Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-20 / 91. szám

/ 9A O Jtp rill* 2 0. E tLENZtK 7 megválasztják-e Djra Rooseveltet az Egges&It- fîiianicii elnökévé? • A zürichi „Weltwoche“ érdekes cikket ir az amerikai elnökválasztás eshetőségeiről. Az Egyesült-Államokban — irja a cikk — az elnök többet jelent, mint minden más ál­landó demokratikus országokban. A valóság­ban az Egyesült-Államok elnökének egyide­jűleg a következő három hivatása van: 1. Képviseli az államkormányt a néppel szem­ben. tehát majdnem királyi jellege van. 2. Ő a legmagasabb végrehajtó hatalom. 3. Minisz­tereinél;, illetve a minisztertanács elnöke. 0 nevezi ki a minisztereket, kormányzási ide­jének kezdetén és amig ez tart, négy éven át többnyire nem változtatja azokat. .A kong­resszus és a szenátus kizárólag a törvényho­zással foglalkozik. Így a bel- és külpolitikát az elnök irányítja és döntő jellegű változá­sok csak akkor lehetségesek, amikor uj elnö­köt választanak. Ezért van nagy jelentősége anak, nemcsak Amerika, hanem az egész világ számára, hogy ki kerül 1941 március elején a Fehér-Házba. Az elnökválasztásra a politikai pártok je­lölnek: a demokraták és a republikánusok. Az amerikai történelemben ez mindig igy volt és sohasem fordult elő, hogy egy harmadik fontos párt is létezett volna. Miután a vá-, lasztások ősszel zajlanak le, a pártok meg­kezdték már üléseiket, hogy elkészüljenek a jelölésre. Â nyár folyamán a két párt meg­tartja kongresszusát és ekkor állapítják meg a választási listákat. Eddig egyik párt sem határozta meg kongresszusának pontos határ­idejét. ..NEW DEAL“ ELLEN ÉS MELLETT FOLYÓ POLITIKAI HARCOK Ez alkálommal a harc nem a politikai pár­tok győzelméért fog lezajlani, hanem Roose­velt szociális politikája körül folyik, melynek ^középpontjában a „New Deal“ eszme áll. Ez a „New Deal“ teljesen szétrombolta a poli­tikai pártok kereteit. Habár Roosevelt demok­rata és a „New Deal“-t a demokraták alkal­mazták, mégis sok tagja van a demokrata ;pártnak, kik elitélik ezt a programot, viszont sok olyan tagja van az ellenzéki republiká­nus pártnak, aki a „New Deal“ mellett van­nak. Miután a politikai pártok ebben a kér­désben nem képviselik egységesen a nemzet akaratát, kis érdekcsoportok küzdenek egy­mással. Az átlagos polgár kívánja a „New Deal“ folytatását, a nagy közmunkákat, amelyek kenyeret adnak a munkásságnak s a szociali­zálást. A nagyipar ezzel szemben az adó- csökkentést akarja és védelmet a munkásság egyre jobban erősödő szervezkedése ellen. A kouzervativek az állami hitel megszorítását akarják, a nagy közmunkák költségeinek csökkentését és azt akarják, hogy kevesebb pénzt költsenek közsegélyre. Á farmerek azt kivánják, hogy az állam kölcsönöket adjon számukra, a behozatali vámok növekedését akarják, valamint a termelés elhelyezésének biztosítását, de rendszeres mezőgazdasági terv nélkül. A tisztviselők és a politikusok saját pártjuk győzelmét kivánják és valamennyi­nek van egy közös kívánsága: a béke, vagy legalább is az, hogy Amerika távol tartsa magát a háborútól. • A liberálisoknak az elnökön kívül nincsen olyan vezérük, aki megfelelő lenne az elnöki székben. Eddig még nem tűnt fel senki, aki képes arra, hogy Roosevelt mintájára lépcső- zetes módon az alkotmány keretein belül megoldja azokat a kérdéseket, amelyek az ország gyors és erős iparosodásából keletkez­tek. Rajta kivül senki sincs, aki külpolitiká­ban az egész nép érzelmeit fejezhetné ki és valóra váltsa a népi érdekeket úgy, hogy ne hagyja magát befolyásolni a különböző politikai csoportokról. AZ ESETLEGES JELÖLTEK Az ellenzéknek nincsenek valódi vezérei. A republikánus párt az 1932. évi politikai vereség után még mindig nem szedte össze magát. Azok az eredmények, amelyeket a leg­utóbbi kongresszusi választásokon ért el, oda magyarázhatók, hogy a választók hagyomá­nyos ösztöne nem engedi meg azt, hogy egy párt tulhosszu ideig nagyon hatalmas legyen. Az Egyesült-Államok a különböző politikai frontok helyzetének tisztázását kívánja és ezt csak Roosevelt tehetné meg, ha a többségi párt rendelkezésére bocsátja magát, hogy har- madizben jelöljék, vagy pedig, ha legalább Msemélyes párthívei közül kijelölnek egy olyan politikust, akit képesnek tart arra, hogy az ő politikai müvét befejezze. Roosevelt azonban hallgat. Az újságírók kérdéseire nem válaszol. Anélkül, hogy jó­váhagyná, vagy ellenezné, hagyta magát je­löltetni Wisconsin é3 Illinois államban levő párthiveitől az áprilisi előzetes választásokra. Az ellenzéki jelöltek között a harc Vanden- berg michigani szenátor és Dewey newyorki ügyész között fog eldőlni. Vandenberg ta­pasztalt politikus, aki hosszabb idő óta je­lentékeny szerepet tölt be úgy a szenátus­ban, mint pártjában. Neki tulajdonítják azt, hogy Roosevelt több törvényét meghiúsítot­ta a szenátus és ő határozta meg az Egye­sült-Államok magatartását Japánnal szemben, ami a kereskedelmi szerződés felbontásához vezetett. Ha sikereket is ért cl, mint a libe­rálisok elkeseredett ellenfele, mégis saját programját nem ismertette, mindössze né­hány általánosságot mondott az adócsökken­téstől. Egy tény: túlságosan ügyes politi­kus ahhoz, hogy kijelentéseivel ne kompro­mittálja magát, mielőtt pártja megállapította volna politikai programját. A GANGSZTEREK LEGYŐZŐJE Dewey ügyész sokkal bátrabb ember. Fia­tal, politikai téren először az elmúlt ősszel tűnt lel, amikor a republikánusok őt kor­mányzónak jelölték. Lehman, a demokrata kormányzó, akit különben harmadszor vá­lasztottak meg, csak kicsiny többséggel győ­zött. Dewey, mint newyorki ügyész igen nép­szerűvé vált a nagy gangszterhandák leleple­zésével, melyeket bíróság elé állított, vala­mint a Tammany-Hall politikai gangszterei- nek kiirtása révén. Azonban túlságosan nagy newyorki népszerűsége árthat neki az ország agrár lakossága között. ROOSEVELT ELLENFELE A SAJÁT PÁRTJÁBAN A demokrata párt legerősebb embere Far- lev James, a posta vezérigazgatója. Eddig leg- odaadóbb hive volt Rooseveltnek, azonban most Roosevelt harmadszori megválasztása ellen nyilatkozott. LTgy vélik, hogy azért tet­te, mert reménykedik, hogy elnökké választ­ják. Jelölése nincs kizárva. Sokkal fontosabb személy és a választás szempontjából veszedelmesebb Roosevelt szá­mára Garner, az Egyesült-Államok alelnöke. Texasból való és a reakciós nagybirtokosok képviselője. Számára nincsenek szociális kér­dések, gondolkozása még abból az időből való, amikor az Egyesült-Államok még nem lépett az iparosodás terére. Ő a vidéki poli­tikus tipusa, aki nviltan nem foglal állást egyetlen kérdésben sem. Ezzel szemben su­ba alatt Washingtonban, mint alelnök olyan jól dolgozott az elnöke ellen, hogy ma a „New Deal“-ellenes demokraták vezérét és a reakciós mozgalom főnökét látják benne. Kaktus Jacknak nevezik nemcsak azért, mert Texasból való, hanem azért is, mert igen szúrósan bánik az emberekkel. Komoly el­nökjelöltnek tekintik. ROOSEVELT ÚJRAVÁLASZTÁSÁ­NAK ESÉLYEI A jelenlegi elnök újraválasztásának esé­lyei súlyos nehézségekbe ütköznek, amit leg­jobban maga Roosevelt ismer. Amikor nagy­bátyja, Roosevelt Teodor 1912-ben megkísé­relte harmadszori újraválasztását, ez a leg- csufosabb módon meghiúsult. Az Egyesült- Államok eddigi 29 elnöke közül csak 9-nek sikerült másodszor is megválasztatnia magát. Habár az alkotmány nem gördit akadályokat a harmadszori megválasztás elé, a hagyo­mány mégis ellene van és a kormány ellen­zéke ezt fel is használja, hogy megakadályoz­za Rooseveltnek harmadszori megválasztását. Azt hangoztatják, hogy egy harmadik meg­választás precedens nélkül való, hagyomány­ellenes és hasonló lenne a diktatúrához. Roosevelt harmadszori megválasztásának ezen akadályait azonban kedvezően ellensú­lyozza egy jelentékeny előny: az elnök kül­politikája. Az egyedüli jel, amely azt mutat­ja, hogy Roosevelt hajlandó harmadszor is megválasztását elfogadni, az, hogy békekisér- leteket kezdeményez. Sumner Welles kikül­detése, valamint a vatikáni rendkívüli követ kiküldése azt a célt szolgálják, hogy kedvező hatást keltsenek az Egyesült-Államokban. Ezek a békekisérletek azonban nem egyszerű választási manőverek. Roosevelt mindig ideá­lista volt, nemcsak kívánta a békét, hanem hisz is annak lehetőségében. Ő és környezete meg vannak győződve a német belpolitikai irány mielőbbi megváltozásáról és mig ez meg nem történik, akadályozni kivánják a had­műveletek kiterjedését. Legalább is ez volt a meggyőződése Sumner Welles látogatása előtt. ROOSEVELTNÉ SZEREPE Amikor az elnök harmadszori megválasztá­sának esélyeit latolgatják, nem szabad elfe­lejteni Rooseveltné fontosságát, mert az el- nökné minden valószínűség szerint sok sza­vazatot fog szerezni férjének. Rooseveltné az Egyesült-Államok „First Lady“-ja, aki ért hozzá, hogy különleges helyzetet teremtsen magának. Fáradhatatlan energiával érdeklő­dik minden iránt, erős szociális érzékű és megszerezte a nép rokonszenvét azzal, hogy a legmagasabb helyről érdeklődött a kisem­berek sorsának jobbra fordítása iránt. Nagy és megérdemelt népszerűsége a választásnál sokat fog nyomni a latba. Coiectura Ghcorghe Sfănoiu az áüaiiisorsjaté'i április 18-ifci huzísán a iiöueíkezü számok nyerteit: i^lfílIŐf a IlQ. 76,461 I g 1 milliót a Ro. 8.533 1 milliót a Ro. 41.911 1 milliót a Re. 65.629 i milliót a Ro. 10.036 1 milliót 0 Ro. 94.984 1 milliót a Ro. 73.089 7 egyenként 200.000 lei űz április M húzásod a Miséző számok npríek: , 1 milliót a Ro. 87.923 4>9o.ooo leit a Ro. 8.276 400.000 Iáit a Ro. 66.939 nyeremény egyenként 100.000 lei. Az tij milliomosok Bueu^estiböl, Galatiból, Báeáubőí, Cérnáiéiból, Brasovból, búiból, Cluj« ról, Oi’aáearól és Pioe^tibői valók. A nyári zárórarendelet városunkban is életbelépőig Mikor tarthatnak nyitna at Ősietek 7 CLUJ (KOLOZSVÁR), április 19. A munkaügyi minisztériumnak április hó ló-án kiadott 3105. számú — a nyári zárórá­ra vonatkozó —- rendelete értelmében szep­tember 15-ig az iparcikkeket árusító üzletek záróráját kolozsvári vonatkozásban Kolozs­váron is szabályozzák. Az egész város terüle­tén délelőtt 8—1-ig és délután 4—7 óráig tart az árusítási idő. Kivételt képeznek ez alól a Mihai Viteazul-téri készruhát, textil, rövid-, üveg- és porcel-áuárut, valamint a lábbelit árusító üzletek és bódék, melyeknél a munkaidőt délelőtt 8—1-ig, délután pedig 3—7-ig (szombaton és ünnepnapok előtt este 8-ig) állapították meg, azzal a feltétellel, hogy a tulajdonosok alkalmazottaikat dél­után csak 4—7-ig foglalkoztathatják. A fű­szer, csemege és élelmiszerüzletek viszont a belvárosban és a Mihai Viteazuí-téreu dél­előtt 7—1-ig, délután féli 4—8 óráig nyitnak, A város külterületén pedig délelőtt 6—1-ig és délután 4—8 óráig tartanak nyitva. A belváros határvonala — a helybeli mun­kaügyi felügyelőség körvonalazása alapján — a Banca Nationalától kezdődőleg a Saguna. Gh. Baritiu, Dacia, Jasilor (tehát a Mihai Yiteazul-teret is beleértve), Gén. Berthelot- uton, Cuza Voda és Stefan cel Mare tereken. Cavalerilor, Avram láncú, Regalá-utcákou. a Gh. Sion-teréu és Petru Maior-utcán húzódik át a kiinduló pontig, a Nemzeti Bankig. Bár a határvonalon kívül esnek, belvárosi jelle­gűnek tüntetik fel a sörgyárig terjedőleg a Motilor-uti és —- egészen a vasútállomásig — a Regele Ferdinánd-uti üzleteket is. A hideg (felvágott) husnemüeket árusitó üzletekben a nyitási idő délelőtt 7—1-ig, délután 4—8 óráig, szombaton 9-ig terjed, vasárnap pedig délelőtt 7—10-ig tarthatnak nyitva, A vasárnapi nyitás ellenében azonban hetenként kötelesek félnapi szabadságot adni alkal mazottaiknak. Ez az intézkedés a mészáros és hentesüz­letek alkalmazottaira is érvényes. Ezeknél az üzleteknél a nyári nyitási idő délelőtt 6— 1-ig, délután. 4—8 óráig tart, vasárnap meg délelőtt 6—10-ig. A további szakmákban az u: zárórarend eképpen alakul: Pékségek, kenyérsütődék délelőtt 6—2-ig, délután 4—8 óráig, vasárnap délelőtt 6—10 óráig nyithatnak (heti félnapi szabadság kö­telezettségével). Cukorkanzletek d. e. fél 9—1-ig, d. u. 3— íkslO-ig árusíthatnak. Akik azonban belföldi gyümölcsöt is tartanak elárusátásra — a déli záróra felfüggesztésével — reggel fél 9—- este fél 10-ig egyfolytában nyitva tarthatnak, de személyzetük munkabeosztása a napi 3 órai munkaidőt nem lépheti túl. A borbélyok délelőtt 7—1-ig- délután 4—8 óráig dolgozhatnak. (Az alkalmazottak csak fél 8-ig. A női fodrászok viszont délelőtt fél 8— 1-ig (az alkalmazottak csak fél 9—1-ig), dél­után 4—8 óráig dolgozhatnak. Szombaton és ünnepek előtti napon az esti záróra a két utóbbi szakmában 11 óráig terjed. Vasárnap és ünnepeken azonban nem dolgozhatnak. A virágüzletek zárórája délelőtt fél 8—2, délután 4—9-ig (vasárnap és ünnepek előes­téjén 10-ig), vasárnap délelőtt fél 8—este 8 óráig tart, ezúttal alkalmazottak nélkül. A túlórázásért hetenként egész napi szabadság jár. XII. PIUS PÁPA LEVELE A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKHÖZ ANGERS. (Rador.) A ..Patt“ távirati ügy­nökség jelenti: Rackievic lengyel köztársasá­gi elnök csütörtökön Paciui szentszéki kö­vetet fogadta, aki XII. Pius pápa sajátkezű- leg irt levelét nyújtotta át. A levélben XII. Pius pápa atyai érzelmeinek ad kifejezést a lengyel nemzettel szemben és megjegyzi, hogy Lengyelország jövője rendkívül fontos gondoskodást jelent őszentsége részére. 4 Szentatya hangoztatja, hogy szüntelenül imádkozik a Mindenhatóhoz, hogy mentői boldogabb jövőt adjon Lengyelország részé- 1 re. Befejezésül XII. Pius pápa áldását küldi l Rackievic eluökuek és az egész lengyel nép­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents