Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-29 / 120. szám

2 75?0 70 mm Rendkívül sokba kerül Angliának, bogy esténként nem fogy a villanyáram LONDON, május 28. A Daily Express pár nappal ezelőtt beszámolót közölt az. éjszakai (lsötétités hatásáról s azt akarja kiuutatui: un nnyi pénzébe kerül Angliának a „Blac* k out.“ A feladat nagyon érdekes, de reiulkiviil nehéz és tulajdonképpen nincs is sok értei- mr. Az éjszakai elsötétítés a nemzetek hábo­rús erőfeszítésének része, amelynek értékét Iuntban, shillingben és peunyhen nehéz volna megállapítani. A közölt adatok azonban ér­dekes világot vetnek az esténként íekete le­pelbe burkolt Angliára. Az angol acél- és vaskohók eddig körülbelül ötmillió fontot költöttek el egyedül arra, hogy megfeleljenek az elsü- tétités követelményeinek s hogy munkájukat éjszaka is zavartalanul folytathassák. Ezek a berendezések a legtöbb helyen nagyszerűen beváltak, egyes kohók­ban azonban az „elfüggönyözés“ következté­ben olyan hőség támadt, hogy a niunkatur- nusokat meg kellett rövidíteni. Az angol vasutak szintén körülbelül ötmil­lió fontot költöttek arra, hogy kocsijaikat ..elfüggönyözött“ lámpákkal lássák el. A vasutakkal kapcsolatban azonban az adta a nehezebb problémát: hogy intézhessék sötét­ben a ..to!atás“-t a pályaudvarokon. A hábo­rú első heteiben ez a kérdés sok zavart oko­zott, később azonban a belügyminisztérium megvizsgálta az ügyet és külön engedélyt adott ki, amely a vasúttársaságok számára mintegy nagyobb .,fejadagokat“ juttat a vi- lágitásból. A problémát ugv oldották meg, hogy a tolatási idő alatt a pályaudvarok egyes részein nehány lámpát meg szabad gyújtani. Ezek azonban egyetlen kapcsoló segitégével azonnal elolthatok s a to'atási idő alatt egy alkalmazott állandóan a kapcsolótábla mellett áll, készen arra. hogy egyetlen mozdulattal teljes sötétségbe borítsa a pá­lyaudvart, A háború első hónapjaiban az elsötétítés miatt baj volt különösen a tehervonatokkal kapcsolatban, mert elkéstek az áruszállitmá- nvok. Ezt a problémát azonban ma már szin­te teljesen sikerült megoldani. Ugyanez történt London gigantikus közle­kedési trösztjével, a London Transporttal. A londoni külvárosokban levő kocsiszínek ve­zetői azon törték a fejüket, hogy lehetne a ki- és betolatás kérdéseit megoldani. Eleinte — különösen a korareggeli órákban — meg­lehetős zűrzavar uralkodott. Késtek az autó­buszok, villamosok, de még a földalatti is. Nyolc hónap múlva végre sikerült rendet te­remteni a kérdésben. Pár nappal ezelőtt megjelent statisztikák szerint a világháború e’ső két hónapjában 5.661 egyén esett halálos közlekedési bal­eset áldozatául. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési balesetek száma a háború alatt eddig ténylegesen ke­rek harminc százalékkal emelkedett. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a háború előtti állapotokkal összehasonlítva, Angliában jelenleg csak feleannyi gépkocsi közlekedik. Az elsötétités miatt bekövetkezett balesetek száma tehát jóval magasabb, mint a statisz­tikai adatok mutatják. Az angol belügyminisztérium ipari osztá­lya nemrég megállapította » azonnal külön röpiratban közölte is, hogy egyes gyárakban az elsötétités rossz hatással volt a munká­sok egészségére. Az adatokat a Factory Inspectorok. a bel­ügyminisztérium ellenőrző közegei szolgáltat­ták, akik a gyárakat és ipartelepeket állan­dóan vizsgálják, különösen népegészségügyi szempontokból s kérlelhetetlen szigorral Molyzsák a ruhák legbiztosabb nyári megőrzőin !! Vigyázzon, csakis KORRES gyártmányt használjon­ÁRLISTA: No. 1401. mérete 100x63 cm. Lei 35 No 1402. mérete 120x63 cm. Lei 45 No. 1403. mérete 140x63 cm. Lei 50 Akasztó-kampóval és oldalt záró fémkap­csokkal ellátott zsákok: No. 1452. mérete 130x63 cm. Lei 80 No. 1453. mérete 150x63 cm. Lei 90 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYV OSZTÁLY ÁB AN Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki rendelésnél elég a számra hivatkozni. Utánvéttel is szállítjuk. ÖTÉVI IDŐTARTAMRA IMPREGNÁLT ZSÁKOK, melyek a nyárára eltett ruhát teljesen be­burkolva védik a molyok támadásai elleni! csapnak le arra a gyártulajdonosra, aki mun­kásai egészségét veszélynek teszi ki. Ezekből az ellenőrző jelentésekből kiderült, hogy né­hány gyártelepen az elsötétités kérdését úgy oldották mag, hogy az ablakokat fekete pa­piéra! ragasztották be s aztán egyszerűen be­csukták. Az elsötétités tehát a szellőztetés rovására történt. Ennek következtében az'/n napirenden voltak az éjjeli munkások kö­rében u megbetegedések. Ennyit az elsötétités anyagi hátrányairól. A Daily Express megjegyzi, hogy mindezek­kel a hátrányokkal szemben, mint anyagi MÁLTA, május 28. (Rador.) Málta sziget kormányzója elrendelte, hogy hétfőtől kezdodöleg az utcákat el kell sötétíteni és este 11 óra és reggel 5 óra között senkisem hagy* hatja el lakását, A rendelet megszegői LONDON, május 28. (Rador.) Duff Cooper tájékoztató miniszter vasár­nap este beszédet mondott a rádióban és töb­bek között kijelentette: — Erős nemzet támadott meg bennünket, mely éveken át minden erőforrását a háború előkészítésének szentelte. A németek hosszú előkészületek és annak a lelkesedésnek irövet- keztében értek el sikereket, melyet hadmű­veleteik teljesítésébe belevetnek. A gzövetsé. gesek nem siettek a háború előkészítésében, mert utálják azt. De ha egyszer elfogadtuk a kihívást, nem fogjuk megadni magunkat, mert tudjuk, hogy ezerszer jobb meghalni, mint rabszolgaságba jutni. A német támadás erő­teljes volta dacára, a szövetségesek tudják, hogy abban az esetben, ha egyszer visszaver­jük azt, Németország ereje napról-napra gyengülni, a szövetségeseké pedig fokozódni fog. KOLOZSVÁR, május 28. Valószínűleg sokan ismerik Herbert Cysatz müncheni egyetemi tanár nevét, akik a mai német szellem- és történelem- tudománnyal foglalkoznak. A kiváló tu­dós hétfőn délután az egyetemi kollégium­ban tartotta meg kolozsvári előadását. Cy- sarz világszemlélete egészen sajátos és uj alapokon nyugszik. Mig az előző száza­dokban az exakttudományok, történelem és tiszta költészet arra törekedtek, bogy kiépítsék a maguk jól körülhatárolt ku­tatási területeiket; a mai német tudomá­nyos világ s ennek neves képviselője, H. Cysarzt, a tudományok egyetemessé téte­lén fáradozik. A XX. század nem utasít­ja vissza az előző század eredményeit, de lecsisíolja annak túlzott állításait és olyan egyetemleges nézőpontot alakit ki, mely­ben mindenféle kettőzöttség megszűnik, a gondolkodásnak bármilyen területéről legyen is szó. Visszautasítja és meg nem engedett szemléleti kiinduláspontnak nyil- vánitja, úgy a tiszta történelmi beállított­ságot. valamint a bölcselet felé hajló lé­nyeg—forma kettősségét. Csak egyetlen valóságot tud igaznak elfogadni, az örök­ké tartó és soha önmagát nem ismétlő élntj.dyamatot, melyben minden, mint egy óriási olvasztó kemencében, eggyé válik. Ebben a mindent átfogó és átkaroló egy­séges folyamatban tudja és érzi megva­lósíthatónak a történelem nyújtotta élet­megnyilvánulásokat, lendületet, tettvá­gyat és nem utolsó sorban a hősiességet. I előny csak azok a bevételek és anyagi hasz­nok jelentkeznek; umelyet u/. elsötétítéshez használt cikkok előállítói értek cl. Ez a né­zet azonban felületes. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról az óriási összegről, amelybe a háboruelőtti Angliának a küzvilá- gitások különböző nemei naponta kerültek. Egy-egy forgalmasabb angol országút, mint például a pár évvel ezelőtt elkészült, nyíl­egyenes Great West Road. óriási ivilámpái olyan erős világítást szolgáltattak, hogy az ember szinte autóversenypályán képzelte ma­gát. A közönséges utcai világításoktól elte­kintve. a nagyvárosok forgalmasabb központ, jai. mint pl. a Picadillyvköründ. vagy a blaickriarvi folyópart, esténként szines fény­reklámok pazar „tűzijátékának" látszott. Ma c/< két a helyeket egyiptomi sötétség borúja. A köz- és reklámvilágitások megszüntetésé- \l-! Anglia kétségtelenül óriási összegeket ta­karít meg, bár. tudja Isten, erről a kényszerű takarékosságról sziveseu lemondanának. (-) kiteszik magukat annak, hogy az ellen őrzést végző járőrök azonnal lelövik. LONDON, május 28. (Rador.) Az Egyesült-Államok máltai konzulja azt tanácsolta az ott élő amerikai alattva- lóknk, hogy lehető leghamarabb indul-« janak az Egyesült Államokba. Duff Cooper ezután rámutatott arra, hogy a francia és angol nép minden erőfeszitésü- ket a fegyver és lőszerszállitásDak szentelik. Az állam kezébe vettük mindazt, ami Anglia tulajdonába vau, amit szeret: a szabadságot és az életet. Egész Angliában egyetlen hang sem hangzott el azon nagy forradalommal szemben, melyet a kormánynak nyújtott telj­hatalom jelent. Németország erőfeszítéseket tett Franciaországnak Angliától való elvá­lasztására, de a szövetségesek folytatni fog­ják a közös karcot függetlenségük, szabadsá. guk és szabad létük biztosítása érdekében. Azért verekszünk, hogy a francia föld to­vábbra is a franciáké maradjon, hogy a brit föld a jövőben is az angoloké legyen. A fran­cia föld Anglia számára majdnem olyan szent, mint a brit talaj, mert számos legjobb és leg­vitézebb fia Franciaország földjében nyug­szik, hol a közös ügyért estek el. Természetes, hogy ezek a szempontok túl­lépik az irodalom, esztétika, vagy még a nálunk is alkalmazott történelemszemlé­let egyszerű kereteit. Átlendítik a meg­szokott kereteken és a történelem és élet összefogására, külön nem létező fogalmak hirdetésére késztetik. A neves német gondolkozó, Diltey nyomdokain haladva, tovább fejleszti azt a gondolkodási folyamatot, mely a törté­nelmi és természettudományi nézőpon­toknak. egymás átszüremlésében találja az élet nehézségeket nem ismerő erejét. Ez a világnézet gazdagságot és fiatalságot tételez fel a tudományos, művészeti és politikai életben egyaránt. És hivatva van az uj embertípust is kialakitani, mely nem élettani, vagy állati vonásokon, ha­nem a ..faj“ magasabb, lelki és gondolko­dási alapvető vonásain alapszik. Mindez áll a művészetre is. Mint a bá­rok korszak és a XIX. század remek is­merője, állítja, hogy a művészet terüle­tén is az egység uralkodik; a művész és müve, a szellem és alkotás, költészet és valóság forrnak össze, hogy ezt a valósá­got is az élettel és ennek meg-megujuló folyamataival egyesítse. A kiváló tudós fejtegetéseit szépszámú közönség hallgatta végig és ünnepelte a mindössze 45 éves német tudóst, akit Procepovici dékán mutatott be lelkes szavak kíséretében a közönségnek. (sse.)------ ■■Ill—III --------------­Senki sem hagyhatta el lakását nananan ai eisiakai órákban Duff Cooper angol tájékoztató miniszter rádióbeszédben hangoztatta, hogy Angliát és Franciaországot nem tehet elválasztani NÉMET TUDÓS ELŐADÁSA KOLOZSVÁRON Herbert Cysar egyetemi tanár fejtegetései a mai német tudományokról MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „UNIVERSUL“: A ..Magyarság“ c. buda­pesti laj* május 20-iki számában „Mi m m tartozunk a Balkánhoz“ címmel vitába száll az Universullal és gúnyt üz a Magyarország és Délkclct-Európa államainak közeledésére vonatkozó javaslatból, mely a békét éh közös érdekeket tartotta szem előtt. A kérdésé cikkből liáfrom állítást idézünk: I. Ma­gyarország nem lehet tagja ilyen balkáni kö­zönségnek, mert nem Balkán-állam. 2. A nyu­gati kuliéra a Kárpátok hegyláncánál megáll és ezen túl kezdődik a Balkán, ami annyit jelent, mintha a román Kárpátok vonala len. ne a nyugati kuliéra határa. 3. Abban az időben, midőn Báthory fejedelem a Bibliát kinyomtatta, buszig sem tudtak számolni a Balkánon. Kolozsvárnak egyeteme volt, mig a Kárpátokon tub lelkészek nem tudtak irni- olvasui és ba az Universul mindezt nem tudja, jellemző a balkáni felfogásra. Ami az első állítást illeti, emlékezzenek vissza arra, hogy néhány évvel előbb Magyarország lel­kesen fogadta a Törökországgal való szoros együttműködés gondolatát, közös származás alapján. Annak idején számos magyarországi vezető személyiség büszkén emlegette a tu­ráni származást és egy másik ázsiai szárma­zású balkáni néphez való közeledésüket ter­mészetesnek tartották. Ami pedig azt az ál­lítást illeti, hogy a nyugati kultúrának a Kárpátok képezik határát, a Magyarság fi­gyelmen kívül hagyja, hogy Korvin Mátyás volt Magyarország legnagyobb királya s a román eredetű király uralma idején újjászü­letett a magyar kultúra latin és olasz befo­lyás alatt. Oláh Miklós, Magyarország kor­mányzója, a romániai Stoian fia, rokonság­ban volt a Hunyadiakkal. A legelső nyomta­tott könyv Magyarországon latin nyelven „Chronica Hungarorum“ Korvin Mátyás ren­deletére készült, a legelső magyarnyelvű Bibliát pedig magyar nyelven Moldovában készítették a XV. században. 1551-ben pedig Erdélyben nyomtatták Heltai Gáspár ma­gyarnyelvű bibliafordítását, a Csákinak ne­vezett Oláh Mihály erdélyi kancellár anyagi támogatásával. Láthatjuk tehát, hogyan vet­tek részt évszázadokkal ezelőtt a Kárpáto­kon innen és túl élő románok Magyarország kulturális újjászületésében. Mindezt szem előtt kellett volna tartsa a Magyarság, ba foglalkozni kivánt a keleti kultúrával. „SEMNALUL“: A „Nouveaux Cahiers“ megállapítása szerint román részről nem fo­gadják kedvezően a dunai szövetkezés gondo* latát. Nyomban a régi osztrák-magyar mo­narchia jut eszükbe, mely üldözte a nemze­tiségeket. Demokratikus alapon sem hajlan­dók bízni a dunai konfederációban. A hét­köznapi ember nem is beszél ilyen tervekről és csodálkozik, hogy Ausztria-Magyarország eltűnésére néha sajnálattal gondolnak Lon­donban és Parisban. Az ilyen természetű ja­vaslatokkal szemben az Universul c. lap is többször ádást foglalt. Mig Guido Zernatto volt osztrák miniszter osztrák-magyar-cseh szövetséges £jHamról beszél és amig mások a Habsburg-ház gyámkodásával szövetséges rendszerre gondolnak, az Universul ezt ab­szurd és veszélyes tervnek tartja. Egyesek mégis számot vetnek azzal, hogy az 1919— 1939. évek Európája többé vissza nem áUit- . ató és uj formát kell találni, nehogy vissza­zuhanjon Európa abba a politikai és gazda­sági anarchiába, mely a jelenlegi válságot ki­robbantotta. A Román Társadalomtudományi Intézet kezdeményezésére tanulmányok ké­szültek ezzel a kérdéssel kapcsolatban, a megbeszélések első eredményét azonban ne­héz megállapítani. Feltéve, hogy az osztrák- magyar-cseh államok visszaállítása megtörté­nik, egyes román személyiségek kívánatosnak tartják ugyan a Dunavölgy népeinek szö­vetségét, de nem látják, milyen praktikus alapon lehetne ezt megvalósítani. Elismerik, hogy ezen népeknek nyilvánvalóan közös ér­dekeik vannak és ez a körülmény kölcsönös segélynyújtásra vezethetne politikai és dip­lomáciai téren, az árucsereforgalom és ter­melés kimélyitése céljából. Nem látják azon­ban annak szükségességét, hogy olyan kon- federáció bizalmas kapcsolatáig menjenek, melynek felépítése még elképzelhetetlen. Megjegyzik, hogy a szomszédok közötti ellen­szenv igen erős legtöbb esetben. .Akkor is, ha nyelvrokonság kapcsolja őket egybe, vagy a földrajzi helyzet kívánná a szövetséget. Fél­nek, hogy az ellenszenv még inkább kiélese­dik a politikai közösség keretében, ami meg­könnyítené, hogy egyik, vagy másik nagy­hatalom saját érdekében felbontsa a szövetsé­get. Azok, akik ilyen összefogás lehetőségé­ben hisznek, úgy vélik, hogy ehhez a világ összes nagyhatalmainak előzetes beleegyezé­se szükséges. Ugyanakkor arra törekednének, hogy a szövetséghez tartozó államok belső politikai berendezése ne mutasson olyan el­téréseket, melyek minden együttműködést lehetetlenné tesznek. A dunai konfederáció tervét ezzel az óvatossággal és tartózkodással fogadják. Meg kell azt is jegyezni, hogy tisz­tán román szempontból a terv nem vonzó. A balkáni konfederáció tervét kedvezőbben fogadnák. A megbeszélések anyagából azt a következtetést vonják le, hogy regionális megegyezések nem oldják meg az európai kérdést. . -

Next

/
Thumbnails
Contents