Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-25 / 94. szám

-2 ELLENZÉK . rfYrş ^Fvrmrv tit. lijakk szabályok szeriül adják ki a külföldi állampolgárok tartózkodási engedélyéi A belügyminiszteri rendelet intézkedései BUCI'RESTI, április 24 Miliai Ghelinegeanu belügyminiszter szüksé t*k tartva a mai körülméiiNek közölt az idegenek ellenőrzésért' vonatkozó reudelke zé.-ek kit gészitc-set, 1940 április JL8• áii a kö­vetkező lendeletet adta ki: 1. A városok es falvak idegen ellenőrzési Szogáiata ;• rendőrség vezérigazgatósága mel­lett működik és kiz.árólag s közvetlenül a rendőrség vezérigazgatójának felelősségére eszközölt felügyelet alá tartozik, mely fel­iig) eletet az állambiztonsági igazgató utján gvakorolja. A bucureştii rendőrprefektura idegenellenőrzési szolgálata kizárólag és köz­vetlenül a bucureştii rendőrprefektus fel-* ügyeleté alá tartozik. li. Idegen alattvalónak tartózkodási enge­dély elnyerése iránti kérvényét csak akkor lehet elfogadni és elintézni, ha az érdekelt a kérvényt személyesen, vagy törvényes meg­hatalmazottja utján nyújtotta be, vagy pos* küldte be iktatás végett az iktatóba (.,Direc­ţiunea Generala a Politiilor“ azok részébe, akik vidéken és ..Prefectura Politiei Ca­pitalei"“ azok részére, akik Bucurestiben lak­nak.) Minden olyan kérvényt, panaszt, vagy beadványt, melyet más utón adtak át, figyel­men kívül hagynak, annak nevét pedig, aki személyét nem érintő kérvényt mutatott fel, külön névjegyzékbe Írják, mely névjegyzéket ,.azok listája, akik közbenjárással foglalkoz­nak az idegenellenőrzési hivatalban" címmel közzé teszik. A követségek kérelmeit, ameny- nyiben saját államuk alattvalóira vonatkoz­nak, beiktatják és hivatalból figyelembe ve­szik. III. A rendőrség vezérigazgatóságán és a bucureştii rendőrprefekturán működő idegen­ellenőrző hivatalok mellett külön iktató hi­vatalokat szerveznek az ilyen irányú kérvé­nyek beiktatására, ugyanakkor gyorsított el­járást állapítanak meg a kérvények elintézé­sére. A kérvényezőknek személyesen, vagy postán csupán az iktató hivatal adja meg sürgősen a választ. IV. A szabályszerűen benyújtott kérvényt kizárólag a belügyminisztérium intézi el a rendőrség vezérigazgatóságának, az állambiz­tonsági igazgatónak és a bucureştii rendőr- prefektusnak véleményezése alapján. V. Az ország területére különleges enge­déllyel, vagy konzuli láttamozással érkezett összes idegen állampolgárok kötelesek sze­mélyesen, vagy a szállodai portások, bútoro­zott szobák tulajdonosai vagy személyzete utján bemutatni útlevelüket — városokban a rendőrség, falukban a közigazgatási ha­tóságoknál — az érkezéstől számított legfel­jebb 24 órán belül akkor is, ha az ország­ban 8 napnál többet nem töltenek. A jelen rendelkezés ellen vétőket nyomban kiutasít­ják. VI- A szállodai portások, vagy bérbeadók nem adhatnak lakást idegen alattvalónak, ha érkezését be nem jelentette és az erről szóló láttamozási meg nem szerezte.. Kötelesek a 'helyi rendőrségen bejelenteni az ilyen esete* kát. A jelen rendelkezés ellen vétő személyek­től a bérbeadás jogát megvonják, v Az idegen állampolgárok épp igy kötele­sek lakhelyükön bejelenteni távozásukat a szükséges rendőrségi láttamozás elnyerése végett. A rendőrség távirati utón küld értesí­tést azon határállomásnak, hol a külföldi, sa­ját bemondása szerint, elhagyja az országot. Igv ellenőrzik elutazását. A külföldi alattvaló a rendőrség értesítése nélkül a legkisebb időre sem hagyhatja el a jelentkezésnek megfelelő helységet. Az érte­sítés alkalmával a távozás okát is közölni kell. A jelen rendelkezés ellen vétőket nyom­ban kiutasítják. VII. A határrendőrség naponta névszerint jelenti az érkező és távozó utasok jegyzékét, ^ nemzetiségük és az összes adatok feltünteté-' sevei, amint ezt az utasítás előírja. A vá­rosi rendőrhatóságok a külföldi alattvalók érkezését és távozását, név, nemzetiség és egyéb adatok feltüntetésével jelentik. A szol- gabiróságok és csendőrség együttműködnek ebből a célból és a székhelyükön levő rend­őrségektől a napi jegyzék összeállításához szükséges összes adatokat megszerzik. Vili. A belügyminisztérium a következő szabályok szerint ad idegen alattvalók részé­re tartózkodási engedélyt: SZABADFOGLALKOZÁSÚAK TAR- TÓZKODÁSI ENGEDÉLYE A munkaügyi minisztériumtól függő sza­badfoglalkozásúak (profesionisták) foglalko­zásuk üzéséhez be kell szerezzék ezen minisz­térium előzetes engedélyét. A többi kategó­riák a kérdéses minisztériumok láttamozásit kell elnyerjék. Abban az esetben, ha valame­lyik minisztérium a jóváhagyás megadását el- { utasitotta, a belügyminisztérium is elutasító határozatot fog hozni. Bár az illetékes mi­nisztérium a kérvény teljesítése mellett dön­tött a belügyminisztériumnak jogában all a kérelmezőt elutasítani, ha a rend és biztonság megőrzésének érdeke igy követeli. NEM SZABADFOGLALKOZÁSÚAK A nem szabadfoglalkozásúak kérvényét Ro­mánia és más országok között érvényben lévő egyezmény értelmében intézik el. IX. Az idegen alattvalók, akik érvényes és konzuli láttamozással ellátott utazási iratok­kal lépték át a határt, a vizűm lejártakor kötelesek elhagyni az országot. A vízumban megjelölt időn lul hosszabbítást, vagy halasz­tást esak a belügyminisztérium adhat. X. A rendőrség vezérigazgatósága es a bu­cureştii rendőrprefektura heti kimutatást ké­szítenek a szuliadfoglalkozásuak és nem sza­badfoglalkozásnak részére adott engedélyek­ről és a kimutatást felterjesztik a belügymi­nisztériumhoz. A kimutatásban a következő adatokat kell felvenni: vezeték és családnév, cim, állampolgárság, nem, életkor, vallás, ér­kezés ideje, foglalkozás, a kérvény iktatószá­ma és napja, továbbá a szabadfoglalkozásúak részére adott munkaügyi miniszteri, vagy más értesítés száma, az engedélyezett tartózkodási idő, az. elintézés száma és a kézbesítés ideje. XI. A belügyminiszter előbbi rendeletével szervezett miniszterközi bizottság az állam­titkár vezetésével tovább működik. A bizott­ság tagjai a belügyi, munkaügyi, nemzetgaz- daságügyi és külügyminisztériumok vezértit­kárai XII. A bizottság ellenőrzi a heti kimuta­tásokat és kivizsgálja s elintézi az engedé­lyezés körüli panaszokat. MA ESTE: A Magyar Népközösség g rr • f / I g rr « r eiso sztnhazi A MépLozosség 700 tagiét fétja vendégül ezen az előadáson a színház CLUJ (KOLOZSVÁR), április 24. Beszámoltunk arról, hogy a Népközösség helyi szervezetének közművelődési szakosztá­lya elhatározta, bogy a szélesebb néprétegek közmüvelésének előmozditása és fejlesztése érdekében olcsóhelyáras színházi előadásso­rozatot rendez, amelynek keretében bemu­tatásra kerülnek a magyar 6zinmüirás reme­kei. Az elhatározást rövidesen tett váltotta fel, megkezdődtek az előkészítő munkálatok, ma este pedig bemutatásra kerül a Magyar Színházban a sorozat első darabja: „A véu bakkancsos és fia, a huszár4 cimü ismert és kedvelt népszínmű parádés szereposztásban. Tekintettel arra, hogy a kerületi tizedesek­nek kiadott olcsóhelyáru jegyek nagyrészét már eladták és azoknak árából az előadás rendezési költségei nagyjából fedeződtek, a közművelődési szakosztály attól a gondolat­tól indítva, hogy mindenki számára lehető­vé kell tenni a magyar 6zinház látogatását, bármennyire is nehezek legyenek az anyagi viszonyok: 700 darab teljesen ingyenes jegy kiosztását határozták a szomszédságok azon tagjai között, akiknek nem állott módjukban jegyeket megvásárolni. A közművelődési 6zak osztály ezen elhatározása városszerte nagy örömet keltett. Az előadás iránt, amely ma. szerdán este lesz, érthető módon nagy az érdeklődés. Ez a tény bizonyitéka annak, hogy a közművelő­dési szakosztály elérte a célját: rendszeres színházlátogatást tesz lehetővé olyanok szá­mára, akiknek: körülményei ezt nem enged­hetik meg és ugyanakkor a szórakozás mel­lett a művelődést is szolgálja, mert eljuttatja minden szomszádsági taghoz a magyar szin- müirodalom remekeit. Az eladásra szánt jegyek korlátolt meny- nyiségben a helyi szervezet irodájában (Ior- ga-utca 8.) még kaphatók. Elvi Jelentőségű döntést hozott a munka- bíróság a helybeli vízüzem munkásainak bérviszálya ügyében CLUJ (KOLOZSVÁR), április 24. Érdekes jogi kérdésben döntött hétfőn a kolozsvári munkabiróság. Ez a határozat egyben elvi jelentőségű abban a vitás kér­désben, hogy a közüzemek alkalmazottainak jogviszonyát leszögező szabályzat (regula­ment) kollektiv szerződés, avagy szabályren­delet erejével hat. A munkabiróság ítéletére a kolozsvári vá­rosi vízmüvek munkásságának ügye szolgál­tatott okot, akik a mult év december havá­ban fölmondották a munkaviszonyukat, 1936 óta meghatározó szabályrendeletet. Ennek bejelentésekor a munkaügyi felügyelőség bé­kéltetőtárgyalásokat kezdett, melyek azon­ban eredménytelenek maradtak, minthogy a vizmüvek részéről kiküldött Suceava mérnök és Munteanu ügyvéd elutasították a mun­kásság követeléseit. A követelések a drágasági arányszám sze­rinti béremelkedésre irányultak, továbbá az eddig évente szokásos bérrevizió helyett — a meglepetésszerü áremelkedések miatt 3 havonta kérték annak alkalmazását. A vizmüvek kiküldöttei kijelentették, hogv amennyiben a munkásság ilyenértelmü kéréssel fordul az igazgatósághoz, hajlandók tárgyalásba bocsátkozni a fizetésemelés kér­désében, de semmiképpen sem lehet szó a szabályzat jellegének megváltoztatásáról, a A hadsereg felszereléséért .1 . I A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséget űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvényei a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.o sza zalékka) kamatoznak, Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 tzAzalékát) visszafizeti, mig a három; vagy ötéves határidő lejárta után az egéaa összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 Százalékos részlettel és a szelveny!Vösz^ ezegévei adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek » lejárat előtt pénzre van ezüksége, a Banca Nationalaiót a név• érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. ' ' ^ M lnden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolozs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredesi LAB AM Hogyan nyertem vissza? Vége a ábbánfalmaknalc í Vége a tyúkszemeknek! Ezzel a gyógy­hatású íábfürdővel éri el ! Kergesse ki u fáradtságot lábaiból, nyújtson enyhét megkínzott lábainak és szabaduljon meg tyúkszemeitől. Ennek a legegyszerűbb módja az, hogy hintsen egy maroknyi „Saltrates Rodell* lábfürdöjébe (u víznek szép tejszerűnek k<-]] len­nie). Ezek o hires gyógyhatású sók felszabadíják a gerjedő oxygént, amely behatol a bőrszöve­tekbe, enyhíti a fájdalmakat, duzzadásokat és égéseket, „kivonja“ u fáradságot az izmokból, helyreállítja az egészséges vérkeringést a lábfej­ben és a lábszárban. A keményedé-ele „feloldód­nak“; a tyúkszemek megpuhulnak olyannyira, hogy egyszer és mindenkorra ujjaival könnyű­szerrel kiszedheti őket. A járás örömmé lesz. „Saltrates Rodell“. Minden gyógyszertárban, dro­gériában és illatszcrtárban kapható. f-ít drágasági arányszám bevezetésével. A mun­kások ekkor közvetlenül igazgatóságukhoz — , a technikai vezetőséghez fordultak, mely haj, landó is lett volna a munkásság kérését tel, jesiteni, az igazgatótanács azonban az ellen­tétes jogi álláspontot tette magáévá. így került az ügy döntőbíróság elé, amely­nek elnöke Crivat Constantin munkabíró, tagjai pedig, a munkások részéről dr. Lucian Alexandru és Garbovan Gbeorghe, a vizmü­vek képviseletében pedig Man teológiai ta­nár és dr. Nedea Gh. városi tisztviselő vol­tak Az érdemi tárgyalást április 13-án tartot­ták meg. Ez alkalommal a város képviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a víz­müvek munkásságának helyzete nem kollek­tiv munkaszerződésen alapszik, hanem a mi- niszterileg jóváhagyott városi szabályrende­leteken. tehát a töntöbiróság nem lehet ille­tékes. Egyedül csak a vizmüvek vezetőségé­től lügg, vájjon változtat-e a szabályrende­leten, vagy sem. Ezzel szemben a munkásság képviseletében dr. Lucian ügyvéd azzal érvelt, hogy az em­lített szabályzat létesítésekor. 1936-ban maga a vizmüvek igazgatósága kijelentette — amit az eredeti jegyzőkönyvekkel igazolt is —, miszerint tárgyalásaik a munkaviszályokra vonatkozó 42-ik cikkelyén alapulnak. Tehát ez a törvény határozza meg a szerződő fe- lek viszonyát. Különben is miniszteri hatá­rozat mondja ki, hogy a közigazgatási tör­vény sem változtathatja meg a munkaviszá­lyokról szóló törvény alapján létesített szí» bályzatokat. A semmitőszéknek szintén van olyan értelmű döntése, mely hasonló ese­tekben a kollektiv szerződés hiányában élet­beléptetett szabályzatokat — a munkaadókat és alkalmazottaik viszonyát illetőleg — kol­lektiv szerződés erejével bírónak minősiti. Az az indok pedig, hogy a költségvetés már meg van szavazva, szintén nem lehet ok a visszautasításra, mivel az; érdekelt munkás­ság még dec. havában kérte kívánságainak tekintetbevételét az uj költségvetés kereté­ben. Egyébként is a döntőbírósági határoza­toknak törvényes erejük vau s igy — meg­ítélés esetén — uj hitel igénybevételével pó­tolható lenne az esedékes különbözet. A munkásság igényének alátámasztására a munkaügyi felügyelőség igazolványával bizo­nyították a munkások képviselői, hogy 1936 óta a drágaság 65 százalékkal nőtt, tehát a már folyósitott 18 százalék levonásával még mindig 47 százalék jár a munkásoknak. Mindezen adatok hivatalos jellegűek lévén, kétségbe sem vonhatók. Kérték tehát a muri kásság kérésének teljesitését. Crivat munkabíró most kihirdetett íté­letében helyt adott a munkásság képvise* lője által beterjesztett indokoknak és á mukaviszályokat szabályozó törvény 42. sza­kaszának alapján elrendelte a három havon­ként történő bérreviziót, valamint a hiva­talos kimutatáson alapuló drágaság: arány­szám szerinti fizetési különbözet kiutalását. JELENTÉS FINNORSZÁG HÁBORÚS j ..VESZTESÉGEIRŐL ; WASHINGTON, április 24. (RadorJ Ä hélteinkii Amerikai Vörös Ke­reszt megerősíti, hogy Finnország katonai vesztesége a következő volt: 18.000 halott, 40.000 sebesük- ezek között tízezer rokkant. 640 polgári személy meghalt és 1500 polgári személy megsebesüli. U* * » "vţ ^ í?y)v*j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents