Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-26 / 95. szám

■fTYlîfrt*. *M§ ififin, 26 H záróra meghosszabbitdsát kérte a belügyi almínisztertől a vendéglősök küldöttsége Kötelező a menürendszer a luxus éttermekben is BUCUREŞTI, április 25. Bukarest székesfőváros polgármesteri hi­vatala újabb rendeletét adott ki a vendéglői árak maximálására vonatkozólag. Az uj ren­delet bevezeti u kötelező menürendszert a luxuséttermekben is. A menü árát a rendelet 80 , és 100 lejben állapítja meg. A fővárosi vendéglősök és szórakozóhely- tu ajdonosok körében egyébként általánosan elégedetlen és panaszos a hangulat az utóbbi időben. Uton-utfélen folyton azt hallani, hogy a vendéglősipar a tönk szélén áll. A válság okai — a panaszosok szerint — nemcsak a rendkívüli idők által szült nehéz viszonyok­ban rejlenek, hanem a korai záróra beveze­tésében is. Mert, mire a vendégnek megjönne a kedve, hogy egy kicsit kirúgjon a hámból, — moudják különösen a szórakozóheilytu laj- donosok — bekopogtat a záróra és erőszak­kal ki kell tuszkolni a mulatni vágyókat a • Bokái «bú.. Ez pedig igy nincs rendjén — mondják ugyancsak ök — és állításuk igazo­lására egész sereg társadalmi és állainháztar- § tási érvényű érvet sorakoztatnak föl'. A helyzet javítására komoly mozgalom in­dult az érdekeltek között. A mozgalom élén a Kereskedők Tanácsa (Sfatul Negustoresc) ál, amely magáévá tette a panaszokat és hi­vatalos orvoslást keres rájuk. A tanács kül­döttséget menesztett Vantu Ghcorghe belügyi almiuiszterhez. A küldöttség emlékiratba fog­lalva átnyújtotta a szakma panaszait az alml- niszternek és az orvoslásra vonatkozó javasla­tait. Az emlékirat legfőbb pontja az a kérés, amellyel a vendéglősök g»t kérik, hogy ápri­lis 21-től legalább egyhónapi időtartamra a zárórát éjfélután négy óráig hosszabbitsák meg. Vantu a’miniszter megígérte, hogy jóakara- tulag kezeli a vendéglősök kérését. I egy válusztási listát is összeállítottak. A köz- j gyűlés a felolvasott hivatalos jelölőlistát vál­tozatlanul elfogadta és ennek következté­ben a medgyesi Magyar Nepközösseg hivata­losan is megalakult. Az újonnan megválasz­tott tisztikar tagjai a következők lettek: El­nök Széli Géza magántisztviselő. A közgyűlés úgy döntött, hogy uz alelnöki tisztségekre a város hét magyar szomszédságának min­denkori szomszédatyáit jelöli. Ezek a jelen­ben a következők: Csíki István, Fazakas Sándor, Grész Ferenc, Jakab Árpád. Lőrincz Imre, Rácz Lajos és Simon Gyula. A titkár Koszt a Pál, a pénztáros pedig Kajlik Sán­dor lett. Bakó Lajost és Székely Józsefet ellenőröknek választották. Ezek után a választmány megválasztására került a sor. Az alakuló közgyűlés úgy hatá­rozott, hogy a Medgyesen működő római ka­tolikus, református és unitárius egyházak mindenkori leik észei, jelenben dr. P. Tréfán Timotheusz róni. kát., Kölönte Tibor refor­mátus és Sükösd Pál unitárius lelkészek, to­vábbá a fenti egyházak keretei között mű­ködő ‘ Nőszövetségeknek mindenkori vezetői, jelenben Kun Sarolta római katolikui Ko­lonie Tiborné református és B. luczefíy Mar git unitárius nősaövetségi elnökök, a Népko- zösség választmányának hivatalból tagjai lesz- nek. A választmányba a hivatalból! tagokon kívül még a következő medgyesi magyarok kerültek be: Bcnde József, Bcrtók Aladár Bodó Sándor, Dániel Domokos (Ursuaj, Di- rnény József, Fábián Árpád, Fülüp János, Holitska György, ifj. Kajlik József, Katona Géza (dr. Ambrozi), Kiss Gyula, Kiss István (Vitrometan), Kovács Árpád, Korpos István, Leiiuer József, Máthé János, árkosi Mihály Lajos, Miklóssy Árpád, Minksz József, Nagy Sándor (üveggyár), Pap Gyula (Centala). Siuka Károly, Szendy Gyula, Tomanek Jó­zsef, Varga Sándor és Vinezi Nagy András. A választmánynak tehát 32 tagja van. A választások lezajlása után Széli Géza. a Népközösség újonnan megválasztott elnöke, az alakuló közgyűlés tagjainak bizalmát úgy a maga, mint a tisztviselői kar nevében a leghálásabban megköszönte és az alakuló közgyűlés lelkes hangulatban és a legtelje­sebb rendben szétoszlott. Nagyfontosságu értekezletet tartottak a királyi helytartóságon a tartomány prefektusai és polgármesterei EN német katonák társalognak a norvég lakossággal. Zsuiolt nézőtér előtt tartotta első olcsó helyáras színházi előadását a Magyar Népközösség helyi tagozata CLUJ (KOLOZSVÁR), április 25. Féikilenc és már megindult a népvándor­lás. Fejkendős nénikék, csizmás gazdászok igyekeznek a bejáratokhoz, mutatják jegyei­ket. Mindenkinek arcán meghatódottság. 01 van arcok jelennek meg itt az ivlámpák fényében, mint amilyenek még sohasem. Nem szinházlátogatók. Nénikék, gyermekek, egy­re többen. ZSÚFOLT HÁZ < Kilenc órakor a kezdést jelző gongütés el­hangzása után zsúfolt a nézőtér és az erkély. Eg? etlen hely nem maradt üresen. 1200 em­ber gytilt itt össze a Népközösség helyi szer­vezetének munkálkodása és szorgalmas ered­ményeként a helyi szervezet közművelődési tagozatának olcsóhelyáras előadássorozatá­nak első darabja került szerdán este be­mutatásra: „A vén bakkancsos és fia, a hu­szár“. 500 ember váltotta meg a jegyét és ezáltal 700-an jutottak ingyen nivós színházi előadáshoz. A közművelődési szakosztály cél­kitűzése az volt, hogy igen olcsó áron. lehetőleg ingyen jutassa színházi előadáshoz a szomszédságok sze­gényebb tagjait, rendszeres színházlátoga­tást tegyen lehetővé olyan előadássorozat keretein belül, amely a magyar sziniroda- lom remekeit mutatja be. A tegnap esti első előadáson a közönség sorában megjelentek Teleki Ádám gróf or­szággyűlési képviselő, dr. Grois László, a Magyar Népközösség központi igazgatója, dr. Bartha Ignác, a helyi tagozat elnöke és a magyar társadalom több más vezetőegyéni­sége. - - ( , TAPSVIHAR Á páholyokban fehérkendős hóstáti lányok ülnek. A színpadon megjelennek a közönség kedvencei: Réthely Ödön, Krémer Manci, Csengeri Aladár, Szentes Ferenc, Borovszky Oszkár, Csóka József. Megindul a cselek­mény, minden jelenet után boldog, harsogó nevetés. Tapsol az egész nézőtér, mint egy ember. A közművelődési szakosztály elérte célját, a magyar kultúra kincsei eljutottak a széle­sebb magyar néptömeghez, amely lelkesedés­sel és megelégedéssel fogadta azokat. Megalakuh a Magyar Hí épközösség medíasi tagozata MEDIAŞ (MEDGYES), április 25. A Romániai Magyar Népközösség medgye­si tagozata, az alapszabályoknak megfele-1 lően, 1940 április 21-én délelőtt ünnepélyes keretek között megalakult. Az alakuló gyű­lést a Szőlő-szálló nagytermébe hívták ösz- sze, amelyet ez alkalommal a lelkes medgye­si magyarok tömegei csaknem egészében meg­töltöttek. Az alakuló gyűlés hivatalos leveze­tésével azonban a vármegyei tagozat dr. P. Tréfán Timotheusz, vármegyei alelnük, szent- ferencrendi házfőnök atyát bizta meg. Dr. P. Tréfán Timotheusz megnyitó szavai­ban üdvözölte a megjelenteket, majd előad­ta. hogy a megalakuló Népközösség minden medgyesi magyar érdekeinek védelmét első­rendű feladatának és egyben kötelességének is kell, bogy tekintse. A magyar egyhazak, a magyar felekezeti iskolák, továbbá a magyar művelődést és gazdasági előkaladást szolgá­ló intézmények működését és további za­vartalan fejlődését minden időben megkülön­böztetett figyelemmel kell, hogy kisérje. A megnyitó beszéd elhangzása után Széli Géza, a medgyesi Magyar Népközösségnek, a vármegyei központ részéről ideiglenesen fel­kért elnöke, annak a 11 hónapnak a tevé­kenységéről számolt be, amely idő alatt — ideiglenes elnöki minőségben — a medgyesi magyarság ügyeit intézte. Az alakuló köz­gyűlés közönsége úgy az elnöki megnyitót, mint Széli Géza ideiglenes elnök beszámoló­ját köszönetének és tetszésének nyilvánítása mellett tudomásul vette. Ezek után a választások megejtése követ­kezett. A választások előtt a medgyesi ma­gyarságnak eddigi vezetői, továbbá a Med- gí'esen működő magyar szomszédságok meg­bízottai előértekezletet tartottak, amelyen CLUJ (KOLOZSVÁR), április 25. Szerdán délelőtt dr. Tataru Coriolan, Szamos tartomány királyi helytartójának elnöklete alatt nagyjelentőségű ér tekezletre ültek össze a tartomány megyefönökei és polgármesterei. Az érte' kéziét során megtárgyalták az áruuzsorával kapcsolatos kérdéseket, a falvak népének pamuttal való ellátását, a munkaszolgáltatási törvény alkalmazásá­nak módozatait, a tavaszi vetések kérdését, valamint a katonaszolgálatra behi-» vottak itthonmaradott családtagjainak segélyezése érdekében hozott törvény azonnali alkalmazásának módozatait is. A konferencián, amelyen Hodor Vic­tor dr. tartományi vezértitkár is rés2tvett, más közigazgatásra vonatkozó fo­lyó ügyeket is megtárgyaltak és S7ükséges felvilágosításokkal szolgáltak az elnöklő Tataru Coriolan dr. királyi helytartónak. Pénteken nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár Budapestről jelentik: Alig néhány nap múl­va, pénteken, április 26-án nyílik meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásár, hogy 11 napon át nyole ország értékeit tárja ország-világ sze* me elé. Mert a magyar iparon kivül hét kül­földi ország vesz részt a maga külön kiállítá­sával az idei vásáron. Azok a jelentős utazási és vizumkedvezmé- nyek, amelyek a vásár látogatóinak rendelke­zésére állnak, már április 16-a óta érvényben vannak. Ez meg is látszik Budapestnek egyre jobban élénkülő idegenforgalmán. Egyre töb­ben érkeznek, főként a szomszédos országok­ból, természetesen elsősorban kereskedők és iparosok, d© nagy az érdeklődés a mezőgazda,, részéről is, hiszen köztudomású, hogy a me­zőgazdasági gépipar legújabb alkotásai is ép­pen ezen a vásáron kerülnek először bemuta­tásra. A vásáron több, mint 1500 kiállító és hét ország mutatja be a maga alkotásait, de — mint az előző években — egészen rendkívüli attrakciók is gondoskodnak a közönség szóra* koztatásáról és egész rendkívüli problémák megoldására is útmutatást ad a vásár. Az egyik ilyen nagy attrakció lesz az, hogy bármely látogató résztvehet egy sétarepülé­sen Budapest felett és a repülőgépről a maga szavával küldhet rádió-üdvözletet a. vásár te­rületén tartózkodó hozzátartozóinak, vagy ismerőseinek. Az egyik probléma, amelyre megoldást találtak az, hogy hogyan lehet mi­nél kevesebb fa és minél kevesebb vas fel-* használásával építkezni. Ennek bemutatására hatalmas négyemeletes palota épült a vásár területén, főként betonból és üvegből. De a fa és vas lehető mellőzésével készült a mo­dern palota minden berendezési tárgya ist. Az egész épület hang- és hőszigetelése mégis tö-, kéletes, berendezése mégis ízlésest, modern és célszerű. A rádióipar is hallatlan teljességgel vonul fel, mint ahogy lehető teljes kiállításra tö­rekszik minden más csoport is. Érthető, hogy a közönség érdekődése is teljes, ami abból is megállapítható, hogy az utazási és menetjegy­irodák egyre több vásárigazolványt igényel­nek. Ilyen vásárigazolványt, amely a féláru utazás, az olcsó vizűm és a rengeteg egyéb kedvezmény igénybevételére jogosít, minden­ki válthat magának. A látogatónak legkésőbb május 6-ának déli 12 óráig kell Budapestre érkeznie, mert a vá­sár május 6-án este zárul. Százezer fejes évi jövedelemig a kereskedők és iparosok kivételes adót nem fizetnek CLUJ (KOLOZSVÁR), április 25. Megírtuk, hogy a kivételes jövedelmek adóvallomása benyújtásának határidejét má­jus 15-ig meghosszabbították. Az adóvallomá­sok — nyilatkozatok — összeállitására vo­natkozóan rövidesen újabb hivatalos utasítást közlünk, addig is a vonatkozó törvény 7. sza­kaszában foglalt kivételekre nézve irányadó rendelkezéseket kívánjuk tolmácsolni. A 7. szakasz ugyanis a IX. osztályig bezárólag so­rozott kereskedőket és iparosokat a nyilat­kozattétel alól felmenti, ezekre a kereskedők­re és iparosokra tehát a kivételes jövedel­mek adózásáról szóló törvény nem vonatko­zik Bár a törvény világosan rendelkezik, mégis tájékozatlanul állunk néhány kérdéssel szemben a gyakorlatban, mert előfordulhat, hogy kiskereskedők és kisiparosok az osztá­lyozásból kimaradtak. Az osztályozást végző adóbizottságok ugyanis 1937 óta nem mű­ködtek, miután áthozatal utján történt az adózás. Az 1937. évi adókiróvás igy 3 évre szólt. Mi történik most azzal a kereskedővel és ipaiossal, akit 1937. évet követően nem osz­tályozás alapján adóztattak meg, pld. 10.000 lej évi jövedelem után? A törvény értelmében most nyilatkozatot kell beadjon, bár egy má­sik iparostársa, kit 100.000 lej évi jövedelem után, de IX-ig terjedő osztályozással adóz­tattak meg, nem nyújt be nyilatkozatot és nem fizeti a kivételes jövedelem után esedé­kes adót. ( A kérdéssel kapcsolatban — az „Árgus'4, jelentése szerint — Const. Procopiu pénzügy-' miniszteri vezértitkár közölte, hogy az összes kereskedők és iparosok, akik a IX-ik osztálynak megfelelő s 100 ezer lejt meg nem haladó jövedelemmel rendelkez­nek, a kivételes jövedelmek adózása alóli mentességet élveznek. Megjegyezzük, hogy az eredeti osztályozást követően történt fokozatos emelések nem vétetnek figyelembe. A többletek emelték ugyan az összeget, de az osztályozást nem változtatták meg. GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGE FE­LETTI BÁNATÁBAN FELAKASZTOTTA MAGÁT. Vaja községben Veress Mihály gaz­dálkodó istállójában felakasztotta magát. Mi­re a háziak észrevették eltűnését és megkere­sésére indultak, már halott volt. Tettének oka: gyógyíthatatlan betegsége. > v ~ ■-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents