Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-31 / 122. szám

70 rí I ENZIK 19 4 0 nt A fun 31 UU» turn Őfelsége békepo közöl nagy cikket a Petit Journal Katasztrofális felhőszakadás Tordamegyében A kiáradó vizeknek nyolc halálos úldozaia van PÁ1\IS, május 30. (Undor.) A „Petit Journal“ című lap „Királyában és hadseregében bízva, a Bal- Káu-államok védelmi falát emeli Kouiú- uiA' cirumel cikket közöl, melyben közli, bogy néhány nappal előbb tartották meg Komáiba nemzeti ünnepét, mely az or- .vág függetlenségének, első királya meg­koronázásának és a királyság proklamálá* sáaak emlékünnepét is jelenti ugyanak­kor. Vz ünnepség ebben az évben az őr­ködés és a semlegesség kettős jegyében zajlott le. \ jelen válságos időkben — í oly tatja a lap — Románia hatalmas had­sereggel rendelkezik, melyet rendkívül nagy áldozattal szerveztek a nép terhei­vel. mely nép mélységesen békeszerető, de feltétlenül el van szánva a nemzeti javak megőrzésére. Bukarestben nagyarányú ka­tonai szemle volt, mely mély hatást tett mindenkire. Gépesített egységek, tankok, modern nehéz és könnyű tüzérségi felsze­relés, légelháritó ütegek, repülőgépek, bi­zonyítékát adták annak, hogy a haderő nyugadtan és bizalommal tekinthet az or­szág területének védelmére. Komáiba bölcs politikai irányvezetését hangoztatva, a lap igy folytatja: Bátor l ralkodó? Tagadhatatlanul. Nyíl­tan férfiasán beszél, anélkül, hogy el akarná titkolni a valóságot. Párisi és lon­doni utazása és « németországi Sigmarin- génben lévő kastélyban tett családi láto­gatása során Őfelsége II. Károly király Berchtesgadenbe ment. ahol Hitler vezér és kancellárral találkozott. Az. utazás telve volt ragyogással. Az Uralkodó kitűnő szer­vező erő. Személyesen ügyel az ország ér­dekeire, a gazdasági egyensúlyra és a kül­kereskedelmi forgalom rendjére. A had­erő legfőbb parancsnoka? Tagadhatatla­nul. mert dicső katonáival szemben ál­landó érdeklődését hangoztatja. \ ..Petit Journal'4 cikke következő sza­vakkal végződik: Románia semleges óhajt maradni és mindent megtesz, ami módjában áll, hogy balkáni barátaival egyetértésben védje ezt a politikát. Hála az országban uralkodó rendnek és annak, hogy az ország vala­mennyi fia az Uralkodó személye körül összefog. Románia — balkáni barátaival együtt — erős falat létesített a közelkelcti béke fenntartására. Tízéves fennállásét ünnepli a közigazgatási tábla Beszámoló a nagyfonfosságu bírói intézmény munkájáról 7 ORDA, májú.5 30. Kedden délután hatalmas felhőszakadás vonult ál Tordamegye egy részén, mely magában foglalja a Tordai-hasadékot, Mészkő. Sin falra. Alsó• és Felsőpeterd községeket. I lezuhanó víztömeg a vidék összes fű­lvén izeit — melyeit mind az Aranyosba torkollnak — erősen megduzzasztotla. A hirtelen támadt ár elől a falvak lakosai soit'an nem is tudtál: elmenekülni. A meg­I rémült *taberek fákra, háztetőkre menu- kerítek, azonban az áradás többeket elru gadott. Igy Sin falván egy gyerek, Fel enl községben pedig hét ember vesztette éle­tét. I Az állatállomány szintén sokat szeme­dért. Az anyagi kár nem kevésbé jelenté­keny. 4 j>eterdi malmot a viz elsodorta. Tordán pedig a megduzzndt Aranyos i izv ok<,zott károkat a bolgár kertekben és a sport pályát is >döntötte. GEROMMfh GERONIMO. I Minden idők legnagyobb pl »Mr filmje ! . .. Az első amerikai te!eo«r,oí; küzdelmes — é'ete. Amerika oívilizáolajának megalapí­tását mutatja be ez a páratlan film, amely ■B hoskölteménye az emberi erőnek, kltar- K3 tásnak és akaratnak. I GERONIMO.. GERONIMO 10.000 lovas szédítő bravúrja... Indiánok harca a telepesekkel... Soha nem látott osnta lelenc tok... Amerika legjobb lovasai. Sokezer Indián szereplő... Lélegzete lálli- tó»n Izgalmas cselekmény gyönyörű ter­mészeti felvételekkel. I Csupa lendület, csupa izgalom. As arneri- ■I kai sajtó a legnagyobb elragadtatással ir H e meglepő nagy filmről, amely a baván- H dorlók hősi honfoglalásáról szól... I filmnek nlnos egyetlen una'xnas pillanata és látjuk, hoay mért lett Amerika az a ha- — talmas és szabad orsz»g, amely valósággal a ma ÍGÉRET FÖLDJE... Ezt a filmet s2e~ KB rezta meg a Capitol Mozgó és CSÜTÖRTÖKI Hl kezdéssel mutatja be a közönségnek. — Jogon tan a ngugdüra ai cgghorl magyar csendörühoeh A legfőbb állami számvevőszék elvi jelentőségű döntése KOLOZSVÁR, május 30­A romániai igazságszolgáltatásnak egyik fontos szerve, a közigazgatási tábla most ünnepli meg fennállásának 10 éves évfor­dulóját. Az eltelt 10 év a legteljesebb mértékben igazolta annak a birói szerv­nek létjogosultságát, mert eddigi működé­se alatt a közigazgatási tévedéseknek s egyes közigazgatási szervek túlkapásainak egesz sorát orvosolta. A közigazgatási táblák eddigi működésével a jogkereső közönség minden tekintetben meg van elégedve. Birói kara felül állva a közigaz­gatási intézményeken, mindig csak az örök igazságot vette Ítélkezésénél figye­lembe. Ennek eredménye az, hogy mind­azok, akik a közigazgatási hatóságok ré­széről jogsérelmet szenvedtek, nyugodtan bízzák ügyüket a biróság elé. A 10 éves forduló alkalmából a kolozs­vári közigazgatási tábla is beszámolót ké­szített. Dr. Emil Deeiu főelnök részlete­BUCURESTI. Az ilfovi törvényszék J tegnap továbbfolytatta a volt propaganda- I ügyi államtitkárságon elkövetett vissza­élések tárgyalását. Victor Alboteanu és Vatileseu első és másodrendű vádlottakat fogházőr vezette fel a fogházból, míg Pet­re Codreanu és M. Mircea vádlottak sza­badlábon vannak. A „Curentul41 részletes tudósításban számol be a tegnapi tárgyalásról, melynek során kihallgatták a tanukat. Gh. Polidor, a propagandaügyi minisz­térium tisztviselője fenntartja a vizsgáló- biró előtt tett vallomását, mely szerint a visszaélésekről semmit nem tud. Petre Sterescu, a belügyminisztérium számvevő osztályának tisztviselője előad­ja, hogy Alboteanu emberei számos eset­ben mutattak be olyan számlákat, me­lyek törvényellenesen voltak kiállítva és áruátvételi jegyzőkönyv sem volt hozzá csatolva. Midőn észrevette a hiányt, a számlákat pótlás végett visszaadta. Albo­teanu emberei azonban tovább is megpró­bál t á k1hogyátosu8zt^ssákaszabaíyt^ sen ismertette a kolozsvári közigazgatási tábla tízéves történetét. Beszámolt a kez­det nehézségéről, a biróság megszervezé­sének nagy munkájáról, azokról az akadá­lyokról. amelyeket különösen az első időkben le kellett küzdeni és azután szám­adatokkal ismertette a biróság 10 éves munkájúnak eredményét. A 10 év alatt a bírósághoz 138.843 ügydarab érkezett és ezek közül 83.679-et jogerős Ítélettel be is fejeztek. 1930-ban 387. 1931-ben 383, 1932-ben 357, 1933-ban 389. 1934 ben 296, 1935-ben 274. 1936-ban 263, 1937­ben 211, 1938-ban 143 és 1939-ben, mikor a biróság átalakult közigazgatási bíróság­ból közigazgatási táblává, 86 tárgyalást tartottak. A 10 év alatt több birói véle­ményt adtak, számtalan olyan elvi jelentő­ségű határozatot hoztak, amelyek tisztáz­tak országos jelentőségű közigazgatási kérdéseket, ezzel nagy mértékben járul­tak hozzá az ország közigazgatásának ja­vításához. j nul készített számlákat. Egyébként a I könyvvezetés körül is szabálytalanságok voltak. A számviteli törvény értelmében rendelés esetén legfeljebb 20 százalékos előleg folyósítható, Alboteanu és társai azonban előre kifizették a rendelések árát azoknak a szállítóknak, akikkel Albotea- nu Összeköttetést tartott fenn. Dumitru Radulescu bukaresti nyomda, tulajdonos a következő tanú. Előadja, hogy nem állt közvetlen összeköttetésben a volt propagandaügyi államtitkársággal és a rendeléseket Vasilescu vádlott utján kapta. Traian Maicanescu tanú nem tud a visszaélésekről. Paul Georgescu tanú sze­rint Petre Codreanu vádlottat igazgató­nak szólították, bár nem volt szabályos ki nevezése. loan Popovici tanú tagja volt az átvételi bizottságnak, de egyetlen átvételi jegyzőkönyvet sem mutattak fel részére aláírásra. A biróság a tárgyalást május 31. nap­jára halasztotta, amikor valószínűleg Eu­gen Titeanu volt államtitkárt is tanúként kihallgatják. ____________________________ BUKAREST, május 30. A legfőbb állami számvevőszék tegnap elvi jelentőségű döntést hozott az egykori magyar csendőrök nyug­díjügyében. Ez a döntés rendkívül fontos, mert számos volt csendőr nyugdijigénylésére szolgál joggyakorlatul. Ismeretes, hogy az 1929. évi nyugdíjtör­vény visszahelyezte jogaikba az esküt nem tett és elbocsátott magyar tisztviselőket. Ezen törvény alapján a magyar csendőrség volt erdélyi tisztjei és altisztjei kérték nyug­díjjogosultságuk elismerését. Az országos nyugdíjintézet kételyeket támasztott a nyug- dijigénylők jogait illetőleg és az összes kéré­seket felterjesztette a legfőbb állami szám­vevőszékhez. A számvevőszék egyhangú ha­tározattal elutasította az összes kéréseket, azzal az indokolással, hogy a csendőrök nem tisztviselők, hanem katonák voltak, ezek pedig csak akkor jogosultak nyugdíjra, ha átléptek a román hadseregbe. Az elutasító végzést az érdekeltek egyé­nenként megfelebbezték a semmitőszékhez. Legtöbbjüket dr. Gyárfás Elemér szenátor képviselte, kinek felebbezése eredménnyel is járt. Ugyanis a semmitőszék kimondta, hogy a csendőrök nem katonák, hanem köztisztvi­selők voUak és az iratokat visszaküldte a legfőbb számvevőszékhez azzal az utasítással, hogy tegyen eleget a nyugdijigénylési kéré­seknek. Á legfőbb számvevőszék újabb ellen­vetést tett azon a címen, hogy a volt ma­gyar csendőrük Budapesten kiállított szolgá­lat bizonyítványaiból az tűnik ki, hogy a trianoni békéig mindegyikük a magyar állam kötelékébe tartozott és csak a trianoni béke­kötés után törölték őket a magyar nyilván- tartásból. Tehát ha 1921-ig Magyarországon szolgáltak, milyen cirueu kérnek nyugdijat a román államtól? A kérvényezők erre bizonyították, bogy a főkatalom átvétele óta nem mozdultak ki HARMADIK KERÜLETBELI LAKO­SOK FIGYELMÉBE! Azok a V. Búrra. E. Varga, Siminici, Pelrovici, Crisan-utcai lakosok, akik eddig még nem jelenţkez- ( tek a légvédelmi tanfolyamra, sürgősen jelentkezzenek a 111. közigazgatási kerü­letben, Strada Crisan 20. szám alatt, d. e. 8—1 óráig, a légvédelmi tanfolyamokra való beírás végett. Hétfőn, junius 3-án délután 5 órakor pedig valamennyien je­lenjenek meg a Paris-utcai elemi iskola- helyiségeiben megtartandó légvédelmi tan­folyamra. BEFEJEZŐDÖTT A FINN—OROSZ FO­GOLYCSERE. Helsinkiből jelenti a Rador: A finn tájékoztató iroda jelenti, hogy az orosz—finn fogolycsere befejeződött, össze­sen 5678 orosz és 825 finn foglyot cserél­tek ki. _________________________-________ erdélyi lakóhelyükről, tehát nem lehettek Magyarország szolgálatában. Ezen az alapon ismét semmiségi panasszal éltek a legfőbb állami számvevőszék elutasító határozata el­len. Simon Balázs volt Csíkszeredái csendőr- százados ügye szolgált próbaképül az elvi je­lentőségű döntésben. 1933-ban az ő esetében mondotta ki a semmitőszék, hogy a csend­őrök nem katonák, hanem köztisztviselők. A legfőbb számvevőszék erre azt állapitotta meg budapesti szolgálati bizonyítványából, hogy Simon százados még két évet és nyolc hónapot szolgált a főhatalom átvétele után a magyar államnál. Simon igazolta, hogy ezen idő alatt állandóan Csíkszeredán tartózko­dott és fizetését az ottani adóhivataltól kap­ta, tehát nem szolgált Magyarországon. A fi­zetésre vonatkozólag azonban nem tudott hivatalos bizonyítványt felmutatni, mert az adóhivatal könyvei elvesztek. Ezt hitelesen igazolta a pénziigyigazgatóság. A legfőbb számvevőszék a kérést újból elutasította az­zal, hogy Simon százados nem tudta be- bizonyítani, hogy a kérdéses időben nem tar­tozott a magyar csendőrség kötelékébe. Dr. Gyárfás Elemér szenátor újabb semmiségi pa­naszt szerkesztett. melynek a semmitőszék helyt adott és az iratokat visszaküldte a leg­főbb állami számvevőszékhez elintézés végett. A legfőbb állami számvevőszék tegnap tár­gyalta teljes ülésén Simon Balázs százados ügyét. Az állam képviselője a kére* elutasí­tását kérte. Dr. Gyárfás Elemér szenátor bi­zonyította Simon százados igényeinek jogos­ságát. A számvevőszék teljes tanácsa helyt adott Gyárfás szenátor érvelésének és meg­ítélte elvi jelentőségű döntésében Simon Ba- lúzs volt csendőrszázados nyugdiját. A döntés eHi jelentőségénél fogva nagy fontosságú, mert jogalapot szolgáltai számos volt magyar csendőr hasonló ügyében a nyug­díjigény elismertetéséhez. * A CLUJI IPAROS EGYLET által léte­sített és fenntartott, tulajdonút képező „Ipa­rosok Metjedckháza“ Str. Decebal 22. szám alatti kerthelyiségére és vendéglői üzenj el-' látására és u Menházba elhelyezett aggok élelmezésére pályázatot hirdet U év július hó 15-iki határidőre. A feltételek álvehetők az egylet irodájában, P. Unirii 23., a hivata­los óíák alatt. MAMMUT-CSONTVÁZAT TALÁLTAK BOSZNIÁBAN. Boszniában maramutyesontvá* zat találtak, mely az élet megjelenését kö­vető első időkből származik. A maramut há­rom, egyenként 3 kilogramm súlyú foga tel­jesen ép LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a le** választékosabb kivitelig, legolcaóbbsij az Ellenzék könyvosztályában, Cluj,. Piaţa Unirii. A Concordia JRí. nyomdai raiiintézetéiíek nyomása­Alboteanu bűnügyében befejeződött a vádlottak kihallgatása Mit tudnak a tanuk a propagandaügyi volt állam- titkárságon elkövetett visszaélésekről? \

Next

/
Thumbnails
Contents