Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-04 / 100. szám
ELTENZfiK 19 4 0 in á j u s 1. Mi bizlosiiia a győzelmet a mai hábprésban t Önellátás nélkül eredménye > katonai kezdeményezésről nem lehel szó* - „Életié?“ és f,ostfomzár“ gazdasági fogalmak* A tökéletes gazdasági felkészültség a hadtudományoknál is fontosabb..... ........ Német, olasz, francia, angol, am@tikai vélemény a jelen és jövő háborús kérdéseinek megoldásáról Az európai háború uj fogalmakat uo- Hott felszinre. Az „élettér“: német, az „ostromzár“: angol fogalom. Mindkettő uj háborús jelszót jelent, melyet nem ismertek az elmúlt világháborúban, midőn figyelmen kiviil hagyták azokat a szempontokat. melyek döntő befolyást gyakorolva győzelmet, vagy vereséget hoznak. Eugen von Frauenholz professzornak, a müncheni katonai főiskola haditörténelem tanárának véleménye szerint nem elég ma mar a hadtudományok ismerete, ide arra is szükség van. hogy a szembenálló felek ismerjék, a gazdasági problémákat, a legfontosabb kérdést, mely oly sok gondot okoz a hadsereg és lakosság ellátásában. ■’ A hadvezér ma már nemcsak katonai irányelveket tart szem előtt, de ismeri azokat a tényezőket ftermelés, szállítás, ellátás a fronton és a front mögött, stb ) is, melyek a sikerre döntő befolyást gyakorolhatnak. A NÉMET „NÉGY PONT“ Eugen von Frauenholz professzor négy fontban foglalja össze a háború helyes előkészítésére vonatkozó német felfogást: J. Egészséges békebeli gazdasági élei teremtése és a háború előkészítése egymással párhuzamosan — ,.kéz a kéz- ben" — kell haladjon 2. Az ország határain belül lévő nyersanyagforrások kiaknázásával szükség esetén biztosítani kell az önellátást. Be kell rendezkedni a hiányzó nyersanyagoknak mesterséges utón előállított anyugokkal való pótlására. > 3. A hadviselés szempontjából fontos üzemek már béke idején állami felügyelet alá helyezendő!:■ Ugyanakkor a kormány és hadiüzemek egyformán ügyelnek arra. hogy a hadfelsze relés a technika fejlődésével lépést tartson. 4. 4 hadiüzemek olyan vidékre he- lyezendök át, ahol repülőtámadás ellen védve vannak. Frauenholz professzor szerint a nemzeti szocialista Németország mindezt már megvalósította, ezért győzelemre számit- hat. OLASZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS " Itália valóságos iskolát teremtett a háborús előkészülettel járó reformok megvalósításában. Rafaelo Riccardi olasz kereskedelemügyi miniszter szerint Itália berendezkedésére rendkívül nagy hatással veit az emlékezetes ..szankciók“ alkalmazása. minek következtében gyors ütemben érte el az állami irányítás legfelső lépcsőfokát, múzeumba helyezve a régi teóriákat. Az idő pedig az olasz felfogást igazolta: \ a központi irányítás politikai és kato- ' nai szükségesség, mely a népek védelmét és életben maradását biztosítja. ' Olasz felfogás szerint nincs külön békebeli és háborús gaz dasági élet — csupán háborús gazdasági berendezkedés van. <•' Az olasz felfogás itt is teljes igazolásra talált: minden európai, sőt Európán kívüli állam egészben, vagy részben követ- ( ni kénytelen példáját, mert mind érzi a gazdasági háború hatását. Ebben a helyzetben — hangoztatja Rafaelo Riccardi miniszter többet és jobban kell dolgozni. 11áliára ugyanis mindig az a nem éppen könnyű feladat vár, hogy akkor ugorjon talpra, midőn azt hiszi, hogy pihenni tudna. Nem köny- nyii, de lélekemelő élni és dolgozni ezekben az években, midőn nem telik el nap, hogy történelmi jelentősége ne volna . . A legelőnyösebb fegyver ezen a téren is jgacpk szerzése és a? árukivitel fokozása. Nem haszonlesés céljából, de azért bogy megerősítsük azt a helyet, melyet munkával szereztünk. Az olasz munka és olasz gazdaság révén sok milliárd arany vándorolt külföldi páncélszekrényekbe. A veszélyes helyzet ma már megszűnt. Ezért volt szükség és van ma is szükség az egész gazdasági élet ellenőrzésére, irányítására, támogatására és egyes ágainak államosítására is, ha a nemzet jóléte így kívánja. FRANCIA SZEMPONT Francia részről mindig Ludendorf tábornagynak a „totális“ háborúra vonatkozó ismert elméletére hivatkoznak. A jelenlegi háború — Írja André Piutier. a párisi Nemzetközi Pénzügyi Intézet főtitkára legutóbbi tanulmányában •— .totális“ háborút jelent, melyben mindkét hadviselő fél teljes katonai, pénzügyi, gazdasági, lelki és erkölcsi, politikai és diplomáciai erejét igyekszik latba vetni. Ebben a háborúban a támadást az egész ország és a lakosság minden rétege érzi. A háborús gazdasági élet irányítói — állapítja meg Andre Piatier — legnieszszebbmenö módon leéli kihasználják az ország gazdasági erejét. Ez pedig, mind nehezebbé védik, mert mind nagyobbfoku erőfeszítési kell előírni Az 1914—1918 világháború sok tanulsága mit sem ér. Az óvintézkedések és elővigyázatossági szu- bálynl: szigorúbbak. A jelenlegi habom ' ugyanis — mely hosszú ideig fog tartani — még sok meglepetést tartogat. A ,.tiiz" hatóereje, az uj fegyverek és rr.o- lorizált egységek harcba dobása folytán óriási mértékben emelkedett s a technika fejlődése a haditudonány és ezzel kap- isolatos gazdasági szabályok teljes átdolgozását parancsolta. Nemcsak a szoros értelemben vett háborús gazdálkodást kell megszervezni, de olyan békebeli gazdasági életet keli teremteni, mely sima, zökkenés nélküli átmenetet biztosit a háború első napjaiban. Piatier szerint háborús törvények és rendeletek alkotása is fontos feladat, utolsó pillanatra ez sem halasztható. \ törvények ugyanis már béke idején megteremtik a központi irányító hivatalokat, melyek felkészülnek a „totális“ háborúra. Anglia nem téveszti szem elől, hogy elsősorban ipari állam, igy mindenekelölt az ipart kell megszerveznie háború céljára. A világháború kitűnő alkalmat nyújtott arra, iiogy megismerje és pótolja a régi hiányokat. Mindenekelőtt a hagyományos angol szabadelvű szellemet kellett összeegyeztetni a háborús igényekkel és korlátozó megszorításokkal. /. F. C Fuller angol tábornok, hadosztályparancsnok szerint Angliának főleg élelmiszerekre és ipari nyersanyagokra van szüksége, mindkettőt bőségesen fedezi birodalma. Kivételt csak a gyapot és petróleumteiinékek képeznek, intézkedéseket teltek tehát a szudáni, keletafrikai, nigériai és indiai gyapottermés fokozására és kőolajtennelési engedélyeket szereztek Iránban, Irakban, Indokinában és Amerikában. Fontos kérdést képez természetesen a szállítás akadálytalan folytatása. A .szigetország felkészültségének egyik legfontosabb békebeli feltétele tehát a tengeri szállítás politikai és katonai tökéletes előkészítése és biztosítása Ez Amerika... Ami végül az amerikai gazdasági mozgósítás'1'' előkészítését illeti, rá kell mutatnunk arra, hogy az európai háborús jelkészültséggel szemben az Egyesült- Államokban nem épültek kimondott hadiüzemek u világháború után, mégis kitünően felkészült egy esetleges háborúra azzal, hogy békebeli üzemeinek háborús célra való átalakítását biztosította. Az Egyesült-Államok tehát nem rendelkeznek kimondott hadiüzemekkel, de- oly hatalmas nehéziparuk van, mely mindent előállíthat. Ez a körülmény békében a defenzív biztonság érzését nyújtja, mert fel lehet mérni a valóságokat s leszögezhető a teljesítők épesség maximuma így aztán já- előre kiépíthető a ,,racionalizáló'1, szervező központ és a távol fekvő üzemek közötti kapcsolat. Az amerikai felfogás igen közel áll a német felfogáshoz, mely szerint az egészséges békebeli ipar: „háborús ipart1’ jelent a valóságban. Dr. Kövess István. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők., - ahol sz ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 at a zalékkal kamatoznak. Jegyezhető hároui, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzöfél akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a bárom. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény qZZ‘ szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a nér» érték 70 százalékának megfelelő lomb&rdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. 1 Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. CíuJ (Kolozs) megye prefektusa ,, MAN OLE ENESCU ezredes, j MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMAMA“: Popoff bulgár Külügyminiszter nyilatkozatot adott «-jry szófiai lapnak és ujabli érdeke* frlvilágosilúst nyújtott Bulgária állásfoglalásával kapcsolatban. A hang,sülj t ezúttal a Ifalkán-állainok küzö érdekeire* é összefogására helyezte. Ismét leszögezte Bulgária semleges és békés politikáját, mely megfelel Bulgária érdekeinek és az egész nemzet akaratának. Ugyanakkor megelégedéssel állapítja meg, bogy Bulgária szívélyes viszonyt tart fenn szomszédaival, amit a Balkán-államok érdekközössége sugalmaz, mely államoknak az a kötelességük, hogy a nyugalmat jelentő békét, fejlődést és kölcsönös bizalom légkörét biztosítsák, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az összes ügyek szabályozására és a közös érdekeket mentői inkább kielégítsék. A közös érdekek és közös veszedelmek képezik azt az alapot, melyen megerősíthető és megerősítendő a Balkán-államok összetartása. A Balkán-államok sorsa — mely néha erősebb, mint a politika.-,ok akarata — teremtette meg az azonos helyzetet, melynek következtében egyik Keni védekezhet a veszély ellen úgy, hogy a másikat fenyegeti. Nem hiszem, hogy szomszédaink közül bármelyiket is vészély fenyegetné — mondotta a bulgár külügyminiszter — de, ha ilyen veszély bekövetkezne, Bulgária — mint a Balkán-család lojális tagja — nem fog semmi olyat tenni, ami súlyosbíthatja szomszédai helyzetét, vagy árthat annak a kölcsönös bizalomnak, mely annyira szükséges a Balkán-államok fejlődése szempontjából. A bulgár külügyminiszter nyilatkozatát legőszintébb baráti megelégedéssel fogadták Romániában. „JURNALUL“: Amerika felé vezető útjában Eckhardt Tibor, a magyar kisgazda párt elnöke a „Paris Soir“ c. lapnak igen érdekes nyilatkozatot adott, melyből a következőket emeljük ki: „Nincs itt a pillanat, hogy Magyarország nemzeti igényeire gondoljon, ellenkezőleg: meg kell védenie a délkeleteurópai államokkal együtt semlegességét. Magyar- ország igazi gazdasági szövetségre kel lépjen ezen államokkal“. Mire van alapítva a dél- keleleurópai államok gazdasági összefogása? Hosszú időn át azt állították, hogy ezt a célt csak kiegészítő árucserével lehet elérni. Például: Portugália egész bortermését Anglia veszi meg s ezzel szemben gépeket és szövött árut szállít és hitelt nyújt. Ez a szempont uem kedvez az összefogásnak, mert a délkeleteurópai államok alig rendelkeznek kicserélésre alkalmas árukkal. A délkeleteurópai álamok népszaporodás tekintetében vezetnek Európában, fejleszteniük kell tehát a mező- gazdaságot es ipart, hogy boldoguljanak. Ehhez pedig magas árszínvonal, a forgalom szabadsága és tőke szükséges. Politikai biztonság esetén mindig akad tőkeajánlat. A jobb árszínvonal elérése végett pedig eladási szindikátushoz hasonló szervről kell gondoskodjanak. Eckhardt Tibor javaslatai is erre irányulnak. „SEMNALUL“: Hollandia mind jobban erősíti védelmét. Erődítéseket építtet, tökéletesíti a védőgátakat. Ugyanakkor intézkedést tett, hogy az ország határain belül jelentkező rendbontást elfojtsa. Az idegenellenőrzést — mint más semleges államokban — megszigorították, mire az úgynevezett turisták olyan parancsot kaptak: költözzenek ki luxusszállóbeli lakásukból és költözzenek magánházakba, hogy a rendőri ellenőrzés alól kivonják magukat. A holland rendőrség a legnagyobb éberséggel figyeli a külföldi „turistákat“, kereskedelmi utazókat és uj ságirókat. Jugoszláviában hasonló a helyzet. Nagy összegekkel rendelkeznek, nehéz gépkocsikon érkeztek és propaganda iratokat terjesztettek. A turistaság, — uj találmány. Malaparte „A forradalom technikája“ cimü munkájában rámutat arra, hogy egyes államok belső rendjét igy lehetne aláaknázni, hogy előkészítsék a talajt a hadműveletek sikerét biztositó támadásra. „NEAMUL ROMANESC“ (Jorga profesz- szór lapja): Örömmel értesültünk a kormány, intézkedéséről, mely az országban tartózkodó' nem kívánatos elemek ellenőrzését megszigorítja. Különösen Bukarestben vannak sokan/ Akik betöltöttük a 40-ik életévet, jól emlékszünk arra, hogyan kerestek fel a2 idegenek, a világháború elején. Úgy látszik ipari, gazdasági kémkedés a céljuk. „Hogyan lehetséges ez? — kérdik némelyek. — Hiszen mi, magunk közlünk időnként minden adatot a nyilvánossággal“. így tűnik fel a dolog távolról. Hallgassuk meg például, mit mond egy mérnök, aki a Prahova-völgyben lévő petróleumforrásoknál van alkalmazva: „Tőkések és közvetítők keresnek fel, hogy petróleum- forrást vegyenek. Ajánlatokat kérnek tőlünk, aprólékos adatokkal, pontos térképekkel és szakértői véleményekkel. Első pillanatban úgy tűnik fel, hogy komoly vevőről van szó. Aztán elmarad a válasz, vagy kedvezőtlen válasz érkezik“. A mérnök véleménye az,' hogy egyszerű ipari kémkedésről vau szó a valóságban. Ami Prahovában történik, mindenütt megismétlődik a nemzetgazdaságban. Egyszerre Kalifornia lettünk, ahol jövőbeli terveket szőnek a külföldiek, akik nem akarnak elutazni. Ezért dicséretes a kormány el-: határozása. _ - - • • ' r - *> *r Angol önellátás
