Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-23 / 115. szám
’ELLENZÉK ■I*»-«**'. 194 0 mi/ut 2 3. A háború uj fegyverneme: Az ejtőernyősök A íégigyaíogság története, szerepe és taktikája KOLOZSVÁR, május 22. A jelenlegi háború, különösen pedig i Ikllandiu Belgium ellen megindult nag> német támadás folyamán történt ejtőer nyős tömegtámadások az egész világ fi gyeimét az uj fegyvernem felé fordítót Iák. Ebből az alkalomból a bukarest .. \zi"' (Ma) eimii hetilap érdekes beszá tnolót közöl az ejtőernyősök feltűnéséről és katonai jelentőségükről. A németek hollandiai és belgiumi hadviselésének — mondja a cikk — hadászati szempontból egész sereg jellegzetessége a an. így a belgiumi hadműveletek alkalmával történt első Ízben, hogy a légi haderő győzelmet aratott kiépített erőd- miivek felett: Witzig főhadnagy repüíőra- jának sikerült szétrombolnia Ebenemoel-t, Liege egyik legnagyobb erődjét. Hasonló meglepetése volt ennek a hadjáratnak az ejtőernyős csapatok nagymérvű szereplése is, ami szintén német részről történt. ..A LÉGI GYALOGSÁG“ KELETKEZÉSE Az elmúlt (1914—1918) világháború után a légi haderő valóságos forradalmat idézett elő a hadviselésnek addig úgyszólván „klasszikussá ' vált módszereiben. A légi fegyvernem technikai fejlődésével egyidejűleg nőtt a taktikai alkalmazásának lehetősége is. Ekkor kezdték tanulmányozni a különböző államok vezérkarai azt, hogyan lehetne eljutni az ellenség legtávolabb eső hadfelszerelési üzemeihez és katonai jelentőségű támaszpontjaihoz, hogy érzékeny pontjainak szétrombolásával a lehető legrövidebb időn belül megsemmisíthessék ellenálló erejét. Ezt a tervet csupán légi utón lehetséges megvalósítani. Az ötlettől az ejtőernyős csapatok megszervezéséig már csak egy lépés van. Ezt a lépést az oroszok tették meg. Különleges személyszállító repülőgépekkel gyalogos csapategységeknek mélyen bent, az ellenség területén, ejtőernyőkkel való leszállítása a vörös hadsereg fiatal marsalljának, Tuchacsevszkynek az agyá ban fogamzott meg. Az ifjú tábornok, ak később hirhedt hazaárulási per főhősévé vált, vasakarattal fogott hozzá elméleté nek gyakorlati megvalósitásához. 1933 ban a szovjet-ifjúság uj kedvtelésre lelt amely nemsokára Oroszország nemzet sportjává lesz. Ez az ejtőernyővel törté nő leszállás „sport“-ja. Az „Osszoavia ehim“-egyesület ezerszámra emelteti a le szállás gyakorlására szükséges tornyokat az ország összes városaiban, ilyen módon mozdítva elő a jövő ejtőernyős csapatainak megalakulását. Száz és százezer ifjat képeznek ki eképpen az ejtőernyő kezelésére, hogy a kívánt helyre juthassanak általa. ( í Az eredmény már 1935-ben mutatkozott. Ebben az évben a vörös hadsereg nagygyakorlatán, a külföldi katonai attasék jelenlétében, mutatták be első Ízben az ejtőernyős csapatok gyakorlatait. Egy 1200 emberből álló ejtőernyős különít mény teljes hadi felszerelésben, még szál litható tüzérségi ágyukkal is ellátva, ej tőernyőkkel az ellenfelet jelképező kék hadsereg arcvonala mögé szállott s az el lenségnek egész sor katonai jelentőségű pontját foglalta el. < Ez az eredmény nagy feltűnést keltett. Egész Európát felriasztotta. Egy év múlva 1936-ban, a Szovjetunió őszi hadgyakorlatain már két T. B. 3 repülőszázad 1500 emberből álló különítményt juttatott ejtőernyők utján a kék-hadsereg háta mögé, 150 gépfegyver, 18 ágyú és nagymennyiségű hadiszer kíséretében. Az eseménynek egész nyugatra óriási hatása volt. Berlinben, Londonbau, Paris- ban egyaránt tanulmányozni kezdték a2 ejtőernyős gyalogság kérdését. A francia aagyvezérkar mée) abban az évben Chartres és Heger központokkal kéi ejtőernyős századot alakit. Avignonbai ,,j ■ . rrí, ■ ’ özr^utot létesít-t . ;; .- ,5líi ’ • oktatására A keretek megalakitása után ujabo báron A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadsereg/eh szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pérr/ügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. tizek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 az a Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratii hon, ahogyan a jegvzöíél akarja. Hat hónap múlva azállam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalaról a név» érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsöni kaphat honjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdeket szíven viseli, kötelei pénzével elősegíteni m hadsereg felszerelését. Cili) (Kolozs) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezreddé| A totális háború törvényeinek logikus következményeképpen az ejtőernyős csapatokra igen változatos szerep vár. Ezek közül a legjelentékenyebbek: 1. A katonai műveletek végrehajtásához feltétlenül szükséges stratégiai pontok elfoglalása és megvédése. Ilyen esetben az ejtőernyős csapatoknak sokszor valóságos támadást kell végrehajtani a megjelölt célpont ellen. Igen nehéz művelet ez, amelyben a meglepetés és bátorság nagyon fontos szerepet játszik. 2. A főparancsnokság által kijelölt technikai müvek, villamos központok, vízvezetékek, hidak, vasdti csomópontok, esetleg műemlékek elpusztítása, akár az ellenfél megbénítására, akár a polgári lakosság megrenditése céljából. Ez esetben az ejtőernyősöket fegyverzetükön kivül a célnak megfelelő műszaki felszereléssel is ellátják. 3. Repülőterek elfoglalása és berendezése. Az ellenséges ország belsejében ugyanis nemcsak ejtőernyősöknek, hanem repülőgépen szállított egyéb csapategységeknek is be kell jutniok. E csapatszállító gépek az előzetesen ejtőernyősök által elfoglalt és megfelelő állapotba helyezett repülőtereken szállanak le. Ezek szerint az ejtőernyős csapatok csupán előhadát képezik a „légi utón való megszállásra rendelt gyalogságinak. Rájuk vár az a hivatás, hogy elfoglalják a terepet, ahova leszállónak és az ellenfél védekezését megtörve, azonnal lehetővé tegyék az utánuk érkező gépek leszállását, melyeken „a légi utón való megszállásra rendelt gyalogság“ zöme érkezik meg. Az újonnan jött csapatok átveszik a megszállott terület védelmét az addig küzdő ejtőernyősöktől, véglegesen biztosítva azt, hogy a további ember és anyagszállítást zavartalanul bonyolíthassák le az első megszálló csapatok erő- sitésére. 4. Az ellenséges haderő meglepetésszerü hátbatámadása. Ezen célra főként a lőszer és élelmiszer szállító szekereket szemelik ki, minthogy ezek rendesen kevésbé képzett A nyugati hadszíntér máius 22 csapatok lévén, hamarabb megbombázhatok. Ezáltal egyben a harcban álló seregek legfontosabb utánpótlásait is megbénítják. 5. Az ellenfél csapatraozdulatának megfigyelése és az eredmény eljuttatá-a feletteseikhez. Természetesen az ejtőernyős osztagok és a légi utón való megszállásra rendelt gyalogság hadi módszerei mindig a megoldásra váró feladattól függnek. A leszállásokat rendszerint arra alkalmas terepen és inkább éjjel hajtják végre. Ha pedig mégis nappal* kell történnie a leszállásnak, úgy 1000— 2000 méter magasságból eszközlik azt. Ltjának legnagyobb részét zuhanó kőként, csukott ernyővel teszi meg ekkor az ejtőernyős, nehogy kedvező célpontot szolgáltasson ellenfelének. Csupán a földtől párszáz méternyire nyitja ki ejtőernyőjét; ám, ha a leszállás éjszaka történik, nincs szükség erre az elővigyázatosságra. Ellenben a repülőgépeknek annál feltü-í nésmentesebben keli megközeliteniök a kijelölt helyet. E célból 3000—4000 méteres magasságban repülnek célpontjukig, amidőn — leállított motorokkal — 500 méterig ereszkednek le, ahol útjára bocsátják ejtőernyőseiket. A később következő csapatutánpótlásokat is rendszerint éjszaka hajtják végre, az ejtőernyősök leszállásának körülményeihez hasonló óvatossági intézkedések közben. A NÉMET „LÉGIGYALOGSÁG“; Említettük elébb, hogy Németországnak két hadosztály ejtőernyős katonája van, amelyhez még négy hadosztály „légi utón való megszállásra rendelt gyalogság“ járul. Ez a fegyvernem még a lengyelországi hadjárat idején bebizonyította létét, nagyobb jelentőségű műveleteket azonban Dániában, Norvégiában és a közelmutban Hollandiában és Belgiumban végzett. Asg-sS: Az ejtőernyős és a repülőgépeken száJ- litott csapatoknak különleges hatóerejük van küldetésük végrehajtására, de egyben rendkívül sebezhetők is. Ez a sebezhető pont elsősorban a rendeltetési helyre történő eljutás módjában, továbbá a saját csapataiktól való teljes elkülönitésükben áll. A levegőben történő leszállás alkalmával az ejtőernyősök kitűnő célpontul szolgálnak, úgyhogy egy jó lövész egymagában 30—40 ejtőernyőst is lelőhet, anélkül, hogy ezek valami módon védekezhetnének. A németek éppen ezért Hollandiá- I han és Belgiumban elmés hadicselhez fo- j lyamodtak: egy kiválasztott körzetben bizonyos számú ejtőernyővel ellátott bábukat dobtak alá, hogy a reájuk tüzelő ellenség figyelmét lekötve, másutt nyugodtan alá bocsájtbassák valódi ejtőernyőseiket. v* A német „légi gyalogság“ kísérletei el-, lenére, katonai szempontból még mindig nem lehet eldönteni értéküket. De valószínű, hogy már a közeljövő meg fogja mutatni. ^ - 'ft-'” ^ A német „légi gyalogság“ kiváltképpen a hárommotoros Junkers I. 523 repülőgépet használja. Ezeknek a gépeknek, 26CÍ kilométeres óránkénti sebesség mellett, akciósugaruk 915 kilométer. Minden ilyeii gép 25 teljes hadifelszereléssel ellátott ember szállítására képes. (—) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől ä leg* választékosabb kivitelig;, legolcsóbbak az Ellenzék könyvosztálylban, i JPiata Unirii, \ ~ ~ ejtőernyős század létesült (négy a fővárosban és egy Északafrikában), úgyhogy tnindenik legi kerületre jutót egy-egy. Anglia — Brighton oktató-központtal 1937 ben létesítette az első ejtőernyős zászlóaljat. Németország kezdetben lebecsüléssel nézte az oroszok kísérletezését, de később szintén érdeklődni kezdett az uj fegyvernem iránt. 1937-ben a „Die Sirene“ eimii fol yóirat 22. számában E. Schüttel őrnagy, aki a német légügyi minisztériumban teljesített szolgálatot, nagy cikkben mutat rá, mintegy riadójelként, arra a veszedelemre, mely a birodalmat ezen csapatok részéről fenyegeti, kiemelve továbbá az ejtőernyős csapattest létesítésének szükségességét. Schüttel őrnagy felhívásának eredményeképpen ma Németországnak két hadosztály ejtőernyős katonája van, akik Belgiumban és Hollandiában teljes eredménnyel beigazolták rátermettségüket. Megfelelő figyelemmel kisérte az ejtőernyős katonaság kisérletezését Olaszország is. Az abessziniai hadjárat idején, amidőn a közlekedési utak nehézségei töLb gondot okoztak az olasz előnyomulásnak, mint a Négus kemény harcosai, az ejtőernyősük elsőrendű szerepet játszottak. Az előrenyomuló csapatok lőszer üzemanyag, viz- és élelmiszerellátása kizárólag repülőgépekkel történt, melyek ejtőernyők segítségével juttattak el a csapatokhoz, nem egyszer élő tehenet szállítva élelmezési célokra. Az ejtőernyős csapatok hivatása és hadiiortétya
