Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-04 / 77. szám

ELLENZÉK 5 1940 április 4. A képviselőhöz ülése líLCURESTÍ, április 3. (Rador.) A képviselőház tegnapi illésén Radu Portocala államminiszter a kereske­delmi törvénykönyv egyik cikkének feliiig- gesztéséről. valamint az állatni fuvarszerző­dések meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatot terjesztette elő. Scridon kót,riselő kérte, hogy a céhtör­vényjavaslat >t tanúímányozás végett terjesz- szék a törvényhozó tanács ele es azt a leg­felsőbb gazdasági tanács tegye vizsgálat tár­gyává. Ralea munkaügyi miniszter elfogadta az indítványt. Lunguleac felolvassa a fuvarszerződések felülvizsgálásának törvényjavaslatáról szóló je­lentést és néhány módosítást ajánlott. Silviu Dragomir kisebbségügyi miniszter az állampolgárság elnyeréséről szóló törvényja­vaslatot terjesztette elő. Gigurtu kÖzmunkaügyi miniszter rámuta­tott arra, bogy a jelenlegi helyzetben szük­ségessé vált a fuvarszerződések felülvizsgá­lása. A képviselőház a kérdéssel a jövő ülé­sen teljes egészében foglalkozik. A szenátusba! Perieteanu kérést olvasott fel, melyben a képviselőház kéri a török- országi földrengés alkalmával elpusztult fala i'jjáépitéséről szóló törvényjavaslat sürgős megszavazását. Utána a napirenden a telepítések ügye következett. A vita során lönescu-Sisesli földművelésügyi miniszter beszélt. Efy „tartus napu a k&zigazgafási táblán CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Úgynevezett ,-tarka nap“ volt tegnap a kolozsvári közigazgatási táblán. Apró, de kü­lönböző természetű ügyek kerültek felebbe­zéá alá. Így például Prodar, Traian dési lakos arra kérte Dés város tanácsát, hogy a birtokát határoló patak medrét tisztittassa ki és ké­szítsen átjáró hidat, inert á tanács hanyag­sága következtében tavasszal a megáradt pa­tak birtokát mindig elönti. A dési várost ta­nács a kérést vifázutásította. Ez ellen adott be keresetet Prodan, de a közigazgatási táb­lánál sem volt szerencséje, ínért a tábla ki­mondotta, hogy a2 ügy elbírálása rendes bí­róság elé tartozik. özvegy Pálffy Mártonná kolozsvári lakos ellen Kolozsvár város tanácsa az 1938—-39. évre kivetett kéményseprő illeték meg nem fizetése miatt foglalást vezetett, Páli’fyné a foglalási jegyzőkönyv megsemmisítését kér­te,, azzal az indokolással, hogy az illeték ki­vetéséről őt nem értesítették, igy nem volt alkalma ez ellen feiebbezéssel élni. A tábla az ő keresetét is visszautasította, mert a vá­rosi adók és kivetések ellen a törvényszék­nél kell felebbezni. Papuc loan erdőőr, aki a város papfalvai erdejét őrzi, arra kérte Kolozsvár város ta­nácsát, hogy fizetésén és lakásán kivül ter­mészetben adjon neki faátalányt. A tanács kérését elutasította azzal az indokolással, hegy állami és városi tisztviselők fizetésükön és lakbérükön kívül más illetményben nem részesülhetnek. A közigazgatási tábla meg­változtatta a városi tanács határozatát és kö­telezte a várost hegy az erdőőr által kért famennyiséget szolgáltassa ki, mert 1925-ben é'etbeléptetett erdőtörvény értelmében, az ecdöőröknek és erdovédőknek természetbeni i ! i failletmény jár. Tárgyalásra került tegnap Andrei Mózes szamosujvári, Schwartz Artur nagyváradi, N.'zlomovitS Muier Hodis, özvegy" Friegy La­jcsiié nagykárolyi, Fcinhold Samud beszter­cei Ó9 Feig Reichel eodleai lakosok keresete, akik azért fordultak a közigazgatási táblá­hoz, mert megtaeadták az utólagos állampol­gársági névjegyzékbe való felvételüket. A bí­róság mindenik keresetnek helyet adott és kötelezte az illetékes közigazgatási hatóságo­kat, hogy a névjegyzékbe vegyék őket fel. Valet Moldovan nagyváradi városi tisztvi­selő azért adott be keresetet a kolozsvári közigazgatási táblához, mert Nagyvárad pol­gármestere fegyelmileg megbüntette, anélkül, hogy előzőleg kihallgatta volna. A bíróság a fegyelmi büntetés kiszabását megsemmisítette és kimondotta, hogy senkit sem lehet fegyel­miig büntetni, mielőtt kihallgatták volna. ■ ■ I nmrnmmm ----------­ELLOPTÁK A KÉZITÁSKÁT. MELY BEN TÍZMILLIÓ LEJT AKART EGY DÍVATÁRUHÁZ TULAJDONOSNÖJE külföldre csempészni BVCVRESTI, április 3. (Rador:) Az „Ordinea“ cimii lap azt a hirt közli, hogy az egyik fővárosi divatáruház tulaidonosnöje kézitáskájában tízmillió lejt akart külföldre csempészni. A pénzt azonban az északii pályaudvaron ellopták tőle. Az iizlettulajdonosnőt le4 tartóztatták, a tolvajt pedig a rendőr­ié* körözi. SzüKség esetén eou mátújJ Ls me^feid de természetesen tökéletesebb kettővel. A kávé is csak akkor töké­letes, ha Franck-kávépótlókkaf készül. Felelős a vállalat, ha nem képesített embert olyan munkára használ, amelyben szerencsétlenség éri CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Kilenc- | évvel ezelőtt történt Gyulafehérváron az a ! halálos szerencsétlenség, amelynek utójátéka ' a napokban került a kolozsvári ítélőtábla ta­nácsa elé. 1931-ben Gyulafehérvár villanyos áramszolgáltatásában üzemzavar keletkezett és a városban az összes1 villanykörték kialud­tak. Gyulafehérvár az áramot Szászsebes községből kapta és ezért Dima Romulus sze­relőt küldték ki, hogy" a város végén levő áramátalakító kamrában az üzemzavar okát megtudja. A szerelő kistermetű ember volt, ezért egy székre felállva, kezében gyertyá­val nézegette a huzalokat. Szerencsétlenségé­re fejével a magas feszültségű vezetékhez hozzáért, amely nyomban halálra sújtotta. Gyulafehérvár tanácsa több éven át kegydijat adott az elhunyt özvegyének. Pár évvel ez­előtt aztán a kegydij fizetését beszüntették azzal az indokolással, hogy az özvegy a be- tegsegélyzőtől is kap járulékot. Minthogy ez a segély" csak 135 Tejt tett ki, az elhunyt fe­lesége 300.000 lejes kártérítési keresetet in­dított a város tanácsa ellen. Keresetében azt adta elő, hogy férje a villamos. üz<An vezető­jének az áldozata, mert az üzem vezetőjének személyesen kellett volna a hibát helyrehoz­nia, nem a szerelőnek, akinek ehhez nem volt meg a szükséges szakértei- | me.. — A gyulafehérvári törvényszék a keresetet visszautasította. így került az ügy a kolozsvári Ítélőtábla elé, ahol dr. Sava Ionét ügyvéd meggyőző érvekkel muta­tott rá arra, hogy a szerencsétlenség az öz­vegyet a legnagyobb nyomorba döntötte. A tábla a törvényszék Ítéletét megváltoztatta és 30.000 Tej;fizetésére kötelezte Gyulafehér­vár tanácsát. Április végéig adóvallomást kell hogy tegyenek az agglegények, az elváltak és a gyermektelen özvegy emberek CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Megírtuk, hogy az április I-én életbe lé­pett pénzügyi rendelkezések most első ízben Vonták különleges adózás alá az agglegények jövedelmét. Az agglegényadót az összes 25 életévet betöltött nőtlen férfiak, továbbá azok fizetik, akik elváltak, vagy gyermekte­len özvegy emberek. Nem fizetnek agglegény adót azok, akik olyan testület tagjai, melyek­nek szervezeti szabályai bizonyos korig tilt­ják a házasságot. Mentesek továbbá azok, akik törvényes akadály miatt nem köthet­nek házasságot, az egészségügyi intézetekben lévő betegek és akik egészségi szempontból házasságot nem köthetnek, továbbá az elitél­tek, amig orvosi, vagy törvényes akadály áll fenn. A törvény ezenkívül mentesiti az agg­legényadó alól a 10.000 lejig terjedő évi me­zőgazdasági jövedelmet és a beépített ingat­lan 5000 lejes évi hozamát, továbbá a ke­reskedelmi, ipari és professzionális évi 30 ezer lejes jövedelmet és az évi 30 ezer lejes fizetést. A természetben kapott ellátás szin­tén adómentes. Az állampapírok szelvényei ugyancsak kedvezményben részesülnek. A felsorolt kedvezményeken túl az aggle­gényadó fizetésére köteles személyek összes mezőgazdasági, ház, kereskedelmi, ipari, pro­fesszionális, alkalomszerű kereset, ingó va­gyon és fizetések titán kirótt adói után a tör­vényben megjelölt fokozatos adót keli fi­zetni. Az agglegényadóra kötelezett személyek 30 napon belül — tehát április végéig az illetékes adóhivatalnál adóvallomást kötele­sek benyújtani. A nyilatkozat következő ada­tokat kel! tartalmazza: Név, életkor, lakcim, családi állapot (agglegény, elvált, vagy özr vegy), az előbbi évi jövedelmek és adók fel­tüntetése és az adózás helyének megjelölése. Amennyiben az adózó 1939-ben legalább 45 napig katonai szolgálatot teljesített, ezt a kö­rülményt az illetékes katonai parancsnokság bizonyítványával igazolja. A nyilatkozatot azok is be kell nyújtsák, akik az előbb em­lített adómentességet élvezik. Az állami és magánintézmények alkalmazottai az intéz­mény utján kollektív-nyilatkozat tehetnek. fl katonai rehvirálásokről száíő rendeíeísörvénx A törvény v§szlet3s&n. szabályozza a í*©kvi2*álás L feltét dleit és a tulaj da no sok igényeit* — A Hivatalos JLap közlései 59. A rekvirálható és az összcirási tábláza­tokban szereplő javak tulajdonosai 2--6 hó­naptól terjedő fogházbüntetéssel és az évi rekvirálási tarifában feltüntetett legmaga­sabb értékösszeg 25—35 százalékának megfe­lelő pénzbírsággal stijtatnak abban az eset­ben, ha írásban, szóval, dobszó.val. kürtszó­val, rádió utján, vagy másként történt érte­sítés dacára sem állítják elő a szemlét és osztályozást végző bizottságok előtt javaikat. Abban az esetben, ha n mulasztást a kérdé­ses javak kicserélése, megrongálása, elpusz­títása okozta, a büntetés maximumát kell al­kalmazni. Háború esetén 6—12 havi börtön és 30—40 Százalékos birság a büntetés. 60. Amenyiben a rekviráit javak tulajdo­nosát az előbbi szakaszban említett módon a közigazgatási, vagy katonai hatóságok felhív­ták, hogy egészben, vagy részben adja át a rekviráit javakat, vagy ezek használatát és a tulajdonos nem küldi el, nem állítja elő, vagy nem bocsátja át használatra a megjelölt helyen és időben, a rekvirálás idején talált állapotban a kérdéses javakat. 6—12 hóna­pig terjedő fogházbüntetés és 30—40 száza­lékos pénzbírság alkalmazandó. Elrejtés, megsemmisítés, vagy kicserélés esetén a büntetés maximuma alkalmazandó. Háború esetén l—3 évig terjedő börtön és 40—60 százalékos birság a büntetés. Minden esetben szükség esetén bírósági határozat bevárása nélkül karhatalom vehető igénybe. 61. Az előbb említett esetekben, ha a rek- virálásra kerülő javak valamely intézmény. vagy magánvállalat tulajdonát képezik, a büntetés tényleges vezetőik ellen, vugy az ellen alkalmazandó, aki megbízást, kapott a kérdéses szolgálatra. A büntetés valamennyi ellen kiszabható, ha egyformán bűnösöknek találtatnak. 62. Azt a katonai, vagy polgári személyt, aki illetéktelenül rekvirálást rendel el, vagy foganatosít, vagy felhatalmazás esetén vissza­éléseket követ el1, 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházbüntetéssel és 10.000—50.000 lej pénz­bírsággal kell sújtani. Háború esetén jelen büntetés kétszeresére emelkedik. 63. A bűnügyi eljárás megindítására szol­gáló kérvényt a jelen törvényben megjelölt bűncselekmények esetén a hadkiegészítő, vagy illetékes territoriális parancsnokság jo­gosított elkészíteni. Az illetékes bíróság bé­ke idején •'$ ostromállapot esetén a katonai törvényszék, háború idején pedig a hadbíró- 6ág. mely gyorsított eljárással ítél. 64. A bűncselekményekről felvett jegyző­könyvet az i.letékes szervek a hadkiegészítő, vagy territoriális parancsnoksághoz terjesztik mely az illetékes katonai törvényszéktől kéri az eljárás megindítását. XII. fejezet. 66. Jelen törvény rendelkezéseinek meg- fel élőén végrehajtási utasítás fog megjelenni. 67. Jelen törvény rendelkezéseivel ellen­tétes minden más intézkedés hatályát veszti. VÉGE. Egyesien f hely se maradion masmlivaletlanül BUCUREŞTI, április 3. A tavaszi mezőgazdasági munka sok mun­káskezet igények Az összes mezőgazdasági munkák végrehajtására idejében megtörtén­tek a szükséges intézkedések. Az államgépe­zet arra hivatott szervei megfelelő figyelmet szentelnek ennek a nagyjelentőségű kérdésnek. A hosszúra nyúlt tél következtében a vetést most már késedelem nélkül még kell kez­deni. Gyors ütemben, nagy erőfeszítéssel, mindent idejében kell elvégezni, nehogy ké­sőn történjék a vetés. Ha ősszel, a körülmények alakulása sze­rint, egyes mezőgazdasági munkák befejezése késhetett is, a tavaszi vetésnél hasonló ké­sedelmet nem lehet megengedni, mert ez nemcsak az állam gazdasági egyensúlyát in­gathatná meg, de elsősorban a külkereskedel­met és a lakosság mindennapi kenyerét ve­szélyeztetné. Ezért készítette el a földművelésügyi mi­nisztérium minden részletre kiterjedő mun­katervét és ellenőrizteti annak végrehajtását alárendelt szervei utján. A nők,, iskolások, országőrök és katonai előképzősök dolgozni fognak vasár- és ünnepnapokon is, dolgozni fognak a hajnal első sugarától késő estéig. A mezőgazdasági munkások nagytömegű katonai szabadságolásán, az országőr- és ka­tonai előképzős csoportokon kivül mindenki­től1 uj lendületet kér a kormány. Ez az év, nem olyan, mint az elmúlt évek. Es a vesze­delmek száma sem apadt. Egy jó termés szá­mos kérdést megold. Megnöveli a védelmi erőket és egyike a leghalhatósabb fegyverek­nek. Jó termésre az idén nagyobb szüksége vau az országnak, mint bármikor. Éppen ezért, az ország minden szögletéig el kell hatnia a jelszónak: egyetlen tenyérnyi hely se maradjon megírni véletlenül! Nehéz székelésben szenvedők, különösen azok, akiknek fájdalmas végbélbajok —- mini aranyér, repedés, előesés, sipoly, szűkület — teszik az életet kellemetlenné, bélürülésüket reggel és este negyed pohár természetes ..Ferenc József'4 keseriivizzcl megfelelően elrendezhetik. Kérdezze meg orvosát. LEMONDOTT JARGSS ANDOR MAGYAR TÁRCANÉLKÜLI MINISZTER BUDAPEST, április 3. (Rador.) Kor thy konnáuyzó elfogadta Jaross tárca nélküli miniszter lemondását, kinek : felvidéki ügyek intézésére, volt megbiza tása. Megszüntették az élőállat és hús ki viteli jutalmát. Bucurestiből jelenti i Rador: Az élőállat és hús kivitelénél adott összes jutalmakat (..prim;d m: nisztertanácsi jegyzőkönyvvel megszán tették. A pékok és hentesok nem esnek az u, törvény alá. Temesvár város gazdasági láva tala 10.846 szám alatt március hónap 26-át kelt átiratában értesítette a temesi élelme zési céh vezetőségét, hogy a március Ló 4-k uj árcllcnőrzési törvény nem vonatkozik t) pékipari és hentesipari munkaadókra. í zel az iparosok továbbra is az 1939. évi növöm bér 18-án mogjelout törvény rendelkezése alatt maradnak és reájuk nézve minden hó nap 1—5 és 15—20 napjai között kenyuj tandó helyzet- és árjelentés marad érvény bep.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents