Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-06 / 79. szám
J 94 0 április 6. ELLEKZ ÉK Mié tartalmaz a kéé százalékos kívééeles forgalmi adóról szóló döfvérayliex fiizöéé pénzügyminiszteri uéasiéás?---- .I—« ................. ............ Hogyan keli az eladási jegyzékei kiátíitani ? — Miként történik a nyilvántartás, bejelentés, ellenőrzés? CLUJ (KOLOZSVÁR), április 5. I Ismertettük azt az utasítást, amit a pénz- j ügyminisztei küldött a pénzügyi hatóságok- | tiak az aj kivételes nemzetvédelmi kétszá- i zalékos forgalmi adó alkalmazása kérdésében. Most a rendelet egyéb intézkedéseit közöljükA rendelet világosan kifejti, hogy ez a kétszázalékos adó mindenféle áru után lerovandó, bármilyen természetű legyen is a2, valamint minden ingó és ingatlan eladása uţân. Az adó lerovandó külön-kiilön minden eladás után, tehát minden egyes alkalommaí, mi-kor az árut, vagy egyéb javat egyik kézből a másikba juttatják eladás utján, amig ez végső rendeltetési helyére, vagyis a fogyasztóhoz kerül. Ez kétségkívül azt jelenti, hogy úgynevezett többfázisú forgalmi adóról van szó, vagyis meg kell ezt fizetnie a gyárosnak, vagy iparosnak, amikor az árut a nagykereskedőnek eladja, le kell rónia aztán ismét a nagykereskedőnek, amikor az árut továbbadja és a kiskereskedőnek ismét, amikor tőle azt a fogyasztó megvásárolja. Eladásnak kell tekinteni azt is, ha valamely terhes művelet történik, tehát engedmény, stb. As export és import szintén ilyen adó alá esik. Adóköteles a magánosok egymás között kötött ügylete is, még ha ez nem is írásbeli megállapodással történik. A különbség csak az, hogy hiteles iratok utján történő eladásoknál ezt az adót készpénzben kell lefizetni, mig minden egyéb esetben bélyeg formájában. ILLETMÉNYMENTESSÉG A hatóságok számára történő eladásoknál a 2 százalékos adó nem kötelező. Közöltük azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyek mentesek ez alól az adó alól. Kiemeljük, hogy mentes ez alól minden mező- gazdasági termék eladása, amit a termelő piacokon, vásárokon, vagy saját lakhelyén végez. A rendelet „agricultor taran“-t említ, ami mezőgazda parasztot jelent, de kétségkívül vonatkozik ez minden mezőgazdára, bár ezt még valószínűleg tisztázni fogják. Minthogy csak a tőzsdei műveletek mentesek az adó alól, ennélfogva a rendelet kiemeli, hogy a bapkok, vagy magánosok által történő értékpapír-eladásnál ezt az illetéket meg kell fizetni. TISZTÁZATLAN KÉRDÉSEK A rendelet mindenütt árukról és javakról beszél, amiből az következik, hogy a munka- szolgáltatás nem esik adó alá. Ez azért fontos, mert egyébként a rendelet az iparosokat is megemliti. Ha például egy szabó a neki átadott szövetből ruhát csinál, akkor ez nem áru, viszont ha — mondjuk — megrendelésre bútort készít és szállít, akkor mindenesetre eldöntendő, hogy ez áru-e, vagy munka, vagy mind a kettő és ez utóbbi esetben mennyi összeg esik az árura és mennyi a munkára? Számos ilyen tisztázatlan kérdés merült fel — mint megírtuk — a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarán tartott értekezlet során is és ehhez hasonló kérdés a gyakorlatban sok esetben felvetődik. Ennek tulajdonítható, hogy a miniszter az ellenőrzésre átmeneti időt engedélyez, amint ezt alább ismertetni fogjuk. 50 lej értékig nem jár az illeték. A rendelet szerint ez a határ bezárólag értendő, tehát csak 51 lej után kell már az illetéket leróni. . ..v- • Ä 2 SZÁZALÉK LEROVÁSA Eladási árnak nagykereskedőnél a számlán, kiskereskedőnél az üzletben kifüggesztés utján feltüntetett árat kell tekinteni. A számlázási árnál a foxgalmi adóról szóló törvény 4-ik szakaszának intézkedései irányadók. Miüthogy a kincstár csupán 2, 4, 6, stb. lej értékű forgalmi bélyegeket bocsátott ki, ebből az következik, hogy a kerekszánj alatt minden 100 lejen felüli összeg után ismét 2 lej rovandó le. Gyakorlatilag ez úgy képzelhető el, hogy száz lej után két lej jár, de már százegy után 4 lej. Szerződéses eladásnál az érték az, ami után átiiási dijat kell fizetni. Tehát városi ingatlannál a brutto jövedelem tizenötszöröse, falusi ingatlannál a jövedelem tízszerese. Az eladó köteles vagy számlát, vagy jegyzéket adni a megtörtént vásárlásokról és ezekre a bélyeget felragasztani. ELADÁSI JEGYZÉK KIÁLLÍTÁSA Hogy ennek végrehajtása megkönnyittes- sék, a kincstár mindenkinek szabadságot nyújt, hogy maga csinálja meg azt a füzetet, amelyből a számlát, vagy jegyzéket leszakítja. Tehát ezek a tömbök bármilyen alakúak lehetnék, de a következő feltételeket be kell tartani: befűzött, úgynevezett „cotor“-fiizet legyen, a bélyeget félig a törzsre, félig a leszakítandó számlára, vagy jegyzékre kell ra gasztani úgy, hogy a leszakitásnál a bélyeg két részre szakadjon. Úgy a törzs, mint a letépett lap felső baloldalán szerepelnie kell a cég bélyegzőjének és egy sorszámnak. A jegyzéken részletesen fel kell tüntetni az elj adott árut, annak árát, a teljes értéket és a « bélyeget. Minthogy a rendelet kívánja az „illető ár“ és a „teljes érték“ feltüntetését, ezt kétségkívül úgy kell értelmezni, hogy ha valahi több jele portékát vásárol, úgy ezt mind külön meg kell a jegyzéken nevezni és aztán összeadva, a végösszeget kell feltüntetni. Mindenki köteles forgalmának körülijeiül megfelelő értékű bélyeggel állandóan ellátni magát. Sylüvásdaráás, befelesíáés, ellenőrzés A kereskedők, iparosok, vendéglősök és mindenki, aki adóköteles műveletet hajt végre, köteles azokról az eladásokról és fogyasztásokról, amelyek után ezt a forgalmi adót beszedte, napi nyilvántartást vezetni és ezt minden hónap ötödik napjáig az illetékes adóhivatalnál benyújtani. Ebben a nyilvántartásban fel kell tiintetni a megtörtént eladás mennyiségét és a felhasznált bélyegek értékét, hogy mennyi bélyeg maradt és mennyire van ismét szüksége. A törvény betartását a kerületi és a külön kinevezendő ellenőrök fogják ellenőrizni. Az ellenőrző közegeknek bármikor joguk van a tömbfüzeteket mindig megtekinteni, hogy azt a vevőknél talált jegyzékekkel ösz- szehasonlitsák. Ha olyan vevőre akadnak, akinél nincs vásárlási jegyzék, erről jegyzőkönyvet vesznek fel legalább két tanú jelenlétében, akik a jegyzőkönyvet, valamint a blokkfüzetet is aláírják. Úgy a vevő, mint az eladó köteles minderről nyilatkozatot is adni. Ugyancsak igy kell eljárni, ha kevesebb bélyeget alkalmaztak, mint azt az áru értéke megkövetelte volna. Az első kihágásnál az elmulasztott bélyeg tízszerese lesz a büntetés. Egyelőre azonban a miniszter eltekint et- | tői a szigorú megtorló ellenőrzéstől, hanem újaid) intézkedésig a következőképpen kell eljárni: Az ellenőrzést a hónap végén kell gyakorolni és ha úgy találják, hogy az illető nem ragasztott kellő bélyeget, ezt a hiányzó bélyeget a kereskedő bélyegkészletéből megsemmisítik. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Kihágás tehát nem állapítható meg és ig7 büntetés sem rovandó ki. Ha azonban rosszhiszeműség esete forog fenn, úgy erről jelentést kell tenni és akkor a miniszter külön intézkedni fog. Minthogy a rendelet mindenütt „industriaş“-! emleget és nem „meserias“-t, feltehető, hogy a rendelkezés kisiparosokra esetleg nem vonatkozik. E tekintetben — mint előbb említettük — magyarázatra van szükség. A convoy-rendsz Többször is hallottunk már arról, hogy a jelenlegi háború kitörésekor az angolok a tengeri szállítások lebonyolításánál azonnal a convoy-rendszerre tértek át a buvárnaszádok pusztításának csökkentése céljából. A con- voy-rendszer alatt azt kell érteni, hogy bizonyos számú (10, 20, 30) kereskedelmi hajó zárt alakzatba összefoglalva hadihajók kísérete mellett, illetve oltalma alatt szeli át az óceánt. Ezt a rendszert az angolok már 1914-ben is alkalmazták, mikor a dominiumokról csapatokat szállítottak át az anyaországba vagy j a nyugati frontra. Ezeket a szállítmányokat j cirkálók kisérték, mert ugyanekkor még szá- * mos német cirkáló; Spee tengernagy cirkáló j flottája (6 cirkáló) a Csendes-óceánon és az Atlanti-óceán déli részén, aztán az Emden az Indiai-óceán keleti részén, a Karlsruhe a mexikói öbölben és a Königsberg cirkáló az Indiai-óceán nyugati részén tette bizonytalanná a hajózási utakat. Érdemes itt megemlíteni, hogy az Emdent az Indiai-óceánon egy ausztráliai csapatszállitmányt kisérő angol cirkáló semmisitette meg. A kereskedelmi hajókat azonban a világ- háboru első éveiben nem kisérték hadihajók. Ezek mentek a maguk megszokott hajóutjain, bizva a jó szerencsében, majd később ágyújukban is, valamint abban, hogy a hajóuta- kon cirkáló angol hadihajók távoltartják tőlük a német buvárnaszádokat. Ez a reménység azonban nagyon ingatag alapon nyugodott. Különösen az 1917 február 1-én életbelépett korlátlan buvárna- szádháboru idejében váltak az angol kereskedelmi hajók tömegesen a német buvárnaszádok áldozataivá. Április havában például naponta 14 hajó szállt alá a tenger fenekére. Valamit kellett ez ellen kitalálni, mert különben az antant a háborút elvesztette volna. Már korábban felmerült a gondolat, hogy jó volna a régi convoy-rendszerrel dolgozni. Különösen a fiatalabb tengerésztisztek voltak ezen a nézeten. A vezető haditengerészeti körök azonban úgy vélték, hogy több kereskedelmi hajónak csoportba való összefoglalása csak növeli a buvárnaszádok sikerre való kilátásait és1 hogy a kisérő hajók is jó célokat mutatnak az ellenséges vállalkozásoknak, tehát semmi összezsufolás! Ezenfelül hátrányosnak Ígérkezett, hogy a convoyban való hajózásával az egész convoynak a leglassubb hajó után kell igazodni s emellett az alakzatnak is zárkózottnak kell lennie, hogy kevés kisérő hadihajóra legyen szükség, mert az ilyen célra alkalmas terpedóvadászokban nagy volt a hiány. További hátrányt jelentett. ho?y nehéz volt a zárt alakzatban, több sorban, pár száz méterre egymás mellett és mögött való hajózás és ellenséges támadás esetén a manövrirozás. Nehéz munka volt. mig meg lehetett győzni a vezető köröket a convoy-rendszer előnyeiről. Az utóbbiak ugyanis nem gondoltak arra, hogy az óceánok végtelen víztükre mellett igazán nem jön számításba, hogy azt egy hajó. vagy többszáz méter mélységű és szélességű hajócsoport szeli át és hogy a hajók összezárkózása a célok számát csökkenti s emellett megvédésüket is megkönnyíti. A korlátlan buvárnaszádháboru 1917 február 1-én kezdődött, de csak május 10-én in- | dűlt el az első convoy Gibraltárból Angliába, ahová 20-án minden baleset nélkül érkezett meg. Ez a körülmény könnyen elviselhetővé tette azt, hogy a convovba sorolt hajók teljesítőképessége átlagosan 30 százalékkal alacsonyabb volt a rendesnél. Május 21-én aztán a tengernagyi hivatal általánosan elrendelte a convoy-rendszert. Ez mentette meg Angliát a háború elvesztésétől. Eleinte a convoy 6 torpedóvadász kísérete mellett haladó 25 kereskedelmi hajóból állt. Később különböző nagyságú ilyen száliitmá- | nyokat állítottak össze. Nagy berendezkedést 1 igényelt a convoyok összeállítása, irányítása E és megóvása a buvárnaszádtámadásoktól. 3 Például Gibraltárban ezt a szolgálatot Ame- | rika részéről 314 tiszt és 4660 ember egy B tengernagy vezetése alatt végezte. Az ott állomásozó hadi járómüvek egy év alatt 562 ilyen szállítmányt kisértek. A kiséret egyébként az óceánokon 256 amerikai és 150 angol hadihajót vett igénybe. A convoy-rendszer előnyét jól mutatja például, hogy az angol hajótér 1917 áprilisában bekövetkezett 500.000 tonna csökkenése augusztusban 300.000 tonnára, szeptemberben már 200.000 tonna alá esett le. Október végéig 1500 gőzös tette meg convoyban az utat és ezekből csak 10 sülyedt el magában a convoyban, de elsülyedt 14 gőzös, amint elvált a convoytól. Érdemes még tudni, hogy convoy ellen intézett támadások kivédése során 13 buvárna- m szád pusztult el. A jelen háborúban a nyugati hadviselő felek és nekik szolgáló semlegesek liajótérvesz- tesége német adat szerint eddig 1.9 millió tonna (angol adat szerint ebből az angol hajó- térveszteség 0.6 millió tonna). Ez mindenesetre tekintélyes mennyiség. De bizonyára még nagyobb volna a pusztítás, ha a kereskedelmi hajók nem convoyban tennék meg útjaikat. Piaci árak CLUJ (KOLOZSVÁR). (A kiskereskedők, részéről 1940 március 15—31. között benyújtott nyilatkozatok alapján a városháza gazdasági osztálya állal készített kimutatás)'. Marhahús I. 20, II. 24, III. 20, szopósborju 36— 40, bivalyhus 18, sertéshús 56—60, -záraz kolbász 44—120, szamosujvári 120—140, Cernauti-i 96—110, „Csaba“ 110—140, füstölt nyelv 76—100, füstölt sonka 96—100, olasz szalámi 110—130, szebeni szalámi 180 —200, nyári szalámi 80—100, Kaiserfleisch (főtt) 100—125, friss kolbász 64—80, füstölt kolbász 72—90, „Debreceni“ 72—110, vegyes felvágott 90—130, háj 64, olvasztott zsir 58, szalonna 64, sózott fehér szalonna 56, füstölt 72 lej. Csirke párja nagyság szerint 100—160, tyuk párja nagyság szerint 120—180, brailai túró kgr. 42—44, -zékely túró 36—48, piaci 20—24 lej, tej 8—10, túró 38—50. tojás drb. 2—2.50 lej. Liszt (0) 12, (4) 11, (5) 10, (6) 9, kukoricaliszt 7.50 lej. Fehér kenyér 11, félbarna 10, barna 9 lej. Makaróni kgr. 28—32, konyhasó 3.60, rizs 43—55, tea 600—1000, süvegcukor 32, kocka 34, por 33 lej. Burgonya kgr. 4—6, fehér káposzta kgr. 6—9, hagyma kgr. 10— 12, petrezselyem kgr. 18—20, szárított fehér paszuly kgr. 18—22, szárított borsó 22, lencse 28 lej. Alma kgr. 20—32 lej. Narancs kgr. 46—52 lej. Faolaj kgr. 56—70, napraforgóolaj kgr. 54, főzőcsokoládé kgr. 180— 200, kakaó kgr. 230-—249. petróleum litere 3.50—4, denaturált szesz litere 30—32 lej. Háziszappan kgr. 52—56, bulgar mész kgr. 1.70—2, mosószóda kgr. 4—4.50. Állatárak: Szarvasmarha (élősúlyban kgr.) 16—18, exportáru 20—21, bízott 21—22, sertés 120 kgr. alul 28—30. hizott 30—32. M tngalica 33—35, hasított (szalonnával) 38— 40 lej. BRASOY (BRASSÓ): Szarvasmarha (élősúly kgr.) 17—19, exportáru 19—23, hizott 19—23, borjú 28—30, sertés 120 kgr. alul 37— 38, Mangalica 38—40. hasított (szalonnával) 47 lej. Disznóz-sir 52 lej. TG.-MURES (MAROSVÁSÁRHELY): Hízott ökör élősúlyban kilónként 18—20 lej, sovány 13—16 lej, hizott marha 20 lej. sovány 12—15 lej, növendékmarha 15—18 lej, szopóborju 23—26 lej, igás 1 ó párja 15—16 ezer lej, kocsiló párja 20—30 ezer lej. csikó párja 4—5 ezer lej, bárány darabja 150— 200 lej, juh 450—600 lej. — Nyersbőrárak: Marhabőr 42 lej. szopóborjubör 85 lej. bivalybőr 36 lej, lóbőr darabja 400—500 lej, báránybőr darabja 60 lej. ORADEA (NAGYVÁRAD): Liszt (kicsinyben, kilogramonként): nullás. 18 százalékos kivonat 10 lej 50 bani. 2-ős, 38 százalékos kivonat 10 lej, 4-es 9 lej 50 bani. 6-os 7 lej 50 bani. Kenyér kilónként: nullás lisztből készült cipó nincs megállapítva, fehér kenyér 2-ős lisztből nagyban 10, kicsinyben 10.50, félbarna, 4-es li ztből nagyban 8.50, kicsinyben 9 lej. Fekete kenyér, 6-os lisztből, nagyban 7 lej, kicsinyben 7.50 lej. ha a kereskedő az ötven banis töredékek miatt néni tud készpénzben viszaadui. a különbözet fejében köteles kenyeret kiszolgálni. Hús: Marhahús, hátsó rész és pecsenyének való kgr. 26 lej, elsőrész 22 lej, növendékmarha- hu9 hat hónapostól két évesig 26 lej. szopós borjú hat hónapos korig nincs megállapítva, sertéshús tiz százalék csonttal 42 lej, pecsenyének való sertés, szintén tiz százalék csonttal, nincs megállapítva. Olvasztani való szalonna 54 lej, zsir 58, háj 56 lej. A füstö.t, paprikás, sózott és főtt szalonna, a császár- hus, valamint a kolbászfélék ára nincs megállapítva. Juhhus hátsó része kgr. 20 lej, első rész 18 lej. Bivalyhus hátsó rész 20 lej, első rész 18 lej. Tilos a különböző fajta és különböző minőségű húst vegyítve kimerni. Ahol bivalyhust árulnak, ezt a körülményt az üzlethelyiségben látható helyen fel kell tüntetni. Hal: ponty, egy kilogram súlyig kilónként 50, egy kiló súlyon felüli balnál 60 lej. Szappan: mosó, első minőségű, teljesen száraz kgr. 32 lej. másodrendű, félig száraz 28 lej kilónként. Cukor: kocka 34, por 33, süveg 34 lej kilónként. Só kicsinyben csomagolással és haszonnal kilónként 3.60 lej. Petróleum kicsinyben 4.50 lej literenként, lt- termi árak: elsőosztályu étteremben: kis teríték (leves vagy csorba, sült főzelékkel vagy salátával, tészta) 36 lej, nagy teríték (ugyanaz. mint a kisteriték, előétellel) 42 lej. Másodosztályú éttermekben minden teríték 15 százalékkal olcsóbb. Egyes eleiek árai: húsleves 8 lej, főzelék 15 lej, főtt tészta 12 fehér kévé habbal 15 lej. fehér kávé 13 lej. kapuciner 12 It'j. A terítékek árahan nincs benne a kiszolgáló személyét százaléka. AGYONVERTE UNOKAÖCCSÉT NEHÁNY BARÁZDA FÖLD MIATT. Oproiu Ni- colae és Vasile Gavrilescu Albeşti községijeli földművesek, akik unokatestvérek voltak. néhány barázda vitás föld miatt ellenséges viszonyban éltek. Gavrilescu az elmúlt éjjel fejszével felfegyverkezve elment unoka- háiyja házához és megzörgette az ablakot, maid megbújt az ajtó megett. Mikor unokabátyja kinyitotta az ablakot és kinézett, hogy ki zörget, Gavrilescu a fejszével ráütött a fejére. A szerencsétlen ember az ütés következtében rögtön meghalt. A gyilkost letartóztatták.
