Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-13 / 85. szám

ELLENZŐ A' in in .1 prin 1 n MIT ÍR AROMÁN SAJTÓ? ..ROMANIA“: \/. események föltevésün­ket igazoltak. Mig Norvégiában .1 nini cl esa- patek ellenállásra találtak, Dániában ín-ki s«*n tiirtént az ország megszállása. inelvet hi- ' .italosán elfogadtak. Tegnap Németország válaszát vártuk, ma: Anglia válaszára vá­gjunk kiváncsiak. \ táviratok hosszn -óra meg nem nyújt mindenről felvilágosítást. Lambériáin kijelentette, hogv a most kő­vetkező hare erősebb lesz minden eddigi harcnál, Nagyin ilannia nyomban segítséget nyu;t Norvégiának és nem törődik Dániával, mely a német védnökséget elfogadta. Felme­rül a kérdés: Mi fog következni ezután, ügyes megfigyelők szerint kétségtelennek lat­szik, hogy Németország akaratlanul Anglia keze közé került, mely azt óhajtotta, hogy támadja meg Norvégia és Dánia semlegessé­gét és hívja ki maga ellen a világ tiltako­zását. Egyébként az is csak Angliának hasz­nál, bogy a front hoszabb és alkalmat nynjt, hogy Anglia a döntő tengeri győzelmet es fölényt h*ztositsu maga számára. Katonai szakértők szerint a Maginot- és Siegfried- vonalak szárazföldi akadályai miatt a döntő ütközet tengeren és levegőben fog lefolyni. Tengeren eddig nem lehetett döntő harcok­ról beszélni, mert a német hajóhad úgyszól­ván hazzáférhetetlen. biztos helyen Jior- gouyzott. Most azonban nyílt tengerre ha­józott és nem kerülheti ki a harcot, miköz­ben az angol légi erő leköti a német repü­lők tevékenységét. Ez természetesen csak első harangszó volt, meg kell hallgassuk az ezután következőket is. Bizonyos azonban, hogy a hadviselők közötti harc döntő fejezet­hez jutott. Az Egyesült-Államok esetleges belépése a háborúba, kiszámithatatlau követ­kezményekkel jáihat. CURENTUL1’; Az északi államok nem fejlesztették hadseregüket és Finnország megtámadása idején szomorú helyzetben voltak. Lelkileg a finnek mellett állottak, mert tudták, hogy az orosz bódítás közvet­len veszélyt jelent számukra. Mégsem tehet­tek semmit, mert katonai szempontból gyen­gék voltak. Svédoiszagot és Norvégiát bár­mikor bekerítéssel fenyegette Németország, mely egyetlen ugrással elfoglalhatja egész | Északot. Dánia és Norvégia villámgyors el­foglalása arra mutat, hogy a terv rég elké­szült, a német vezérkar a kérdést régóta ta­nulmányozta. Elérkeztünk tehát a 7 bóuap óta keresett uj háborús hadszíntérhez. Nem lehet tudni, Hollandia kerül-e sorra. mert Németország esetleg keresni fogja, hogy az Északi-tenger partjának egész hosszában tá­maszpontokat szerezzen repülőinek Anglia elleni támadásra. Olyan harc készül, amilyet Napoleon háborúja óta még nem látott Eu­rópa. A harc kimenetele egyformán jelent létkérdést Angliára és Németországra, me­lyet a szövetségesek fel akarnak osztani úgy. amint 1640-ben. Ezért lesz mind elkeseredet­tebb a harc. Nem nehéz elképzelni a must következő eseményeket. összecsapnak a szemben álló légi erők és német részről ré­mületet igyekeznek kelteni Angliában, lár ez igen nehéz, mert az angolt természetiméi fogva nem lehet megfélemlíteni. A világ Anglia válaszát várja a támadásra. Északon uj front alakult és Délkelet-Európa lélekzet- üez jutott. „SEMNALUL“: A tényeket ismerjük. Dá­niát egészen, Norvégiát részben elfoglalták a német csapatok. Villámgyorsan és megdöb­bentő módon történt mindez, amint bizonyos idő óta Európában történni szokott. Mi lesz ennek a következménye Európában? Kato­nai téren Németország nagy előnyöket nyújtó pontokhoz jutott, német részről ujaLb támadásokat intézhetnek Anglia ellen a dán és norvég partokról. Diplomáciai téren szin­tén megerősödött Németország helyzete, mert katonai helyzete révén a szövetségesekre nyomást gyakorolhat. Valószinü, hogy Német­ország egyelőre védelemre rendezkedik be itt és bevárja a nagy támadásra alkalmas kellő pillanatot. A szövetségesek viszont íz­zel szemben uj hadviselő felet nyertek és sikerült a frontot Norvégiában meghosszab­bítani. A harc most az Északi-tenger birto­káért folyik. A hadviselő felek propagandája nehezebb, mint a semleges államok ilyenirányú mun­kája, ez ugyanis korlátozott körre van szo­rítva. Nemzetközi jogszabályok, gyanúsítá­sok, igények állnak útjába. Ami saját pro­pagandánkat illeti, meg kell kezdeni a román adatok összegyűjtését az elkövetkező béke­konferenciára. Megállapítható, hogy az ene irányuló munka már mindenütt elkezdődött a világon. Nem fér kétség ahhoz, hogy a vi­lág összes államai jelen lesznek az elkövet­kező béketársyalásokon és minden olyan ügy szőnyegre kerül, mely idők folyamán elégc- detlenségvi okozott. A népek tehát nagy, nj vizsgára kell készüljenek. Nem katonai és diplomáciai, de kulturális, történelmi, tudo­mányos indokokkal kell megvédjék jogaikat. Népünk történelmét nem ismerik eléggé túl a határokon. Felvilágosító kézikönyvre gon­dolunk, mely világos, módszeres felvilágosí­tásokat nyújthatna külföldi intellektuelek és politikusok számára. Tökéletesíteni kell et­nográfiai kimutatásainkat. Kiállítások- •■!- ^ mek, albumok, fényképek, ünnepségek rnu „„üergen és TronsSa? eim erős Hieran ei kézen vannak!“ — jelenti a német legfőbb haderő parancsnoksága Hivatalos jelentések a német és angol repülök küzdelmeiről BERLIN, április 1:1 (Ruilor.) A német legfőbb bailerőptr- rancsttokság jelentése április 1 1-en- A nyugati fronton fontosabb esemény nem történt. Franciaország észak- és központi vidékei fölött a felderítő repülés, a ked­vezőtlen időjárás és légeiháritó ütegek munkája dacára továbbfolyt Április 10-en délután nemet csapatok szálltak partra Bornhom szigetén, ahol ellenállásra nem találtak. A Dániában tevékenykedő né­met csapatoknak nyugodt napja volt. A Norvégiában birtokba vett területeken megerősítő munkálatok folytak április 10-én. A Uamartól 2” kilométernyire fekvő Elveruru helységet német csapatok április 10-én délelőtt elfoglalták. Osló­ban teljes a nyugalom. Az nsloi kikötő összes erődítményei német birtokban vfinnak. A kérdéses erődítményeket ép­pen úgy. mint u norvég part többi erő- ditményeit. a védelem céljára felszerel­tük. Az osloi norvég katonai hatóságok ki­jelentették', hogy szükség esetén készek résztvenni a francia és angol repülőgé­pek elleni légeiháritó munkában. Amint jelentettük, angol tengeri erők Narvik kikötőbe akartuk behatolni, az erre irányuló harc eredményeként az an­gol támadást -visszavertük. Norvégiában a hamis angol hírek ellenére rend­szeresen továbbfolyik az előnyomulás. Hergen és Trondheim eres német kéz­ben vannak. Angol részről április 10-én meg sem pró­bálták a német légi erő megtámadását. Az Északi-tenger fölött jelentékenyebi) volt a feldertiő repiiles és repülőink az ellenséges • rok mozdulatairól és helyze­téről igen fonto» értesüléseket hoztak. A felfegyverzett német felderítő repülő erők a kedvezőtlen időjárás miatt ellen­séges gépekkel csupán két Ízben talál­koztak Egy angol torpedórombolnt négy rcpulőhomba talált el A bombázás Scapa blow vidékért egy légeiháritó üteget és fényszóró felszerelést elpusztított. Angol vadászgépek többizben eredménytelenöl támadták meg a német felderítő gépeker. Egy Hurrikane vadászgépet a Shetland- sziget partjai fölött lelőttünk. Két német gép a számbavételnél hiányzott Német vadászeéprajok járőrszolgálatot teljesíte­nek Norvégiában és Dánia nyugati part­jai felett s a norvég partvidék nyugalmát ellenséges repülők ellen biztosítják Csu­pán Norvégia nyugati partján jelentek meg ellenséges gépek A Stavanger köze­lében német csapatok által elfoglalt légi kikötőt néh ánv angol gép eredménytele­nül megtámadta. A nénid aheiö mintegy fiz Órával elébe vágott az anaolohnak BERLIN, április 12. (Rador.) A DNB meg­állapítja, hogy Angliának Norvégia elfoglalá­sára irányuló titkos szándékait a legutóbbi események teljesen megvilágították. Más tá­maszpontok mellett — hangoztatja 0 DNB — az angol expedíciói hadtestnek elsősorban Bergen kikötőjét kellett volna elfoglalni. Anglia e célból jóval előbb Finnország segí­tésének ürügyével nehéz hadianyaggal (ágyukkal, gépfegyverekkel, stb.), valamint a szükséges lőszerrel megrakott öt hajót kül­dött Bergenbe. Már csak a csapatokat kellett Bergenbe küldeni. Ezek nagy és gyorsszúllitó hajókkal érkeztek volna. A német akció mint­egy tiz órával elébe vágott az angoloknak. A német légi erő támadása kezdettől fogra meghiúsította az angolok partraszállási kísér­letét. A német csapatok az öt angol hajót, a fedélzetükön levő anyaggal együtt elko­bozták. ÉSZAKI CSATÁK STOCKHOLM, április 12. (Rador.) Kiru- nában, a norvég határ közelében megbízható forrásból állítják, hogy a németek szerdán este folytatták Narvik kikötőjének elfoglalá­sát. Csütörtökön reggel semmi nem szólt amellett, hogy a németek elhagyták volna a kikötőt. Német katonákat nem láttak a határövezetben. AMSZTERDAM, április 12. (Rador.) Ju­les Romilly angol újságírót, a „Daily Ex­press“ munkatársát, aki unokaöccse Chur- chilinek, a németek Narvikban letartóztatták. Mikor a narviki angol konzulátus személyze­te megkísérelte a város elhagyását, Romilly csomagjai után visszatért szállodájába. Két német katona letartóztatta. Azóta semmit sem tudnak róla. ANGOL JELENTÉS A REPÜLŐ- HARCOKRÓL LONDON. (Rador.) Az angol tengernagri hivatal, a légügyi minisztérium és a belső biztonság minisztériuma csütörtökön reggel jelntést adott ki. Tegnap, szerdán — mondja a jelentés —1 az ellenség több bombatámadást intézett Skó­cia északi része ellen. Mint jelentik. Lét Ileiiikef-tipusu német bombavetőrepülőgépet lelőttek, miközben ezek Firth of Moray vidé­kén megtámadtak egy hajókaravánt. Ugv vélik, hogy ugyanezen küzdelem folyamán egy harmadik ellenséges bombavetőrepülőgép is ló Lenyomásokat keltenek, ennél hatásosabb munkára van szükség nemzeti, tudományos szempontból. A propagandaügyi miniszter személye reményt nyújt ennek a program­nak megvalósitásara. „JURNALU : Északon megindult a döntő harc, melyre még nem volt példa. Úgy lát­szik, még sok meglepetés várható. Fontos kérdés: vájjon a történtek közömbösen hagy­megsemmisült. Később az ellenség nagy erő­vel támadta a Seapa Flow-t, Skócia északi ré­szén este 8 óra 51 perckor elővigyázatosság­ból légi riadói jeleztek. A riadó 9 óra 81 perckor ért véget. A támadásban nagyszá­mú ellenséges repülőgép vett részt, melyek egymást követő sorokban, nagy és kis alakulatokban támadtak. Bombákat dobtak le és gépfegyvertámadást intéztek Stroimnes és Kirkwall ellen, a támadás azonban nem sikerült. Sem hadihajók, sem más hajók nem sérültek meg. Anyagi kár nincs. Csak egy ember sebesült meg könnyebben. A légvé­delmi ütegek tüzet nyitottak és a hajókat ki­sérő angol vadászrepülőgépek támadást in­téztek az ellenség ellen. Biztos, hogy három ellenséges repülőgépet a légvédelmi repülő­gépek lelőttek, a negyediket pedig egy va­dászgép terítette le. Valószínű, hogy legke­vesebb két másik német bombavető repülő­gépet szintén lelőttek az angol vadászgépek. Egyik ellenséges repülőgép egy tagját, aki zuhanó gépéből ejtőernyővel a tengerbe ug­rott egy brit cirkáló fedélzetére vette. LONDON, április 12. (Rador.) Az angol légügyi minisztérium vasárnapi jelentése sze­rint az angol légi erő 19 német gépet elpusz­tított. Csupán öt repülőgépet vesztett ugyan­akkor. MEGCÁFOLTÁK A BREMEN EL- SÜLYESZTÉSÉNEK HÍRÉT BERLIN, április 12. (Rador.) A DNB táv- irati ügynökség cáfolja az angol propaganda által közölt rádióhirt, mely szerint a „Bre­men“ német óceánjárót skandináv vizeken elsülve6ztették. NÉMET CSVPATOK VÉDIK A NOR­VÉG PARTI ÜTEGEKET BERLIN, április 12. (Rador.) DNB: A né­met csapatok elfoglalták a megszállott nor­vég területen elhelyezett parti ütegeket. Az elsülyesztett Blücher és Karlsruhe nevii cir­kálóhajók személyzete résztvett az oslói és christian=andi hadműveletekben. BERLIN, április 12. (Rador.) Csütörtökön Oslo. Bergen és Stavanger mellett nagyszámú német csapat szállt partra. HAT ANGOL TORPEDÓROMBOLÓT SÜLYESZTETTEK EL A NÉMETEK BERLIN, április 12. (Rador.) A németek Narvikkal szemben még két ellenséges törpe* II IU BHIII MII lim —I—IUI I I I lll■MIII !!■ Illllimilll— dörömbölő! Mily«*»/1•• ItiT <!. l'/r-kkrl együtt u/. clMÍlyes/.tctt ellensége-, iurjn dorombolok száma hatra emelkedett. LONDON, áprilii 12. (Rador.) \ Reuter- ügynökség csütörtökön reggel 0 óra 15 peri­kor illetékes körökből ngy értesült. hogy nem erősítették meg a híreket, melyek '•/< - riiit az angol haderők elfoglaltuk volna Bei­gen és Trodheim kikötőt es tengerészeket tettek volna partra Naivíkban. BÂRIS, április 12. 1 Rador.) Hivatalosan cáfolják a német forrásból eredő bírt, mely szerint a ..Tarfii“ francia torpedórornbolót az Északi-tengeren eGii 1; eszlettek. STOCKHOLM április 12. (Rador.) Halá­szok. kijelentése szerint legalább négy r,apat- szállitó hajót siilvesztettek el Svédország nyugati partja előtt. Egy katonaságot S2állító tízezer tonnás nagy teherhajó Marmstrandt svéd kikötőbe menekült. KIS nOTESZ SZOKIK A GYUFA! . . . Néhány nap óta rémhírek terjedtek el a gyufával kapcsolatban. Drágul a gyufa! Négy lej lesz egy doboz! — ilyen hírek kergették egymást s néhány óra múlva már az egész város erről beszélt e bizony nem valami hízelgő szavak kíséretében kezdték emlegetni a svédeket, akiknek nincs most más fontosabb gondjuk, mint az, hogy megdrágítsák a gyufát. Közben persze, a monopolnak is kijutott, hogy — igy meg úgy . . . ahogy az általában ilyenkor szo­kás! A „jólértesültek“ már azt is jelentet­ték, hogy hétfőn, április 15-én drágul a gyufa, majd a cigaretták és a dohányne- müek árát is felemelik. Hát bizony, egy kis ribiliót okoztak ezek a rémhírek. Az első például mindjárt az volt, hogy — egy­szerre, mint valami titkos vezényszóra, az egész városban azonnal eltűnt a gyufa. Mintha a föld nyelte volna el! A gyanútlan vásárló mehetett egyik dohánytőzsdéből a másikba, járhatta április bolondját, de gyufát seholsem kapott. A válasz mintha uniformizálva lett volna, mindenütt, min­den trafikban ez volt: Gyufa — az nines kérem. Kifogyott. Az ember, amikor már a tizedik trafikban is ugyanazt a választ kap­ta, önkéntelenül is kifakadt: — Teringet- tét, hát ez hogy lehet? Hiszen tegnap este még volt! — Hja kérem, az akkor volt. Most nincs. Ma reggel kellett volna kap­junk. de egyetlen dobozzal sem hoztak. Nem volt mit tenni, egyszerűen tudomásul kellett vennünk, hogy a gyufa — megszö­kött! Csütörtök reggeltől délig tartott ez a gyufa-riadalom s a közbeeső néhány óra alatt újból divatba jött az utcákon a szen­vedélyes dohányosok ismert jelmondata: Szabad egy kis tüzet kérnem? A késő déli órákig tartott ez a gyufa-riadalom, amikor aztán végre ismét előtiinedeztek a kedves kis kék skatulyák és azzal együtt elhang­zott illetékes helyekről a megnyugtató cá­folat is: Egyelőre nincs drágulás! És ha lesz is, mindössze dobozonként 50 bániról lehet szó. Milyen jó is az öngyújtó boldög tulajdonosainak! Fölényes mosollyal intéz­hették el részükről az egész pár órás gyu­fariadalmat: kattintottak egyet az öngyúj­tójukon és nyugodtan, hanyagul szívták to­vább a cigarettájukat. EZ AZTÁN AZ ÖTLET: LOPJÁK A KAPU- KILINCSEKET! Az ember nem tudja hirtelenjében, hogy nevessen-e, vagy bosszankodjon rajta: ké­ső este hazamegy fáradtan, ki akarja nyit­ni a kaput, de nincs mit megfognia — a kilincs eltűnt. A szép, sárga rézkilincs, amely — határozottan emlékszünk — dél­után még ott volt, „ismeretlen helyre köl­tözött“. Bizonyára elromlott és holnapra meg fogják csinálni — gondoljuk magunk­ban a viszontlátás reményében, de bizony a sárga rézkilincs helye a kapun másnap is üresen tátong s a házigazdánk bosszúsan valami ilyesfélét dörmög: Fene a toluaintt, már ezt is lelopják! Aztán megtudtuk, hogy a szomszéd ház kapujáról is hiányzik a kilincs. Es tovább, egy másik kapu is ugy járt s a negyedik és ötödik, persze, csak azok a kilincsek hiányoznak, amelvele rézből voltak. De azok körül aztán alapos „munkát“ végeztek a derék, ötletes és is­meretlen szakmabeliek. Csaknem az egész környéken hiányzik a kapukról a kilincs. Egyelőre a II. kerület a hadszíntér. A Re­gele Carol II.-utca és környéke, de a „jár­vány“, minden jel szerint, átterjed majd más városrészekbe, más utcákba is. Nem tudjuk', a rendőrség értesült-e már a do­logról, de mindenesetre felhívjuk az eset­re a II. kerületi rendőrség figyelmét, mi­vel nyilvánvalóan valami újonnan alakult titokzatos bűnszövetkezet kreálta ezt az uj divatot, amelyet igen üdvös volna le­fülelni. De addig is, amíg ez megtörténik, nyugodtan elbúcsúzhatunk az otthonunkba vezető régi, kedves ismerősünktől, a kapu- kilincstől ..« ,(g. a.j, ^ jak Szovjetoroszországot? A szovjet ugyani: fölényt akart nyerni a Balti-tengeren, amin ezt el is érte a finnországi háború befeiezé se alkalmával. Vájjon milyen szemmel néz most a történteket diplomáciai és politika szempontból? Szovjetoroszországot semle gessége dacára sem hagyják közömbösen azol az események. melyek határai közelébe: folytatódnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents