Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-06 / 79. szám
ELlEN7ßK 7910 iprllît 0. ■. &S&£iHitólfiMííS?v" V\3** T '»7'SWQÍ Jöbís idl ti szcácnu és hevesebb az adakozó!“ .Minapában egy vidéki 'városka róm. kát. Karitász-«egyesiilete közgyűlésre lilt össze és az ott dívó felekezetközi együttérzés újabb kifejezésére inegje- fentek rajta nemzetiségi különbség nélkül az összes jótékonycélu szerve /etek elnökségei. A közgyűlés vezére, a püspöki székhely káptalanjának egyik tagja, ki sokáig a magyar politikai szervezet élén is állott, Lgv emberi és papi tapasztalatok dús tárházából me*< ritett, hatalmas beszédével annyira megihletie a közjólékonyság terén egyre nagyobb áldozatkészséggel dől gozó. de mind nagyobb nehézséggel bir kózó munkatársait, hogy az évi jelenő tés előadója képes volt az időt cs helyzetet egy kitűnő mondattal meggyőző eiüvel és az állandóság valószínűségé" vei kinyilatkoztatni és ezzel akár szál** lúigét is adni a szánkra, mint a liefiko ni méhek cselekedtek, mikor a kiválasztottak ajkára üllek. Azt mondta ez a szónok: Több lett a szegény és keve* sebb az adakozó. Remek fogalmazási Valóban ez az idők jele, valóban a valóságos tényt fejelte ki ezúttal a szár nyaló szólam. Mert mind zordabbak a körülmények, amióla 25 év előtt dii-bö* rögni kezdett a történelem szekere. És nem elég, hogy dübörögni kezdett, most már száguld is. De a történelem hemzsegésének gazdasági oldala is van és ez válság, vagy kötött és zárt gaz-« uálkodás vagy drágaság címén ugyancsak fokozza már kés/ nehézségeinket, melyek javarésze mindig a kevésbé te herbirc tömegekre zudtrlnnk. Mikor a lelkiség és szellemiség fölé, mikor az erő az egyéniség fölé kerekedik, olyankor háttérbe szorul az emberszeretet, mely mégis csak divattá, szereplési üszlönné. benső szükségletté, vallásos" sággá teszi, ha már nem közkötelesség' gé, kibennkiben a jótékony segítség éber vágyakozását. De most óriási áldozatokat kíván az időre hallgató vagy az időt kémlelő államvezetés mindenütt a világon és igy sokan régi adakozók a közterhek nagyságára vagy soka* ságára, több irányban való lefoglaltsá- gukra való tekintettel megtagadják vagy elkerülik a kiáltó tömegnyomor figyelembevételét. Igaza van a szatmári mondatnak, Ilosvay Lajos apátkanonok munkatársának mikor jellemző tünetnek lerögzíti: több lett a szegény és kevesebb az adakozó. Több a köteles-« ség, kevesebb az áldozat. Ez az ügy minduntalan üldözőbe veszi a közélet emberét, különösen az újságírót, aki a közösségbe kinyúló éle- jelenségeit hivatalból állandóan vizsgálja. Nos, ez az újságíró ugyancsak látja és hallja, hogy egyre körmenet* szerükben vonulnak fel a nyomorgók a szerkesztőségekbe, mintha bizony mindjárt bőséges manna hullnék, amikor egy-egy kérést beszorítanak az uj ságba, mely adományt kér a sziikölkü-l eleknek, És ez az újságíró mindegyre tapasztalja: csakugyan több lesz, isme retleniil erőteljes haladványban a sze gény és fordított arányban az adakozó. Nos, ez az újságíró minduntalan hirt ad arról a végtelenül dicséretes; uj mozgalomról is, hogy az uj magyar közös* ség hol itt. hol ott lázas buzgalommal gyűjt adományokat, hogy a segítségért hozzáfohászkodó tömegek sorsán valamit enyhítsem Legutóbb például Kolozsvár népközösségi tagoza-i Iának nyomorenyhitő tevékenységének meglepő szép eredményéről számoltunk be, mindazonáltal ebből is kihangzott a sóhajtás, hogy a nagy buzgalommal összeszedett anyagi eszközök elégtelenek a fokozódó ínség csillapítására, igaz, most már itt van a talán végleges tavasz és meghozza várvavárt munka nyújtó és igy megélhetést biztositó al kalmalt, melyet állami szükségletek és a földművelés fokozása ebben a rendkívül nagyigényii Időben megsokasit, de azért a nyomor továbbra sem fukar* kedik majd a jótékonysági mozgalom izgatásával. Különben is nagy és befejezetlen feladatunk van még: Józsefía! a további építése. Nagy pénzekre van itt szükségünk. Nyilvánvaló, hogy résen kell álla- j ltunk áldozatkészségünkkel. Bármilyen t Mezőgazdasági munkálatokra köteiezik a falusi ifjúságot Tizenhét évesnél idősebb fink és leányok kötelesek részivenni a mezőgazdasági ollenzivában CLUJ (KOLOZSVÁR), április 5. Megírtuk, hagy a/ „OrszágőP'-szervezet a földművé- I iesiigyi és neiuzetncvelésiigyi miniszterekkel egyetértőén messzemenő intézkedéseket telt ii tavaszi mezőgazdasági munkálatok mentői nagyobb eredményének biztosítására. A nagy- fontossága rendelkezések u következők: Az ,.Orsz.ágőr"'-szei vezet keretéhez tartózó ifjúság — iskolai tanulók és azok is, kik nem járnak iskolába — azaz 7—18 éves falusi fiuk és 7—21 éves falusi leányok köte- '«•eek életkoruknak, erejüknek és tehetségüknek megfelelő mezőgazdasági munkát végezni, szülőik gazdaságában, a katonai szolgáiéira behivottak gazdaságában, amennyiben nincs ki termőföldjüket megmunkálja és gondozza, minden más mezőgazdaságban, a faluban, vagy a szomszédos községben, hol a munkaerő hiányzik és arra sürgős szükség van. Munka nélkül senki sem állhat, kivéve a szükséges pihenőt, étkezési időt és iskolai oktatást. \ mezőgazdasági munkálatok elvégzése céljából az iskolák — az 1940 március 27-én kelt 49.240. számú rendelet értelmében — 10—15 napos szünetet tarthatnak. Szünet alatt az összes 11 évesnél idősebb iskolai tanulók szülőik gazdaságán kivid is munkára használhatók. Az igazolatlan távoliét iskolai mulasztásnak tekintendő. A tanügyi szervek a kötelező munka felügyeletéért felelősséggel tartoznak. A munkaidőt és annak helyét a helyi gazdasági bizottság jelöli ki. A tanuló ifjúság az iskolai szünet idején kivül szombat délutánonként a mezőgazda- sági munkálatokban foglalkoztatandó. Ha a munka más napra esik, szombaton iskolai oktatás tartandó. A 12 évnél idősebb fiuk és leányok a mezőgazdasági offenzivára vonatkozó törvény rendelkezései szerint kötelesek családi gazdaságukon kivül munkát teljesíteni. Ez a kötelesség hetenként egy (8 —9 órás) munka- iK.jira vonatkozik, fontosabb idényben azon- hun. midőn munkáshiány mutatkozik, hetenként két munkanapot kell dolgozni. Az iskoláiul nem járó ifjúságot erről a községi elöljáróság, csendőrség, stb. utjáu értesítik. A helyi gazdasági bizottságok pontos nyilvántartást kötelesek vezetni, hogy egyetlen fiatal- kom se akadjon, aki egy hónap leforgása alatt legalább négy napot nem végzett mezőgazdasági munkát. MILYEN MUNKÁRA ALKALMAZZÁK AZ IFJÚSÁGOT? A tanuló és iskolába nem járó ifjúságot a következő munkálatoknál alkalmazzák: 1. Mezőgazdasági munkálatok (kor és testi alkalmasság 6/erint): szántás, kapálás, vetés, sth. 2. Népjóléti munka: segédkezés a behi- voífak háztartásában, betegápolás, 6egédkezés a községházán, tatarozás, szolgálat a kautin- ban. 3. Az iskola züldségkertjenek megmunkálása. Az „Országőr“-szervezet szolgálati szabályzata (parancsnoki teendők, ellenőrzés, stb.) továbbra is irányadó. MUNKABÉREK Általános elv szerint iskolai tanulók nem fogadhatnak el dijazást munkáikért, mert a trníervben benne van a mezőgazdaságban való foglalkoztatás. Azok, akik iskolába nem járnak, a helyi gazdasági bizottság által megállapított napszám illeti, élelemmel, vagy anélkül. A napszámokat a helyi gazdasági bizottság osztja szét havonként következő arányban: 60 százalék illeti azokat, akik dolgoztak, 40 százalék pedig a helyi „Országot 'szervezetet. A segélyre szoruló behivottak, a nélkülözők és az „Országőr'‘-szervezet gazdaságában teljesített munkáért dijazás nem jár. 1913, Saigi Adrás 1909, S.iigi I.á-zló 1911, Suigi Lujza J 912, Saigi Gyula J914, Szabó István 1899, özv. Sterzel uz. Maroey Anna 1889, Strrzrl Márton 1909, Sterze.l Mária 1910, Sterzrl Berta 1912, Sípos Anna J895, Sipos József 1915, özv. Szőke sz. Dán Jolán 1886. Simon Róza 1921, Sárközi Endre 1889, Szilágyi György 1891, Sarbu Diana 1901, iantiu Gbeorgbe 1889, Totica Vilbelmina t927, özv. Tordai Klára 1864, lopai József 1899, özv. Tarr Ferencué az. Győrke Anna 1890, Tegean losif 188, Török Ferenc 1895, lakács Márton 1910, Tauffer Gyula 1902, 'l örök Ferenc 1906, Tóth Ferenc 1910, Tófalvi Sándor J 892, özv. Tamási Gergely né s/..1 Urner Anna 1859, Tárcza Sándor alezredes 1895, özv. Török fez. Pál Irma 1900, 1 örök. Gazsi András 1908, Torday Viktor 1896, Turcu Gheorghe 1902, Túrái Oszkár 1900, Traila sz. Bodoni Jolán 1903, Tordai Lajos 1903, Tordai János 1913, Tritean Viktor 1903, Tőkés József 1876, Terkál István 1898, Toroczkai István 1910, Taricska Mikló1904. özv. Tánczos sz. Varga Katalin 1894, Tauffer András 1904, Tóth sz. Krnona Etelka 1886, Tárkány Ferenc 1891. Török Borbála 1897, Tuson Bodi Ferenc 1904, Todica Ghe- rasám 1897. Thumberer Ferenc 1891, Türei János 1909, Türei József 1907. '1 itisau loan 1894, Tira Nieolae 1879, Tomina Gbeorgbe 1897, Tímár Tivadar 1889, Török János 1911, Túri Sándor 1898, Torba György 1887,• Téglás Zsuzsanna 1879, Tóth Klára 1920, Taranyuk János 1882, Turea Irén 1918, Tu-1 rea Margit 1912, Tamási Géza 1872, Téglás Sándor 1908. Teremy Balázs 1878, Tibrea Vasile 1910. Török Sándor 1906, özv. Udvariné sz. Gálfi Róza 1861. özv. Udvari Sári- dorné 67 Fehérváry Eckhardt Margit 1884, Ursutiu Alexandru 1906, Urhanzky Ilona sz. Filip Biri 1873, Urban Mária Egenda 1879, I Udvari Sándor 1907, Ud\ari sz. Stefánovics Gizella 1881, Ursutiu Jacob 1904, Urbasch Eduard 1890, Vénta Mária 1913. A névsor közlését következő számunkban! fejezzük be. Mindazok, akik a névsorban szerepelnek, jelentkezhetnek a város állampolgársági ügyosztályánál. ahol a szükséges formaságok elintézése után kérésükre kiállítják az állampolgársági bizonyítványt. Kiknek állampolgárságát Ismerte el utólagosan az ígazságágs* minisztérium? II. közlemény. CLUJ (KOLOZSVÁR). Lapunk tegnapi számában megkezdtük az állampolgárokul utólagosan elismert kolozsvári lakosok névsorának közlését. A névsor 2-ik folytatását alább adjuk: Rozsnyávszky Éva 1924, Rosca Valér 1888, Rozsos Anna 1875, özv. Rusu sz. Rosn Mária 1899, Rosca Petru 1886, Rotariu Gheorghe 1914, Rusu Teodor 1900. özv. Rapes Susana 1889, Rebitsch Mihály 1912, Rusu Stefan 1902, Rusu Mária 1914, Rusu Lucretia 1900, Romitean Gheorghe 1903, Rad Alexandru 1889, Rácz Zoltán 1910, özv. Rignath sz. Nyro Ilona 1879, Rignath Mihály 1901, Rusu Vasile 1905, Rebnic losif 1906, Rusu Nieolae 1889, Rusu loan 1894, Rózsa Ferenc 1891, Rada loan 1899, Román Péter 1892. Reichart Leuca 1889, Ratiu Gheorghe 1906, Ripka Kamilló 1905, özv. Rácz sz. Totas Zsuzsánna 1866, Roman Sándor 1896, Reud József 1894, özv. Itotz sz. Kőim Anna 1854, Sasai Florica 1914, Szeles György 1876, özv. Stoica sz. Huza Carolina 1886, Stoica Rozália 1912, özv. Jeni sz. Buzila Veronica 1856, özv. Stan sz. Sigmond Gizella 1877, Szövérdffy András 1895, Stolz György kapitány 1895, Szöllősi István 1894, özv. Sistek sz. Belei Zamfira 1895, Szabó István 1888, Szabó Gyula 1897, Szabó József 1877, Simina Filip 1907, Szegedi Róza 1902, SzöHősi Erzsébet 1915. özv Spiróné sz. Humn Kentner Berta 1881, Simon Éva 1916, Stefan Johann 1891, özv. Sebestyénné sz. Balogh Ágnes 1901, Szabó Mária 1875, Szabó József 1909, Snaller Hona lo99, Schuller Lajos 1866, Szathmári Gyula 1885, özv. Stetinané sz. Oprea Mária 1870, Székely Dénes 1910, özv. Szöl'íősiné sz. Fü- löp Klára 1890, Sarkadi Imre 1902, Szabó József 1906, Simon Margit 1898, Stan Teodor 1884. Szabó Géza 1905, Szabó István 1905, Sălistean Gheorghe 1912, Szathmári Sándor, Sámboan I«an 1916, Szabó Jóerőfeszítéseket keli vállalnunk és szívesen az állam hívására, meg kell ta karitanunk valamit szűkölködő feleba tataink javára. A súlyos időkben kel! tgazár: testvéri módon össízezárkóznunk es töhink telhetöleg segíteni egymáson. Ezt a leikiismeretfce vágó és nehéz zsef 1899, Székelyhídi Matild 1898, S/öcs Endre 1900, Sándor Lajos 1911, Schuller József 1904. Schuller Mária 1876, Szathmári Ferenc 1899, Simon Imre 1891, Simó Péter 1906, Sándor János 1912, Szilágyi Dezső 1902, Szokulaki Miklós 1887, Schmidt Rudolf 1882, Sofalir Dániel 1887, Simon Lajos 1907, Szentpeten Lajos 1917, Szentmiklósi Ferenc 1912, Szathmáry Margit 1912, özv. Szatmáryné sz. Osváth Zsuzsánna 1889, Szabó József 1900, Szabó Kálmán 1905, Szabó Lajos 1898. Szabó Sándor 1890, Szabó Róza 1895, Szokolowsky Anna 1888, Sicoic Zenobia 1909, Szászné sz. Szabó Anna 1894, Sükösd Regina 1891, Simon Jenő 1909, özv. Sponberger Antalné sz. Tibau Evelin 1876, Salamon Lajos 1891, Szigyártó Árpád 1908, Szőke István 1898, Stolz Paula 1907, Stolz Ottó 1917, Szövérdffy Margit 1898, Szabó T. Julia 1892, Szabó Karola 1901, Stefan András 1892, Sebestyén András 1907, Salamon Szabin 1902, Schreithoffer Ferenc 1903, Szakács Ferenc 1898, Stoica loan 1858, Stoica Alexandru 1915, Sógor Róza 1896, Stoica Sever Sebastian 1905. Somszai Sándor 1908, Sárközá Sándor 1896. Szöcs Irma 1901, Szoboszlai sz. Rufina 1893, Székely Elek 1890, Stoica Pavel 1911, Szabó János (Kolozsvár) 1896, Szeres Péter 1909, Szabó János 1896 (Fejérd), Stoica Vasile 1906, Stefan loan 1886, Sántha Alajos 1914. Sartoc Aurel 1911, Sándor Nina (Lima) 1893, Szakács sz. Túron Anna 1894. özv. Somogyi sz. Harta Mária 1887, Sesták János 1914, Sfoara loan 1900, Suciu Teodor 1906, Stanciu Ilié 1899, Szabó Demeter 1899, Simion Anna 1898, Sipos Ilona 1899, özv. Svaáb Karola 1898, Szöllősy Kálmán 1908, Szikora Miklós 1913, Szlatki Zoltán 1889, özv. Szegedi sz. Bota Irma 1898. Szőke Károly 1911. Szabó Árpád 1902, Szatmári Zsuzsánna 1908, Szövérdffy II0113 1908, Sarkadi Gusztáv 1885, Saigi Irimia munkát most — legalább a nehéz átmenet idejére — az „ötéves gazdasági tervek“ utánzásával rendszeressé és észszerűvé kellene tenni. Most, hogy a Népközösség tagozatai foglalkoznak a társadalmi segítség módozataival, rájuk bizhatnók összes jótékonysági szerve* UJ KOLLEKTIV SZERZŐDÉST KÖTNEK A VENDÉGIPARBAN. A vendégipari alkalmazottak kollektiv szerződése április hó folyamán lejár. A szerződést, megállapodás szerint a szakmabeli alkalmazottak az állandó drágulási folyamatra való tekintettel, annak lejárata előtt egy hónappal felmondottak. Ennek következtében az érdekelt felek között közvetlen tárgyalások indultak meg uj szerződés kötésére. A mindvégig békés mederben folyó megbeszélések végső eredményeként a tegnap délután tartott tárgyaláson a munkaadóknak Ehrlich Ernő vendéglős szövetségi elnök vezetésével megjelent kiküldöttei és az alkalmazottak megbízottai arra a megállapodásra jutottak, hogy az uj szerződési feltételek megállapítására ma délelőtt a munkaügyi felügyelő elnökletével együttes ülést tartanak. MAGKERESKKDÖK KÉRELME. Aradról jelentik: A földművelésügyi minisztérium még februárban 1732/1910 szám alatt rendeletet adott ki, amely szerint mindazok a kereskedők. akik akár tasakolva, akár tasako- kolatlanul vetőmagvakat hoznak forgalomba, kötelesek erre miniszteri engedélyt kérni. A kérvényhez mellékelni kell a kereskedő állampolgársági bizonyítványát, valamint a cégbejegyzési igazolást. Azok, akik a szükséges engedélyt megkapták, a minisztérium által rendelkezésre bocsátott minta szerint könyvet kötelesek vezetni az általuk vásárolt, valamint általuk eladott magmennyiségekről. A kérvények benyújtásának határidejét a minisztérium február 25-ben állapította meg és közölte, hogy azokat, akik a fenti időpont után kérvényeiket nem adták be és miniszteri engedéllyel nem rendelkeznek, ennek ellenére azonban mégis foglalkoznak vetőmagvak eladásával, megbüntetik. Az engedély illetéke 100 lej. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésről a kereskedők csak későn értesültek és az engedély iránt csak kevesen folyamodtak, az Aradmegvei Füszerkiskereskedők Szindikátusa most emlékiratot juttat el a földművelésügyi minisztériumhoz, amelytől a már egy hónapja lejárt február 25-iki határidő meghosszabbítását kéri. IGY LÁTTUK MI, (Máray, P. Horváth) kve 191, Cs. Szabó- Fegyveres Európa kve 139 lej, Illyés: Remi a romokban kve 139, stb. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen uj jegyzéket. zeteink vezetését és támogatásét, megkísérelnünk, bogy valamiképp a szatmári mondat visszájára forduljon: kevesebb legyen a szegény és több az adakozó. Ez nagy elgondolást és kitü* nő végrehajtást követel.
