mint a színpadon. Termé­szetesen elkarrikirozva, erősen felnagyítva. Saját magukról rajzoltak színpadi karikatú­rát az újságírók, akiket Gróf László főren­dező igyekszik bevezetni a színjátszás nehéz mesterségébe. A bevezetés főleg abban áll, hogy folytonosan rászól mindegyikre: hango­sabban!“ Ugyan az újságírók valamennyien szerepeltek már hivatásuknál fogva előadó­estéken, konferáláskor, stb., stb., de nincse­nek hozzászokva a színház hatalmas nézőte­réhez. Igyekeznek tehát hangosan beszélni és hogy Gróf meg legyen velük elégedve, néha egyenesen üvöltenek. A színház nagy­szerű főrendezője ezer ötlettel teszi színe­sebbé az újságírók kis reviijét. Szakértő keze alatt próbáról-próbára alakul a kis darab, egyre pergőbb, élénkebb tempójú lesz. Az új­ságírók játékán csak annyit csiszol, amennyit színpadtechnikai szempontból muszáj. Mert amint maga mondja: — Az egészben az lesz a legkedvesebb, hogy mindenki teljesen természetesen adja önmagát. így a közönség csakugyan azt az újságírót ismeri majd meg a színpadon, aki­nek az írásait olvasni szokta .. . Az operett-társulat több elsőrendű tagja vállat't szerepet az estén. Legtöbb esetben szerepük egyenesen testre Íródott. így a köl­tőnő mulatságos figuráját egyenesen Rajnav Ellynek, a Csodagyerek mamájának alakját Czoppán Flórinak, a részeges szerkesztőségi szolgáét Csóka Józsefnek Írták. És természe­tesen Kovács Katóra gondoltak akkor is, mi­kor közösen megírták a pompás énekhangu kezdő riporternő figuráját és Kai Andor há­zasságszédelgő szerepét is, amelyet egyene­sen Fülöp Sándorra írtak. Minden miivész készséggel vállalta el szerepét s nagy kedv­vel és ambícióval készül rá. Megkérdeztük a színészeket, mit szólnak szerepeikhez? Tes­sék, a válaszok: Kovács Kató: Kovács Kató riporternő sze­repét játszom a fiatal újságírók darabjában. A valóságban is szivesen lennék riporternő, csak az a baj, hogy annyira szeretek éne­kelni, hogy sehogy sem tudom összeegyez­tetni a dolgot. Az énekes riporternő foglal­kozást pedig tudtommal még nem találták fel. Fülöp Sándor: Kai Andor, azaz Kai Bandi házasságszédelgő vagyok. Egész este szédel- gek, de végül kiderül . . . igaz, ezt nem sza­bad elmondani. Fülöp Sándorné: A darabban is, mint az életben, Sanyi felesége vagyok. Kár, hogy kisgyerekünket nem hozhatjuk be a színpad­ra. Máris kész színész. Csóka József: ötven éve szerkesztőségben dolgozó vén rókát játszom, aki folyton iszik. Jó szerep, kár, hogy olyan kicsi. Szendrey Mihály: Ferenc vagyok, a tör­delő. Nem kapok anyagot s igy állandóan a kezemet vagyok kénytelen tördelni. Czoppán Elóii: Eg\ csodagyerek mamája vagyok. Hála Istennek, hogy egy rendes g>e- rekem van és nem csodagyerek. Borzasztó hhet egy ilyen csodagyerekkel élni. Sándor Jancsika: Én nem tudok az újság­ba beszélni. Én még pici vagyok. Pici csoda­gyerek. Rajnav Elly: Nagyon meg vagyok elegedre a szereppel. Végre egy olyan feladat, amely­ben érvényre juttathatom klasszikus szavaló tehetségemet. Rajnay Sándor: Feltaláló vagyok. Ebben van is egy kis igazság. Tessék érdeklődni a HÉTFÉLE FILM VAN — irja a Sunday Times Mulatságos cikket ir a londoni Sunday Ti­mes legutóbbi számában Dilya Powell, a fé­lelmesen szigorú angol filmujságiró. Powell megállapítja, hogy Amerika filmgyárainak bo szorkáuykonybájában összesen hétféle filmet tudnak kotyvasztani. Se többet, se keveseb­bet. Minden amerikai filmet be lehet osztani valamelyik kategóriába s legtöbb olyan, hogy a filmhez szokott átlagos intelligenciájú néző már az első jelenetekuél tisztában van azzal, hogv mi fog következni s hogy mi lesz a film vége (ami kilencven százalékban persze happy end.) Powell azt irja. hogy eredetiség, merészség, ötlet és sablontól való eltérés ma már leginkább csak a remek francia rende­zők és színészek filmjeiben vannak és hogy az amerikai filmgyártás csak a legritkábban produkál érdekeset, művészit, vagy eredetit. Azt tanácsolja a hollywoodi gyárigazgatók­nak. hogy ha az európai közönséget meg akarják tartani, emeljék a filmek színvona­lát, mert azok már csak a gyerekes Ízlésű amerikai tömegeknek valók. Az utóbbi évben — irja D. Powell — 250 amerikai filmet láttam. Ezek közül körül­belül húsz volt olyan, amelyet egyéni vagy művészi érdekességük miatt érdemes volt megnézni. A többit a következő kategóriák­ba lehet osztani: 1. \ adnyugati filmek, avagy a kultúra ter­jedése. 2. Bűnügyi filmek. Sztárok: James Cagney, llumprey Bogart és George Raft. 3. Kémfilmek és repülőfilmek. 4. Ruhafilmek. Itt semmi sem fontos, csak a női főszereplő ruhái. Napjainkban játszódó filmek esetében a ruhákat Norma Shaerer viseli, történelmi filmekben Bette Davis. 5. ...Ami a kulisszák mögött van“ filmek, avagy a játéknak minden körülmények kö­zött folytatódni kel'. Körülmények: fősze­replő öngyilkossága, direktor sikkasztása, sztár részegsége, producer letartóztatása, stb , 6. Filmek az ifjúságról, avagy a gverekek-i ről. Játsszák: Shirley Temple, Deanna Dur­bin, Mickey Rooney és a ho lywoodi kölykök kara. 7. Szeliditésre váró nőkről szóló filmek. Ezeknek sztárjai: Gary Cooper és Ronald Co man. akik persze nem a vad temperamen- tűnni hölgyeket, hanem azoknak a szeliditőit játszák. — Tehát — fejezi be cikkét a londoni kritikus — a szerencsétlen kritikus végered­ményben azzal tölti el egész évben az idejét, hogy hét filmet néz meg újra ét újra, általá­ban 30—40-szer egyet-egyet. (—) hogy Salamon László és Korniss Ottó érdekes témájú, nálunk is nagy sikert aratott drá­mája, a Mesmerről irt Paradies kisasszony, rendkívüli sikerrel került színre a Szabadkay- társulat előadásában Nagyváradon, A kitűnő kolozsvári szerzők irodalmi értékű müvét ugv a sajtó, mint a közönség a legnagyobb elisme­réssel fogadta; hogy a legnagyobb budapesti színházi siker a Vígszínház tavaszi operettje, az Angora- macska. Szerzői: Szilágyi László és Eisemann Mihály. A legszigorúbb kritikus is agyondicsé­ri a remek, mulattató, franciásan könnyed szöveget és a pompás muzsikát. A darabban a remek Fejes Teri élete legnagyobb sikerét aratja. A többi főszerepeket Lázár Mária, Gombaszögi Ella, Rátkay, Dénes György, Aj- táv Andor és Justh Gyula játsszák; hogy uj színpadi iró tűnt fel a magyar fő­varosban. Neve: Gáthy Gábor, aki a Pódium- kabaré műsorán szerepel nagy sikerrel Sakk­parti című kis jelenetével. A lehetséges uj iró Békeffy László fia; hegy nem kisebb ember, mint Paul Ge- raldy, a világhírű francia költő irja Zilahy Lajos óriási sikerű filmjének, a Halálos ta­vasznak film feliratait. A hires magyar film ősszel kerül színre Párisban; hogy Sennyei Vera, a jónevü pesti színész­nő, menyaszony. Vőlegénye Rössler Endre, a pesti Operaház neves tagja; hogy május elsején tartotta bucsuelöadását Aradon a Mészáros—Felhő Kamaraszínház. Fiírom előadás zajlott le ezen a napon. Her- czeg Ferenc Utolsó tánc-a, a Ki gyereke va­gyok én és a Kölcsönkért feleség cimii ope­rettek. A színtársulat ezután turnéra indul; hogy a Szabadkay-társulat jelenleg Vára­don játszik. A napokban került színre a tár­sulat nagy operettslágere, a Jeney—Schreiber Dalol a Volga cirnü darabja ötvenedszer. A ritka jubileum nagy közönséget vonzott. 4 legközelebbi operettpremier a Lehullott a réz. gő nyárfa lesz. A Jeney—Schreiber darabban Ürmössy Magda és Juci, Kun Edit, Katona Baske, Jeney János, Homm Pál, Végit Jó­zsef, Németh István, Hegyessy Ferenc, Sán­dor Ica, Bánhegyessy Sándor, Szabadkay és Petcinák léptek fel. hogy mulatságos eset történt Uj Dél- Walesben. Egy konyhukertészt háromszor raboltak ki egyetlen hét alatt s minden értékét elemelték a házából, amelyet a szomorú tapasztalás ellenére sem tudott kellőképpen megőrizni A kertész neve: Sherlock Holmes. KISS ILONA Tulajdonképpen még csak stúdiós ez a7. érdeke« fiatal lány. akit a fiatal újságírók, revüjük szereposztásának eldöntésénél köz­felkiáltással választottak meg a szerkesztő­ségi gépirókisasszony szerepére. 'J alán még korai a színház fiataljairól Írott cikksorozat «.eretében Írni róla. talán roHbznéven is ve­szik növendéktársai, hogy idő előtt kiemel­jük a sorból. De ne haragudjanak ezért Kiss Ilonára. Az a ritka kezdő, akit ha az ember busz más statiszta között meglát a szmpa-‘ dón s elnézi ahogy ott áll névtelenül a töb­biek között, azonnal megkérdezi a szomt/éd- jától: Ki az a lány? Egyéniség Kiss Ilona, akiről — ha történetesen Amerikában élne s ott jelentkezne színházi ügynöknél vagy* filmstúdióban — azt mondanák: She has „it“ — valami van benne és szerződtetnék. Legnagyobb szerencséje, hogy teljesen más, mint a többi. Szép, de nem baba, hanem ka­rakter-szépség. Szürkészöld nagy szemei, ki nem tépett szemöldöke, szép formájú szája, finoman hajlott orra. hosszú haja együttesen olyan érdekessé, jellegzetessé s színpadon exotikussá teszik, hogy muszáj megjegyezni az arcát, aki csak egyszer látta. Ha pedig pár szavas szerephez jut, ezt annyi ösztönös szí­nészi intelligenciával, szinpadratermettséggel mondja el, hogy a kritikus sietve megkeresi a nevét a szin apon, hogy megdicsérhesse. Ennek köszönheti az a karcsú, 18 éves kislánv, hogy habár csak az idén — s akkor is elkésve — novemberben iratkozott be a stúdióba, máris ismeri a nevét a legtöbb szinházbajáró. — Mikor kapta meg az első beszélő szere­pét? — kérdezzük az ujságiróest próbáján Kiss Ilonától. Csaknem szégyenkezve mondja: — Másnap. — Hogy-hogy másnap? — Egy szerdai napon iratkoztam be a stúdióba és vasárnap már nagy szerepet ját­szottam a Hófehérkében. — És mit játszott azóta? — November végén lettem stúdiós. Az­óta csaknem minden darabban statisztáltam. Kétszer beugrottam, egyszer Tihanyi Magda s egyszer Feledi Éva helyett. Játszottam a Hazudik a muzsikaszóban, a Dörmögő Dömö­törben. a Gyermekkeresztesekben és most az ujságiróesten. Igazán köszönöm, hogy rám­gondoltak. — Meséljen valamit magáról. — Egyetlen gyerek vagyok. Váradon jár­tam az Immaculata zárdában iskolában. Majdnem tanítónő lettem. Utolsó évben ma­radtam ki, majdnem diplomaosztás előtt, úgy hogy az iskolából egyenesen a színházhoz ke­rültem. Kisgyerekkorom óta mindig színész­nő szerettem volna lenni, folyton csak szín­házat játszottam. — Hogy került Kolozsvárra? — Édesapámat idehelyezték Gyulafehér­várról. — A családja nem ellenezte a tervét? — Nem. Tudják, hogy mit jelent nekem a színház. Ha nincs is dolgom, errefelé sétá­lok, benézek, csak hogy egy kicsit itt legyek. Úgy érzem magam, mintha örökké itt lettem volna. — És színházon kívül? — Klasszikusokat olvasok. Tenniszezem, télen korcsolyázom. — Mit szeretne játszani? — Erős drámát. — Szóval, minden tökéletesen rendben van: — Igen — azaz, nem egészen. Kezét védőén kétoldalt felcsavart, régies diaboló-frizuráju barna hajfonatára teszi. — Félek, hogy le kell vágatnom a hajamat — mondja. Kár lenne érte. (-) BUDAPESTEM AZ istfváit Király Szállodában (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye- 1® ’fc központi fUtés, állandó mo­le f€*’ eg folyó viz. lift, telefonos Telefon £02-43, 294-24, I A fiatalok bemutatkozónak^ ­-d színháznál, hány szinpudteehuikai ujitást tu­b'll I am eddig fel? Kiss Ilona: Jolánba vagyok, a SZerkesztó- ségi gépirókisu-szony. Szere nene, hogy csak a színpadon, mert a valóságban nem tudom, hogy diktálnának nekem az újságírók. Ugyani» t,(-in tudok gépelni. Azt is csuk most tanu1- tuin meg, hogy miképpen kell a papirt be­helyezni u gépbe. Szentes Eerene: A maharadzsa tolmácsa vagyok. Én tolmácsolom őrudzsa-oga hindu halandzsáját a szerkesztőségben. Bogdán Kálmán: Nem vagyok színész, a bankszakmához tartozom, de minden sza hadidőmet színészekkel, újságírókkal, szóval nem privátokkal töltöm. így kerültem a fiatal uj ágitok estjének szereplői közé. Én \ agy ok a maharadzsa. Talán üzért, mert jól tudok halandzsázni. (Eláruljuk, hogy ő maga irta saját szerepét s csak szerénységből nem szerepel u szerzők között.) így a szereplők. Az újságírók nem nyilat­koznak szerepeikről. Drukkolva készülnek színpadi vizsgájukra s legtöbbnek az a vá­gya, hogy bár már befejeznék művészi pálya­futásukat s a próbák és premier izgalmain túl vb zatérnének a szerkesztőség „csendes“ munkaszobáiba . .. (—)

Next

/
Thumbnails
Contents