Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-21 / 92. szám

UjaSiö líarmiáioíapos vizsgalati fogságot rendel! el a Düníefőiőbla a ííCíizüU! igazgatósagon leleplezett visszaeiesctt assies vâfliottas eilen A rv'met északi haderők főparancsnoka. Képünk Geisler vezérőrnagyot, az északi német légi haderő főparancsnokát ábrázolja A Times fényképkiállitása j a Régiségíani Múzeumban i Érdekes féuyképkiálitás nyílt meg a na- ^ pokhan az Óvárb an lévő Régiségtan! Mú­zeum nagytermében. A kiállítás fénykép- anyagát a londoni Time;, ez a már fogalom­má vált hatalmas angol napilap küldte Ko­lozsvárra. A Times fényképkiállitása állan­dóan sok kiváncsi látogatót vonz az amúgy is rendkívül gazdag és értékes anyagú mú­zeumba. A Times fénvképkiállitásának anyaga már azért is nagy figyelmet érdemel, mert az a jelenlegi háborús Angliát tükrözi vissza a művészi és hatásos fényképsorozaton át. A mai fényképészeti technika legfelsőbb fokát jelenti a fény és árnynak s a legraffináltabb ötleteknek és meglátásoknak bravúros fel- használása. A képsorozat kilencvenkilenc százaléka az angol háborús élet jeleneteit vi­szi a néző elé. A hadianyaggyárak, a legkü­lönbözőbb típusa repülőgépek és hadihajók felvételei ezek. Sok szépséget vitt bele a fo­tóművész ezekbe is, igy a felhők közt haladó gépek s a végtelen csillogó vizű tengeren ha­ladó hajók művészi megörökítésével. Rend­kívül érdekes egy kereskedelmi hajókból ál- -ó csoport magasból történt felvétele, óriási távlatával, iaz óceán óriási, csillogó felületé­vel, melyen mint pici, sötét játékszerek ha­jadnak a hajók. A mai angol élet legkülönbözőbb jelene­teit is elénk vetíti a Times fényképkiállitá­sa. Látjuk az angol' királyi párt kórházláto­gatás1, esapatszemle alkalmából. Látjuk a pi­lótát, amint messzenéző, összehúzott szem­mel gépébe száll, hadiszofgálatos fiatal nő­ket, hadianyaggyárak óriási iramú munkáját, katonák sziluettjeit. De a képek legszebbjei mégis azok, ame­lyek az angol tájak és építészeti remekmű­vek közé vezetnek el. A békés Derbisbire-i kép a szántó farmerrel1, a messze elterülő földek megnyugtató szépségével, a skóciai Glanus-táj, különös komorságával, ia dél­angliai Devonshire a mi tájainkra emlékez­tető harmóniájával és Yorkshire dombjaival. Aztán a SaCisbury-i, Lincoln-i, Canterburv-i, Winchester-i székesegyházak méltóságteljes, ódonhangulatu, csipkézett vonalaikkal, a Windsori kastély remek középkori fenségé­vel s a jólismert íondoni parlament kőtöme­ge iaz e3ti éj hátterével, mint valami építész monumentális álma. A szép és érdekes kiállítás megérdemli a nagy érdeklődést. (—).---------—■——H————-------­Megállapította a városi tanács a legeltetési dijakat. Kolozsvár város tanácsa a most kez­dődő legeltetési idényre a városi legelőkön a legeltetési dijakat a következőképp állapítot­ta meg: a tárcsái legelőn egy fejős tehén le­geltetési dija egész évre, városi polgárok marhájának 380 lej, vidékiek marhájának 410, bivalyok legeltetési dija 410, illetve 450 lej. Meddő tehenek legeltetési dija 380, il­letve 420 lej, ökör legeltetési dija 380, illet­ve 420 lej, ökörborju 280, illetve 320, borjú legeltetési dija 280, illetve 320 lej. A íombi legelőn a legeltetési dijak 100 lejjel olcsób­bak, a békási legelőn az állatok Legeltetési dija 360 lej. A Melegvölgyben a legeltetési dij állatonként 330 lej, 250 és 110 lej. A Gorbó völgyében a fejős tehenek legeltetési dija 410, a gazda ellenőrzése alatt 280 lej. Erre a legelőre kecskéket is lehet kihajtani A kecskék legeltetési dija 80 lej. A Kajántó völgyében a juhok legeltetési dija 50 lej, Lombon 60 lej és Tárcsán 70 lej. A lovak Le­geltetési dija az összes városi legelőkön 210 fej. A legeltetési dijakat minden gazda előre köteles fizetni. Az oltási dij 20 lej. a biztosí­tási dij pedig nagy állatok után 30, kis álfa- j tok után pedig 20 lej. CLUJ (KOLOZSVÁR.) április 20. | A helybeli biintetőtáblu vádtaiuícsa tegnap foglalkozott a kolozsvári pénzügy igazgató­ságon a közelmúltban felfedezett többmilliós panama leturtóztatotl bét szerzőjének az elő­zetes vizsgálati fogság újbóli megrrüsitése ügyében beadott felebbezésével. Ismeretes, hogy a letartóztatottak közül csupán négy ellen rendelte el a törvénlyszék IV. tagozata a vizsgálati fogság újbóli meg­BUCURESTI, április 20. (Rador.) A hivatalos lap királyi dekrétu­mot közöl, mely az alkotmány 45. szakasza értelmében és a miniszterelnök jelentése alapján a parlamenti ülésszakot 1910 április 19. napjával bezárja. BUCUREŞTI, április 20. (Rador.) A par­lament pénteki ülésének napirendjén a céh­törvény vitájának folytatása szerepelt. Văle­nii Pascu képviselő szólt hozzá a javaslat­hoz és helyeselte annak beterjesztését. Be­széde után Vaida-Voevod elnök az ülést rö­vid időre felfüggesztette, majd Nistor mi­niszter felolvasta a parlamenti ülésszak bezá­rásáról szóló legfelsőbb királyi kéziratot. Vaida-Voevod kiráyi tanácsos, elnök, a kor­mány tagjainak és a képviselőknek a kifej* BERLIN, április 20. (Rador.) A DNB ügy­nökség jelenti: A „Deutsche Diplomatisch Korrespondenz“ péntek reggeli számában foglalkozott a dunamenti államoknak a du­nai forgalom védelme é3 ellenőrzése végett tett intézkedéseivel. Azok közül, akik megértést tanúsítanak a balkáni államok életérdekei iránt, senkit sem fog meglepni ez a maguk védelmére irányaié szilárd akarat és hasonlóképpen senki sem kételkedhetik az okokban, me­lyek a hozott intézkedéseket kiváltották. A lap a továbbiakban azt irjai, hogy a nyu­gati hatalmak minden lehető eszközzel nyo­mást gyakoroltak a balkáni államokra, hogy ezek csatlakozzanak a blokád arcvonalához és hagyják eű semlegességüket. A dunai álla­mok jóérzése é9 lojalitása miatt azonban ezek a kísérletek nem vezettek eredményre. BUDAPEST, április 20. (Rador.) Magyar- országi lapok római tudósítói rámutatnak arra, hogy Itália örömmel értesült a román— magyar—bulgár—jugoszláv megállapodásról és ezt különösen fontos eseménynek tartja. Magyarországi lapok a „Giornale dTtaCia“ cikkét közlik, mely hangsúlyozza, hogy a megegyezés első politikai jellegű közös lépés a négy dunai állam részéről, melyeknek együttműködése elé ezideig különböző akadá­lyok tornyosultak. PÁRIS, április 20. (Rador.) A „Petit Journal“ rámutat a román és jugoszláv kor­mányok energikus fellépésére és azon elha­tározásukra, hogy a dunai hajózás ellenőrzé­sét illetően gyakorolni kívánják felségjogai­kat. A belgrádi és bukaresti hatóságok ereje — hangoztatja a lap — elejét veszi minden próbálkozásnak. Giurescu román erősít énét. mi" a többi három esetélten helyt allott a védelem s/ahadlúhraliclyezési kérel- nié’iek. Az ügyész a/onhun ez ellen felebbe- zést jelentett be es igy, annak tárgyalásáig mindannyian továbbra is fogságban maradtak. A felebbe/ésben illetékes büntetőtúhla vádtiináesa tekintetbe vette az ügyész feb-b- hezésének indokait és mind a hét letartó:* tatásban térő vádlott ellvn tijabb 30 napra mezei ösitette az előzetes vizsgálati fogságot. telt munkáért köszönetét mondott. Egységet, hizal inat kért az összes románoktól és megér­tést s gondoskodást a kisebbségekkel szem­ben. Ilyen módon — hangoztatta — az ér­vényben lévő egyezményekkel összhangban uz ország megőrizheti szigorú semlegességét. A kormány nevében Nistor miniszter köszö­netét mondott a parlamentnek cs Vaida-Voe- vod elnöknek azért a munkáért, melyet az ülésszak során kifejtettek. BUCUREŞTI, április 20. (Rador.) A kor­mány tagjai Tatarescu királyi tanácsos, mi­niszterelnök elnökletével április 19-én déli 12 órakor minisztertanácsot tartottak, mely­nek során folyó ügyek kerültek elintézésre. A minisztertanács 13 óra 15 perckor ért véget. propagandaügyi miniszter csak néhány nap­pal ezelőtt igy határozta meg országának ál­lásfog. alását: „Területi sérthetetlenség és politikai függetlenség“. Valamennyi francia lap egyhangúlag helyesli a négy partmenti állam által tett intézkedéseket a dunai hajó­zás biztonságára. Ugyaniyen helyesléssel ta­lálkoznak azok a rendszabályok is, melyek az idegenek ellenőrzésére vonatkoznak. BRÜSSZEL, április 20. (Rador.) Belga la­pok szószeriut idézik a belgrádi határozat öt pontját és a „Timpul“ cikkére hivatkoz­va, kiemelik a partmenti államok határozatá­nak fontosságát. Különös jelentőséggel bir — állapítják meg a lapok — az a körül­mény, hogy a négy állam most első ízben kötött megegyezést a dunai államok békéjé­nek és függetlenségének biztosítására. LONDON, április 20. (Rador.) A belgrádi határozatot kedvezően fogadták az angol fő- városban. Ennek — hangoztatják angol politikai kö­rökben — nemcsak gazdasági és hajózási szempontból van fontossága, de politikai kö­vetkezményeire tekintettel is fontos. A meg­egyezés — melyet egyhangú határozattal hoztak — jelentőségteljes lépést jelent a délkeleteurópai béke fenntartására. Angol lapok távirati jelentése szerint több európai állam fővárosában nagy fontosságot tulajdo­nítanak a dunai hajóforgalom ellenőrzésére vonatkozó határozatnak. A C’apok rámutat­nak arra, hogy Románia kezdeményezéséből indult ki a Nemzetközi Duna Bizottság által elfogadott javaslat. Ugyanakkor megállapít­ják, hogy a partmenti semleges államok meg­egyezése a közös lépés első kézzelfogható jele Európának ezen a táján. 17 évig szenvedtem gyomorbajban ... mielőtt ;i Gastro l)-.t használtam, ilja töh- l»ek között Hiifliiyamin Dragomi/, Girea. Str. No. I]0. Juci. I imis-Torontál, majd folytatja- . . szíveskedjen sürgősen küldeni ré­szem re két ön eg Gastro I). gyógyszert, én inár maguktóé rendeltem és naivon szépen köszönöm, mert jól érzem magamat, IT éve, egyhuzamban szenvedtem g> ömölhet»-;; égben é» mo t két üvegtől egészségesnek érzem ma­gamat“ . . . Fenti örökhöz, megjegyzésünk csak any* nyi, hogy a Gastro D.-kura ajánlatos az. ősz- szes gyomor- és hélbántaJmak, székrekedé­sek. valamint epe*, vese-, májbetegségek és emésztési zavarok eseteiben. Orvosilag is ajánlják. j Gastro D. kapható gyógyszertárakban éí drogériákban, vagy postán megrendelhető ICO lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertá­rában Bucureşti, Calea Victoriei 124. Vasárnapi kis notesz A TJSZTELETES ASSZONY Hosszú éveken keresztül úgyszólván na- ponta találkoztunk tele. Olt láttuk vasár­naponként a monostori református temp­lomban, láttuk a templom kertjében és az otthonában a gyermekeivel. .. láttuk a férjével utcán, autóbuszon, társaságban, láttuk kis iskolásgyermekek körében az is­kola udvarán, az évvégi vizsgákon, a kis diákok vig kerti majálisain ... és elnéztük, ó, de hányszor elnéztük, amint olt munkál­kodott a szegényei között, hogy mindenki­nek juttasson valami kis segélyt, hogy lel­kének melegéből, szivének jóságából ők is részesül jenek. Láttuk mindenütt, néztük és figyeltük ezt a munkát, amelyet egyetlen gondolat fütött: segíteni mindenkin, akin csak lehet! Aki ismerte, aki csak egyszer is a közelében volt, sohasem felejtheti el. Arca, életkora fiatal, haja hófehér volt. Szemeiből jótékony melegség sugárzott, amely napfényként aranyozta be egész lé- nvét. Aztán .. . egy napon a drága, ked­ves tiszteletes asszony elmaradt a kis isko- lásgyermekeh köréből. Nem jött el most a templomba, sem a vasárnapi istentiszte- leire és nem fog eljönni soha többé. Hiába belessük. Üresen maradt egy hely a temp­lomban. És mégis ... ha felbug az orgona, felcsendül a zsoltár s a szószékre lassú lép­tekkel felmegy az élettársa. Ő is ott lesz... őrt fog élni mindenki emlékében a mun­kásságával, a jóságával, a példaadásávcu. Mert a szeretet itt marasztotta — mind­örökre ... $ BÉCSI EMLÉK 1916-BÓL . . . Javában dúlt a nagy világháború. A nap­tárak 1916-ot írtak. Bécs, az ódon román- tikáju kedves, régi Bécs, a hires, muzsikás császárváros élte a maga hangulatos, bo­hém, háborús életét. Az egyik borongás őszi napon hatalmas harangzúgásra riadtak meg az emberek. Még ugyanabban az órá­ban fekete zászlók özöne borította be az utcákat s a házakat. És szétfutott a hir: Meghalt I. Ferenc József, az esztrák—ma­gyar monarchia uralkodója. Az impozáns, fejedelmi temetésen csukaszürke ruhában ott szorongtunk valahol néhányan a tö­megben, frontról jött tisztjelöltök. Egy­szerre csak azt mondja valaki: — Nézze csak ... az a hölgy ottan . . . Schratt Ka­talin! És a legendáshirü név pillanatok alatt végigzug a tömegen. Mindenki látni akarja. Minden tekintet feléje irányul. Ko­csija ott gördül el lassan, közvetlen köze­liinkben. Egyedül jött. Arca sápadt. Sze­mei meghatározhatatlan pontra szegeződnek. valahová a távolba, amint mereven maga elé néz. Mintha távoli messzeségek kuta­tója volna ez a tekintet. Ez hát Schratt Katalin, az egykori Bécs ünnepelt drámai művésznője, akinek nevét a császárral va­ló évtizedes barátsága révén az egész világ megismerte? Ez 24 évvel ezelőtt volt. S amint mondják, a legendáshirü művész- asszony azon a világháborús, szomorú őszi napon visszavonult mindentől. A nagyon megváltozott világtól teljesen elvonulva, ma­gányosan élt s csak az emlékek, az elmúlt gyönyörű nagy idők szirtes emlékei voltak azok, amelyek végigkísérték élete utolsó szakaszán. Most újból háború dúl a vilá­gon s az idők és események forgatagában már-már elhomályosult név most ismét fel­bukkant egy rövid napihirben: Schratt Ka­talin 87 éves korában meghalt! Az ő le­gendás életének elmúlása is viharzó, há­borús időre esett, amikor emberek vére festi pirosra a földet és tengereket, éppen úgy, mint 24 évvel ezelőtt, amikor a bécsi utcán szomorú tekintettel, összeroskadva kisérte utolsó útjára egyetlen barátját, a császárt. - . •- ­\U- a.) A H0FHERR.SCHRA1TZ*CLA¥T01-SIIUITLE. WORTH BUDAPEST HSCS ít „SUPERIOR“ typusu cséplőgépek 1939. évi munkája is beiga­zolta, hogy az alkalmazott technikai javítások -s pedig: a rendkívül bőven méretezett rázó és szitafelülete.-, a dob alatti szab. törekrosta, nagy dobátm^rő, har adik széltisztitó berende zés, automatikus szélszabályzó készülék, ■»ÜT egyetlen mozdulattal beállítható dobkosár, szelelővel működő kalászszemelő, háromrészes dobkosár, szege seit ráma. ujrendszerü kettős magfogö beiendezés, m nden várakozást felülmúló NAGY TELJESÍTMÉNYT ÉS TÖKÉLETES TISZTA MUNKÁT EREDMÉNYEZTEK. — Nyersolaj traktorok, va­lamint összes egyéb mezőgazdasági gépek legtökéletesebb kivitelben kaphatók: „CORV1NUS“ Turnătorie de cier şi Fabrica de Maşini din Cluj S. A. Secţia Maşini Agricole Cluj Calea Regele Ferdinant No. 62. Belejezodott a parlament ülésszaka Nagy cikkekben foglalkozik a világ­sajtó a danái államok belgrádi határozatával BERLIN, április 20. (Rador.) Á német sajtó foglalkozik Chamberlainnek Európa délkeleti részére vonat­kozólag az alsóházban mondott kijelentéseivel. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ azt írja, hogy a dunai államok éppen most tettek intézkedéseket, melyek bizonyítják, hogy inkább bíznak önmagukban. Közös megegyezéssel megerősítették a rendőrszolgálatot a Dunán és szigorúbbá tették az idegenek ellenőrzését, hogy védekezhessenek esetleges szabotálások elen. A „Berliner Lokalanzeiger“ kijelenti, hogy Anglia továbbra Í9 jelentős tevékenységet fejt ki a délkeleteurópai országokban. ..vt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents