Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-19 / 112. szám
2 'ELLENZÉK 1940 mila• If. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA A nyugati küzdelem N \ olclumapi látszólagos tétlenség után megindult a harc az egymással szembenálló nagyhatalmi erők tulajdonképpeni arc- Noualán. a nyugati harctéren is. De először ezúttal sem az egymással küzdő angol-francia és német haderőknek a Magi- n.)t- és Siegfricd-erőditések által képezett arcvonalán, hanem továbbra is semleges területen. Hollandia, Belgium és Luxem- buig a küzdelem legújabb áldozatai. Luxemburg katonai szempontból csak területi elhelyezkedésének fontossága réven jöhet számba. Hollandia katonai erejét pár nap alatt elsöpörte az ellenállhatatlan támadás. Belgium — az angol-né- uiet-francia hatalmi küzdelmek örök harctere — tovább folytatja az ellenállást a nyugati szövetségesek haderejéhez társulva. A háború minden jel szerint első nagy fordulópontjához, érkezett el. Meglehet, bogy a most folyó harcok döntő jelentőségűvé válnak a háború egész további folyamára. Meglehet. hogy a küzdelem nagyszabású kiterjedése előtt állunk. Végleges képet azonban minderről csak a * most következő napok, vagy hetek hozhatnak. Olaszország és az Egyesült-Államok további magatartásának kél ließe mind nagyobb jelentőséget ölt. Rómában a nem hadviselő álláspontot jelző „non- helligerenza*‘ kifejezést már a bábom előtti állapotot jelző „prebe'ligerenza' kifepezéssel helyettesitik. Washingtonban Roosevelt évi ötvenezer repülőgép megépítéséről beszél és az összes amerikai államok közös tiltakozását készíti elő a Belgiumot és Hollandiát ért támadás ellen. És mind nagyobb jelentőséget nyer az átláthatatlanul titokzatos moszkvai politika további állásfoglalása is. Szovjet- oroszág az utóbbi időben bizonyos hajlandóságot látszott mutatni arra, hogy a ténylegesen semleges hatalom szerepéhez húzódjék vissza. A jövő ismeretlen mennyiségekkel van telve nemcsak stratégiai, hanem külpolitikai szempontból is. De az izgató ütemben megindult hadi események a stratégiai kérdésekre terelik mindenek előtt a figyelmet. A szemben á haderők Az események mai, talán perdöntő forgatagában igen nehéz dolog a mai helyzetet hides tárgyilagossággal és katonai adottságok elfogulatlan számbavételével ! megítélni. Ezek az adottságok ugyanis szintén nehezen áttekinthetők és néha alapvetően befolyásolódnak a teljes erővel megindult küzdelem napi eseményei által is. Mégis megpróbálhatjuk, hogy megbízható képet nyerjünk az egymással szembenálló erők viszonyáról és azokról a stratégiai vezető elvekről, melyek a harcoló felek hadműveleteit nyilvánvalóan irányitják. Ilyen alapon rögtön megállapítható, hogy inig a német haderő teljes erővel a támadó stratégia elvét érvényesíti, a szövetségesek a védekező stratégia elvéhez ragaszkodnak, ami megfelel a németekénél gyengébb szárazföldi haderejük helyzetének és annak a törekvésüknek is, hogy túlnyomó tengeri erejüket ellenfelükkel szemben érvényesíthessék. Németország szárazföldi hadereje a hánoru első nyolc hónapja után is nyilvánvalóan messze túlszárnyalja a szövetségesek szárazföldi haderejét. A német haderő, megbízható adatok szerint, a háború megkezdésekor 120 hadosztályból állott. Ezzel szemben a francia haderő, a gyarmati hadsereget nem számitva 60— 80 hadosztályt tehetett ki. amihez Anglia hadereje járul. Az angolok azonban csak 1939 tavaszán léptették életbe az általános hadkötelezettséget s igy teljes haderejük kiépítéséhez még jó időre van szükség. Az utolsó világháborúban három év kellett ahhoz, hogy az angol haderő egész teljesítő képességét elérje. Ami a fölszerelést illeti, mindkét hadsereg a mai lehetőségekhez mérten tökéletes fölszereléssel van ellátva, összehasonlítást abból a szempontból egyelőre nem lehet köztük tenni, ,az előnyök és hátrányok csak hosz- szabb hadműveletek után állapíthatók meg. Ez a helyzet a háború további folyamán természetesen változhatik. A felszerelés kérdésébe beleszólhatnak a szükséges nyersanyagok fölötti szabad rendelkezés lehetőségei és azok a külföldi segélyforrások is, melyek fölött a hadviselők rendelkeznek. A háborúnak más országokra való kiterjesztése szintén változtathat a hadviselő erők egymáshoz való viszonyán. Ha Olaszország is belépne a háborúba, a némettel csoportosult olasz haderő mintegy kétszáz hadosztályt tenne ki. Viszont számítani kell azzal is, hogy az angol hadsereg kiépítése most már fokozottabb ütemben folyik s az elkövetkező hónapokban mind nagyobb számban fognak angol hadosztályok is a hadszíntérre kerülni. Á gyarmati haderők teljes erővel folytatott mozgósítása szintén változtathat az arányon. Pillanatnyilag azonban a létszámra majdnem ötven százalékkal gyengébb francia hadseregnek j kell állania a hatalmas német haderő egész nyomását. Teljesen érthető tehát, hogy a franciák a stratégiai defenzíva elvét akarják érvényesíteni, a németek pedig teljes erejükkel igyekeznek kiküz- deni a döntést még az előtt, mielőtt ez a számukra kedvező erőviszony akár a kiépített angol haderő felvonulása, akár a blokád hatásai következtében megváltoznék. nut- y.tőm költséges, minden erőt kimerítő vállalkozás, hogy helyesen alkalmazott ellentámadás még inkább döntő je, entőségü lehet, mint a régi háborúkban. TÁMADÓ, VAGY VÉDEKEZŐ STRATÉGIA? Liddell Hart álláspontját azonban a nyolc hónap óta folyó háhorn eddigi eseinenyei nem nagyon erősítik meg. Lengyelországban legteljesebb -ikert aratta a német támadó stratégia. Norvégiában ugyancsak a villámgyors támadó stratégiának voh sikere. A most folyó küzdelemben Hollandia az áldozata ennek a módszernek. Igaz, bogy mindhárom i I >ben aránytalanul gyengébb harcoló felek küzdelméről van szó fölényes erejű támadóval szemben. Viszont Finnország esetében a tratégiai defenzívái értéke bizonyult he a sokszorosan erősebb ellenféllel szemben, holott Liddell Hart is csak a támadó erő háromszoros felsőbbségét látja szükségesnek az offenzív stratégia sikeréhez. A nyugaton most megindult harc ezeknél döntőbb bizonyítékát fogják szolgáltatni a védekező stratégia helyességének, vagy helytelenségének. Francia részről mindenesetre csak erős fenntartásokkal hajlandók elfogadni ezt az álláspontot. Az 1914-es világháborúban — állapítják meg francia katonai irók — a védekezésre berendezkedett erős hadseregek jó ideig visszavertek minden támadást. 1917 végétől kezdve azonban mind ai francia, mind a német helyi támadásoknak már sikerük volt és a nyugati arcvonal 1918-as döntő eseményei szintén azt bizonyították, hogy a támadó stratégia föléje került a védekező stratégiának. A változás okát a három év alatt gyártott hadi felszerelés értékének változásában kell keresni. Amig ugyanis 1914 é» 1917 között a védekező fegyverek voltak erősebbek, 1918-ban, a tankok és más támadó eszközök megjelenése következtében, már a támadó fegyverek ereje jutott túlsúlyba. Hogy azonban a két lehetőség közül melyik felel meg a mai adottságoknak, azt csak a háború további fo’vama döntheti el. A KÉT UT A stratégiai helyzet pillanatnyilag mindenesetre az, hogy a németek lehetőleg gyorsan, még 1940 folyamán igyekeznek döntő ered menyeket elérni. Ebhez föltétlenül szükséges, hogy a nyugati arcvonalon arassanak kétségbevonhatatlan és végleges győzelmet. A francra—angol csoport viszont minden erejével a döntő katonai események kitolására törekszik, minthogy az óriási német szárazföldi erővel szemben döntő győzelmet ma a nyuNines visszataszi, mint a száj kellemetlen szaga... Autóbuszon, villamoson, színházban, mo ziban, vagy táncteremben a lehető legvissza- taszitóbb benyomást teszi szomszédunk vagy szomszédnőnk rossz lehellete. Igaz, hogy ennek a szagnak valamilyen oka van, de az ok nem menti az okozatot, hanem még súlyosbítja a bűnt! Mert bűn az, ha egy civilizált ember elhanyagolja egészségét annyira, hogy Libirhatatlanná válik a társasága azoknak, akikkel beszélget, vagy akárcask a közelében is áll. A száj kellemetlen szaga főleg gyomrunk rossz működésétől függ. A hiányos.’ emésztés a gyomorban, vagy a rendetlen evés, erjedési, romlási folyamatot, a savak mennyiségének csökkentését, illetőleg fokozását idézi elő és ennek következtében gyomorgörcsöket, sőt snlyos gyomorbajckat és bélbetegségeket is okoznak. Eme betegségek gyógyítására a ina már világhírűvé vált GASTRO D.-vel rendelkezünk, amit orvosok is ajánlanak. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. gáti harctéren nem érhet el. Az idő szerin tűk a nyugati hatalmak javára dolgozik és sikeres francia—angol szárazföldi offenziva csak akkor képzelhető el, ha a szövetséges tengeri haderő zárlata már kifejtette gyengítő hatását Németországgal szemben s ha az angol hadsereg kiépítése és az amerikai ipar segítsége megváltoztatja az arányt a nyugati hatalmak és Németország szárazföldi hadserege között. Ehhez azonban hosszabb időre van szükség. Hitler előtt viszont két ut áll nyitva. Egyik az, hogy a német haderő teljes erejének latbavetésével mielőbb elöntő győzelmet érjen el a nyugati fronton. A másik, hogy végigfolytassa a küzdelmet a blokáddal, ami hosszabb időt, valószinütlen éveket venne igénybe. Német részről történtek már ebben az irányban is sikeres lépések. Dánia és Norvégia elfoglalása a blokád el leni küzdelemmel áll kapcsolatban. A nyugati támadás megindítása arra mutat, hogy a súlypontot mégis az első lehetőségre helyezik. A most következő hónapok háborús borzalmai megadják majd a választ arra is, hogy a két lehetőség közül melyik mellett állapodik meg egyelőre a háború. Ha azonban valamennyire tisztán akarunk látni, addig is helyesen tesszük, ha a napi események átmeneti izgalmain túl a küzdelemnek ezekre a nagy vonalaira szegezzük tekintetünket. —s. PALMA MINDIG CSAK PALMA MASAD! FELÜLMÚLHATATLAN MINŐSÉGI CÁFOLJÁK, HOGY HAZAHÍVTÁK VOLNA TÖRÖKORSZÁGBÓL AZ OLASZ ÁLLAMPOLGÁROKAT ISZTAMBUL, május 18. (Rador.) Ştefani: Az a hir, hogy a Törökországban tartózkodó olasz alattvalóknak a?t tanácsolták volna, hogy utazzanak el, nem ielel meg a valóságnak. MEGÉRKEZETT EGYIPTOMBA A MÁSODIK AUSZTRÁLIAI HADSEREG CANBERRA, május 18. (Rador.) Reim tér: Menzies, ausztráliai miniszterelnök a második ausztráliai hadsereg Egyiptomba való érkezése alkalmával a következőket jelentette ki: „Katonáink megérkezése Egyiptomba a legvifám gosabb kifejezése annak, hogy Nagy- britanniával és Franciaországgal tartottunk a háború kitörése óta és velük maradunk to\ ábbra is. Egy ausztráliai sem kételkedhet abban, hogy embereink vitézül és eréllyel fognak megfelelni hivatásuknak ANGOL ÖNKÉNTESEKET TOBOROZNAK EGYIPTOMBAN KAIRO, május 18. (Rador.) Reuter: Az egyiptomi angol önkéntesek felvég- tele pénteken reggel kezdetét vette. Eddig már igen sok angol jelentkezett önkéntes szolgálatra. A kormány' ugyr katonai, mint polgári téren, minden szükséges ónitézkedést megtett, hog\r bármely eshetőséggel szembeszállhas=< son. I , Stratégiai adottságok Az egymással szembenálló erők létszámának felsorolása magában távolról sem adhat tiszta képet a helyzetről. A stratégiai adottságok ennél jóval változatosabb tényezőkre épülnek fel. A küzdelem végeredményét ma már nemcsak a szárazföldi haderők összeüt közései döntik el. Sőt talán nem is elsősorban ezek, hanem a totális háborúnak egész sor más ütközete is, melyek közül elég, ha a légi, a tengeri, a gazdasági, a diplomáciai és a propagandisztikus erők harcát említjük. Egy híres angol katonai iró, Liddell Hart, a ..Times“ katonai szakértője, nagy feltűnést kehő könyvben fejti ki ezt az álláspontot, melyet némelyek a szövetséges hadvezetőség álláspontjának is tekintenek. Liddell Hart szerint olyan nagyszabású háborúban, mint a jelenlegi küzdelem, a végső győzelmet sohasem a támadó stratégia, hanem egyedül csak a megfelelő stratégiai defenzíva vívhatja ki. Ehhez azonban szükséges, hogy tekintetbe vegyék a mai modern élet egész szövevényességét, a technikai fejlődés minden eredményét és főleg a gazdasági háború szükségességeit. Az 1914—18-as háború adottságaival szemben, a mostani háborúban egyik fél sem küzd a hiányos katonai létszám kérdésével Mindkét félnek, legalább egyelőre, bőségesen rendelkezésére állanak a szükséges csapatok. A kérdés súlypontját inkább a- csapatok folyamatos felszerelésében, a szükséges hadianyagok megszerzésében és a küzdőerők hátterét képező népek nélkülözhetetlen ellátásában kell keresni. Gyors döntés Liddell Hart -szerint egy olyan háborúban, mely a mostanihoz hasonló erőket állt szembe, nem lehetséges. Hosszabb háborúra pedig megfelelő küzdő módszer, a nyugati szövetségesek szempontjából, egyedül csak a stratégiai defenzíva lehet. A brit birodalom története világosan bizonyitja ezt az angol katonai iró szerint. Anglia ugyanis világbirodalommá alakulásának minden sikerét a stratégiai defenzívának köszönheti. A történelem viszont nagyszámmal mutat fel olyan összeomlott hatalmakat, melyek sikertelenségüket szinte kizárólag a támadó stratégiának köszönhetik. Legnagyobb példát erre Napoleon szolgáltatta. Liddell Hart ebből a szempontból élesen támadja a francia stratégiai felfogást is, mely az utolsó háborúban még erősen ragaszkodna a szélsőségig vitt támadás, az „offensive â outrance“ elvéhez. Védekezési stratégia alatt LiddeU Hart természetesen nem a passziv védekezést érti, hanem az ellenfél szüntelen nyugtalandtását s a nagy erővel végrehajtott ellentámadásokat a szükséges pillanatban. A legtöbb háborúban, — írja az angol katonai iró — döntő harcforma a nagverejü ellentámadás volt a túlságos erőfeszítéstől kifáradt ellenféllel szemben. A mai modern háború pedig olyan, mindent fel-
