Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-29 / 120. szám

194 0 május 2 9. ELLENZÉK 7 lilEüaBEEl Két bizottságot küldött ki tartömény árellenőrző bizottsága a húsárak tanulmányozására Dr. Bornemisa Sebastian polgármester erélyes intézkedésekkel akarja érvényben tartani a jelenlegi halósági árakat KOLOZSVÁR, május 28. ^ árosunk egész közönsége nagy érdek­lődéssel várja annak a harcnak eredmé­nyéi. amely a kolozsvári mészárosok és a város vezetősége között fejlődött ki a húsárak megállapítása körül. A kolozsvári mészárosok a húsárak felemelését kérték a városi tanácstól. A tanács nem rendelte el a próbavágást, mire a mészárosok dr. Pordea loan közjegyző jelenlétében hajtőt ták 'égre a próbavágást és annak adatai alapján a marhahús és növendékmarha- hus árának felemelését kérték. Dr. Borne­misa Sebastian polgármester elutasította a kérést. Ez ellen a határozat ellen a mé­szárosok Szamos-tartomány árellenőrző bizottságához felebbeztek. A kérdés el­döntéséig a mészárosok A., ntették a vágásokat a kolozsvári vágóhídon, ahol az utóbbi napokban csak igen kis szám­ban történt vágatás. Ebben a nagyfontosságu kérdésben be­szélgetést folytattunk Bornemisa Sebas­tian polgármesterrel, aki kijelentette, hogy ennek ellenére sincs Kolozsváron hús- hiány, mert erről a vágóhíd igazgató is meggyőződött. iDr. László Tibor városi vágóhídi igazga­tó ugyanis pénteken és szombaton 35 mé­szárszéket keresett fel s ezek közül 12 árusított marhahúst és növendékmarhát. ^Huszonhárom mészáros üzletében nem volt marhahús és ezeket egyenként 2000 lejjel meg is bírságolták, mert a fennálló rendt-Jkezések ellen vétettek. A mészárosok ellenőrzési kérdésével különben — mondotta a polgármester — szombati ülésén foglalkozott a királyi helytartóság árellenőrző bizottsága is. Itt alapos megfontolás alá vették a mészáro­sok kérését s úgy döntöttek, hogy kéré­süket addig nem intézik el, amig az ár­éi! anőrző bizottság meg nem győződik a mészárosok által ismert adatok valódisá­gáról. A bizottság nem a közjegyzői ok­irat valódiságát vonta kétségbe, hanem azt, hogy az élőállatárak olyanok-e, mint ezt a mészárosok állítják. Hogv erről meg­győződést szerezzen, egymástól függetle­nül két bizottságot is küldött ki, hogy az élőá'latárakat megállapítsa. Az egyiknek Enesca ezredes, megyei prefektus az elnö­ke aki a megye területén lévő állatvásá­rokon fogja tanulmányozni az élőállat- árakat. A másik bizottság az én vezeté­sem alatt, de teljesen függetlenül az Enes- cu ezsedes elnöklete alatt álló bizottság­tól, fog meggyőződést szerezni arról, hogy vájjon az élőállatárak tényleg olyan ma­gasak-e, mint azt a mészárosok állítják s a kct bizottság véleménye alapján veszik tárgyalás alá majd a mészárosok árfeleme- lési kérését és fognak afölött dönteni.-- Hangsúlyozom — mondotta a pol­gármester — hogy sem a városi, sem Sza­mos-tartomány árellenőrző bizottsága nem akarja, hogy a mészárosok veszteséggel áruljanak. Az árellenőrző bizottságok a közönséget és a közérdeket védelmezik akkor, mikór nem engedik, hogy egyes csoportok a mai kivételes helyzetből hasz­not húzzanak. A tartományi árellenőrző- bizoHság ülésén különben — folytatta a ÉRDEKES KÖNYVUJDONSÁGí Dr. Rudolf Steiner: A világ és az ember szellemi megismeré­sének alapelemei Dr. R. Steiner okkultista müveit eddig a világ minden kulturnyelvére leforditották. Fejezetek a fenti miiből: Az ember testisé­ge. Az ember lelkisége. Az ember szellemi­sége. Test, Lélek, Szellem. A szellem újra- testesülése és a sors. A lélekvilág. A lélek a lélekvilágban a halál után. A fizikai világ kapcsolata a lélek és szellemvilággal. A gon- dolatformákról és az emberi auráról. A meg­ismerés útja. Ára egész vászonkötésben 183 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Ciuj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. ' polgármester — a kolozsvári mészárosok által kért árakat összehasonlítottuk a Szá­mos-tartomány területén lévő 10 város hatósági húsáraival és megállapítottuk, hogy a marhahús 2—4 lejjel mindenütt ol­csóbb a kolozsvári városi tanács által meg­állapított áraknál, amelyeknek 2—4 lejjel való felemelését a mészárosok kérik. Nincs még husháborr., de ha a helyzet megkívánja, értesülésünk szerint, KOLOZSVÁR, május 28. A Hivatalos Lap legutóbbi száma ren­delettörvényt közöl, mely felemeli a ka­tonai nyugdijakat. A rendelkezés nemcsak az ezután történő nyugdíjazásokra, de ál­talában a jelenlegi nyugdijakra is vonat­kozik. A szükséges összegeket az állam pótolja, ami pedig az ezután következő nyugdíjazásokat illeti, a nyugdijlevonások is fokozatosan emelkednek. A törvény- rendelet szerint a havi nyugdíj összegét a lakóhelyekre előirt négy kategória sze­rint, a háborúban elhunyt tisztek özve­gyei, hadirokkantak özvegyei és gyerme­keik részére igy állapították meg: had­nagy 5310—7090, főhadnagy 6040—8060, kapitány 7740—10.320, őrnagy 9240—• 12 330, alezredes 11.980—15.980, ezredes 14,160—18.880, dandárparancsnok tábor­BERLIN, ntájtís 28. A német folyamhajózás minél jelen-* tösebbé tétele végett — ami már mos­tani állapotában is egyike a legfejlet­tebbeknek Európában — nagyszabású munkálatok terveit hozták nyilvános­ságra a napokban. Arról van szó, Hogy kiszélesítik az eddig meglevő csatornák hálózatát újak építésével, oly módon, hogy az egész Németországot, valamint egyes külföldi országokat belekapcsold ják a már meglévő hajózási hálózatba. Ezzel természetesen egyes országrészek közti forgalom lebonyolítása rendkívül 3T1&ggyonsul és olcsóbbá is válik; azon­kívül jelentős v izmiakra tesznek szert, amelyeknek előnyeit alig is lehetne fel­sorolni. A terv, amely a főbb folyók közti építését tartalmazza a következő részletekben ismerteti a folyamhajózás vezetőségének nagyméretű elgondolá­sait. 1 Elsősorban is egy olyan csatornára volna szükség, amelyik az Észak =tISé- metországban már meglévő csatornákat kötné össze Bréma és Hamburg nagy­fontosságu északitengeri kikötőváro­sokkal. Ez a csatorna óriási jelentősé­gű volna a Rajna, a Ruhr és a Westfá=* Mában levő ipartelepek szempontjából, mert ezek az ipari központok egyenes kijárattal rendelkeznének az Északi tengerre. Egyrészről ez az elgondolás előirá­nyozza Saarbriickent és Wormsot ösz- szekötö csatorna munkálatainak meg-* indítását, talán már a legközelebbi jö­vőben. Másrészről kiszélesítenék a We­ser folyó csatornázási munkálatait, úgy, hogy egy uj csatorna üzembehelyezésé­vel összekötnék a Wesert a Maina föd lyóval. Ez a csatorna érintené Eschwe- ge és Meiningen városokat, ami által pompás hajózási ntvonal keletkezne Bréma kikötő és Duna felső folyása között. , a polgármester el van határozva, hogy a város husszükségletéről gondoskodni jog ha kell a vágóhídi szabályrendelet módosítása által s ha kell, oly módon, hogy a nagyvágók mesterkedéseinek el- lemulyozása céljából, a város saját pén­zén vásárol marhákat és azoknak húsát minden haszon nélkül, 10 kolozsvári mészárszékben fogja kiáru- sitattatni. nők 16.900—22.540, hadosztályparancs­nok tábornok 20.210—26.950, hadsereg­parancsnok tábornok 23.020—30.700 lej A hadirokkantak pedig a rokkantság foka szerint 1940 április 1-től visszame­nőleg a következő havi nyugdijakat kap­ják: hadnagy 7090—8150, főhadnagy 8060—9270, kapitány 10.320—12.040, őr­nagy 12.330—14.690, alezredes 15.930— 19 490, ezredes 18.880—23.600, dandár­parancsnok tábornok 22.540—29.280. had osztályparancsnok tábornok 26.950— 35 940, hadseregparancsnok tábornok 30 ezer 700—40.930 lej. A jelenlegi katonai nyugdijak kiigazí­tására vonatkozó kérvényeket 1940 de­cember 31-ig kell előterjeszteni. A kiiga­zítás 1940 április elsejével visszamenőleg történik. A további tervek folyamán kerülnie sor annak a csatornának építésére, amelyik Saalebóí indulna és Lipcse környékén érintené az Elbát; valamint arra, amelyik a Welser és Majna folyó­kat Összekötné az Elbával. (Eisenachtól Riesaig, Erfurton keresztül.) . A fentebb említett csatorna és az Elba—Odera át­fogó csatorna (Riesatól Breslauig) and nak a folyamhajózási hálózatnak volnád nak legfontosabb részei, melyek telje­sen Közép Németország és Thiiritngiaţ érdekeit szolgálnák. A Duna hajózásának ebbe a hálózat­ba való bekapcsolása érdekében három főcsatorna tervét dolgozták ki. Egyik a Rajnát és a Dunát, a másik az Oderát és a Dunát fogná át, a harmadik pedig a Necknr-csatorna közvetítésével jönne létre. Németország keleti részében, főleg az Oroszország felé való távolságcsökken­tés érdekében előirányozták a Hitler Adolf csatorna meghosszabbítását egész a Visztuláig és a Dnyeszterig. úgy, hogy a Fekete-tenger bekapcsolódásának a német folyamhajózás hálózatába semmi akadály a nem lenne. Ugyancsak e cél elérésének érdeké­ben, vagyis az Oroszországhoz való kö­zeledés miatt, meghosszabbít ják a Bromberg csatornát a Visztulán kereszd íiil egész Varsóig és innen az orosz Bug-csatornán a Dnyeszterig és Pinszk városig. Ki fogják mélyíteni a Visztula medrét a hajózás kívánalmainak meg­felelően és gondolkoznak a Varsó és Krakkó közti csatorna kivitelének le-* hetöségein. Tervek vannak még az Elba csatorna és az uj Odera—Duna- csatorna összekötésére nézve is, ame- j lyik Cseh és Morvaországot szeli át. A német terv felöleli a Moldova és a Duna I hajózhatóság szempontjából való kot-* I rási és mélyitési munkálatait is. Szervezkedés A Bánság fővárosában a Népközösscg ta­gozata kitűnő hangulatban és nagyszerű esé­lyekkel már kezdetben megalakult. Temes­várt és vidékén a magyarság mindenkor jól megszervezhető volt. Ebben a tekintetben az országrész meglehetős szépszámú nemzeti­ségei jótékony kölcsönhatással voltak egy­másra. Már a béke idején alaposan megszervez­ték magukat és a kisebbségben levő magy arság az Emkében erősítette meg öntudatát. Az uj főhatalom első éveiben erőteljes ré- és dis- asszimilátiós folyamat indult. De az erős, egészséges, tősgyökeres magyar mag anuál jobban összezárkózott és ezzel, akárcsak a rugó, még erősebb és hatásosabb lett. A bol­dogult magyar párt korában is a bánsági és. temesvári tagozatok a legjobban megszerve­zett, a leggerincesebb, a legönállóbb és leg­hatásosabb szervezeteink sorában állottak esţ a nagyarányú temesvári Magyar Ház külső-, leg is kifejezte jellegüket, értéküket, lelki-; ismeretüket és szellemiségüket. Most, amikor; a magyar egység és magyar lehetőség a leg-, igazibb formázását kapta meg a Népközös-f ségben, a temesvári és bánsági magyarság'; megint akárcsak egy ember állott erős tal­pára és megértve a hivó szót, valódi öutu- datossággal, életrevalósággal, mozgékonyság­gal megalakult és csakhamar kitünően ki­képezte szakosztályait, megindítva és irá­nyítva éléok tevékenységüket. Majd előkészí­tette a kerületi alakulatok megszervezését, ami Temesvárt azért különösen fontos, mert tulajdonképp minden városrésze kidön-külön város, melynek egyéniségét kellőkép tisztelni, elismerni és érvényesíteni kell. Az előzetes munkát a temesvári magyar vezérlet a leg­nagyobb körültekintéssel és a legnagyobb ala­possággal hajtotta végre, úgy, hogy a városré­szek alíagozatai legutóbb a legnagyobb lelke­sedéssel, nagy részvétellel, kitűnő tisztikarok­kal, minden reményre jogosító egységes szel­lemben alakultak meg. Jól esik ezt itt és most leszögeznünk, mert jóleső dolog, ha megte­lünk a temesvári nagy lehetőségek tudatával, ha ezt az ott folyó szervező, kezdeményező, végrehajtó, egybetartó munkásságot követen­dő például állítjuk mások elé, ha érezzük a bánsági magyar erő betorkolását a Népközös­ség egyetemes életébe. Hirielök ellen A belügyminisztérium ismét síkra szállt a rémhirterjesztők és kapcsolt részeik eden, akik nagy kán okoznak a közérdeknek és a nyugtalan légkör létesítésével súlyos terhet raknak az egyén amúgy is elgyötört idegze­tére. A belügyminiszter látva ennek a lelki aknamunkának veszedelmeit, újra megszólalt és ezt bizonyára tárgyilagos megállapítások hatására cselekedte. Szóval a kezdeményezés nem ok nélkül történik. Mikor olyan esemé­nyek folynak, mint május 10-e óta Nyugat-, európában és mikor másutt a történelmi zi­vatarok uj felhőzete gomolyog, a nagyközön­ség és az egyes ember idegzete megfeszül a végletekig, igy a gyöngébb rész könnyű zsák­mánya lehet a rosszindulatú és ártatlan hirle- lésnek egyaránt, viszont egyes gonosz elemei prédái lehetnek bujtogatásnak. Most egyéb-, ként is átmeneti divatja van holmi „V. had­osztályokról“ szóló híreknek. Ez a név össze­foglalása minden lehető irányból esetleg pró­bálkozó aknamunkának, rejtőzködésnek, kém­kedésnek. így az „idegek háborújának“ pilla­natnyi állása itthon nem gyerekjáték többé a belügyminiszter tapasztalata és mérlegelése szerint. Ezért intézett szigorú rendeletet a királyi helytartókhoz, megyefőnökökhöz, rendőri hatóságokhoz, hogy a hamis, de fő­leg célzatos hirek gonosz terjesztőit állítsák bíróság elé, melynek módjában van a büntető törvénykönyv 329.. 417. és 418. szakasza sze- rint drákói büntetést kiróni. Ezzel együtte­sen olyan intézkedések is történnek, melyek­kel az idegeneket fokozatosan ellenőrzik, mert ezek még ha távolabbi cél nélkül is, de érzéseiket és képzeleteiket oly módon kife­jezhetik, amely ellentétbe kerülnek az állam érdekeivel. De a hatóság munkája önmagá­ban még nem elég. Minden egyes állampol­gárnak segíteni ke‘l benne. Főleg két irány­ban: az egyik, hogy zárkózzék el a hirlelósek és befolyásolások elől, a másik, hogy — bár gyermekded ártatlansággal — ne továbbítson híreket. Semleges és békevágyu államban az egyes polgár is köteles semleges és békés szellemű magatartásra. Elégedjék meg a tör­ténelmi események elfogulatlan közléseinek tudomásul vételével és igy lehetőleg öngyöt­rődés nélkül, nyugodtan alkosson képet ma­gának, bizva benne, hogy sorsa legjobb ke­zekben van s elutasítva minden külső és bű­nös izgatást. Ezzel a magatartással önmaga idegzetét megóvja rettenetes megpróbáltatás­tól', egyben csökkenti a tömegidegesség létre­jöttének lehetőségeit. Folyton szem előtt kell tartanunk, hogy igazi közérdek ma, ha nyu­godtan dolgozunk, bölcsen bízunk jelen hely­zetünkben és távol helyezkedünk el minden kétes és kétséges hatástól. Különben is köte­lesség, hogy a legpontosabban engedelmes­kedjünk a rendeleteknek és törvényeknek. Emeltek a katonai npgdifakai Hajózható csatornarendszerre! akarja bevonni Németország Közép- és Keletourópái Nagyszabású folyamhajózási tervet készítettek el a német szakértők

Next

/
Thumbnails
Contents