Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-30 / 121. szám
ÄRA 3 4 Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon II—09. Nyomda: •Sir. I. G. Duca No 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon II—99. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos-: PALLAS R- •*« Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 88őfl 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, eM - A őrs ' _. * ALNl,.; mm LXI ÉVFOLYAM, 12 1. SZÁM. C S Ü T ÖR.TÖK CLUJ, 194 0 MÁJUS 3 0. Háromszázezer belga katona ieiie le iegnap Lipéi király elhatározása következtében a fegyvert Francia adatok a belga hadsereg létszámáról. - Winston Churchill szerint a három oldalról támadott angol-francia északi hadsereg helyzete rendkívül súlyos, Anglia azonban változatlanul bízik fegyverei sikerében.-A németek a belga fegyverletétel után gyorsítják a nyugati irányban való előnyomulásuk ütemét Pierlot belga minisziereínök alkotmányellenes- nek és törvénytelennek mondja Lipóí király iegyverletéleíi elhatározását Az utolsó napok legnagyobb jelentőségű hadi eseményeinek a belga hadsereg fegyverletételét kell tekinteni, melyről részletesen lapunk harmadik oldatán számolunk be. A fegyverletételt kétségtelenül a kényszerítő hadi helyzet idézte elő. melyről a német főhadiszállásnak a Rador által jelentett kommünikéje a következőket állapítja meg:- „A német haderő megsemmisítő hatása következtében Belgium királya elhatározta, hogy beszünteti a céltalan ellenállást és fegyverszünetet kér. A belga király elfogadta a feltétel nélküli fegyverletételre vonatkozó német követelést, aminek következtében a belga hadsereg ma letette a fegyvert és többé, mint hadviselő fél, nem létezik.“ Ez az esemény természetesen súlyos helyzetbe hozta a Belgium északnyugati részén és Északfranciaországban küzdő angol és francia csapatokat is. A helyzet súlyos voltát beismerik Reynaua és Churchill miniszterelnököknek a Rador távirat által közvetítet beszédei is. Mindkét, vezető államférfi azonban ugyanezekben a beszédekben annak a szilárd elhatározásnak adott kifejezést, hogy a háborút úgy Anglia, mint Franciaország, változatlan eréllyel továbbviszi. Pierlot belga miniszter- elnök a Franciaországban lévő belga minisztérium nevében alkotmányellenesnek jelentette ki Lipót király fegyverletétel! döntését. „A király — mondja Pierlot- nalt a Rador által adott nyilatkozata — megszakítva népével való kapcsolatait, a támadó hatalma alá. helyezte magát és ettől a perctől kezdve nincs már jogában vezetni az ország ügyeit“. Az északfranciaországi hadszíntéren teljes erővel folynak tovább a hadműveletek. LONDON, május 29. (Rador.) Az alsó- ház keddi ülésén Churchill miniszterelnök beszédében a többi között a következőket mondta: — Amint az alsóház előtt ismeretes, a belga király hétfőn elküldte megbízottját a német hadvezetőséghez és kérte a hadműveletek beszüntetését a belga harcvonalon. A francia és angol kormány utasította hadvezetőségét, hogy ebben a lépésben ne vegyen részt és tovább folytassa megkezdett hadműveleteit. A német főparancsnokság eleget tett a belga kívánságnak, úgyhogy a belga hadsereg kedden hajnalban négy órakor beszüntette az ellenállást. Nincs szándékomban a belga uralkodónak, mint a belga hadsereg legfőbb parancsnokának e lépését bírálni. Ez a haderő vitézül harcolt, nagy veszteségeket szenvedett és okozott. A belga kormány a maga részéről távol tartotta magát az uralkodó lépésétől és mint Belgium egyedüli törvényes kormánya, hivatalosan bejelentette, hogy el vau határozva a háború folytatására a szövetségesek oldalán, akik Belgium sürgető felhívására azonnal az ország segítségére siettek. Bármilyen érzésekkel töltenek is el ezek az események — amennyire azokat ismerjük — ne feledjük, hogy a jelenleginél jobb körülmények között szerephez jut majd az a testvériesség)' kapocs, amely a támadó ereje által már leigázott és vele szembeszálló népeket egymáshoz kapcsolja. A három oldalról támadott, rettenetes küzdelemben vívódó francia és angol hadsereg helyzete kétségtelenül rendkívül súlyos. A belga fegyverletétel súlyos veszélyt jelent ilyen körülmények között hadseregeink számára. Csapataink azonban tele vannak bátor lelkesedéssel és a legtökéletesebb fegyelemnek adják tanujelét. Természetesen nem nyilatkozhatni részletesen arról, hogy mit fognak tenni ezek a csapataink, hatalmas hadiflottánk és légi haderőnk támogatásával. Remélem, hogy az általános helyzetről tájékoztathatom az alsóházat, mihelyt ismerni fogjuk a most folyó hatalmas küzdelem eredményét és következményeit. Ez azonban valószínűleg csak a jövő hét elején következik be. Addig türelmet kérek az alsóháztól. Készüljünk az eseményekre. Semmi sem ment fel minket attól a kötelességtől, amit ez az ügy, amelyért harcolunk, ránk ró és semmi sem ingathatja meg harci készségünkben való bizakodásunkat, mert a világtörténelem folyamán más alkalmakkor is sok szenvedésen és pusztuláson keresztül jutottunk el a végső győzelemig. Az angol miniszterelnök beszéde után Lee Smith szocialista és Sir Percy Harris nemzeti liberális képviselő emelkedett szólásra. Mindketten kijelentették, hogy a miniszterelnök szavai hűen adták vissza az egész nemzet érzelmeit. Weedgewood független munkáspárti képviselő kérdést intézett Buttler külügyi államtitkárhoz, az angol—olasz viszonyra vonatkozólag, „örvendek, hogy alkalmain van nehény megállapitást tenni az angol és olasz kormány között az ellenőrzés ügyében folytatott tárgyalásokra vonatkozólag — hangzott el az államtitkár válasza. — Mint a lapok is bejelentették, az angol hadügyminisztérium kiküldöttje tárgyalások** folytat rí ■* olasz kormány nyal, ami után az olasz hatóságok részéről tett indítványokkal tért vissza Londonba. Ezeket az indítványokat kielégítőnek tartjuk a tárgyalások további folytatására Rómában. Nyilvánvaló, hogy a megbeszélések tartama alatt azokról többet nem mondhatok“. PIERLOT BELGA MINISZTERELNÖK RÁDIÓBESZÉDE A FEGYVERLETÉTEL ELLEN PÁRIS, május 29. (Rador.) Kedden délután fél 5 órakor Pierlot belga miniszterelnök a kormány nevében honfitársaihoz a következő rádióüzenetet intézte: „Belgák! A kormány tagjai egyöntetű álláspontjának figyelembevétele nélkül a király külön tárgyalásokat kezdett az ellenséggel. Ez egész Belgiumot méltó megdöbbenéssel töltheti el, egy ember tévedése következtében azonban nem szenvedhet az egész nemzet. Hadseregünk nem érdemelte meg az ilyen körülmények között rá váró sorsot. Ennek a ténykedésnek azonban nincs semmi törvényes alapja és az semmire sem kötelezi az országot. A belga alkotmányjog értelmében az uralkodó esküt tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani a nemzetből eredő hatalmakat. Ezek a hatalmak az alkotmányjog keretein belül érvényesülnek. Az uralkodó cselekedetei csak akkor lépnek jogerőre, ha azokat valamelyik miniszter ellenjegyző Ez az ország alaptörvénye. A király megszakítva a népével való kapcsolatait, a támadó hatalma alá helyezte magát. Ettől a perctől fogva már nincs jogában vezetni az ország ügyeit, hiszen világos, hogy az álüamfői hatalmat nem lehet idegen ellenőrzés alatt gyakorolni. Következésképpen a hadsereg tisztjei és az állami tisztviselők fel vannak mentve hűséges- küjük alól. Másrészt a belga alkotmányjog a hatalom gyakorlásának folytonosságát irja elő. Rendelkezései a jelen esetre is vonatkoz. nak, amikor a király képtelen az uralkodásra. Erre az esetre országgyűlés összehívását Írják elő. Addig a király alkotmányos hatalmát a belga nép nevében a felelősséget viselő kormány miniszterei gyakorolják. A kormány hivatkozik erre az alapelvre. Mint az ország egyetlen felelős kormánya, melyet a parlament bizalmáról biztosított, elhatározta, hogy a szövetségesekkel együtt a végsőkig védelmezi Belgium függetlenségét és területi épségét a támadással szemben. A kormányt semmi sem téríti el kötelességérzetétől. A kormány tagjai a törvényhozás elnökeivel és az államminiszterekkel Párisban tanácskozásra gyűlt össze, amely elhatározta, hogy mint az ország akaratának egyedüli törvényes kifejezője, tovább folytatja a harcot az ország felszabadításáért. A kormány felhívására jelentkező lelkes ifjúság és a Francia- országban és Angliában tartózkodó belga csa. patokból fog megalakulni az uj belga hadsereg, amely a szövetségesek oldalán tovább fog küzdeni. A tényleges katonai szolgálatra alkalmatlan belgák pedig a polgári mozgósítások kereteiben, vagy pedig a hadfelszere. lesi üzemekben nyernek alkalmazást, ugv, hogy minden rendelkezésre álló erőnket ügyünk szolgálatába állíthassuk. A szövetségesek ügye a német támadás óta a mi ügyünk is. A mai naptól fogva minden intézkedést megteszünk ennek a határozatnak minél gyorsabb végrehajtása érdekében. Újólag és haladéktalanul leszögezzük a vállalt kötelezett, ségeik értelmében nekünk támogatást nyújtó nagyhatalmakkal való együttérzésüket. Belgák! Történelmünk legfájdalmasabb megpróbáltatásának napjait éljük. Eljön az óra, amikor emlékezetünkbe kell idézzük az 1914-től 1918-ig folyó harcok tanulságait és emlékeznünk keli az akkor küzdő katonáink bátorságára és hősiességére. Bármi történjék is, méltók leszünk hozzájuk!“ Van Poorten belügyminiszter a miniszterelnök beszéde után ugyanezt a kiáltványt fiam mand nyelven is felolvasta. Francia álláspont Lipót király elhatározásával szemben PÁRIS, május 29. (Rador.) Havas: A belga király miadjárt a német támadás bekövetkezése után Franciaország segítségéi kérte. Haladéktalan katonai támogatást kért, bár sohasem volt hajlandó katonai együttműködésre és a katonai segítség módozatainak előzetes megbeszélésére. A felhívásra a francia hadsereg azonnal elhagyta védelmi állásait és a belga terület védelmére sietett. A jelenlegi pillanatban, amikor a közös védelem mindenki részére a legnagyobb erőfeszítést követelte, Lipót király elrendelte a fegyverletételt és igy rés keletkezett az északi hadsereg arcvonalában, amely csak azért jutott ebbe a helyzetbe, mert a szomszédos állam segítségére sietett. Miut hadserege legfőbb parancsnokának, Lipót királynak kétségtelenül joga volt letenni a fegyvert. Alkotmányjogi szempontból azonban, mint egy parlamentáris kor- máayzatu állam uralkodójának, nincs joga egyedül dönteni az ország jövője felől. Ezt a tényt világosan leszögezte Pierlot miniszterelnök hazafiasságtól fütött, megindító beszédében. „A SZÖVETSÉGES CSAPATOK ÉSZAKI ARCVONALÁBAN SZÉLES HÉZAG TÁMADT“ PÁRIS, május 29. (Rador.) A keddi nap a szövetsége« hadsereg állásainak átcsoportosításával telt el, mivel a belga csapatok fegy verletétel'e következtében az északi szövetsé. ges hadsereg arcvonalában széles hézag támadt. A szövetséges csapatok hadvezetősége által ezek között a válságos körülmények között hozott intézkedések és csanatmozdulatokról egyelőre részleteket nem lehet tudni. A németek — akiknek vakmerősége Lipót király fegyverletétele következtében megnőtt; -— gyorsítják a nyugati irányban való elő-* nyomulás ütemét. A belgiumi hadjárat elején a balga csapatok 18 hadosztályt alkottak, ezek közül kettő igen hiányos volt. Ezeken kívül a lüttichi és namuri erődöket is helyőrség védte. A 18 napos küzdelem alatt a belga csapatok nagy veszteségeket szenvedtek, különösen a németeknek az Albert-esa- tornán való átkelése után. A király lépése következtében magukat megadó belga csapatok létszáma körülbelül 300.000 ember. A fegyverletétel természetesen válságos helyzetbe hozta a szövetséges csapatokat. Helyzetükön azonban enyhit a szövetséges légi haderő tömeges és erőteljes közbelépése a veszélyeztetett területeken és a német nyomáson bombatámadásokkal igyekszik könnyíteni. Ami a többi frontszakaszt illeti, katonai körökben megállapítják, hogy a hadműveletek a szövetségesek részére kedvező mederben haladnak, különösen a Somme-folyó mentén, ahol szerdán nagyarányú mozdulatokat hajtottak végre. ELŐVIGYÁZATI RENDSZABÁLYOK GIBRALTÁRBAN GIBRALTÁR, május 29. (Rador.) Hivatalosan jelentik, hogy május 28-ától fogva esti fél 11 és reggeli fél 6 órák között tilos a közlekedés a város területén. Csak a brit hadsereg k-jtf-.’iW e és a külön engedéllyel rendelkező személyek közlekedhetnek a fenti órákban. (Cikkünk folytatása az utoUó oldalon}
