Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-16 / 87. szám

/ <) -i 0 Április ] 6. 15 LlEHI'i'K teiiiif írdeMölís melleit kezdődött kiég ma regei a Gruia-uicai raölö- iglltasság bOnpertnch tárgyalása , Előre megfontolt szándékkal elkövetett vablógyilkos- ságí “ — mondja a vádirat. — Sorsába beletörődve, egy­kedvűen kezdett vallani a gyilkos a birák előtt CLUJ (KOLOZSVÁR), április 15. Feszült érdeklődés mellett kezdődött meg ma, hétfőn reggel 9 órakor a Gruia-utcai borzalmas emlékezetű rablógyilkosság bun- perének főtárgyalása a kolozsvári büntető- tábla előtt. A régi nagy esküdtszék! termet a közönség már a kora reggeli órákban zsú­folásig megtöltötte, hogy tanúja legyen a bűntény uj fejezetének, amely az igazságszol­gáltatás fóruma előtt játszódik most le, ahol Tarnoveanu Vasile, a 27 éves rablógyilkos számadást ad a bíráknak az elvetemült bűn­tett minden mozzanatáról. Néhány perccel 9 óra előtt vezették fel a fogházból a fegyőrök a rablógyilkost. Ke­zein bilincs. Egyenesen a vádlottak padjá­hoz viszik. Tarnoveanu Vasile tekintete és arca most is olyan, mint amilyennek a bűn­tény rekonstruálásánál láttuk. Sorsába beletörődve, egykedvűen ül a vád­lottak padján s komoran néz maga elé. Védőügyvédje, dr. Giurgiu loan, néhány szót vált vele halkan. Tarnoveann csendesen bólint, de semmit sem mond. A rablógyilkos látszólag nyugodt, de lélkiismeretét a borzal­mas bűn kusza szálai fonják körül ■ ha pró­bálja is elaltatni a bűntudat vibarzását, újra és újra emlékeznie kell az elmúlt év novem­ber 28-ára, életének legvégzetesebb napjára, amikor bement Bertók Sándor mérnök vil­lájába s ott kegyetlen módon meggyilkolta Bertóknét, a védtelen uriasszonyt. Nem ré­gen mondták fogházbeli társai, hogy az 57. számú zárka lakóját, Tarnoveanut, senki sem látta sírni. Most is néhány perccel a főtár­gyaló» előtt, közömbösen, elfásultan ni a vádlottak padján és várja sorsának betel­jesedését. Pontban 9 órakor vonult be a tárgyalóte­rembe a bíróság, a büntetőtábla ötös taná­csa, dr. Dunca Grigore elnökkel az élén. , A védő is elfoglalja helyét, mig az ügyészi emelvényen dr. Cruceanu táblai főügyész me­rül el néhány pillanatig az előtte levő irat- csomóba. ő képviseli a vádat. Dr. Dunca Grigore elnök hivatalos rövidséggel jelen­ti be: —- A bíróság megkezdi a Tarnoveanu-ügy tárgyalását. A letartóztatott vádlott jelen van, tehát a tanuk neveit sorolja fel az elnök. Egytől- egyig jelen vannak. Számszerint harmincán. Ezután a vádirat felolvasására kerül a sor. A terjedelmes vádiratot Muresan büntetőtáb­lai taoácsjegyzö olvassa fel. A VÁDIRAT! A terjedelmes vádirat teljes részletesség­gel vázolja fel a tragikus emlékezetű ese­ményt, a bűntény előzményeit, majd annak lefolyását, a rablógyilkos menekülését, elfo- gatását s a vizsgálóbíró előtt tett vallomá­sait. Ennek a hatalmas* vádiratnak szószerinti közlésére azért nem térünk ki, mivel a bűn­tény minden egyes mozzanatáról annak ide­jén részletesen beszámoltunk s az olvasók is emlékeznek arra. A vádirat egyike a legala­posabbaknak, mert a bűntény legrejtettebb részleteibe is bevilágít. Valóságos lélekelem­zés. A gyilkos jellemzésére például felem- liti, hogy pompás emlékező tehetséggel rendelkezik, okos, sőt földműves származásához képest igen fejlett intelligenciájú. De — mondja a vádirat — nem szereti a munkát, dolog- keriilő! Elkeseredett, elfásult ember. Meg- bizhatatlan! Családi élete is ezért omlott össze. Pénzt, pénzt szerezni mindenáron! — ez volt min­den gondolata a rablógyilkosnak a bűntény napján ... ez fütötte, ez hajszolta minden gondolatát. Tovább meg ezt mondja a vádirat: erős, erőteljes, fiatal férfi, akinek a védtelen as­szonytól egy pillanatig sem kellett tartania. Védekezése tehát alaptalan, hogy az erélye­sen fellépő nriasszony miatt szorongatott helyzetben lett volna. És végül jön a kon­klúzió. A záradék. Maga a tulajdonképpeni vádinditvány, amely tömör, rövid és a vád­lottra lesújtó: Előre megfontolt szándékkal elkövetett rablógyilkosság! Az érvényben lévő törvény alapján halálbüntetés! A terjedelmes vádirat felolvasása ntán pil­lanatig feszült csend támad a zsúfolt tárgya­lóteremben. Majd a tárgyalást vezető dr. Dunca Grigore elnök a váMottat szólítja: — Tarnoveanu Vasile! . . . A börtönőrök leveszik a rablógyilkos kezé­ről a bilincseket. Tarnoveanu lassan végig- simit kezével a homlokán, majd csendes lép­tekkel a bírói emelvény elé lép. E pillanat­ban minden szem feléje tekint. Enyhe kis moraj zug át a tárgyalótermen. Az elnök a szokásos módon először személyi adatait kér­dezi. Majd felteszi az első kérdést: — Hogy történt? És Tarnoveanu Vasiie. a 27 éves rablógyil­kos, színtelen, csendes hangon kezd bele a vallomásba . . . (Lapunk zártakor a vádlott kihallgatása még tart.) szatmári magyar iparosok ismér kézbe veszik a jogos tulajtipînikai képező in- Katíaat. Ugyancsak itt Írjük meg, 1 ogv a m» parlamenti cwoport reiidkivM élénk tevékenységet fejt ki Az elmúlt hét fo­lyamán gr. Teleki Áriám, dr. Soós lát­ván, dr Bariba Ignác és dr Filő Ferenc országgyűlési képviselők felkeresték dr. Ifortolomeiu közegészségügyi minisztert, akivel a napokban tárgyalás alá keriiiő orvoskollégiumi törvényjavaslatról tár gvaltak. Kérdést intéztek a miniszterhez, hogy biztosítva van-e a magyarság képvi­selete az oivosi testület legfelső ellenőrző szervében? A miniszter válaszában hang­súlyozta, hogy megfelelő helyeket bizto­sit a kisebbségek számára. A fegyelmi ügyekben ugyancsak biztosítva van min­denkinek az a joga, hogy a semmitőszékig is elmehessen, addig viszont a fegyelmi bizottságok határozatainak nincs végre­hajtó hatálya. 4z orvosok felvételét ille­tőleg a magyar parlamenti csoport tagjai artak kérték a minisztert, hogy a törvény mondja ki világosan, hogy ha valaki meg­felel a törvényes követelményeknek, A EA» é©&i>Jíí> I semmiféle okkal ne utasíthassák vissza. I A miniszter eire azt válaszolta, hogy s amint a múltban, úgy a jövőben sem lesz 1 ezen a téren semmiféle panaszra ok. Nagy sikere van a román pavilonnak a milánói nemzetközi mintavásárón Giaresca propagandaügyi minisztert ünnepélyes keretek között tagadták Milánóban Ungelesen nemzetgazdasági miniszter Iktatta be a íMía-mars! a] arany- társaság igazgatóját MILÁNÓ, április 15. (Rador.) Pénteken délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg a milánói 21-ik mintavá­sárt, melyen 29 résztvevő ország között Ro­mánia első helyet foglal el és bemutatja az □tolsó évben társadalmi, ipari, gazdasági és kereskedelmi téren elért eredményeket. A román pavilion kiállítási anyagát nagy elis­meréssel szemlélik a látogatók, akik megál­lapítják, hogy Őfelsége II. Károly király tiz­évé« uralkodása alatt Románia mily nagy eredményeket ért el főleg ipari téren. A román pavilion ünnepélyes hivatalos megnyitása délután 16 óra 30 perckor a ber- gamoi herceg, Giurescu miniszter, Bossy meg­hatalmazott miniszter és számos más előkelő- j ség jelenlétében történt meg. A pavilion be- ! járatánál a zenekar a román és olasz királyi I himnuszt és a Giovinezzat játszotta, majd a j bergamoi herceg, Giurescu miniszter kisére- j tében megtekintette a pavilion anyagát s kü- j Ionosén a régi római korabeli ásatások ered- ] menye, a „Munka és Öröm“, a fa és petró­leum ipar kiállított anyagánál érdeklődött. Távozásakor a bergamoi herceg heirta nevét a román kiállítás aranykönyvébe. NAGY ÜNNEPÉLYESSÉGGEL FOGAD TÁK GIURESCU MINISZTERT MILA- NÓRÁN MILANO, április 15. (Rador.) Constantin Giurescu propagandaügyi miniszter pénteken délelőtt Bucurestiből Milanóba érkezett, j hogy résztvegven a milánói nemzetközi vásár j román pavilonjának megnyitásán. A miuisz- j tért felesége, továbbá George Cantacuzino j mérnök, képviselő és Frasin Muntanu-Ram- • rác személyi titkár kísérték el Olaszország útjára. A milánói pályaudvaron Milano vá ros és a milánói vásár vezetőségének kikul döttei, továbbá Bossy római meghatalmazott miniszter és Ricci főkonzui fogadták a ven dégeket. A mintavásár elnökének: Purícelli szenátornak üdvözlő szavai ntán a vaguti ál lomás ünnepi várótermében bemutatták Giu rescu miniszternek a megjelenteket. Giurescu miniszterrel egyidejűleg Teodor Solacolu, a „Rador“ igazgatója és a „Roma­nia“ és „Universul“ c. lapok tudósitói is Mi­lanóba érkeztek. A vendégek először a szépművészeti kiállí­tást tekintették meg, melynek bejáratánál Bianchini szenátor, Rafaelo Calzini fasiszta vezértitkár és Busuioceanu professzor, a ro­mán kiállítás kormánybiztosa fogadták Giu- rescu minisztert, aki másfél órán át a kiál­lítás egész anyagát megtekintette. Hosszasan időzött a román kiállítás helyén, ahol Bu- suioceanu kormánybiztos és munkatársai nyújtottak felvilagositiät. Giurescu miniszter végül legnagyobb megelégedésének adott ki­fejezést. Délután 1 óra 30 perckor Bianchini szená­tor és felesége a román vendégek tiszteleté­re ebédet adott, amelynek során néhány szó­val köszönetét mondott azért, hogy Románia is résztvett a kiállításon és Románia haladá­sára és művészeinek egészségére ürítette po­harát. Giurescu miniszter válaszában hangoz­tatta, hogy Románia részt akar venni minden olasz művészi és közművelődési mozgalom­ban, majd Itália haladására és művészeinek egészségére ürítette poharát. CLUJ (KOLOZSVÁR)., április l.U An gelesen nemzetgazdaságiigvi minisz­ter szombaton Nagybányán látogatást tett azzal a kormányrendelettel kapcsolat­ban, amely szerint az erdélyi állami bá­nyákat magánrészvényíársasággá alakít­ják át. A rendelet értelmében az összes állami bányák és kohászatok alkalmazottai elvesztik állam« tisztviselői jellegüket és csak mint niagánalkalmazottak szerepel­nek tovább az üzemeknél. A nagybányai aranybányákat ennek a kormányrende­letnek érelmében ..Societate de aur41 cég alatt magántársaságba tömörítettek. En­nek a részvény társaságnak összes részvé­I Ínyei kizárólag az állam tulajdonában vannak. Angelescu miniszer Gherman igazgató társaságában érkezeit Nagybá­nyára, aki az uj aranytársaság igazgatója. Ünnepélyes beiktatása után, a miniszter és az uj igazgató fogadták a bányaalkal­mazottak küldöttségét, amely azt kérte, hogy tarthassák meg továbbra is szerzett jogaikat. A miniszter Nagybányáról vissza jövet rövid időt töltött a kolozsvári állomáson, j ahol dr, dóráim Sabinnal. a Nemzeti j Bank kolozsvári fiók-igazgatejavai íolv- j tatott megbeszélést. A miniszter szombat I este a gyorsvonattal visszautazott a fővá­rosba. A safa-naarei magyar iparos Okhon ügyéi véglegesen rendezi a Hivatalos Lapban megjelent minisztertanácsi naplő A Hivatalos Lap 1910 április l i 81.|| száma közli a minisztertanács 830. számú naplóját, mely felhatalmazza a munka­ügyi minisztériumot, hogy a szatmári Ipa­ros Otthon képviselőivel megállapodást hozzon létre olyan értelemben, hogy je­lenleg a nagyváradi munkakamara által birtokolt ingatlant, illetve otthont visz- szaadhassák az Iparos Otthon törvényes jós hivatott tulajdonosainak. Ezt megelő­zőleg azonban az Otthon vezetősége visz- sza kell vonja a folyamatban levő s ál­tala beindított pereket, továbbá le keli mondjon minden anyagi kártérítésről. A minisztertanácsi napló megjelenésé­vel viszont a kérdés döntő fordulathoz érkezett s meg vagyunk győződve arról, hogy a formai eljárás befejezése után a ©elect Mozgó **—* Ma, hétfőn vígjáték premier. ANN SOTHERN legszebb szőke művésznőjének ötletes fordulatokkal teli filmje: A CHIKAGOI SZOBALÁNY Két órát betöltő, minden bajt feledtető vígjáték. Főszerepben: ROBERT YOUNG. Műsoron kívül a legújabb Fox-hiradó. >Másirészvét melleit temették el Deák Ferencnél, a nemesíelkü iészíeíetes asszonyt CLUJ (KOLOZSVÁR), április 15. Ezrekre menő tömeg jelenlétében, óriási részvét mellett temették el vasárnap délután Deák Ferencnét, a felsővárosi református egyházkerület lelkipásztorának tragikus kö­rülmények között elhunyt feleségét. Az élete virágjában elhunyt uriasszouy koporsóját a Menastur-uti református templomban ravata­lozták fel,' ahová vasárnap n hívek százai és ezrei zarándokoltak el, hogy utolsó bu- csut vegyenek a halott tiszteletesasszonytól, akit rajongásig szerettek. Már a déli órák­ban valóságos virágerdő borította a kopor­sót és a ravatalt, majd délután 3 órakor mar gyülekezni kezdett a gyászoló tömeg, amelynek soraiban br. Bornemissza Elememé­vel az élen, felvonult az egész Református N-szövetség, valamint ott láttuk báró Ke­mény Jánost, a református teológia főgoud­nokát is és a református egyház számos ruás előkelőségét, Vásárhelyi János püspökkel az élér. Délután 4 órakor kezdődött meg a gyász­istentisztelet. Kádár Géza alsóvárosi refor­mátus lelkész imát mondott, majd Vásárhe­lyi János püspök lépett a szószékre és meg­hatóan szép gyászbeszédben búcsúzott el az elhunyt nemesíelkü tiszteletesasszonytól, vi­gasztalást kérve Istentől a fájdalmas gyász­ba borított család számára. A gyászistentisz­telet után ezrekre menő tömeg kisérte ki a temetőbe a virágkoszoruk özönével borított koporsót. A sírnál László Dezső belvárosi lel­kipásztor olvasott fel bibliai idézeteket, majd búcsúimat moudott. Azután a Monostori Dalárda gyászéucke közben lassan leliocsátot- ták a sirba a koporsót, amelyet a tavaszi al­konyati napfény sugarai aranyoz tak be.

Next

/
Thumbnails
Contents