Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-15 / 108. szám

ELLENZÉK J94 0 máj um IS. Hollandia és Belgium Angijával szemközt a La Manche. túlsó partján terül el Hollandia és Belgium; ez a két igazi nyugateurópai állam. Mindkettő fekvésénél, stratégiai jelentőségénél fogva már a háború kitörése óta nem szűnt meg az érdeklődés és legkülönbözőbb találgatá­sok tárgya lenni és nem hiába, mert Német­ország olyan döntő lépésre határozta el ma­gát, — amit indoklása szerint — Anglia táma­dó készülődései tettek szükségesé. Mindez azt bizonyítja, bogy Belgium, Hollandia és Luxemburg olyan ütközőpontok, amelyek most már tényleg dönő szerephez jutnak a háború további fejleményei során. HOLLANDIA TALÁLKOZÓ PONTJA A VILÁG LÉC JELENTŐSEBB KUL­TÚRÁINAK Hollandiai kifejezetten tengeri, tehát ke­reskedelmi jellegei ország, Belgium inkább kontinentális, iparosállam. De mindkettő egy­formán gazdag és siirii népességű. Valóságom kereszíut, „carrefour“ ez a terület: talál­kozópontja a világ három leghatalmasabb kultúrájának, a német, az angol és a francia nyelvterületnek. Hollandia 32.442 km3-nyi területével nem nagyobb, mibt Korzikai ési Szárdinia szigete együttvéve. Népessége azonban 8 millió la­kos. Hollandia földjének majdnem minden talpalatnyi területét az ember hódította el, hősies küzdelemmel, a tengertől, a folyótor­kolatoktól, tavaktól. Ennek az országnak tör­ténete az emberi akarat ési teljesítőképesség legfényesebb bizonyitéka. Nemhiába olvasha­tó Hollandia címerében, az úszó oroszlán alatt a fölirás: „Luctor et emergo“, Hollan­dia fö'djét a harmadkor végén még hatalmas delta foglaltja el. Idetorkollott az Escaut, a Meuse és a Rajna. A talajt tehát, a belga határtól az Ems tölcsértorkolatáig mindenütt folyami lerakódás (kavics, homok) borítja. A szárazföld belseje felé, a ,,geest“ néven ne­vezett vidék mocsaras1, tőzegboritotta terü­let. A partvidék is állandóan sülyed. itt a legagresszivebb a tenger, de lefelé is min­denütt törésvonalak hasogatják a térszint. Itt a legádázabb küzdelem folyik a tenger és a czárazföld között: a negyedkorban a tenger nagy területet foglalt, amit később turzá' okkal és feltöltödéssel visszahóditolt tőle a szárazföld, majd a IV. század óta is­mét. a tenger került fölénybe: szétvagdossa a homokbuckatnrzásokat s mögöttük állan­dóan szélesíti a lagúnákat. Ezeket a lagúná­kat szerezte meg a lakosság földművelés? cél­jaira s gátakkal védi a keservesen visszahódí­tott területeket a tenger mohósága elől. Egy óriási öblösödön laguna mai napig is a tenger zsákmánya: a Zuider-tó. Kisebb föl- TÖttetlen lagnnák: a Wadden és Zélandi ten- gernyuivány. A LEGNEMESEBB ÉRTELEMBEN • VETT HONFOGLALÁS Ez az óriási munka — legnemesebb érte­lemben vett honfoglalás — már a középkor óta tart. A megerősített földgátakkal védett nj területek a „polder“ nevet viselik. A föl* gyűlendő vizet gyakran motoros szivattyúk­kal távolitják el. Jelenleg a Zuider*tó lecsa- polásán dolgoznak. Végül a Rajűai—Maas del­tája mentén is mindenütt gátakat keli emel­ni, meg kell továbbá kötni az északi parto­kat védő türzások homokbuckáit, í Az ország területének kétharmad részét a „geest“ foglalja el. Sik, homokkal, kaviccsal, tőzeggel, agyaggal borított vidék. Az idetele- pitett földműves lakosság óriási erőfeszítés­sel, csatornázással és a turfaeltávolitásával, műtrágyázással nagyrészt termőfölddé alakí­totta át ezt a kilátástalan, terméketlen terü­letet. Ez a munka méltán sorakozhatok a pol- der-ek kiszámításának munkája mellé. Azon­kívül helyenként — pl. Maastricht mellett — kőszenet is találtak, úgy hogy ma már az j ipar is virágzó. Tilbury és Breok textilipara, ! Eindhoven villamoségő gyára révén ismeretes ipari központok. Az ország többi részét a „polder“-ek fog­lalják el. Mindenütt a tengerszin alatt, mé- lyen fekvő alföldet képez a polderek soro- ^ zata. Az ország leggazdagabb vidéke. A Ze- ; land-nak nevezett területet a Rajna, Lek, Waal és Maas torkolatai foglalják el. Da­cára, hogy a folyók ellen is harcolni kel, vi- , rágzó földművelést találunk: gabonane : müeket. főleg búzát, aztán burgonyát, lent, cukorrépát termelnek. A folyótorkolatok va- j lamikor a hajóforgalomban nagy szerepet ját­szottak, ma már többnyire eliszaposodtak. Északkeletre a Zuider-tótól Dollart-ig a partvonalat már nem szakítja meg egy folyó torkolat sem. Úgy a partvidéken, mont a szemben levő Friz-szigeteken, a szarvasmarhák ezrei legelnek. Itt lakik a szőke, ma^wsterme tü fi iz nép, mely főleg állattenyésztéssel és tejtermékek előállításával foglalkozik. A középső vidékeken a lakosság már olyan surii, mint Anglia legfejlettebb ipari vidékein. Bár itt az iparnak nincs elsőrendű fontossága, a gazdasági élet alapja főleg a földművelés és ia kereskedelem. Azonkivül a rendkívül envhe éghajlat, a homokos-agyagos talaj a virágkertészet példátlan kifejlődésé­nek kedvezett. Ilyenkor tavasszal Leyden és Haiajrleni környékének ragyogó szinpompáju xirágos mezői, a tulipánok, nárciszok, jácin tok tengerével, gyönyörű tájképben olvadnak össze az opálos-szürke ég alatt. Nines Európának még egy vidéke, ahol annyi ember tudna megélni a földművelés­ből, mint itt. A homokbuckaturzások elzárták Hollan diát a tengertől és kikötőit kénytelen volt a Zuider-tó és a Rajna-torkolat környékére épí­teni. A modern hajóforgalomban azonban az utóbbi időben már ezek sem játszhatnak szerepet a viz sekély volta miatt. Egyedül Amszterdam, a főváros tartja magát a Zuir dér-tó egyik kisebb öblének zugában s ma­kacsul csatornát ástotott magának (a Nord- Zee-csatorna) a tenger felé. így aztán meg­maradhatott az ország nagy kereskedelmi kikötőjének. Ide érkeznek a Holland-India gyarmatáruval megrakott hajók. Lakossága 742.000 lélek. A Rajna torkolatát eJtorla- szoló szigetzátonyokon keresztül is csator­nát kellett vágni, hogy Rotterdam, a Rajna- vidék torkolati-kikötője, a folyami (rajnai) és tengeri hajózás találkozó pontja lélekzetlmz jnssop. Innen viszik ki a Buhr-videk szenét és ipari termékeit, ide érkezik a sok ipari nyersanyag, a fa, petróleum, ásványok, az­után a gabona, z»ir, gyarmatáru, amit majd­nem maradéktalanul Németország hatalmas ipara nyel el. Rotterdamnak 523.000 lakosa van. De Utrecht (170.000), Haarlem (119 ezer lakos) és- a politikai főváros, Hágta, — rne-y itt ugyanazt a szerepet játssza, mint Amerikában Washington — mind fejlett, modern nagyvárosok. (Hága népessége 450 ezer lélek). Népsűrűség tekintetében Hollandia Euró­pa második állama. (Négyzetkilométeren­ként 244 lakos). Minden erőfeszítés dacára, az ország területének 15 százaléka megmii* vethetetlen föld, ezért a gazdasági élet alap­ján a kereskedelem áll. Külkereskedelme ré­vén az ötödik helyet foglalja el a világon. Gyarmatbirodalma mindjárt az Angliáé és Franciaországé után következik. Mindent összevéve, Hollandia igen gazdag ország. Egyike Európa leggazdagabb államainak. Belgium idldraiza Belgium mélyebben nvulik a szárazföldbe, mint Hollandia földje. Északi része ez utób­binak közvetlen folytatása. A középen tágas fennsíkok terülnek el, amelyek Északfran- ciaország termékeny alföldjébe és kőszénme­dencéibe mennek át. Végül délkeleten az Ar- deunek ősrégi masszívumát találjuk, ezek Luxemburgba is átterjednek, valamint Kelet felé a rajnai Palahegységbe olvadnak. Ebből láthatjuk, hogy ezen a mindösze 30.441 km2* nyi területen a legkülönbözőbb tájegységek adnak találkozót egymásnak. Az angol—flamand medence délii határvo­nala közelében a Hollandia földjét alkotó két, már ismert területsáv: a tengerpart mentén 12—16 km. szélességben elhúzódó polder-ek, mögöttük a „geest“ homokos-ka­vicsos földjével, Belgiumnak a „Campine“ nevű tájegységében, majd tovább délre Flan­dria homokos-agyagos területén folytatód­nak «i együttvéve a belga alföldet alkotják, ahol a legmagfasabb domb sem haladja meg a 80 métert. Ez a partvidéki sáv itt is — mint Hollandiában — termékeny terület. Búzát, zabot, árpát, cukorrépát, lent, takar­mányt termel a lakosság. A szabályozott ten­gerparton itt nincs valamire való természetes kikötő. Ostende és Seebrugge mesterséges kikötők. Ezenkivül fürdők, üdülőhelyek tar­kítják a partot, egész hosszában. A Maas fo­lyótól Antwerpenig terjedő Campine kis fe­nyőerdőivel. msesuraival, legelőivel az ál­lattenyésztésnek kedvez. Ezenkivül a hollan­diai Maadritekt-i szénmedence folytatását ké­pező szénrétegek, a Champine keleti részén, több, mint 3 millió tonna szenet szolgáltat­nak évenként. Mindez Hollandiára emlékeztet. Ellenben a palderak sávja mögött elterülő, dombok­kal tarkított síkság; Flandria belső vidéke tcijesen egyéni vonásokat mutat. A talaj ter­méketlen, kelet felé homokos — gyakran fuíóhomok. — Nyugaton agyag és tócsa. Az V. században bevándorolt frankok le­származottai azonban itt megpróbálták a le- I bctetlent és bő termést kényszerítenek ki a zsugori földből. A végtelenül apró, csaknem kínai méretekben felaprózott kisbirtokok földjét a legmodernebb és legzseniálisabb Diódon művelik, amire alig van példa egész Európában. Keleten rozsot, burgonyát, nyuga­ton búzát, zabot, lent, cukorrépát, dohányt, komlót és mindenütt lóherét s egyéb takar­mányt termelnek, mert Flandria a szarvas- rr.arhatenyésztés dolgában is első helyen áll. Fz a gazdaggá lett vidék igen szép példá­ja az okszerű, intenzív gazdálkodásnak. Az ipar a mezőgazdaság szolgálatában áll. Leg­fejlettebb a szövő-, fonó-ipar; a <en-, jutta-, kender-, gyapot- és gyapjuipar összes ágaza­taival. Az ipar főhelye Gent (Gand), 240.000 lakossal. Flandria már a középkorban túlnépesedett, ezért Középeurópa számos pontján flandriai kivándorlók telepedtek le. Északfranciaor- 6zagba a XIX. században többszázezer telepes érkezett. A kivándorlás most is nagyarányú, főleg Bruxelles és a szénvidék felé. Flandria és Campine, valamint Közép-Bel- gium fensikja között az átmenet alig észreve­hető. A talaj azonban már egészen átalakul: a szűk és mely völgyekben már előbukkannak a geológiai őskor kemény kőzetei. Szerencsé­re az egész felületet egész lössztakaró bo­rúja. Ez Belgium legtermékenyebb területe. A földművelés kevesebb erőfeszítést igényel. Modern, intenzív, de tudományos módszerek­kel keresztül vitt földművelés ez. A főter­mény a cukorrépa, azután következik a bú­za. az árpa és a zab. Az állattenyésztés — különösen a lótenyésztés •— fejlett, a nagy­városok körül pedig a zöldségtermelés. AZ IIJ NYUGATI HADSZÍNTÉR TÉRKÉPE. A virágzó mezőgazdaság mellett az ipar mintha háttérbe szorulna. Az őskori kőzetek között sok a széprajzu márvány. azután mészkő, kváreit és vulkánikus kőzet is nagy mennyiségben található. Mint kereskedelmi útvonal is nagy o.rrc-' pe van ennek az „átjáró“ területnek, baj-: nos — már a római kor óta — nc,nt egy vi­lági örténelmi jelentőségű ütközet játszódott itt le. Fontenoy, Seneffe, Waterloo, Naer-' winden nevei hires csaták emlékét idézik. Nagy városok vannak itt (Lőwen, Tournai, Malines) és a főváros: Bruxelles, igazi közép­pontja az ország kereskedelmi, ipari és m»--' zógazdasági életének. Végül Namur és Liege vidékén rendkívül gazdag széntelepek vannak. Sajnos, a legvas­tagabb szénrétegek egész mélyen húzódnak; a termelés azonban igy is kielégíti a belföldi ipái szükségleteit: a Charleroi és Liege kö­rüli vaskohókat és acéiöntődéket. A vegyi- és üvegipar is virágzó. A veryiersi gyapjú- ipart az Ardennekből lefutó gyorsvizü folyók hajtóereje látja el üzemanyaggal. Közép-Belgium igen gazdag, rendkívül sü- rönépességü terület, ahol egy négyzetkilomé­teren 370 lélek él. A legnagyobb város Liege, 16P.000 lakossal. A Maas völgyén túl kezdődnek az Arden- nek hegyláncai. Régi, kopott tetejű masszí­vum, mely északon lankásan emelkedik, dél felé meredeken szalad le. Nem túlságosan magas hegység. Legnagyobb csúcsa 692 mé-* tér. A mélyen bevágódott folyóvölgyek és az éghajlat zordsága azonban egészen hegyvidéki hangulatot keltenek: a tél hideg és nedves — sokat havazik — a hegység majdnem ál-í landóan ködbe burkolózik. A talaj sok he-i lyen nedves, mocsaras, terméketlen. A mos csarakat itt „fagnes“ gyűjtőnévvel illetik.' Ahol nincs mocsár, ott siirii erdőség (tölgy, nyirfa, bükkfa) borítja a hegységet. Aki észak felől közelíti meg az Ardeuneket. ta!ál! még kevés földművelést annak északi lej-' tőin. Fent a tetőn, a legelőkké átalakított tisztásokon, szarvasmarha-nyájak legelnek. Mindent összevéve, ez Belgium aránylag legszegényebb vidéke, amely élénk ellentétet képez az ország északi, gazdaságilag fejlett; részével. A népsűrűség is csekély (53 lélek egy négyzetkilométeren.) LUXEMBURG NAGYHERCEGSÉG Luxemburg nagyhercegség független állam s csak a vámunió kötelékei fűzik Belgium ho/. (Területe 2.5G6 négyzetkilométer, la­kossága 300.000 lélek). Északi része az Ar- deunek egy darabja, déli része a lotharirigiai síkság folytatása. Szerencsére Lotharixrgia vas* érctelepei is folytatódnak Luxemburg föld»! jében. úgy, hogy a kis ország évente 3 mil<j lió nyersvasat és nem kevesebb, mint két é*' félmillió acélt termel; tehát majdnem annyit, mini Belgium. A nagyhercegség azonban államnak igen kicsiny ahhoz, hogy gazdaságilag függetlenít­se magát; ezért gazdaságilag Belgiumhoz kap­csolódik. A legkülönbözőbb gazdasági adoitságokkal megáldott Belgium olyan gazdasági egységet képez, ami szorosan egybefüzi mérhetetlen változatosságu tájait. Szembeötlő a nagy nép­sűrűsége. Lakossága 8 millió 200.00 lélek. Egy négyzetkilométeren 266 ember él! Euró­pa legsűrűbben lakott állama. Ennyi ember nek az élelmezését a legokszerúbben űzött földművelés sem biztosíthatja, ezért Belgium gabonaszükségletének 80 százalékát külföld­ről kénytelen beszerezni; szintén külföldről importál húst és tejtermékeket. Az egyen­súlyt ipari termelésével hozza helyre. Külke­reskedelme lebonyolítására rendkívül sűrű vasúthálózattal rendelkezik; e tekintetben az egész világon az első helyen áll. Viziutjai is kitűnőek. Végül van egy nagyforgalmu ki­kötője: Antwerpen, az Escant torkolatánál. Ezt a folyót a Maas-al csatornák kötik össze, a Rajnához pedig a zélandi tengerszorosok utján kapcsolódik. így Antwerpen hinterland- ja egész Strassburgig, Nancy-ig és T ille-ig ter^ jed. Tehát nemcsak import-export kiköti*- hanem tranzit-kikötő is, méltó versenytársa Rotterdamnak. Rajta keresztül bonyolítja lé' Belgium a legvirágzóbb afrikai gyarmatokkal/ Bt íga-Kongóval való kereskedelemi forgal­mát. . Népi összetétel szempontjából azonban ez az egység egyáltalán nincs meg. Eltekintve r némely keleti helységben uralkodó német nyelvtől, az ország belsejében a lakosság nyelvhasználat tekintetében két részre oszlik Délen a francia nyelv van elterjedve. Ezt be­széli az ország lakosságának 39 százaléka Északon — a lakosság 43 százaléka — a hol­landival rokon, germán eredetű flamand nyelvet beszéli. A flamand lakosság már ré­gen követeli nyelvének egyenjogúsítását, úgy­hogy ma már államnyelv a francia melleit. Belgium mindinkább a flamand és francia (wallon) tartományok szövetségévé válik. Ezt a dualizmust azonban veszélytelenné teszi á főváros földrajzilag és uéprajzilag egyformán központi helyzete. Bruxelles 850 n00 lakosá­val. fejlett iparával, kereskedelmével igazi főváros, az ország szivében, a közlekedési út­vonalak csomópontjában, festői, modern, élettől duzzadó város, méltó jelképe az or­szág egységének. Incze Andor. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents