Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-10 / 82. szám

19 4 0 április 10. aatamamamam ELLENZÉK MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? BUCUREŞTI, április 9. Az április 1-én életbe lépett uj állami I költségvetéssel kapcsolatban a pénziigy- P miniszter a kormány összes tagjaihoz I megkeresést intézett és a köztisztviselők kinevezésére, előléptetésére, áthelyezésé­re vonatkozóan a következőket közölte: Az 1940 április 1-én üresedésben volt Köztisztviselői állások csuk u pénzügymi­niszter javaslata alapján hozott minisz­tertanácsi határozat alapján tölthetők be a törvényben megjelölt esetek kivételé­vel. Az 1940 április 1-én betöltetlenül maradt állások külön nyilvántartásba ke riilnek. Ami az elmozdított köztisztvise­lőknek állásukba való visszahelyezését illeti, ez csupán jogerős bírói ítélet alap­ján eszközölhető a szolgálati szabályzat­ban megjelölt formaságok betartásával. Előléptetést csupán a minisztertanács ál tál megjelölendő időpontban lehet eszkö­zölni. A törvényben megjelölt korhatá­ron, vagy szolgálati időn túlmenő szolgá­latra vonatkozó engedély semmisnek te­kintendő, ilyen engedély semmiféle hi I vatali munkával kapcsolatban sem adha­,,SEMNALUL': Az uj angol kormányt a „Deutsche Allgemeine Zeitung4* „megsemmi­sítésre alakított kormánynak" nevezi. Ez a megjelölés visszatükrözi azt a lelkiállapotot, mellyel Németország az angol—francia vál­tozásokat fogadta. Berlinben ugyanis a kí­méletlen háború jelének tekintik a francia és angol kormányban történt változásokat azzal, bog) a háborút most már nemcsak a néme­tek, du a semlegesek ellen is i oly tátják, ha nem tesznek eleget az ostromzár kívánalmai­nak. Ezzel szemben Churchill és Chamber­lain is kijelentették, hogy nem akarják ki­terjeszteni a háborút és tiszteletben akarják tartani a semlegesek jogait. Tegyük fel azon­ban, hogy a nyugati fronton induló tavaszi nagy offenzivával egyidejűleg mégis kiterjed a hadszíntér és más államok is belesodródnak a bábomba. Melyek lehetnek ezek az álla­mok? Berlinben azt hiszik, hogy a háború í szak felé tolódik és Svédország és Norvégia azok az államok, melyeknek békéje már csak néhány hétig tart. A vasérc kérdését jobbra, vagy balra el kell dönteni. A hadvise­lő felek megteszik az utolsó előkészületeket az északi államokban kezdődő döntő harcra. Nem lehet tudni, kiterjed-e aztán a háború Belgiumra és Hollandiára, de bizonyosnak látszik, hogy északnyugatra korlátozódik és Délkelet-Európa nyugalma zavartalan marad. „TRIBUNA44: Vaida-Voevod királyi taná­csos a parlament egyik ülésén elnökölve, be­szédet mondott, melynek során a kisebbsé­gektől testvéri érzést kért, nemcsak barátsá­got. melyet oly gyakran hangoztatnak. Mert — mondotta — a románság nem csupán ba­rátságot, de mindig testvéri érzést is nyúj­tott. A kijelentést egyhangú helyeslés kisér­te, annak bizonyságául, hogy a parlament el­nöke általános óhajnak adott kifejezést. Ba­rátságot ugyanis azokkal a népekkel szemben szokás hangoztatni, melyekkel szomszédok vagyunk, a hazával és nemzettel szemben pe­dig egyedül testvéri kapcsolatra lehet gon­dolni. A barátság hangoztatása azt jelenti, hogy idegen állampolgár nyilatkozik. Való­ban igy van. A román nép őszinte testvérisé­get óhajt az etnikai kisebbségekkel. A barát­ság ugyanis változtatható egyik napról a má­sikra, ha jobb barát akad, a testvériség ezzel szemben erősebb köteléket jelent, nem függ a körülményektől, jó és rossz sorsban egy­formán megmarad. A magunk részéről min­dig kerestük a testvériséget, már akkor, mi­dőn a kisebbségek feltűntek etnikai terüle­tünk különböző pontjain. Ott, ahol románok között a történelem folyamán nagyobb tele­pítések történtek, népünk az etnikai kisebb­ségekkel mindenütt testvéri kapcsolatot tar­tott. Népünk tudta, hogy kedvezőtlen hely­zetét a gyűlölködő politika okozza. Az uj Románia testvéri érzéssel kezeli kisebbsé­geit. Ezért alkalmazta a földreformot egyfor­mán román és kisebbségi javára, ezért adott egyenlő szavazati jogot, nem szólva arról, hogy a jelenlegi választójogi törvény a ki­sebbségeket egyenesen előnyben részesíti. A testvériség a közös hazából, szeretetből, ál­dozatból ered — az ugyanazon földben el­temetett ősök soraiból. Ezért jogos, hogy testvéri érzést kérünk a kisebbségektől. Ter­mészetesen örvendetes a baráti érzés han­goztatása is a kisebbségek részéről, mert külföldön láthatják, mennyire igazságosan bánik Románia összes állampolgáraival. A mai súlyos időkben azonban az igazi testvéri­ség nyújt egyedül biztosítékot arra, hogy az összes állampolgárok egy emberként fogják megvédeni veszély esetén a határokat s nem lesz egyetlen belső ellenség sem, hogy há­tulról leszúrjon, igazi testvériség jelét látta a rcmán közvélemény a hadfelszerelési bonok aláírásában. Egy kisebbségi képviselő kérte a parlamentben, hogy ismerjük el ezt a tényt. Örömmel nyilvánítjuk ezt az elisme­rést és elégedetten látjuk, hogy a romániai kisebbség kész az áldozatra, hogy a romá­nokkal együtt megvédje az ország csorbítat­lan határát és függetlenségét. Ilyen tények­ből fakad a Vaida-Voevod parlamenti elnök beszédében kért testvéri érzés. „ROMANIA“: Néhány nap óta a román sajtó egyhangú állásfoglalásnak adott kifeje zést a fejünk fölött egymást keresztező kiil földi pronaganda kilengéseivel kapcsolatban Nem azért, mintha ez alá tudná ásni nem zeti létünket, mert hiszen a világháború ide jen sem volt képes semmiféle propaganda történelem által megjelölt útról eltériten bennünket. Őfelsége nem egyszer adott kife jezést semlegességünknek politikai, gazdasá gi, földrajzi, történelmi érdekeink szem előtt tartásával. El vagyunk szánva, hogy megvéd jük határainkat, ha erre kényszerűének ben nőnket. Addig becsülettel, részrehajlás nél kiil védjük semlegességünket. Mit keres te hát nálunk az aláaknázási kísérlet, melynek úgy sem lesz soha eredménye? Ha valóban veszély lenne, a védekezés önmagától, nyom­ban fog bekövetkezni úgy, amint ezt őfel­sége világosan, félreérthetetlenül nem egy- S7.er kijelentette. ..JURNALUL“: A jelenlegi bábom kitöré­sekor Románia leszögezte álláspontját: sem­legesség. Ezt az ország felsőbb érdeke ki­Cssk kivételes esetben lesz tiszt­viselői’ kinevezés az 1940-194:* költségvetési évben A hadsereg felszereléséért rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel szerelés; pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál t valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja, fiat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizetiinig a három,t agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. j Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ösz- szegéveí adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombaxdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. • í Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével ejősegitegi a hadsereg felszerelését. . . ------- _ ____ .- £jUj (Kötöz3) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. Amerikai teológiai tanár látogatása városunkban Szúz napot tölt Európában dr. Dexter Róbert amerikai unitárius teológiai tanár és jelcsége. — Egyházi tanulmányutat tesz a tengerentúlról érkezett házaspár A törvényben megjelölt korhatáron és szolgálati időn tűi köztisztviselői állásban senki nem maradhat ló a jövőben. Az 1910 —191-1. költségvetési évben technikai vagy közigazgatási szolgálatra napidijas nem alkalmazható. Kivételt ké­pez az ideiglenes alkalmazás, amennyiben e kivételes munkálatok vasút és utépi.és céljából történik olyan munkálatok érde­kében, melyek az évnek csak bizonyossza kában végezhetők, vagy ha oly munkáról van szó, mely a költségvetés összeállítá­sakor nem volt előre látható. Ilyen al­kalmazásokra is csak a minisztertanács engedélyével lehet szó. A köztisztviselők áthelyezése a Hivata­los Lap 1940 január hó 20 án megjelent és a köztisztviselők kinevezéséről szón. törvény alapján történik a pénzügymi­nisztérium előzetes beleegyezésével és csupán azokra a helyekre, melyek ürese­désben vannak és amelyek a kivételes pénzügyi rendelkezésekről szóló törvény értelmében betölthetők. Szolgálati érdekből történt kirendelé­sek esetén a minisztertanács által megái lapított napidijak és kiszállási költségek fizetendők. ___7 wmsBSMmm — Már utazik? — Igen. Nem sokkal ezelőtt ment fel a szobájába Csifó Nagy László unitárius lel­kész is. Egyházuk vendége volt az amerikai házaspár. A bejelentésre Csifó lelkész jön le. — Nem fogadhatja. Dexter urék látogatá­sa különben is magánjellegű. Szorosan egy­házi természetű De, amúgy sem szokott nyilatkozni. — Ha csupán arról beszél, hogyan kelt át a tengeren, milyen országokon keresztül ért ide — már az is érdekel. Ez pedig nein érint semmi diszkréciót. A fiatal lelkész hitetlenkedve bólint. — Megpróbálhatom, de nem hiszem, hogy eredménye lenne. A válasz megismétlődött, ezúttal határo­zottabban: — Nem nyilatkozik. Különben már 20—25 perc múlva indul az állomáshoz. — Öt perc is elég lett volua ebből a szá­munkra. befolyást igyekeznek gyakorolni. Felesleges minden erre irányuló fáradság. Az 1914— 1916-i semlegesség idején éppen a közvéle­mény szoros lelki kapcsolatban állt a kor­mánnyal és most sem fog sikerülni ennek megzavarása. Románia a román érdekek po­litikáját folytatja. MANHATTAN ISLAND—GENEVE BUCUREŞTI - RETOUR ... Feltizenkettőkor Nagyváradon át Budapest felé iudul a Rapiddal Magyarországra. — Ide merről jött? BucurestiL-ől. A tegnap este. Alig 24 óráig maradtak A ball csendes, ember se mozdul. Úgy lát­szik egyetlen utnakinduló vendége van a szállodának. A csomagok az élettelen tár­gyak öntudatlan türelmével bevernek egymás végében. Egyikükről zöld cédulán virít: Man­hattan Island (Newyork belső része); majd alább: via Genova... Ezzel az olasz hajója- rattal jött legutóbb Sumner Welles is, aki­nek rejtélyes etilt utazása még mindig fog­lalkoztatja a közvéleményt . , . Az „utitársak" egyébként némák. A bucu­reştii Athéné Palace szálloda címkéjén kí­vül mely mellé a központi éjjeli portása most ragasztja a szálló jegyét — egyetlen várost eláruló szállodai címke sem áll, vi- lágjárók szokása szerint. Pedig az érdekes vendég még a közlekedési eszközök megvá­lasztása tekintetében is alkalmazkodik a kor­hoz. Ezt bizonyítják a Royal Duttcli Air Lines Amsterdam (holland repülőjárat) sárgás szál­lítási jegyei. Végre csendes beszélgetés szűrődik alá az emeletről. A tágas lépcsőfordulónál egyszer­re tűnik fel a lefelé tartók alakja: a magas Csifó-Nagy László lelkész alacsony, csaknem köpcös, joviális meglett korú férfi kíséreté­ben és szürke felöltős, kissé magasabb fele­sége Mrs. Dexter Elisabeth, Miss Rev. Hand­ler C. Leonaval, a csikágói Unitárius Társa­ságnál vezető tisztséget betöltő lelkes ame­rikai papnővel, aki Dávid Ferenc egyházának mult évi fcitanácsi ülésére hozta a távoli hit­testvérek üdvözletét. Amint a társaság a kijárat kettős üveg­ajtajáig ér, Dexter dr, kinéz a térre, ahová előzetesen bérgépkocsit szólított a portás. — Does it rain outside? (Esik-e odakint?) — kérdezi Csifótól, ki nem nagyon régen az amerikai Midville-ben végzett. — Jes, it raivs very muech . .. (Igen, ua- gyron esik!) — válaszolja az angol unitáriu­sok tolmácsolója. Az újvilági vendég korát, termetét meg­cáfoló gyorsasággal visszasiet csomagjaihoz. Nyakára burkolt vastag, bordó sálja sünié’ lobog utána. Egyetlen vizsga pillantással át­tekinti valamennyit, azután a gépkocsihoz in­dulnak. . , Reggel már más ország földjét tapos­sák .. . EURÓPAI KÖRÚTON — Az amerikai szabadelvű egyházak meg­bízásából indult missziós körútra dr. Dexíeé Róbert unitárius lelkész, akit felesége kisért el. Az Amerikai Unitárius Társulatnál Déxter, lelkész a missziós ügyek vezetője — adja: meg másnap kérdésünkre a felvilágosítást dr. Kiss Elek unitárius egyházi főjegyző. — Január óta van utón és májusra tervezi hazatérését. Eddig bejárta Angliát. Francia- országot, Hollandiát, innen repülőjárattal jött Romániába. Bucurestibeu felkereste a szenátus ülésén résztvevő dr. Varga Béla püs­pököt. — Kolozsváron tulajdonképpen csak átme­netileg tartott egv napi „pihenőt". Ezalatt egyházunk vendége volt. Délben a Központiban rendeztek 18 terí­tékes társas-ebédet a házaspár tiszteletére. Az egyház valamennyi vezérembere megjeleni, igy dr. Kiss Elek főjegyző, püspökbelyetíes, dr. Mikó Lőrinc egyházi, Ürmösi József püs­pöki titkár, dr. Gyergyay Árpár orvostanár, iskolai felügyelő-gondnok és felesége, továb­bá Mikó Lőrincné, Csifó Salamonná, Handle- C. Leona amerikai papnő, Gállfy Zsigraond főgimuáziumi igazgató, Vári Albert teológiai tanár, Csifó N- László, Bodor Aladár lelké­szek és mások. Délután a püspöki palotában teát adtak, estére pedig df. Kiss Elek püspökhelyettes főjegyző szükebbkörü vacsorán látta vendé­gül az amerikai házaspárt. Itt tartózkodásuk alatt az egyház vezetői­vel együttesen ellátogattak az épülőfélben lévő írisz-telepi unitárius ima- és aggmen- házlioz, majd az etnográfiai múzeumot te­kintették meg Grimm Peter kíséretében, aki a kolozsvári egyetem angol nyelvtanára. — Kőrútjuk tulajdonképpeni célja? — te­rek végül az ügy velejére. — Valószínűleg dr. 4 arga püspökkel gő­zölték részletesen. Nekünk semmi lényegbe­vágó kijelentést nem tettek. Hangoztatták azonban, hogy a háború már náluk is befo­lyásolja az életet, elsősorban természetesen a megélhetést. — Mi viszont szórványaink helyzetéről, a missziós vezetésről, egyházi alapjainkról s az ni egyházi kiadványainkról számoltunk be. J # 19 — Magyaroiszágról merre tartanak. — Budapest után Jugoszlávia fővárosát, Bel-rádot keresik fel. azután Bulgáriát láto­gatják meg. Innen — valószínűleg Olaszor szagon keresztül — térnek haza. Összesen száz napot töltenek Európában. Raffay István. CLUJ (KOLOZSVÁR), április 9.^ — Amerikai házaspár érkezett városunk- I ba! — közölte valaki. j — Magánemberek? — kutattam a nyo- I mot. Ma, a mágneses aknák világában min­den tengeren túlról idevetődött ember érde­kes. Hát még, ha többet jelent megjelenése egyszerű hazatérésnél, atyafiságos látogatás­nál. — Úgy tudom, hogy a férfi valamelyik protestáns felekezet teológiai tanára. Egy*­I házi tanulmányútra jött... bizonyosan. „NEM NYILATKOZIK“ B A Központi Szálló halijában a „lohudie- 1 ner“ két kézzel hordja a csomagokat. Van I már együtt vagy féltucat belőlük. Tépőzáros, I nagy bőrtáskák. Végül két-három kecsesebi), j keskeny utazókoffer is kerül melléjük. E Szinte csodálatra késztet, hogy ezekbe a csi- I nos holmikba hová lehet rejteni egy-egy öl- I tözetet. Hiszen aki ennyi „aprósággal“ utazik, a az bizonyára hosszú útra számitott. Minden darabon ugyanaz a névjegy. Dr. 3 Dexter Róbert. vánta, mert nincs senkitől követelni valónk s nincs keresni valónk a konfliktusban. Ugyanakkor Románia azt is közölte, hogy nincs átadni való területe és ha arra kerül­ne a sor, megvédi határát. Szomorúan lát­juk azonban, hogy egyes lapok bizonyos su- galmazások nyomán a román közvéleményre

Next

/
Thumbnails
Contents