Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-30 / 121. szám

Régi színházunk bécsi diadalai

Irta: GYALU/ FARKAS

Váradi Miklós, a Kolozsvári Nemzeti Szin- láz örökös tagja, ami alatt az is értendő, logy a.mig emlékezni fognak a régi szinház- ?ól, Váradi Miklós nevét mindig emlegetni ■ogják, — fölemlítette a régi színház bécsi rendégszereplését, mely hatvan évvel ezelőtt lörtént. Ha művészünk meg nem emlékezik írről az évfordulóról, azt hiszem, senkinek em jutott volna eszébe. így most, neki kö- jzönve az alkalmat, elevenítsük föl régi szin- uázunk történetének ezt a részletét, mely ígész múltjának egyik legdicsőségesebb fejezete.

1880 tavaszán létrejött Ozorai Adolf (szin- aázi ügynök) buzgólkodására és igazgatása alatt, Bogdán István, Kiss Sándor és Balogh György vállalkozásával, az u. u. bécsi magyar népszínmű-társulat, melynek képviselőjével, Balogh Gy. ügyvéddel, a színház igazgatósága szerződést kötött. Eszerint: I. A társulathoz a színház összes tagjai szerződhetnek 1880 május 1-től junius 15-ig. A vállalkozók a szerződés értelmében 1 és V* hóra 6750 forintot kötelesek letenni, melyhez a színház is 1500 forinttal járul és a társulat három estén (Kolozsvárt) a színházban bemutatóul ingyen játszhatok. II. A kolozsvári színház átengedi ruha-, könyv-, díszlet és hangjegytárából mindazt, amire a vállalatnak szüksége van, a rajtok tett pótlások, javítások a szinház tu! lajdonába ingyen mennek át. III. A sziliház itthon maradt tagjai e lH hó alatt máshol nem működhetnek.

A választmány a szerződést, melynek utolsó pontja módot adott a vállalkozóknak, hogy április 1-éig lemondhatnak, elfogadta és br. Orczy Béla, a király személye melletti minisztert felkérte, hogy ezt a körülményt a királynak is hozza tudomására. A vendégjátékok színhelye Bécsben a Ring-szin- ház volt, mely nehány év múlva leégett és benne valami 400 ember pusztult el a katasz. trófa alkalmával. E szinház igazgatójával, Stnampfer asszonnyal, Ozorai kötötte meg a szerződést. A magyar társulat április 28— 30-án, három este, bemutatta magát a kolozsvári közönség előtt a Piros bugyellári«, Sárga csikó és Falurossza darabokban. A kolozsvári sajtó éppen nem volt elragadtatva ez előadásoktól, talán azonkívül, hogy senki se próféta hazájában, azért sem, mert Bartha Miklós, előzetesen a vendégszereplés ellen éles hangon irt. Később, mikor a társulat nagy sikert ért el, Bartha Miklós lojálisán elismerte, hogy mily nagyon tévedett. A társm lat tagjai voltak: Váradi Miklós. Szabó Bandi, Ditrói Mór, Gabányi Árpád, Kassai Vidor, Krasznai Mihály, Mátrai B. Béla (művezető), Gyenes László, Szentgyörgyi István, Szombathelyi Béla. Szabados Károly (karnagy), Tutsek József (pénztáros), Nagy György (súgó), Balogh Gvörgvné, Pálmai Ilka, Ditrói Mórné, Kéler Ilona, Gläzer Hermin, Gabányi- né, Krasznayné, Körosy Kálmánné, Mátrainé, továbbá egy tizenöt tagból álló női és 18 tagú férfi kar.

A társulatot Budapesten a Nemzeti Szinház és Népszínház tagjai, Bécsben pedig az előre értesített Magyar Egylet és nagy nép- iomeg fogadták. Először a Falurossza került színre (május 6, 7, 8, 9, 25. és első felvonása 28-án.) Utána Sárga csikó (május 10, 11, 12, 13. 21 és első felvonása 28-án), Piros bu- gyelláris (május 15, 16, 17, 18.), Csikós (május 19, 20), Cigány (május 23, 24, junius 2.), Vén bakkancsos és fia a huszár (május 26), Tolonc (május 29, 30), Huszárcsiny (május 31), Peleskei nótárius (junius 3, 4, 6.) ösz- szesen 27 előadást tartottak és junius 6-án búcsúztak el.

Bécsben az első nap nem jól kezdődött. A próbára feljött egy hivatalos személlyel Eirich színházi ügynök és be akarta tiií- tatni a Falurosszát, mert a darab német fordítását ö vette meg és igy Bécsre való előadási joga is az övé. Hosszas tárgyalás után kiegyeztek: a kolozsvári társulatnak fizetnie kellett Bécsben Tóth Edének darabjáért.

Az első előadásra már szép és előkelő közönség gyűlt össze. Magyarokon kívül ma- gasrangu bécsi urak, politikusok, nagynevű irók és hirlapirók, előkelőségek. A Burg- szinház világhírű szinészei, élükön Sonnent- hallal, aki magyar születésű, volt. Az előadás nagy és teljes sikert aratott. Szentgyörgyi Feledi Gáspárja, Kassai Gonosz Pistája, Ba- lpghné F'nom Rózsija, Ditróiné Piroskája, Váradi Miklós Göndör Sándora, meghatotta és meghódította a közönséget. Csapóné pár mondatból álló lármás szerepében az őserejü Krasznainé egy teljes percig tartó tapsvihart keltett. E/ltudom képzelni ezt a jelenetet. Ott voltam Csiky Gergely Cifra nyomorúság eimü darabjának kolozsvári első előadásán. Krasznainé, egy harcias asszony szerepében hetop- gfint ijlmJ £ mondattal; „Na, itt vagyok]“

I Percekig tartó kacagás és taps fogadta. Az érparti jelenet után, Bécsben, megjelent a színpadon a Burgszinház négy tagja: Son- ) nenthal, Hartmann, Thimig és egyik művésznő, akik lelkesen gratuláltak a magyar kollégák sikeréhez. „Ettől az estétől kezdve a Burg-Theater hires szinészei és színésznői — írja Ditrói Mór — gyakran ellátogattak előadásainkra és nagyon szívélyes érintkezést tartottak fönn velünk. A leglelkesebb Lewinsky volt. Ez a nagy színész, ha a Burgban elvégezte szerepét, sietett hozzánk és ilyenkor a színpadról nézte végig előadásunkat. Mondotta, hogy a magyar kollégák játékában ő és társai azt találták meg, amire ők törekszenek, a közvetlen, igazi természetességet.“ Sorra jöttek a diadalmas esték. Szentgyörgyi. nek a Piros bugyellárisban, a Cigányban, Peleskei nótáriusban elementáris sikerei voltak. A Tolonc Mravcsákjában, a Kintornás család Fúvó Mártonjában Mátrai Béla volt kitűnő, Kassai, a nagyszerű komikus, Gonosz Pistán kívül a Csikósban és a Peleskei nótárius vasasnémetében, mely minket is félholt- ra kacagtatott Kolozsvárt, remekelt. Gabányi Árpád, a nagy művész, aki azért lett szinész, hogy eljátszhassa Hamletet, de erre soha se került sora, a Peleskei mexikói vőlegényében és a Sárga csikó öreg csapiárosában hódította meg a közönséget és kritikát. Szombathelyi Béla, a páratlan szalonkomikus, aki feleségének egy másik színésznővel történt összeve- szése miatt párbajt vivott e nő: Temesváriné férjével és a pisztolygolyója halálra sebezte, a Sárga csikó pusztabirójában játékával, énekével és táncával magával ragadta a nézőtér közönségét. Baloghné Finom Rózsiban és Angyal Liszkábau (Tolonc), Pálmai Ilka a Sárga csikó-ban tündökölt és a Huszárcsiny- ban. Ez utóbbiban katonatiszti ruhában olyan csárdást táncolt, hogy a bécsiek nem győzték ujrázni. Kéler Ilona, a kiváló drámai művésznő, aki a kolozsvári temetőbe, fiatalon került és sírkövét a közönség adakozásából emelték, a siremléken lévő vers pedig Hegedűs István müve, Szigligeti Cigányának Rózsijában aratott nagy sikert. Ezt a szerepet Ditróiné és Kéler Ilona felváltva játszták, mindketten kitünően.

Váradi Miklósról még ki kell emelnünk, hogy a Falurosszában Göndör Sándort oly nagyszerűen játszta meg, hogy maga a kolozsvári társulat is adott neki egy babérkoszorút. Váradi Miklósról a2t ia meg kell jegyeznem, hogy egész életemen át úgy, oly művészettel és oly érzéssel férfi énekest, magyar népdalt énekelni, mint ő dalolt, nem hallottam. A közönség, a bécsi színészek, bőven adtak babérkoszorúkat. A Burg művészeivel sokszor volt barátságos összejövetelük. Egyik „testvére-sülési“ banketten Sonnenthal üdvözölte a magyarokat, majd Lewinsky. aki mindenfelé buzgón szavalta a magyar költeményeket, kivált Petőfiét, igy «szólt: „Nekem, bár magyar honpolgári levelem van, de sajnos, ez az okmány nem adta meg nekem a magyar nyelvtudást. így hát csak német nyelven tudom elragadtatásomat kifejezni.“

A bécsi sajtó egyértelműen legnagyobb elismeréssel és szeretettel irt a magyar művészek csodálatosan szép játékáról. „A kolozsvári társulat azt hitte, hogy látogatóinak kontingensét — irja a Wiener Tagblatt — a bécsi honfitársak fogják alkotni, pedig a bécsi közönség tölti meg a színházat, élén a Burgszinház tagjaival, akik minden este ott vannak és lesve-lesik a kolozsvári művészek játékát.“

Legnagyobb sikere volt Szentgyörgyi Istvánnak, akiről, hogy csak az Extrablattot idézzem, mely igy irt: ,.A cigány szerepét elsőrangú szinész alakította. És ő olyan, hogy minden érzés és megértés, minden szenvedés, minden ösztön, amely az emberi kebelben tobzódik, amely egy atyai szivet meghatni tud, mindezt ez a kitűnő szinész valóban megható összképpé dolgozta lei.“ A Vén bakkancsos címszerepében, Szentgyörgyi egyik remek alakításában is nagy elismeréssel írtak róla. Pár nappal később, mikor a Huszár* csínyben lépett föl Szentgyörgyi, egyik kritikus azt jegyezte meg, hogy „nemcsak jó baka volt, hanem kitűnő huszár is.“

Előadások után legtöbbször együtt vacsoráztak, boroztak és dalolgattak a Burgszinház kitűnő művészeivel, akik megtanulták és együtt fújták népdalainkat. A társaságot a kitűnő humoru fiatal Thimig, kedves mókáival mulattatta. Utolsóelőtti előadásuk alkalmából a Burgszinház művészei bucsuvacsorát rendeztek a magyar színészek tiszteletére. Sonnenthal, Wilbrandt. Gabdlonné asszony, mondtak köszöntőket, Hartmann pedig a társulat mindenik tagját szines versben énekelte meg. Mindenikük kapott egy-egv nyomtatott példányt ebből a költeményből. Szentgyörgyi. ről igy énekelt a kedves színművész és poéta:

Ok ASPIRIN hitetú.

Az egész világon ismerik, mindenütt becsülik kiváló hatását. Az Aspirin csillapít minden fájdalmat, megelőzi és meggyógyítja a hüiéses megbetegedéseket, még e grippát is. A Bayer» kereszt cayetpl az Aipirio minőségéért«

Szentgyörgyi — Laroche der Ungarn — Stolz sind wir auf solche Nachbarn;

Sprichst s gross und thust äo wenig,

Jeder Zoll ein Künstlerkönig.

(Szentgyörgyi, te magyar Laroche, büszkék vagyunk az ilyen szomszédokra! Mily nagy művészettel beszélsz és mily keveset csinálsz. Minden hnvelyknyi belőled müvészkirály.) Ezen az ünnepi estén a szoba falát nagyszerű babérkoszorú díszítette, magyar és osztrák nemzetiszinü szalaggal. A szalagokon nemcsak az adományozók neve, hanem a magyar társulat főbb szereplőinek neve is arany betűkkel volt kinyomtatva.

A társulat utolsó előadásának komolyságát megzavarta egy iHéstelen tüntetés a két primadonna: Baloghné és Pálmai Ilka párthívei- nek rendezésében. Baloghné a színpadon játszott, Pálmai Ilka pedig páholyból hajladozott a nagy verseny-lármára. A társulat erkölcsi sikere páratlan volt. Anyagilag nein vált be a vállalkozás. Kétségtelen, hogy a vál. lalkozás uagy sikere a magyar szinmüiroda- lom és a magyar színészet igazi diadala volt. A nagy bécsi vendégjáték szereplői közül ma csak gróf Kinskyné Pálmai Ilka, Ditrói Mór, Salamon János zenetanár, a bécsi Opera egykori primhegedüse és a mi kedves, jó Váradi Miklós művészeink élnek. E cikkhez való adataimat Ferenczi Zoltán színháztörténeti müve, Szentgyörgyi István följegyzései é? Ditrói Mórnak Komédiások című emlékiratai adták.

Románia külkereskedelmében továbbra is Németország foglalja i ©1 az első helyet

BUKAREST. (Saját tudósítónktól.) A külkereskedelmi minisztérium közzétette Románia külkereskedelmi forgalmának hivatalos kimutatását az 1940. év első negyedére.

A kimutatásból érdekes helyzetkép alakul ki Románia árucsereforgalmának országonkénti megoszlását illetőleg. A legszembetűnőbb megállapítás az, hogy az ország külkereskedelmében úgy a kiviteli.

mint a behozatali oldalon első helyet Németország foglalja el.

A behozatalban, a cseh-morva fennhatósági területet is beszámitva, 55.68 százalékkal szerepel. a kivitelben pedig 19.59 százalékkal. Ugyanakkor Anglia Románia összbehozatalában 2.56 százalékkal, kivitelében pedig 26.95 százalékkal mig Franciaország a behozatalban 1.37 százalékkal, a kivitelben pedig 2.19 százalékkal szerepel.

Mem drágul megja petró

Biztosítva van a lakosság petróleumellátása

BUKAREST, május 29. (Saját tudósítónktól). A nemzetközi helyzet természetes következményeként előállt áruhiányt és az ezzel1 párhuzamosan növekedő drágulást sokan olyan hirek terjesztésére használják, amelyek a lakosság nyugalmát ok nélkül zavarják. Napról-napra olyan híreket lehet hallani, hogy ez, vagy amaz a közszükségleti cikk fogytán van, alig lehet már kapni és rövidesen nagyon meg fog drágulni. Ilyen hirek voltak forgalomban a mult héten a lisztről, a cukorról és a petróleumról is. Mondani sem kell, hogy természetesen alaptalanul.

Józan ésszel fel sem lehet érni, hogy egy mezőgazdasági országban most, az uj termés betakarítása és feldolgozási lehetősége előtt alig néhány hónappal lisztválságtó.1 lehetne tartani. Ugyanez az eset a cukorral is, melynek ipari termelési idénye alig fejeződött be és köztudomás szerint

a készletek tekintetében olyan jól áU a cukoripar, hogy esetleges rossz termés esetén a fogyasztási szükséglet a jövő évre is biztosítva van.

Hát még a petróleum! A legkevésbé tájékozottak is tudják, hogy Románia Európának (Oroszországot kivéve) petróleumban leggazdagabb országa és innen látják el Európa szükségletének tekintélyes részét.

A hazai petr.óleumipar — úgy a kivonó, mint a feldolgozó — teljes üzemben van és az ország szükségletének fedezése évekre előre biztosítva van a kőolaj összes feldolgozott és finomított termékeivel. Ezen adatok ismeretében egyenesen agyrém lenne azt hinni, hogy a világitó petróleum kereskedelmi forgalmában válság állhatna be.

A nemzetgazdasági minisztérium kebelében működő petróleum-kormánybiztosság hivatalos közleményt adott ki. A közleményben tudatja a kormánybiztosság a lakossággal, hogy a petróleumellátás úgy a termelés, mint a forgalombahozatál folytonosságát illetőleg biztosítva van. Arról sincs szó, hogy a jelenleg érvényben lévő eladási árat emelni akarnák. A lakosságnak nincs tehát oks aggodalomra.

I Teljes elsötétítést

I rendelt el junius elsejéig

a városi tanács

KOLOZSVÁR, május 29. A kolozsvári polgármesteri hivatal a légvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban újabb felhívást intézett a város lakosságához. A rendeletet Bornemisa Sebastian polgármster és a polgármesteri hivatal keretében működő Mont iroda vezetője irták alá és a következőket hozzák a polgárság tudomására:

Tudomására hozzuk Kolozsvár város lakosságának, hogy 1940 május 24 töl érvénybe lép az 1480. számú 1939 november 30 án kelt, a kiilsö és belső világítás álcázásáról kiadott rendeletlink.

Ennek megfelelően a lakosok, a közintézmények, kereskedelmi és ipari intézmények és vállalatok, kereskedések.vendéglők és műhelyek 24 órán belül el kell álcázzák a belső helyiségekből kisziirem'ő világosságot redőnyök, fe kete függönyök, kék papir, kartonok, szőnyegek vagy az ablaksze nek kékre festése által és korlátozni kell az üzletek, a kapuk kiilsö bejáratánál, vala mint az udvarokon levő világítás fényerősséget egylmtod arányban, a villanykörték kékre festése által úgy. bogy egyetlen fehér fénysugár se szűrődjék ki a világítótestből oldal vagy felső irányban.

Ez a fényálcázás 1 hétig tart, vagyis 1940 junius 1-ig, mely idő alatt az A. A. T. 10 ik cikkelye által előirt hatóságok felülvizsgálják az elsötétítést.

Ez időközben mindenféle fényreklám használata tiltva van.

Köz és magánjármiivek szintén álcázott fénnyel fognak közlekedni E célból kék körték felszerelése és az ablakok fekete vagy kék vászonnal való elsötétítése kötelező; jármüvek részére csupán egy 5 cm. átmérőjű fényforrás használható.

A kihágók ellen a Hivatalos Lap 1939 mácrius 6 iki számában megjelent A. A. T. törvénykönyv 63. cikkelye alapján eljárást indítanak és ezeket a i törvény értelmében 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházbüntetésre vagy 5.000— 1 5o.ooo lejig terjedő pénzbírságra ítélik.