Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-03 / 76. szám
19 4 0 április 3. ELLENZÉK 7 Eladó kisded A Magyar Népközösség atiadi tagozata dicséretes módon nagy fába vágta fejszéjét. Nyomor kutató és nyomorcnyhitő mozgalmat indított. Nemcsak igen szép összeget gyűjtött karácsonykor és a zord tél folyamán — a szokást követve — az átmenet ínségének csillapítására, de lelkes polgárokból alakult kis bizottságok állandóan bejárják a külvárosok nyomortanyáit és közvetlen tapasztalatok alapján kérik a középpont üdvös beavatkozását. Állandó működés akar ez lenni. Elhagyatott gyermekeknek, aggoknak, betegeknek ambulanciákat szereznek, orvost és orvosságot küldenek, nagyszámú családok gyermekeit örökbe fogadtatják, segitséget, munkát, figyelmet biztosítanak. Az a társadalmi „jósziv“, amely nem várja meg, hogy a kiáltó nyomor kiáltva, ő hozzá vánszorogjon, banem 5 maga egyenest kutatja föl a nyomort, igen találékony, kitartó és cselekményes, Most aztán helyén való is igazában ez a mozgalom. Nemcsak a drágasági válság és sok egyéb ok hatása után vagyunk, amelyek az alsó rétegek anyagi helyzetében rendszeres pusztítást végeztek, hanem egy kimondhatatlan rettenetes tél után, a háborús külvilág súlyos behatásai között, egyre fokozódó drágaság vaskarmaiban. Pusztításuk borzasztó. Ilyen fájdalmas körülmé-nyek elsősorban azokat veszik célba és ejtik eL, akiknek gazdasági ellenálló képessége már előzőleg megrendült és a jelen válság könnyTen elsősorban rájuk feküdhet. Az aradi nyomor- ellenes hadjárat borzasztó adatokat szolgáltat. Kitudódott például a sok megszokott jelenség sorában, hogy egy külvárosi anya, ki négy gyerekével állandóan fázott és éhezett ebben a f évszázada nem ismert rettenetes télben, a végső kétségbeesés tanácsára ötéves fiacskáját, a legszebb és legügyesebb gyermekét 1000 lejért eladta a cigányoknak, akik őt a magasabbrendii koldulásra oktatják és használják, A szegény asszonyt ime teljesen legyőzték a napfoltok, elektromos zavarok, háborús és drágasági rendszerek. Az emberek ámulatba esnek, megborzadnak, de nincs joguk, hogy bármely irányban szemrehányással éljenek. „Mindenki“ hibás benne, szóval az élet, a történelem, a társadalom. az emberiség, a koreszme, világnéz- let, stb. — minek is több elnevezését fölsorolni a nagy tragédia főintézőinek? — s mert mindenki bűnös benne, a néhány jóakarata nyomorenyhitő fáradozása csak egy csepp lehet a végtelen tengerben, „Visszafejlődéssel“ van dolgunk, A régi romantikus és gazdasági jellegű gyermeklopások már megszűntek és Amerika büszkén hirdette, hogy a XIX, század a gyermekek százada lett és ime az ő beteg talaján megszületett a gangszterek gyermekrablási rendszere és most másutt újra kezdenek működni a cigányok, egyelőre csak mint olcsó gyerekek vásárlói. Nyilván itt az ideje, hogy a társadalom olyan közvetlen, úgyszólván „helyszíni közvetítésen“ alapuló tevékenységnek lásson, aminőt most Arad népközösségi tagozata megindított. Ha „mindenki“ bűnös volt, itt az ideje, hogy „mindenki“ most jóvátevő legyen. Gazdasági közeledések: A mának parancsoló szükségletei között nem elégedhetünk meg a tegnap és tegnapelőtt gazdasági szokásaival egyedüL A tegnap irányított gazdaságának devizamegkötési, kontingentáló, csereberélési stb. rendszere, tegnapelőttünk hosszú kereskedelmi Szerződéseket és állandó vámtarifákat létesítő, aranyalapú és készpénzfizetési bölcseleté most már elégtelennek bizonyul, ha egyedül akarnók alkalmazni. Ma egész más gazdasági módszerek csatlakoztak hozzájuk és ezeket föl kell használni, vagy tudomásul venni. Megismerkedtünk például a gazdasági ultimátumokkal, sőt gazdasági háborúkkal, semlegességi vagy védő-dacszövetségi alakulatokkal, a mezőgazdasági és ipari termelés egész átállításával, a néha csak hetekre szóló megállapításokkal, szerződés nélkül is lehetséges kereskedelmi kapcsolatokkal, a hadüzenet nélkül keletkező háborúk mintájára. De ki győzni felsorolni a minden, a gazdasági életben tavaly március óta fölíünedező jelenséget, amely kétségtelenül az idő parancsára érkezett és ezért csupán tárgyilagos magyarázatot, nem pedig bírálatot érdemel. Minden esetre olyan figyelembevételt, amely békés és emberi szellemű jó érdekeinket ne rontsa le. De legyen bármiként, föltétlenül örvendetes és megnyugtató jelenség, ha olyan gazdasági eredmények történnek, melyek a régi klasszikus gazdasági törvények szelleméből folynak, legfeljebb újszerűbb tapasztalatok szorosabb alakzatában. Ilyen például, mikor két szomszédos, régi barátsággal összefont, most pedig ugyanazon tájnak és semlegességnek politikájában bajtárs- sá vált két állam közös kereskedelmi és ipari kamarák létesítésével, a rideg üzleti viszonylatokba átvitt ily baráti taglejtésekkel igyekezik az egészséges és rendszeres gazdasüli iartaimsz az Orvos Kollégium <«■ megszervezéséről szőlő törvény Javaslói ? Április í5.-e után nem folytathat orvosi gyakorlatot az, aki nem tagja a Kollégiumnak CLUJ (KOLOZSVÁR), április 2. Megírtuk, hogy törvényjavaslat készült az Orvos-Kollégám országos megszervezéséről. A szenátushoz benyújtott törvényjavaslat a Kollégium eddigi megyei és központi szervezeteit fenntartja, az elnök részére azonban szélesebb hatáskört biztosítottak. Újítást jelent az is, hogy az Orvosszövetséget beolvasztják a Kollégiumba. A törvénytervezet szerint az Orvos-Kollégiumot következő jogok illetik: 1. Felügyel az orvosgyakorlatra vonatkozó törvények és rendeletek alkalmazására. 2. Minden kezdeményezést támogat, amelynek az orvostudomány fejlesztése a célja. 3. Megállapítja azokat a szabályokat, melyek a di- | jazás kérdését rendezik, leszögezve a mini- j mális díjazás mértékét azon orvosok számára, akik magánintézmények alkalmazottai. 4. Segélyegyesületet teremt az orvosok és családjaik számára. 5. Egészségügyi kérdések ügyében együttműködik az illetékes hatósá- I gokkal. 6. Eldönti azokat a vitákat, melyek orvosok között, vagy magánosok, illetve magánintézmények és orvosok között tamadbat- nak. ___ KIK A TAGJAI A KOLLÉGIUMNAK? Csupán gyakorlati jelleggel rendelkező polgári, vagy katonai orvosok tagjai a Kollégiumnak. Közhivatalban levő orvosok akkor is felveendők, ha törvény szerint magán- prakszist nem folytatnak. A felvételt a megyeszékhelyen levő Kollégium eszközli s a megyei bizottság 30 napon belül dönt a felvételre vonatkozóan. A megyei bizottság határozata ellen a kihirdetéstől számított 10 napon belül felebbezés adható be a legfelsőbb tanács végrehajtóbizottságához, mely 15 napon belül hozza meg határozatát. A bejegyzést a törvény következő feltételekhez köti: 1. Román állampolgárság. 2. A polgárjogok szabad gyakorlata. 3. Orvosi diploma és 4. Illetékes helyen kiállított gyakorlati engedély. Méfíadansági okok Nem folytathat orvosi gyakorlatot, aki kereskedést, gyógyszerészetet folytat, vagy oly foglalkozást üz, mely árt az orvosi foglalkozás tekintélyének. Méltatlan az orvosi gyakorlatra az, akit közönséges bűncselekményért elítéltek, akitől megvonták a polgárjogok gyakorlását. A bejegyzett orvosok igazolványt kapnak és jelvényt hordanak. Kötelesek a törvényes rendelkezésekhez alkalmazkodni, a kartársi szellemet ápolni, a Kollégiumnak járó dijat fizetni. Szokásszerinti gyakorlat csak a lakóhelyen folytatható. FEGYELMI ELJÁRÁS A Kollégium tagjai, akik nem tartják he az orvosgyakorlatra vonatkozó szabályokat és nem teljesitik hivatásos kötelességüket: — a Kollégium fegyelmi bizottsága elé állitandók. Fegyelmi kihágást képez: 1. Ha az orvos szokásszerüen más helységben és más megyében folytat gyakorlatot, nem ott, ahol lakik, j 2. Két, vagy több rendelőt tart. Magánklini- j ka és szanatórium azonban kivételt képez- j nek. 3. Orvosi tekintéllyel összeférhetetlen módon kezel betegeket, közvetítőket vesz igénybe, körleveleket, stb. közöl a lapokban. 4. Úgy nevezett titkos-szereket hirdet és ajánl gyógyszerek helyett. 5. Nem tartja be a Kollégiumnak a cégtáblákra vonatkozó rendelkezéseit. 6. Meg nem engedett „speciálista“ címeket használ. Általában fegyelmi kihágást képez mindaz. ami árt az orvosi foglalkozás tekintélyének. A fegyelmi bizottság szóbeli, Írásbeli, vagy lapokban közzétett megrovást alkalmazhat, vagy súlyosabb esetben legfeljebb egy évre felfüggesztheti az orvosi gyakorlatot, megvonhatja az orvos választó és választási jogát és végül az orvost a Kollégiumból kizárhatja. Azok az orvosok, akik még nem tagjai s Kollégiumnak. 1940 április 15-ig felvételüket kérhetik és bemutathatják gyakorlati engedélyüket. 1940 április 15. után nem folytathat orvos- gyakorlatot az, aki nem tagja a Kollégiumnak. I Százéves a levélbélyeg Semiramis futárától az óceánrepülőgépig CLUJ (KOLOZSVÁR), április 2. Színes kis papírdarab. Megszoktuk, észre sem vesszük, pedig szerves tartozéka életünknek, mint az ebéd, vagy a mindennapi újságolvasás. A LEVÉLBÉLYEG SZÁZESZTENDŐS Itt fekszik előttünk az első. Fekete foltos papírdarab, Viktória királynő kameaszerüen, vésett arcéle tekint róla felénk, frissen, fiatalon. Szinte kézenfekvő, hogy a levélbélyeg Angliából indult el hóditó útjára. 1840 január 10-én léptette életbe 3z angol postaszervezet a Penny poito-Systemet: az egységes levélbélyegdijazást. Álmélkodás fogadta. Három napig tartott a csadálkozás, a negyedik napon a levélbélyeg elindult világhódító útjára. Az ötlet voltaképpen nem is az angoloké. A bélyeg igazi feltalálója Koschier Lajos volt, krajnai lakos. A drezdai postafőigazgatósághoz már 1838- ban benyújtotta a bélyegportóról szóló tervezetét. De amig a német postafőigazga>tóság a sági együttműködés régi módszereit feleleveníteni. Lehetetlen ezért hallgatással mellőznünk, ami most Belgrad és Bucureşti között áramlik. Néhány bét előtt ugyanis Belgrád- ban megalakult a jugoszláv—román kereskedelmi kamara és tegnapelőtt Bucurestiben megalakult a román—jugoszláv kereskedelmi kamara. Ebből az alkalomból 38 tagból álló és csupa kiváló délszláv gazdasági tényezőkből alakult bizottság érkezett fővárosunkba j Andres Iván dr. kereskedelmi és iparügyi * miniszter vezetésével. Ezt a kiváló küldöttséget a határtól kezdve lelkes ünneplésben részesítették, Bucurestiben pedig a hires román vendégszeretetben fürösztötték meg három napon keresztül. Jóleső dolgok és hasznot ígérő lehetőségek! Nemcsak a gyűlések és fogadtatások, banem az egyéb külsőségek is ékesen bizonyították, hogy a klasszikus közgazdasági életnek megfelelő, üdvös és örvendetes körülményekben bízhatunk és ezeknek eredménye valóságos baráti közgaznuaga alaposságával vizsgálgatta a tervezetet, az angolok megvalósították. A kontinensre csak bosszú esztendők múlva került át a bélyeg. Svájcban adták ki az első kontinensi bélyeget: Zürichben 1843-ban, azut án Bajorország következett 1850-ben. Magyarországon ) 867-ig osztrák bélyegek voltak forgalomban. 1868 ban, a kiegyezés; után jött létre az önálló magyar postaszervezet, de 1870-ig még szintén az osztrák bélyegeket használta. Az első magyar bélyeg 1871-ben került a levelekre. Amig az emberiség a levélbélyegekig eljutott, igen hosszú utat tett meg. A postára vonatkozó legrégibb értesüléseink a függő; kertjeiről hires asszír királynő Semiramis kiildöncrendszeréig vezetnek vissza. ' Ez a mintegy 400 évvel ezelőtt élt uralkodó hatalmas világbirodalma minden pontjáról futárszolgálatot szervezett; a futárszolgálat állandóan hozta-vitte az értesüléseket. Ez a postaszolgálat még fejedelmi luxus volt és az is maradt Európában mindaddig, amig 1451-ben Thurn-Taxis Roger Tirolban megalapította az első közpostát. Az első postavonal Becsből Brü-szelbe vezetett. Magyarországon az első rendszeres postát a Habsburgok szervezték rneg még a XVI. században. A magyarországi posta első vonala előbb Pozsony—Becs, majd Buda— Becs volt. A postának ilyen formában való továbbítása hosszú századokon keresztül nehézkes maradt. Ezen segített egyszeriben a postabélyeg megjelenése. A bélyeg a világ egyik legnagyobb, szinte* páratlan karrierjét futotta meg. Előbb csak közhasználati értékcikk volt, később a hirtelen felfokozódó gyűjtési szenvedély tárgya. Végül már háborúkat is vivtak egy-egy bélyeg miatt. Például az emlékezetes Gran Chaco háború egy bélyegen lévő térképrajz miatt tör ki a két délamerikai állam, Bolivia és Paraguay között. Oroszországban pénzül is szolgált. A tőzsdén csakhamar éppen olyan árucikk lett, mint a legértékesebb értékpapír. A bé- lyeggyüjtőszenvedély okozta azután, hogy egyszerre a bélyeget is elkezdték hamisítani és hamarosan törvénybe kellett iktatni, hogy a bélyeghamisítás éppen olyan bűncselekmény, akár a pénzhamisítás. A rendőrségek ma éppúgy nyilvántartják a hírhedt bélyeg- hamisitókat, mint azokat, akik saját vállalkozásukban próbálják előállítani a bankjegyeket. Éppen a bélyeggyüjtés következtében ugyanis egye» bólyegpéldányok hihetetlen ér-' téket képviselnek és százezres összegekért, kelnek el a bélyegárveréseken. A nagy bélyeggyüjtemények hatalmas va-f gyónókat jelentenek és ennek a szenvedélynek diákoktól kezdve koronás főkig az emberek milliói hódolnak. A világ leghíresebb bélyeggyűjtői közé tartozott V. György angol király, aki talán a világ- legtökéletesebb bélveggyüjteményét mond* háttá magáénak. Örökölte tőle ezt a szenvedélyt fia, VI. György is. A bélyeg minden egyéb tulajdonsága mellett hatalmas nemzeti és közgazdasági értéket is képvisel. LÁZASAN FOLYNAK AZ ELŐKÉSZÜLETEK A BUCUREŞTII MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI KIÁLLÍTÁSRA ; BUCUREŞTI, április Hirt adtunk már arról, hogy a Magyar' Népközösség bucureştii tagozatának uői al-, osztálya május 9—13. napjain Bucurestiben! nagyszabású népművészeti és háziipari kiáí-j litást rendez. Az előkészületi munkálatok: napról-napra gyorsabb ütemben haladnak-, előre és az érdeklődés országszerte mindinkább fokozódik. Erdély minden részéből egymásután jönnek a részvételi ajánlatok és megkeresések, miáltal a kiállítás va-tozatos és értékes anyagának összehordása máris, biztosítva van. A rendezőbizottság azonban azt akarja, hogy a romániai magyar népművészet és háziipar egyetlen jelentős terméke se maradjon ki ebből a kiállításból. Ezért mégegyszer felhívja mindazokat, akik valamit kiállítani óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a kiállítandó tárgyak pontos körülírásával és feltételeikkel sürgősen közöljék Csiba Lajossal. Bucureşti, HL. Sir. Armenească 17. A rendezőség köszönet : 1 fogad olyan tárgyakat is. amelyek nem eladók, banem csak a kiállítás szépségét emelik. dasági viszony lesz, vagyis mind a két fél ér- dekei kölcsönös megelégedésre fognak érvényesülni. Szent meggyőződésünk, hogy ez a kitűnő viszonylat sokféle irányban hasznos eredményekre fog vezetni. Máris megvan lélektani eredménye. Ahogy lépten-nyomon föltűnnek a jövendő béke körvonalai, hason- lóképen lölködlik a lehetőség, hogy a régi zavartalan közgazdasági világhelyzet is szép lassan visszatér majd. az időszerű éí föltétlenül szükséges átdolgozásokkal.
