Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-21 / 113. szám

A Magyar Népközösség aradi ipari alosztályának szervező ülése

ARAI), május 20. Az aradi Magyar Ncpkö- aösség ipari alosztálya a napokban tartotta meg elök őszi tő szer\ező ülését az Iparo- Otthon tanácstermében, mely alkalommal a meghívott iparosság teljes létszámban vonult fel.

Az ülést Reinhart Gyula, az OMIE elnöke, nyitotta meg és bejelentette, hogy a január

28-áu Kolozsváron megalakult OMIE megbízta az aradi szervezkedési munkálatok ve zetésével. Addig is. amig az OMIE felterjesztett alapszabályai jóváhagyást nyernek, ezen átmeneti időben az iparosság a Népközösség he’yi tagozatának ipari alosztályában szervezkedik.

Reinhart Gyula ezután a megjelent Palá- gyi Jenő dr.-t, a Népközösség aradi tagozatának elnökét üdvözölte és arra kérte, hogy az eddig tanúsított messzemenő jóindulatát őrizze meg továbbra is a magyar iparosság iránt.

Reinhart Gyula üdvözlő szavaira Palágvi Jenő dr. válaszolt, kiemelve a-zt, hogy az iparosság mindig erős pillérét alkotta a magyarságnak, amelyre mindig lehetett a múltban és lehet a jelenben is számítani. .Magyar Népközösségünk az egyetemes magyarság érdekeit képviselt, amiért is nagy örömmel jöttem el erre az értekezletre, amely a magyar iparosok korporativ jellegű csatlakozása a romániai magyarság gazdasági, kulturális és társadalmi szervezetéhez. Reinhardt Gyula ezután az iparosság be- szervezetéséről beszélt, kiemelve azt, hogy aki még nem tagja a Magyar Népközösségnek. ez alkalommal be kell lépjen és ezúttal a OMIE-h ez való csatlakozást is jelenti. Beszéde további folyamán az Országos Magyar Iparos Egyesület alapszabályait ismertette, majd a szakmai képviselők megválasztására került a sor.

Az értekezlet Reinhart Gyula lelkes szavaival ért véget.

Tizenháromezer pék- műhelyre van szüksége az országnak

BUKAREST, május 20. Az Árgus írja. Az ország lakói sorából mindössze 7 millió táplálkozik kenyérrel, melyet összesen 6532 pék- miihely állít elő az ország területén. Egy pékmühe'v jut tehát minden 1000 lélekre. Ha az ország 20 millió lakója mind kenyérrel táplálkozna, még 13000 pékmiihelyre lenne szükség. Meg kell tanítani népünket az evésre, jó és sok kenyér fogyasztására. A megművelhető területből 5 millió hektár kukoricával és 3 millió hektár búzával van bevetve. Miért történik ez? A falusi földművesek nem értenek a kenyérsütéshez és a falvakban hiányzanak a pékségek. Miután a román pékek és pékmunkások száma igen kicsiny, az állam a falusiak oktatására gyakorlati pékiskolákat állítson fel. Ne feledjük, hogy legalább 13 millió lakos mamaligával él, igv 13 ezer pékmühelyre van szükség sürgősen.

A temesvári cipészek nem ak arnak Suxuskereskedőnek számítani

TEMESVÁR, május 20. A lábbelikészitok céhe küldöttségileg kereste fel Marta Alexandru dr. királyi helytartót és előadták a cipészek kérelmét. A minisztérium tudvalevőleg megszabta az úgynevezett széria-cipők s a mérték után rendelt cipők maximális árát. Van egy harmadik kategória is: a luxuscipő, amelynek árusítására a minisztérium vagy a királyi helytartóság ad ki külön engedélyt. Az illető előadóknak aztán rendszeres árjegyzéket kell beterjeszteniök. A cipészek — különösen a kismesterek —• azt kérték most, hogy őket ne minősítsék luxuskereskedőknek. Az árjelentések, a nagyobb terhek még csak megnehezítik amugyis súlyos helyzetüket. Kérték továbbá, hogy készítményeik ára a két első kategóriába tartozó cipők maximális árai kczött mozoghassanak. A királyi hely- tartóságon most tanulmányozzák a kérdést s egyúttal foglalkoznak a bőrellátás ügyével is, miután, különösen talpbőrben, hiány mutatkozik.

UJ KOLEEKTIVSZERZŐZÉST KÖTÖTTEK A SZATMÁRI ÉPÍTŐMESTEREK ÉS ÉPITŐMUNKÁSOK. A szatmári építőmesterek és épitőmunkások uj kollektivszerződést kötöttek. Eszerint a három évi szolgálatnál kevesebb idővel rendelkező kőműves segéd minimális órabére 18 lej, az idősebbeké pedig 2Q lej.

A koiomâra iparlcsiülcii §uwúi Vissiähxrigf Mipsr©s©ü ÍSllciÍŰ©IS3f)S

KOLOZSVÁR, május 20.

A kolozsvári ipartestületi székház, amely az iparosok filléreiből épiilt fel cs amely a munkakamara birtokába ke *

I riilt, ho.-szu éveken át el volt zárva az I iparosok elöl. Az egy es ipari csoportok j élete majdnem megszűnt, mert ügyes I bajos dolgaikat nem volt hol megbe j szeljék. Ez a helyzet most megválío- ! zott. Az ipartcstiilet visszakerült az : i iparosok birtokába s a székház ismét ! J az iparosok céljait szolgálja. Az épület • | böl kiköltöztették a tanonciskolát, fel I

mondtak nz üzletek bérlőinek is es ma már az egész épületben egy dohány tőzsde van, a többieket elfoglalták a

céhek.

A székház földszintjén helyezkedett el az autótulajdonosok céhének irodája. Ez a helyiség van a legjobban bei rendezve. Szomszédságában van a síi töiparosok céhének irodája. Egy másik üzlethelyiségben a fémipari céh helyez kedett el, harmadikban a borbély és a nyomdász céh. Nemsokára be fog költözködni az építőipari céh is, amely' most szervezkedik.

Milyen esetben leéli nemzet védelmi adót fizetni a k:isiparosoisnal£?

t KOLOZSVÁR, május 20.;

I Ismételve felhívjuk az iparosság fi-i j gyeimét a kétszázalékos nemzetvédel j mi illeték alkalmazására, mely közül ! több félreértés merült fel. A pénzügy minisztérium megfelelő utasításokkal ! oszlatta szét e félreértéseket, melyek közül a kisiparosságot az alábbi intézkedések érdeklik:

A kétszázalékos illeték aJá esnek a következő kisipari foglalkozások teri inékei: szabó, cipész, asztalos, ékszerész stb. Minden esetbenf amikor a kisiparos a saját anyagából készít vala- j mit megrendelésre, vagy készen árusít• ! ja, meg kelI fizetnie a két százalékot a készáru értéke után.

Olyan esetekben, amikor javításokról van szó, vagy a vevő any agát dől gozz* fel a kisiparos, a minisztérium

Jaz esetenkénti felsorolás helyett a következő alapelveket állapítja meg:

Ha az iparos által a javításhoz vagy megrendeléshez adott anyag értéke meghaladja a munkadíjat, akkor he kell hajtania megrendelőiétől a 2 százalékos honvédéi mi illetéket az egész meg rendelés, vagy ]üvFiias értéke után, ellenkező esetben nem.

Mentesek a 2 százalékos illeték behajtása és kezelése alól a cipészek, sza=* bók. asztalosok, ékszerészek, fényképészek. mindenféle rajzolók, festődék, tisztítók és mindazok a kisiparosok, akik nem adnak el semmit és csak a munkájukat számítják fel, mert a hozzáadott anvag értéke csak mellékes fontosságú. Ezzel szemben a cukrászok, pékek, kalácsosok stb. kötelesek fizetési jegyzéket kiállítani és azokra hon védelmi bélyegeket ragasztani.

Engedélyt kell kérni a luxus- cipő készítésével és eladásával foglalkozó iparosoknak

KOLOZSVÁR, május 20.

A cipőárak maximálásával kapcso latban a nemzetgazdasági minisztérium közleményt adott ki, amelyben Ismerteti, hogy a luxnscipók eladásával foglalkozó műhelyek tulajdonosai haladék- I talanul engedélyt kell kérjenek a luxus- I cipők készítésére és eladására. A kér- i vényeket Bukarestben a nemzetgazda* i sági minisztériumhoz, az ország többi í részében az illetékes tartományi igaz- gatóságho kell benyújtani. A kéréshez két példányban mellékelni kell az 1940 március 4 én felszámított árak jegyzékét mindazokról a cipőfélékröl, amei lyek előállításával vagy eladásával foglalkozik. A cipő és lábbelitéléket pontosan körül kell írni, meg kell jelölni a

minőségét, valamint az eladási árát minden cikknek. A jövőben tehát egyetlen műhely sem készíthet és árusíthat más luxuscipöt, mint amelyeket a hatóságokhoz benyújtott nyilatkozatában felsorolt. Ezeket az árjegyzékeket felülvizsgálják, jóváhagyják vagy módosítják s az igy megállapított hivatalos árak kötelezők az eladóra. A hatóságok által láttamozott árjegyzék egyik példányát visszaküldik a kérvé* nyezönek, aki köteles a jegyzéket látható és könnyen hozzáférhető helyen üzletében kifüggeszteni. Azok az iparosok, akik nem kérvényezik az előirt külön engedélyt, a jövőben nem készíthetnek és nem árusíthatnak cipőt és lábbelit.

Megnehezítik a kontárok a kolozsvári férfiszabó ipar szomorú helyzetét

KOLOZSVÁR, május 20.

Ez alkalommal a férfi szabóipar irányárait szerettük volna ismertetni, de sajnos ebben a szakmában olyan lehetetlen állapotok uralkodnak, hogy határozott, egységes irányáralakulatot kihozni nem lehet. Legjellemzőbb erre az, hogy a kolozsvári piacon egy rend öltöny munka- dija 700 és 2000 lej között mozog. Ez azt jelenti, hogy a kontár, aki semmi néven nevezendő közterhet nem visel, 700 lejért készíti el ugyanazt a munkát, ndnt amelyet egy elsöosztályu műhelyben 2000 és egy másodosztályú műhelyben 1100—1500 lejért vállalnak,

A kolozsvári férfi szabóiparosság teljesen szervezetlenül áll, nincs semmiféle szakmai kapocs, melynek keretei közt egy egységes vélemény alakulna ki, minek következtében azt mondhatjuk, hogy e szakma terén teljesen lealacsonyító állapotok uralkodnak. A visszaesésnek egyik fő oka abban keresendő, hogy s számos- tartományi szabó-céh központja, bizonyos tévedések folytán, Nagyváradra került és ebből kifolyólag a kolozsvári és váradi szobóiparosság között nagy harcok folynak, hogy e céh központját a tartomány székhelyére helyezzék át.

!; Ami az üzletmeneteket illeti, a férfiszabó szakmában, kivéve a katona-szabókat, tavaszi és nyári szezon ele|én is elég nagy munkanélküliség uralkodik.

Ifi kell említenünk a kontárok óriási számát is. akik az iparengedéllyel dolgozó munkaadók munkabéreihez arányitva csaknem negyedárban dolgoznak.

Nagy hátránya a szabóiparriak az is, hogy

ma már a kereskedők is rendszeresen űzik ezt a mesterséget, sőt annyira űzik, hogy ebből kifolyólag a mesterek jelentékeny károkat szenvednek.

Tájékoztatás képpen közöljük a kolozsvári árakat, kihangsúlyozva azt, hogy e téren semmi egység és határozott árala- kulat nincs.

Egy rend öltöny munkadija 1. osztályú üzemben 2000 lej, II. osztályúban 1400 —1500 lej, kontároknál 700—800 lej.

Átmeneti kabátok munkadija 700—- 1500—-2500 és 3000 lej között mozog.

Öltöny szövetek árai 480. 680, 880, 1400, 1600, 2500 lej méterenként.

Átmeneti szövetek: 400, 800, 1600 és 2500 lej méterenként.

Töriénei

a régi cégvilágból

Az 50-*es években történt. Volt Tordán egy csizmadiamester, aki arról volt hires, hogy erősen szeretett dicsekedni. Többek között egy alkalommal uj segé i det akart felfogadni. Hogy a segédet { könnyebben megnyerje, fiit-fát Ígért ! neki. Például azt is. hogy ö ncgy pár- i nán fogja altatni. Felcsaptak. János, mi' i kor megérkezett uj gazdájához, finom vacsora várta, jó maríaiji borral. Mikor este lefeküdt, csakugyan négy párna volt az ágyán. Még igen sok is volt egy kicsit, hiszen János segéd nem volt ilyen úri „kényelemhez“ szokva. Más nap este azonban már csak három párnája volt. Harmadnap kettő... Negyed nap egy... Erre már János — ki egyébként csendes természetű ember volt — megijedt. Hosszas tanakodás után elhatározta, hogy a megmaradt egyetlen párnáját felköti a hátára nap palra. Mert ha igy halad, akkor ezután mától kezdve parna nélkül fog aludni . . . ügy is tett. Szépen felszijiazta a pán iiát a hátára és nekifogott dolgozni. Igazi nyár volt, meleg volt, de nem törődött vele. Ez feltűnt a mester urnák,' ki meg is kérdezte Jánost, hogy fázik talán? János a mester legnagyobb meg' lepetésére tényleg azt mondta, hogy fázik. Nem azért, mert hideg van. Az nincs — amit a János homlokán gyöngyöző izzadtságcseppek is bizonyítottak. Hanem attól fázik, hogy este pár na nélkül kell lefeküdnie... Ebből szóváltás keletkezett, később parázs veszekedés lett belőle. Annyira elmérgesedett a dolog, hogy a céhmester elé kerültek. Ki természetesen Jánosnak adott igazat. Kimondta itéletileg, hogy János vissza kell kapja a négy párnáját, de hogy a múltkori eset ne ismét lődjön meg, János köteles mind a négy párnát — nappai — a hátára kötni...

Hax asházy Béla.

MAGYARORSZÁGON ISMÉT KORLÁTOZZÁK AZ IPARENGEDÉLYEK KIADÁSÁT. Budapestről jelentik: Magyarországon az ip>arügyi miniszter újabb magyarázó rendeletet küldött az elsőfokú iparhatóságoknak, az iparjogositványok kiadásánál követendő eljárásra vonatkozólag. A rendelet szerint a zsidótörvény első paragrafusa alá tartozó személyek részére — naég akkor is, ha az illető a kivételezési rendelkezések szerint nem tekintendő zsidónak, — iparjogositványt csak a miniszter külön engedélye alapján szabad kiadni. Még abban az esetben is, ha az illető helyen a zsidó iparjogositványok száma nem éri el a hatszázalékot, akkor is csak a miniszter külön engedélye alapján adható ki az ipareugedéJy. Ha a zsidó iparjogositványok száma a hatszázalékot eléri, a kérelmet már az elsőfokú iparhatóság tartozik elutasítani. Fióküzletet zsidók meglevő iparigazolványuk alapján csak miniszteri engedéllyel nyithatnak.