Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-11 / 83. szám

1 940 április Îl.

Kalandozás a múltban

ELLENZÉK

Nagy idők történelmi emlékeire emlékeztet a helybeli Kálvária-templom

A Benedek-rendi apátság fénykora és letűnése

CJ.IJJ (KOLOZSVÁR), április 10.

Nemcsak Kolozsváron, hanem egész Kedélyben igen kevesen tudják, bogy a ma már közigazgatásilag Kolozsvárhoz csaiolt és tartozó Kolozsmonostor nyugati végén levő domboldalon épített, Kálvária néven ismert kis kápolna tulajdonképpen csekély maradványa az egv- kur hatalmas és nagyszeré szervezetű Bencés apátságnak, amelynek egykoron hosszú ideig a gyalui vár és Kolozsvár is, sőt lelkiekben az egész tartomány alatt1 valója volt. Maholnap az egykori Benedek-rendi apátság várkastélyának és monostorának emléke úgy eltűnik, hogy he Ive sem lesz egyéb sokak szemébe, mint egyike azon számtalan helyeknek- amelyekbe a nép vallásos ájtatoskodas végett jár el. de közben nincs tudomása arról hogy történelmileg milyen nevezetes helyet tapos lábaival Éppen ezért nem lesz érdektelen egy kissé feleleveníteni a múltat és rövidre fogva megírni ennek a sok történelmi nevezetességet látott és átélt helvnek történetét.

Egy kis történelem

A kolozsmonostori apátság a legnevezetesebb apátsága volt Erdélynek és azt Szűz Máriáról nevezték el Mint IV Béla király okleveleiből kitűnik, ezt az apátságot i Béla alapította 1061—1063. körül, de miután az apátság fenntartásának költségeit csak Kolozsmonostor jövedelmére fektette, a Bencések részéről sok panasz hangzott el és ennek eredményeképpen késó'bb Szent László több falul adományozott az apátságnak, amely igy anyagiakban gazdagodva, később 40 falut mondhatott magáénak — Kettőstornyu szentegyházában számos neve3 külföldi pap hirdette az istenigét, rendes iskolában tanították az ifjúságot, sőt az apát gyakran olyan politikai befolyást tudott kivívni hatalmi helyzeténél fogva, hogy az erdőntuli országrész békéjének kulcsát is kezében tartotta. A politikai érvényesüléssel egyidejűleg nőtt az apátság tekintélye a Szentszék előtt is, ugv, hogy a pápa kitűnő kivállságokkal látta el a rendet. Úgy ez, valamint az ország belügyei- nek intézésében elért politikai sikerek több ízben kelletlek visszatetszést úgy egyházi, valamint államhatalmi tényezők között. Ez vezetett oda azután többek között, hogy az 1181—1202. között ural kodó Adorján gyulafehérvári püspök fogságba hurcoilatta a rend apátját és a koluslort leromboltatta, sőt később Adorjánnak egyik utódja még topább j ment és az apátságnak a pápától nyert kiváltságát a tűzbe, a királytól nyertet pedig a vízbe dobatta.

Az apátságot később helyreállították. Ezekben az időkben az apátok nem politizáltak. hanem a nép nevelésének szentelték életüket. Sok vihar zúgott el az apátság felett, elviharzott felettük a tatárjárás is. Ekkor azonban épületeinek nagy részét rombadöntötték és kirabolták kincses kamráit.

A tatárjárás után 21 évvel később IV. Béla ismét helyreáliittatta és alapitvá- nvait megsokszorozta, úgy, hogy ismét jelentős vallási és politikai erősséggévé v; ít Erdélynek a Benedek-rendi apátság. Ekkor a kies fekvésű dombon már szép várkastélya volt az apátságnak és monostorát is megerősített falak védték, amelyet északról az alatta elfolyó Szamos és az általa képezett meredélyes természetes várfal gyanánt védett, keletről, de! iől és nyugatról pedig széles földsánc: ennék egész kerületén pedig állott a vas- tag és tömör kőfal, amely a helynek erődített kastély, illetve var jelleget adott. Ezért ennek a helynek elnevezésével az egvkoru és egykori iratokban gyakran találkozunk mint Fortalitium, Castel Cas- íellum. Castrum Kolosmonostor Az apátságnak az erélye folyton nőit és tetőfokát a Mátyás király által 1463-ban kinevezett Pécsváradi Péter apát idejében éri el, aki erejében bizakodva, olyan erősséget vont a várkastély és a monostor köré. amely a környéket félelemmel töltötte el. Ez az erősség lett azután a monostor veszte A falakon belül élők ogvanis, olyan politikát kezdtek űzni, amelyet maga Mátyás király veszélyesnek talált a királyi trónra. Végül is Mátyás megunva az apátürboz intézett sok

zetét. megállapította, hogy a .várkastély és a monostor köriil clőzeies engedelme nélkül emelték a hatalmas falakat és ]466-ban szentgyörgyi és bozini gróf János vajdának kötelességévé tette a falak lerombolását, amely még abban az esztendőben meg is történi.

MEGINDUL A HANYATLÁS

Az apátság, amely ekkor fénye tetőpontján állott. hanyatlani kezdett Erdélynek Magyarországtól való elszakadása után erősödni kezd a reformáció és 1556-ban mindazokat a javakat, melyeket a katolikus egvháznak adtak, az állam javára foglaltak le. Ekkor vesztette el a Bencés apátság is összes birtokait s a vagyon nélkül maradt szerzeteseknek el kellett költözniük. Ezután az apátság már csak mint eimzetes apátság állott fenn. A birtokát képező 40 falu az állam és magánosok birtokába került Később, 1577-ben, Báthori István hat falut, közöttük Monostort is, a jezsuitáknak ajándékozta, akik ott szintén monostort és iskolát alapítottak. A jezsuitákat 1581- beu azonban Magyarországról kirekesztették, de I Lip.t alatt visszatér ve, ismét birtokukba vették és egészen 1773-ig, a szerzetesrendnek XIV. Kelemen pápa á! tál történt eltörléséig, birtokolták. \ szerzetesrend eltörlése révén a hatalmas birtok ismét visszaszállt az államra, ahonnan később ismét a katolikus egyház tulajdonába került. A monostor és a szent- egyház a mult század másódik tizedéig állott fenn, akkor lebontották és anyagából a Cogalniceanu-utcai katolikus főgimnáziumot építették fel.

Az apátságnak magához méltó nagyszerű temploma volt Egykori krónikások feljegyzése szerint 1508-ban kibővítették, 1598-ban Mária Krisztina megujittatta, mig az itt lévő iskolának Kolozsvárra való beköltoztetésével a templom üresen marad; 1787-ben a József császár alatti, törökökkeli táborozás alkalmával raktárul használódik, mire azután a pusztulás kezére jut. A környékbeliek lassan-lassan kezdik elhord.ani épülő házaik számára az omladozó épületek köveit, nem kiméivé a templomot sem, amely igy mind szánalmasabb és szánalmasabb képet matat, végül is 1818-bau Rudnai püspök az omladozó falak köveit az épülőben levő ( ogalniceanu-utcai líceumnak adományozza A templom szentélyét pedig kápolnává alakítják át az elévült régi dicsőség emlékezetéül.

A kolostor épületéből ma már semmi sem maradt meg, pedig egykoron nagyszerű és impozáns lehetett. Hosszú időn keresztül a kolostor falai között levéltár volt. Egyébként nem egy történelmi emlékezetű esemény szinhelye volt a kolostor. így e falak között ünnepelték meg képviselők által a gyermek János Zsig- mond és I. Ferdinand leánya közötti mátkaságot, amelyből köztudomásúlag semmi sem lett.

E kolostor kertjében, amely a Szamosra nézett, folyt le az a drámai tanácskozás is Báthori Zsigmond elnöklete mellett, amely kilenc ellenzéki főur felett tört pálcát és Ítélte halálra.

Az egykori pompás épületek, hatalmas várfalak és impozáns szentegyház, pazar kert helyén ma csak egy gótikus kis kápolna áll, hirdetve Isten örökkévalóságát. Bakos Aladár

Kenyeres Balázs professzorról emlékezett meg Koleszár László dr. szakosztályi elnök az Erdélyi Muzeum Egylet orvostudományi szakosztályának előadó estjén

CLUJ (KOLOZSVÁR), április 10.

Az Erdélyi Muzeum Egyesület orvostudományi szakosztálya a református gimnázium épületében orvosi szakelőadást tartott. Ennek keretében dr. Koleszár László, a szakosztály fáradhatatlami elnöke, dr. Kenyeres Balázsról, a budapesti tudományegyetem nemrég elhunyt professzoráról emlékezett meg.

Nagy figyeltemmel hallgatott érdekes előadásában dr. Koleszár László dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár életét és tudományos munkásságát ismertette. Az európai viszonylatokban is közismert egyetemi tanár, aki a törvényszéki orvostannak egyik úttörője és egyik legkiválóbb művelője volt. tudományos munkásságát Kolozsváron kezdte. Apja és nagyapja Kolozsváron születtek és az EME orvostudományi szakosztály által rendezett előadások keretében 21 éven át tartott előadásokat. Mikor a fiatal tudóst a volt kolozsvári egyetemre tanárnak nevezték ki, a bizalmatlanság légköre vette körül. A törvényszéki orvostan még gyerekcipőben jár, de ez a légkör csakhamar eloszlott és Kenyeres Balázs tudományos munkásságának eredményeire az akkori országhatárokon túl is felfigyeltek. A Röntgeursugár felfedezése, után egyike volt az elsőknek, aki ennek jelentőségét a törvényszéki gyakorlatban is felismerte és ennek jelentőségéről az orvosi szakosztály keretében tizenhét esetben tartott előadást. Ő volt az első, aki a boncolásokról fénykép- felvételeket kcszilett, amiben nemsokára München, Berlin, Párig és London is követte őt. A fényképészeti irodalomban is tekintélyes nevet vívott ki magának s a színes fényképezésről számtalan cikket irt. Tanári pályájának kezdetén tudását nem igen vették Igénybe.

A régi iskola bivei nem tulajdonítottak nagy fontosságot a törvényszéki orvostannak, de mikor tudományos módszerekkel kiderítette, hogy egy gyilkosságnak vé t eset áldozata természetes halállal halt meg és a gyanúsítottat szabadlábra helyezték, tekintélye Ugyelmeztetcst, megvizsgálva a rend hely- i egyszerre megnőtt. Mielőtt törvényszéki orvostani tanszékét elfoglalta volna, a gyilkosságok után elrendelt boncolásoktól csendőrök tartották távol az embereket, ő szakított ezzel a rendszerrel s a boncolásokat a községekben az egész lakosság előtt végezte, hogy ezzel is kihangsúlyozza az igazságszolgáltatásnak a bűnös kiderítésére irányuló komoly munkáját. Hangoztatta, hogy a bűnesetek megállapításánál a tárgyi bizonyítékok a legfontosabbak. Erről Írott egyik értekezéséért a hallei császári akadémia disztaggá választotta. Nagy harcokat folytatott az elhunyt kiváló tudós a fegyverszakértőkkel is és intézetének laboratóriumában több kísérlettel bizonyította be, hogy a fegyverszakértők igen sokszor tévednek. Kenyeres Balázs három- kötetes tankönyve még ma is az orvosi irodalom egyik legjobb alkotása. Fájó szivvel mondott búcsút Kolozsvárnak, mikor Budapestre kinevezték és mindig szeretettel gondolt vissza Kolozsvárrá.

Emlékbeszédének befejező részében Koleszár dr. Kenyeres Balázst, mint professzort ismertette, aki annyira előzékeny volt, hogy fiatal tanitványait is megelőzte, a köszönésben és akit úgy szerettek tanítványai, mintha apjuk lett volna. Előadásain katalógust sohasem olvasott, de erre nem is volt szükség, mert mindig zsúfolt padsorok előtt beszélt és előadásairól tudományos körökben mindig sok szó esett. Kenyeres Balázs nagy tudós, kiváló professzor és mintaember volt.

A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Parádi Kálmán a ritkább mérgezési esetekről, dr. Koleszár László szakosztályi elnök a man- dulia kortanának mai állásáról tartott értékes és elismeréssel kisért előadást.

KNITTEL: EL HAKIM,

428 lap, uj kiad., félbőr 250 lej, Axel Munthe: San-Michele, uj kiad. 423 lap kve 173 lej, Huszár Elemér: Loyolai Szt. Ignác életregénye, képekkel kve 198 lej Lepageuál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Városi javak csak árverés utján adhatók bérbe

CLUJ (KOLOZSVÁR), április 10

Érdekes és országos vonatkozásu ügyet tálgyalt tegnap délelőtt a kolozsvári közigazgatási tábla íí. tanácsa. Nagyvárad város tanaesa és a szaniostartományi királyi. helytartóság kerültek egymással szembe és pedig azért, mert — a he!y-t tartóság álláspontja szerint -— a városi' tanács nem tartotta be a közigazgatási1 törvény rendelkezéseit és

ahelyett, hogy nyilvános árverésen értékesítette volna a tulajdonát képező megüresedett üzleteket, azokat szabadkézből adta bérbe

E/. év elején Nagyváradon több üzletbe I)iség es lakás bérlete szűnt meg s ezeket a városi tanács magánkézből adta bérbe A/, e tárgyban hozott határozat ellen a királyi helytartóság a közigazgatási táblához adott be keresetet. A tegnapi tárgyaláson Nagyvárad képviselője előadta, hogy a szóbanforgó üzleteket azért adták szabadkézből bérbe, mert igy jobban értékesíthetlek. Ezzel szemben a helytar- toság jogi képviselője kérte a határozat megsemmisítését, azzal az indokolással,, hogy a fennálló törvények értelmében t őr vényhatóságok a tulajdonukat képe- zö javakat csak nyílt r;nos árverésen idegen i the tik el, vagy adhatják bérbe. A közigazgatási tábla a helytartóság képviselőjének érvelését erősítette meg és Nagyvárad tanácsának megtámadott határozatát megsemmisítette.

bogy a jövő hét középén kerül sor a kegyelettel várt Solymosán-emlékünnepélyre, amelyen leleplezik a fiatalon elhunyt felejthetetlen primadonna szobrát. A műsor főeseménye Nemes Ferenc: A szerepek visszatérnek cirnü dramoletje lesz;

hogy akárcsak Karl Ludwig Diehl-röl, ugv Albert Prejean-ról is az a hir terjedt, el au utóbbi időben, hogy a nyugati fronton elesett. Sezcrencsére ez a hir sem bizonyult valónak. Prejean, aki mint repülőtiszt teljesít szolgálatot a francia hadseregben, hírlapi utón cáfolta meg a hirt és mondott köszönetét az általános részvétért;

hogy az aradi Kamara-Szinház Mészáros Béla és Felhő Ervin kitűnő társulatának elő-: adásában most mutatta be Aszlányi Károlyi remek posthumus vigjátékát. a Pétert. A női főszerepet Harmatit Jolán játsza, férfi főszereplő Mészáros Béla: ,

hogy Katherine Been, a Holland Állami' Opera szólótáncosnője táncestét ad a temesvári színházban. A hires holland tárcosnő- kedden este tartotta egyetlen táncestélyét Temesváron:

hogy a Milanóban játszó Merlini Gialente stagione-társulat, amely óriás sikerrel mutatta be Bókay János Feleség cimü vigjátékát, a napokban ugyancsak nagysikerű bemutatót tartott. Thornton Wilder, Pulitzer-dijas Író Kisváros cimü pompás darabját mutatta be nagy tetszés mellett;

hogy Hedy Lamarz, a gyönyörű fekete filmcsillag sikerén felbuzdulva, egész csomó szőke sztár határozta el magát, hogy sötétre festeti a haját. Az első Lamarz-követő a: aranyszőke joan Bennett volt. Érdekes, hogy Joan, akinél: arcvonásai amugyis nagyon hasonlítanak Hedy Lamarzére, fekete^ hajjal- anyita hasonlít Lamarzr, hogy mindenki összetéveszti vele.

Túlsók alkohol vagy nikotin fogyasztása után feltétlenül kell gondoskodnunk arról, hogy gyomrunk és beleink a természetes „Ferenc József“ keseriiviz használata által alaposan kitisztittassanak! Kérdezze meg orvosát. _____

FELELŐS-E A TELEFONTÁRSASÁG AZ UTMENTI HUZAL FELSZERELÉSE SORÁN TÖNKRETETT FÁKÉRT? A Telefon- társaság alkalmazottai 1938 augusztusában teéefonhuzalt szereltek fel az aradmegyei Mi kelaka és Halmágycsucs közötti szakaszon. A szerelési munkálatokat az utmenti epertak akadályozták és ezért a munkások Calin Stefans a Telefontársaság alkalmazottja utasítására lenyesték az eperfák ágait. Ennek^ következtében igen sok eperfa te jesen kiszá radt. Az. aradi mezőgazdasági kamara ezéi^t bűnvádi feljelentést tett és a törvényszék Calint és egy Hantz Stefan nevű munkást egy-egy hónapi elzárásra ítélte. Az ítélet ellen úgy az elitéltek, mint a mezőgazdasági kamara fellebbeztek. Az utóbbi kérte, hog> a Telefontársaságot kötelezzék az alkalmazottai által okozott károk megtérítésére. Az érdekes iiggvel most foglalkozott a temesv á. i tábla, amely a mezőgazdasági kamara iclen- b ez. és ét elutasította, a két elitéit alkalmazóit büntetését pedig 1500. illetve 500 lej no.--