Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-12 / 84. szám
1940 április IZ. ELLENZÉK A tengeri haderők politikai, kereskedelmi és katonai szerepe CLUJ (KOLOZSVÁR), április 11. Érdekes cikket közölt a napokban az egyik bukaresti lap, Balanescu í. ellentengernagy ollából, a tengeri haderők politikai, kereskedelmi és katonai szerepéről. A tengeri hatalom Sea Power, ahogyan az angolok, nevezik, Talassokrazia, miként az í-gürögök mondták, azoknak az eszközöknek íz összessége, melyek által valamely ország i tengeren jogait gyakorolja politikai, kereskedelmi és katonai előnyök biztosítására. Az első iró, aki a kedvező földrajzi fekrendeltengeri j vésii és megfelelő anyagi forrásokkal I kező államok számára elősorolta a j hatalom előnyeit, amellyel a tengerek feletti I uralmat és annak kereskedelmét saját ré- i szűkre biztosíthatják, Alfred Mahan, az I amerikai Egyesült-Államok hajóhadának ten- I gernagya volt. Mahan „The Influence of Sea I Pover upon History“ és „The Influence of j Sea Power upon the French Revolution and ; Empire“ ciinii hiressé vált müveiben a tengeri haderők történelmi irányitó szerepét is- I mellette. Ä Pázmány Társaság ismeretterjesztő Amin Napoleon világhatalma megbukott Midőn meg akarunk emlékezni a tengeri hatalom felbecsülhetetlen hasznáról, feltétlen idéznünk kell Mahan tengernagynak e megállapítását: a tengereket keresztül-kasul bejáré angol hadi hajók voltak azok, amelyek megakadályozták, sőt mondhatnánk, csupán ezek akadályozták meg, hogy Napoleon Grand Armée-ja ne legyen úrrá Európában és ezzel elnyerje a világ egyeduralmát. Mahan első könyve: A tengeri haderő befolyása a történelemre, mekjelenésekor váratlan hatást ért el úgy a politikusoknál, miut tengerészeti körökben és valósággal befolyásolta a nagyhatalmak tengerészeti politikáját. Maban pontosan leszögezte, hogy minden tengeri hatalomnak valamennyi eszközzel készen kell állania a tengeri közlekedési útvonalainak kihasználására és háború esetén azok teljes uralására, vagy legalább ellenőrzésére. Ehhez azonban elkerülhetetlenül hatalmas tengeri haderő szükséges, ezenkívül fejlett kereskedelmi tengerészet, jól szervezett tengerészeti ipar és végül a szükségszerűen előkészített és elosztott tengerészeti támpontokhoz megfelelő számú kereskedelmi központ. Ennek az elgondolásnak főként az Egyesült-Államokban, Angliában, Németországban és Japánban volt nagy visszhangja éppen a 19. század végén (1898—1900), amidőn a tengeri nagyhatalmak uj útvonalakat tlétesítettek tengerentúli birtokaik kihasználására, miáltal egyrészt gyarmati területeiket nö\ élték, másrészt politikai és kereskedelmi törekvéseiknek szereztek támpontokat a földgolyó valamennyi tengerén. A NÉMET FLOTTA-PROGRAM ' II. Vilmos német császár is egyik lelkes követője volt Mahan elméletének, akinek Írásai alapján kezdte megvalósítani Németország tengerészeti törekvéseit. Ennek elérésére épitette meg hatalmas hadiflottáját, amelynek célját hiressé vált jelmondatában foglalta össze: „Jövőnk a tengeren van!“ Csupán ennek a fölényes tengeri haderőnek köszönhette a német birodalom, hogy az előző évszázadokban elvesztegetett időt behozva, hatalmas tengeri kereskedelmet létesíthetett, amelynek alapján igényekkel léphetett fel területi és kereskedelmi koncessziók érdekében. René Daveluy francia tengernagy is .,L‘Esprit de la Guerre navale“ cimü müvében azt mondja, hogy a tengeri háborút nem rögtönözik, hanem tanulják. Ez a háború kialakult törvényeknek engedelmeskedik, amelyek nagyrészben az előző háborúk tanulságai alapján épültek fel, természetesen időről-időre az uj harci eszközökhöz megfelelően módosult. A szabályok e tömkelegé alkotja a tengeri háború elméletét. Amidőn Mahan Írásaiban az angol, spanyol, holland, francia tengeri haderők fejlődését elemzi, nem feledkezik meg az ókor földközitengeri hatalmainak: a föníciaiaknak, ógörögöknek, rómaiaknak haderejéről, megállapítva a tengeri hatalom alapvető elveit, amelyeket szigorú következetességgel vonatkoztat, a történelmi példákra igen értékes következtetéseket vonva le a tengerészet elméletére. Ez az elmélet keltette fel az Egyesült-Államok felsőbb köreinek érdeklődését is s ez a hatalmas amerikai hajóhad kiépülésében valósult meg, amelyet megfelelő kereskedelmi tengerészet és uj kikötők, valamint kitünően megválasztott haditengerészeti támpontok egészítették ki. Mahan tengernagynak a tengeri hatalomra vonatkozó elmélete azt eredményezi, hogy minél több és jobb tengeri közlekedési útvonal és kedvező földrajzi fekvés mellett, feltétlen fölényes tengeri haderővel kell ren- tle’kezni. Ez az elmélet emlékezetünkbe idézi a nagv angol tengerésznek, Sir Walter Raleigh- nek mély értelmű szavait: „Aki a tengeren parancsol, a kereskedelmet irányítja, aki a kereskedeloiet irányítja, a világ valamennyi javával rendelkezik és igy vezérli a világot.“ Tomasso Campanella még tovább ment, amidőn kijelentette: „Aki a tengeren ur, az a világ ura.“ A TENGERI HATALOM FELTÉTELEI A tengeri hatalom megalapozásához azonban két feltétel múlhatatlanul szükséges. Biztos pénzügyi helyzet, azonkívül fejlett tengerészeti ipar, úgy a hadi, mint a kereskedelmi hajóhad egységeinek megépítésére, de mindenek fölött kivételes földrajzi helyzet, amely lehetőséget nyújtson kikötők és megfelelő tengerészeti támpontok kiépülésére a nyílt óceánok felé. Ilyen kedvező helyzete van Angliának, az Egyesült-Államoknak, Japánnak és Francia- országnak, kisebb mértékben pedig Spanyol- országnak, Portugáliának és Norvégiának is. Már kevésbé előnyös a helyzete ilyen szem- pontból Németországnak, Oroszországnak, Olaszotszagnak. Hollandiának, Svédországnak és a többi zárt tengerre nyíló államoknak. Németország földrajzi fekvésének hátrányait, miként a világháborúban megérezte, aképpen ! érzi azt ma is. Az Elba öblére és a Balti-tengerre támasz- kqdo Északi-tenger felé zártan, meg van akadályozva a La Manche-csatorna irányában minden közlekedéstől, viszont az Édzaki- tengeren bármilyen megmozdulásban az angol tengeri haderő ellenőrzésének van alávetve. AZ ANGOL BIRODALOM VILÁG- HELYZETÉNEK HATÁSA Az angol birodalom a földgömb minden irányában gyarmatokat és piacokat szerzett és elfoglalta mindazokat a hadászati pontokat. melyek a tengeri országutakat uralják, a világ majdnem valamennyi földrajzilag előnyös pontját kezeihez kaparintva. A tengeri hatalom nemcsak a tenger kihasználásának lehetőségét biztosítja valamely ország számára, hanem azzal a kötelezettséggel is jár, hogy gyarmatait az ellenséges megszállás elől megóvja. A tengeri hatalom gyakorlása szorosan összefügg a nemzetközi politikával. Uralni a tengert, nem azt jelenti, hogy valamely hatalom a tenger felületét — a szárazföldi háborúhoz hasonlóan — megszállja, hanem csupán biztosítja saját hadi és kereskedelmi hajóhadának a szükséges közlekedési útvonalakat. az ellenfélnek pedig megakadályozza azok használatát. A tengerek közlekedési útvonalainak uralma volt a világháborúban a nyugati szövetségesek győzelmének egyetlen kulcsa. A tengeri hatalom befolyására vonatkozólag a világháború idejéből, ime, mit mond Anglia volt miniszterelnöke, Lloyd George. „Ha a szövetségeseket legyőzték volna a tengeren, vége lett volna mindennek. Németország sem kerülhetett ki győztesen a háborúból. tengeri győzelem nélkül. A szárazföldi támadó hadjárat veszedelmes volt, de a tengeri támadás egyenesen halálos lett volna“. előadása Gyilkosság a félbehagyott házépítés miatt Kéi izgalmas bánper tárgyalása a b'ánietőtábla előtt CLUJ (KOLOZSVÁR), április 11. izgalmas részletekben bővelkedő két bün- pert tárgyalt tegnap a kolozsvári büntetőtálfia ötös tanácsa dr. Cupsa táblabiró elnökletével. Az egyik bünper vádlottja Camarasan Io- J sif 20 éves gazdalegény volt, aki az elmúlt , év októberében egy hatalmas doronggal úgy agyba-föbe j i arte régi haragosát, Baies Lázárt, hogy j az az elszenvedett sérülésekbe belehalt. , A bűntény, amely a tordamegvei Aranysző- j lös község határában történt, a következő előzmények után játszódott le: ' Camarasan Iosif, a fiatal gazdalegény már , régebben megegyezett Baies Lazarral egy i házépítésre vonatkozólag. A ház felépítésé- ! ért Baies Lazar 2500 lejt kért, amely ősz- ! szegből 1500 lejt előlegképpen fel is vett, I majd hozzákezdett a ház építéséhez, a munkát azonban nem fejezte be s a ház nem is készült el. Emiatt Camarasan Iosif többiz- ben felelősségre vonta Baies Lázárt, aki eleinte megígérte ugyan, hogy tovább fogja folytatni a ház építését, később azonban kijelentette, hogy miután túl olcsón vállalta fel a munkát, nem hajlandó azt befejezni. Emiatt azután rendkívül kiélesedett köztük az addig is már feszült helyzet, úgyhogy több alkalommal heves összeszólalkozás zajlott le a két férfi között, majd a mult év október 12 cn Camarasan Iosif újból összetalálkozott a mezőn Baies Lazarral és ingerült szavakkal rátámadt. Szó szót követett s az izgalmas szóváltásból csakhamar verekedés lett, melynek során Camarasan felkapott egy hatalmas dorongot és azzal többször úgy fejbe ütötte Baies Lázárt, hogy az eszméletlenül terült rl a földön. Ellenfele ezután eltávozott a helyszínről, otthagyva az eszméletlen embert, akire csak másnap reggel találtak rá. Azonnal beszálli- tolták a kórházba, de állapota akkor már olyan súlyos volt, hogy az elszenvedett üt- legek következtében kapott agyvérzés végzett vele. A gyilkos gazdalegényt a csendőrség letar tóztatta, majd az ügyben a tordai ügyészség folytatta le a vizsgálatot és szándékos emberölés miatt helyezte vád alá Camarasan losifot. A tegnapi tárgyaláson a kolozsvári büntető- tábla ötös tanácsa előtt felvonult tanuk azt vallották, hogy az áldozat Baies Lazar valóban kötekedő természetű volt, de a vádlott Camarasan Iosif is rendkívül indulatos, lobI banékony természetű, aki a múltban is több- J izteu rendezett botrányos verekedéseket, i Dr Cruceanu táblai ügyész szándékos em- ! bér öl és miatt a vádlott súlyos megbüntetését j kérte, mig dr. Ciugudeanu védőügyvéd azt 1 igyekezett bebizonyítani, hogy a kölesönös ! dulakodás közben az önvédelem esete is I fennforgóit. Ezeknek a körülményeknek a I figyelembevételével, enyhe ítéletet kért. I A büntetőtábla hosszas tanácskozás után 1 szándékos emberölés bűntettében hozta meg I az ítéletet és Camarasan Iosifot 8 évi börtön• I nel sújtotta. I GYILKOLT. HOGY MEGMENTSE A BÁTYJÁT!... A másik bűntény Gyaluban történt egy éjszakai hosszas mulatozás után, amikor Maier Vasile 26 éves gyalui földműves késsel úgy hasbaszurta Boitos Romulus gazdálkodót, hogy az többnapi kínlódás után sebesülésébe belehalt. A véres bűntényt megelőzőleg nagy mulatozás volt Maier Gheorghe korcsmájában. A mulatozáson számosán resztvettek s az éjféli órákban már olyan emelkedett volt a hangulat, hogy többször is tettlegességre került sor a mu- hitozók között, amiatt, hogy a cigány kinek a nótáját játssza. Bojtos Romulus volt a Iegittasabb, aki duhajkodásában mindenkit megtámadott és megütött. Végül is a korcsmáros felesége ki- robant, hogy hívja be az urát, Maier Gheor- ghet. aki, midőn látta a rnulatozók duhajkodását, kérlelni kezdte Boitos Romulust, hogy menjen haza. Az ittas ember Maier Gheor- ghera is rátámadt, torkon ragadta és fojtogatni kezdte. Ekkor rohant be a helyiségbe a korcsmáros testvéröccse, Maier Vasile hogy a bátyját megmentse a duhajkodó Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Pázmány Társasága kedden délután 6 órakor a Lyceumi könyvtár nagy termében felolvasó ülést rendezett. Az ülést dr. Gyárfás Elemér szenátor, a J ázmánv 1 ársaság alelnöke nyitotta meg és kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Majláth püspökről, aki a Pázmány Társaságot mindenkor szeretettel pártfogolta 9 támogatta működésében. \ Utána Szopos Sándor, főgimnáziumi tanár,! a Pázmány Társaság rendes tagja felolvasta^ „Képzőművészetünk útja“ cimü értekezését. Szopos Sándor részletesen fejtegette a magyar pikturában egymást követő, idegen, gyakran divatra erőszakolt irányok káros hatását. Nehogy rásüssék a maradiság bélyegét, nem egy fiatal művész meggyőződése ellenére is helyet ad a sokszor semmitmondó, céltalan újításoknak. Ebben az áldatlan, meddő harcban elvetették az egészséges, diadalmas impresszionizmust is. „Minden műalkotás! azonban csak akkor válik egyetemes értékké, nemzeti kultúra gyarapítóvá, ha az beleilleszkedik egy nép, egy faj lelkiségébe és azt ki is tudja fejezni s annak a szépségről alkotott lelki talajából nőtt ki. Az egyéniség teli jes kifejezése mellett a magyar képzőmüvé-. szetünknek a magyar lelkiség visszatükrözé* sére keli törekedni, sajátságos, szavakkal neţ hezen kifejezhető faji felfogásra. Példaképe^ fel lehet hozni Japán sajátosan nemzeti mü-j vészeiét. A népművészetből kisugárzó szellem útmutatás, ősforrási a képzőművészet számára, is. Amiből fakadt, forrása mindennek, ami a fajé. Magas szellemi megnyilatkozás a mü-j vészét, mely sok együtthatásból, magasabb képzettség és képesség előfeltételeiből fa* ftadt, de gyökerét nem eresztheti másbaj mint a népi szellembe. Ez a szellem kell vés zesae a képzőművészetet is. Meg kell tanulni a formatiszteletet. Viszont a belső összefügg gések harmóniájának, kapcsolatinak tanulmáí nya szabadit föl a földhöz ragadt s vérszegény! naturalizmustól, egy üres formalizmustól. „Milyen legyen hát az erdélyi magyar pik-, tura?“ — fejezte be fejtegetéseit Szopoä' Sándor. — Legyen olyan, mint a nép diszitő, művészete, mint a nép nyelve. Nagy. . kife*. jező, jellemző, részletmentes, lényeget kere>( ső, bensőségesen összefoglaló rajzu. világosi kompozicióju. Telitett szinösszhang vágyj tompa harmónia, de mindig foltkereső, folt-* hatásokra fölépített. Tömör, mint a székely, népballada, józanul szűkszavú s ha kell, egy; esküdtszéki vallomást elmond egy ige nélkül# de ne legyen az idegennel folytatott töké« letlenkedő, köntörfa’azó beszéd! Ezen a nyelven, ezen a forma- és szinnyel* ven kell beszélni megtanulni az erdélyi ma* gvar képzőművészetnek is!“ Az értékes és nagy igazságokat kimond« előadás után Walter Gyula szerkesztő ver* seiből olvasott fel. L A* Nagyszabású vá?osszép£lési munkákra készül az üdén C!uj város tanácsa CLUJ (KOLOZSVÁR), április 11. Kolozsvár gazdasági ügyosztálya az idén a városszépítéssel kapcsolatban nagy terveket akar megvalósítani. A tervek gyors végrehajtását a szokatlanul hosszú tél s az utóbbi napok hóesése nagyban késlelteti ugyan, de meg nem akadályozza. Arról már beszámol- tunk, hogy a feílegvári oldalt ez évben virágokkal ültetik he, sétányokat építenek, hogy ennek az oldalnak sivárságát eltüntessék és a szemnek kellemessé tegyék. Az erre vonatkozó munkálatokat már megkezdték. Párhuzamosan ezzel, a gazdasági ügyosztály megbízásából a város: kitűnő kertészméi- nőise megkezdte a sétatéren létesítendő angol park előkészítési munkálatait. Az angol • park a sporttelep előtt lévő területen nyer majd szállást. Ezt a területet a város tanácsa öt évi időtartamra szórakoztató tér létesítésére bérbeadta. A bérlet feltétele az. hogy ezen a területen a budapesti Angol-park mintájára a vállalkozó mindennapra szórakoztató előadásokról gondoskodjék, amiért belépő- dijat szedhet. Kötelezte továbbá a város a vállalkozót, hogy a bérbevett területet nemes növényekkel, díszfákkal ültesse he és virág- gruppokat készítsen. E terület rend bolt o* a kertészmérnök felügyelete alatt a ■vállalkozó költségére fog megtörténni. Minthogy e területen még sok vad akácfa és korhadt, a járókelők életét'is veszélyeztető fák vannak, ezeket a fákat el kell távolítani. Az eltúvoh- tandó fákat a mérnökök kijelölték s azok kivágásához nemsokára hozzá is kezdenek. ember kezei közül, felkapott egy kést és liasba szúrta a támadót, aki sebesülésébe néhány nap múlva meghalt,. Az ügyészségi vizsgálat lefolytatása után tegnap került sor a bünper tárgyalására. A kolozsvári biintetőtábla ötös tanácsa számos tanút hallgatott ki az ügyben, akik részletesen elmondották a tragikusvégü verekedés lefolyását, majd dr. Cruceanu táblai ügyész halált okozó súlyos testi sértés miatt kérte a vádlott megbüntetését. Dr. Maier Titus védő. az önvédelemre hivatkozva védence felmentését kérte. A biintetőtábla a vádlottat. halált okozó sulyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek és az enyhítő körülmények beszámításával másfélévi fogházra Ítélte.
