Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-05 / 78. szám

Ara 3 cei Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: ctr_ I. G. Duea No. 8. Fiókkiadóhivatal és könvvoiztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ±*%xsaaBBm ALAPÍTOTTA BART ff A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. ÜROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. (Juj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. LXI ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. ■ zjrarmr-futtán PÉNTEK CLUJ, 1 940 ÁPRILIS 5. r Átalakult az angol kormány Churchill, haditengerészeti tárcájának megtartásával a háborút irányitó szít kebb kormány elnöke lett. — A légügyi tárcát Sir Samuel Moare vette át. — A tengeri zárlat szigorításának alkalmazása előtt bevárják a Londonba hivott közép és keleteurópai angol követek értekezletéi. „Nem újabb békeszerződést, hanem békéi akarunk“ — mondta R az amerikai néphez intézett rádióbeszédében LOS DON, április 4. (Rador.) Reuter: Az angol kormány átalakításáról szer­dán a következőket jelentik: Chatíjeld lord, a nemzetvédelmi tár­cák összhangbahozásának minisztere és Sir Kingsley Wood légügyi miniszter le­mondott. Az utóbbi helyét Sir Sámuel Hoare volt belügyminiszter foglalja el. King«ley Wood föpec&étőri kinevezést nyert. Élelmezésügyi miniszternek Wolton lordot nevezték ki. Közokta­tásügyi miniszter Ramsboth, postaügyi miniszter Morrison lett. Tyron őrnagy a Lanchester grófság kancellárja, »Je*» lawar közmunkaügyi miniszter, Shakes­peare kiílke-reskedelemügyi miniszter lett. Churchill a tengernagyi hivatal első lordja marad és mint a nemzetvé­delmi tárcákat betöltő miniszterek leg­idősebbje, a rendes időközökben össze** Li!ő háborús bizottság elnöki tisztjét is betölti. A háborús bizottságban három miniszter: a haditengerészeti, a légi hadsereg és a szárazföldi hadsereg ve­zérkari főnökei vesznek részt. A változásokat bejelentő hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy néhány miniszter kisebb jelentőségű helyre került, korántsem jelenti azt, hogy eddig elfoglalt állá­sukban nem feleltek meg, csupán azt, hogy a jelenlegi háborús helyzetben valamennyi miniszter képességeit mi­nél jobban igyekezzenek értékesíteni. Chamberlainnek hir szerint nincs szándékában Chatíjeld lord helyébe mást kinevezni a nemzetvédelmi tárcákat összhangtahozó minisztérium élére. A ssövsiségesek még néhány napig várnak az ul ostromzár-politika alkalmazása előtt győze’mc. a német erőszakosságtól való félel­me azonban józan Ítélőképességüket is el­veszi. úgy, hogy saját érdekeik ellen csele­kednek. Elnézik tengerészeik iegyilkolását, akaratlanul is Hitler szolgálatába szegődnek, pedig a vereségét akarják . . . —• Minden francia jól tudja ezt és az sem titok előtte, hogy a demokráciát eláruló Szov* jetoroszország cinkosa a nemzeti szocializmus­nak. Még sohasem állott világosabban élőt- tünk háborús cél, mint a jelen körülmények között. Több éven keresztül talán igen so­káig is próbáltunk megegyezni Hitlerrel, mert úgy találtuk, hogy mégis megvan a lehetősé­ge a jóakaratu kiegyezésnek, azonban a tar­tós egyezség nélkülözhetetlen feltétele az, hogy mindkét fél ezavatartó legyen. Nem elég, ha csak az egyik fél szavahihető. A to­talitäres Németország totálisan törvénytele­nül viselkedett, őrültség volna azt hinni, hogy ha sánta békét kötünk ezzel a Németor szággal, akkor nem a saját halálos ítéletünket írjuk alá. Ezért adott megbízást nekem a parlament a háborúnak „fokozott eréllyel“ való folytatására. Reynaud ezután a Maginot-vonal erőditmé nyeiről és az angol—'francia együttműködés­ről beszélt, majd igy folytatta: — Franciaország és Anglia elég hatalmas a győzelemre. — A győzelem lehetőséget ad, hogy végleg megvédjük a kisebb államok biztonságát is. A kís államoknak joguk lesz elfoglalni he­lyüket a nagyhatalmak mellett. Nem újabb békeszerződést, hanem békét akarunk. Nem 25 évre, hanem gyermekeink, sőt unokáink számára. Tökéletesen meg fogjuk oldani a leszerelés kérdését. Nem akarunk többet a maihoz hasonló költségvetéseket — Hitler költségvetésének nevezhetném ezeket — amelyekben annyi milliárd folyik cl a fegy­verkezés céljaira, pedig ezeket népjóléti cé­lokra lehetne fordítani, összcszorui az em­ber szive, ha arra gondol, mennyi bajon le­hetett volna segiteni, gyermekeken, munka­nélkülieken ezekkel az óriási Összegekkel, melyeket a háborús költségvetések, nyeltek el, inég béke időben is, mert védekeznünk kellett a hitlerista fenyegetéssel szemben. •— „Vége kell, hogy ennek legyen már egy szer“: mindenütt ez a vélemény. És ez azt jelenti, hogy nem lesz többé álcázott hábo­rú. De nem lesz béke-utánzat sem. Hitler Németországának nem fog sikerülni „béke- Ersatz“-cal kielégíteni minket. De a többi „Ersatz“-okkal is végezni fogunk. Elsősorban az igazi vallásnak azzal a rettenetes pótlékával, amit fajkultusznak neveznek és a rendfenn­tartásnak azzal a borzalmas Ersatz-ávai, amely a „Gestapo“ nevet viseli. — Az uj világ katonáink müve lesz. A történelem tanúsága szerint a beketárgyalá- 6ok asztalánál sohasem lehetett békeszerző­dést kötni, ha előzőleg a döntést nem hozták meg a fegyverek. Tehát a béke gondolata reálista és idealista egyszerre. Miután pedig sikerült egyszersmindenkorra megakadályoz­ni a támadó szellem felébredését, olyan há­zat fogunk építeni a világ nemzetei számá­ra, amelyben minden jóakaratu ember he­lyet talál. Ami azt a békét illeti, amelyre a nemzeti szocialisták gondolnak a Maginot-vo­nal túlsó oldalán, nagyon jól tudjuk: gyászos, ideiglenes jellegű béke, amilyen Varsóban és Prágában uralkodik. Az ilyen béke, ha ugyan ezt békének lehet nevezni, az emberiséget páratlan veszélynek teszi ki; a keresztény el­vek végleges hanyatlását jelentené, amelyről Őszentsége, a pápa, húsvéti beszédében olyan hatalmas erővel nyilatkozott. A demokrata elvek végét jelentené ez, amelyekhez álla­tnotok már százötven év óta ragaszkodik. Ez a demokrácia akkor szűnne meg. — Aliig fegyverben, napról-napra hatalma­sabban olyan erővel fogunk küzdeni, amely megakadályozza a civilizáció végének követ­kezését. A szövetségesek ügye, amely sza­badság ügye is, győzedelmeskedni fog és is­mét szép lesz az élet a szabad emberek szá­mára! — végezte beszédét Reynaud. LONDON, április 4. (Rador.) A Reuter a tengeri zárlat fokozásáról a következőket jelenti: Nyilvánvaló, hogy a semleges hatalmai:• hal való kapcsolatainkat és a nemzet kosi jog• viszonyt érintő kérdéseket — amelyeket to­vább is tiszteletben kívánunk tartani és en­nek a felfogásnak gyakorlati alkalmazását lelkiismeretesen ellenőrizzük — minden szempontból gondosan szemügyre kell venni, mielőtt azokon változást eszközölnénk. Ez az oka annak, jól értesült körök szerint, hogy a szövetségesek uj politikájuk alkalmazása előtt még néhány napig várnak. A Balkán- államokban állomásozó angol követségek ve­zetőit a hét végére várják Londonba, úgyhogy jövő héten hétfőn már meg is kezdődhetne!: a tárgyalások. A megbeszéléseknek London­ban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. NÉMET SAJTÓVÉLEMÉNY j BERLIN, április 4. (Rador.) DNB: A ..Nachtausgabe“ Chamberlain beszédéről azt irja, hogy megerősíti a semleges állomok ag­godalmát. Előbb valószínűnek látszott, hogy Chamberlain és Reynaud az északi államok semlegessége elleni nyílt támadást jelentik be. Ennc-k ellenére diplomáciai tárgyalások megkezdését határozták el, még pedig abból a célból, hogy ezeket a semleges állomokat tüntessék fel bűnbaknak a támadás indoko Uísára. GnRING BESZÉDE A HITLER- IFJAK HOZ BERLIN, április 4. (Radar.) Göriug marsall szerdán a Hitler-ifjak vezetősé­gének gyűlésén beszédet tartott, amely­ben a mai idők történelmi jelentőségé- t ről és a német ifjúság kötelességeiről be- j szélt ‘i nemzet védelméért folytatott döntő fontosságú harcban. — .4 német nép — mondotta Gö ring — azzal a szilárd hittel és megln- ' gathatatlan akaraterővel lépett a hi- i borúba, hogy le fogja győzni ellensé­geit, akik most már tudják, mit jelent Németországot megtámadni. A lengyel- országi páratlan győzelem és a Fran­ciaország és Anglia elleni hadjáratban elért sikerek arra mutatnak, hogy a német hadsereg úgy a száirazföldön, mint a levegőben és a vizen, egyaránt megállja a helyét és veszedelmes ellen­fél. A mai komoly* idők az ifjúság ré­széről fegyelmet és nemzeti szocialista öntudatot követelnek. Az ifjúság enge­delmességet, bajtársi szereteíef, jó ma­gaviseletét és vitéz magatartást kell hogy tanúsítson nemcsak a szolgálat alatt, hanem az iskolákban és a gyárak­ban is. Arra törekedjetek — fejezte be beszédét Göring — hogy mindig a nagy német, közösségnek tegyetek szolgála­tot, ahol csak tudtok. REYNAUD FRANCIA MINISZTEREL­NÖK RÁDIÓBESZÉDÉBEN AZ AME­RIKAI NÉPHEZ FORDULT PÁRIS, április 4. (Rador.) Reynaud fran­cia miniszterelnök tegnap egle 10 órakor an- golnyelvü beszédet mondott a rádióban az amerikai néphez. — Amerikai barátaim — kezdte beszédét Reynaud. — ürömmel fogadtam el a meghív vást, hogy ma este beszéljek hozzátok. Nem azért fordulok hozzátok, hogy tanácsot ad­jak. Akármit cselekedtek, azt saját elhatáro­zásotokból teszitek. Egy dologról azonban meg vagyunk győződve itt Franciaországban: ha a jókívánságok segitenének ebben a há­borúban, akkor már holnap győztesen kerül­hetnénk ki belőle, annyi amerikai polgár kí­vánja, hogy a szövetségesek nyerjék meg a háborút. — Uj háborút folytatnak ellenünk, olyan háborút, amely páratlan a maga nemében. Itt vannak például bizonyos európai semleges ál­lamok. Ezeknek létérdeke * Movetsp^esek Megszavazna a szenátus az orvos- kamarákről szélé törvényi Dp. Varga Béla unitárius püspök és Hans Otto.Roth a kisebbségek nevében felszólaltak a szenátusi vitában BUCUREŞTI, április 4. (Rador.) A szenátus tegnapi ülésén a telepítésről szóló törvényjavaslattal foglalkozott, melynek során Agricola Ciardas professzor szólalt fel, aki is­mertette a szenátussal a földművelés­ügyi bizottság által javasolt módosítás »sokat. A szenátus megszavazta a tör­vényjavaslatot. Utána az orvoskollégium megszerve­zéséről szóló törvényjavaslat vitája kö­vetkezett. Skupievski szenátor kijelenti, hogy a törvényjavaslat sok; orvos szomorú helyzetén enyhít. Mitica lonescu ezre** des megállapítja, hogy a törvényjavas­lat az orvosi hivatás szellemében ké­szült el. ' Safran főrabbi csatlakozik a tör­vényjavaslathoz. Hans Otto Roth szenátor kéri, hogy a törvényjavaslat gyakorlati alkal­mazásánál legyenek tekintettel a né­met kisebbség és az elhunyt C&Unes- cu miniszterelnök kormánya között létrejött megegyezésre, mely a német kisebbség képviselőinek az orvoskol­légiumok vezetésében való részvéte­lét biztosította. Dr. Varga Béla unitárius püspök ki jelenti, hogy a magyar népkisebbség nevében csal lakozik a német kisebbség képviselő­jének előterjesztéséhez. Dr. lacobovici professzor az orvos** törvények történetét vázolja röviden •és hangsúlyozza az orvosoknak a tár^a dalomban betöltött magas hivatását, .4 jelen törvény 10 éves tapasztalai eredménye. lacobovici a törvény javas latokkal szemben felhozott ellenveté­sekre is válaszolt. Radu Portocala államminiszter ez* után a lakbérleti szerződések meghosz- szabbitásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti elő. j Hortolomeu egészségügyi miniszter az orvoskollégiumokról sízóló törvény javaslat hasznosságát hangsúlyozza és kéri annak megszavazását. Részletesen foglalkozik a törvényjavaslat rendel kezeseivel és kiemeli az orvoskollégF* umban való tömörítés szükségességét. Az uj törvény megakadályozza azt. hogy illetéktelen egyének törvénytele mii orvosi gyakorlatot folytassanak es I bizonyos orvosszerekkel visszaéljenek. I A szenátus ezután megszavazta az j orvoskamarák felállításáról szóló tör vényt.

Next

/
Thumbnails
Contents