Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-10 / 57. szám

/ '19 40 március 10. ELLENZÉK Aradi oroifsnap A hétvégi ünnepen, holnap, az aradi ág. evangélikus egyház* vezérlete és hi« vőserege népes küldöttségekben, öröm­től és tisztelettől repeső lélekkel fog tisztelegni egy nemes aggastyán beteg ágyánál. A kitűnő ember csak 90. élet­esztendeje miatt nyomja ágyát, egyéb ként szilárd és kitarló: napok! óta friss lélekkel és bámulatos szellemi erőben olvassa el az egymásután befutó sürgő- nyöket, legelőször Dragomir kisebbségi miniszterét és fogadja szerencseki vá­ró látogatóit, akiknek sorát Lakatos Otto dir., a kitűnő minorita rendfőnök, a félszázad óta változatlan jóbarát nyi tóttá meg, hiszen a nemes pátriárka vele éber őrzője volt mindenkor az al­földi város nagyhírű felekezeti békéjé­nek és nemzetiségi megártésénék. Mert az ágyban fekvő agg kiváló pap: Frint Lajos, az aradi evangélikusok több, mint hatvan év óta lelkésze és az uj romániai magyar lutheránus egyház szuperintendense. És most nem azért részesül halmozott szerencsekivánatok ban, hálában, köszönetben, mintha szee mélyes ünnepet ülne, vagy mert ga- lambszelidségii és angyali tisztaságú élete, ahogy mindenkor, most is megér­demelné az elismerést, hanem azért, mert küldetésének legfényesebb célját, egy hosszú törekvés beteljesülését érte meg: a törvény véglegesen elismerte a romániai magyar evangélikus szuper- intendecia létét és működését,ami leg főképp az ő érdeme. íme, joggal nagy öröme van a szuperintendensnek, Erdély legszerényebb, de talán legserényebb, íegájtatosabb, legemberibb papjának és nagy öröme a magyar ágostai hitvallá- suaknak, Arad egész lakosságának. Er dély magyar kisebbségi embereinek, Románia minden igaz keresztény szel­lemének. Az aradi főpap szegényes, ki­csi szobájában hatalmas fények öfn-le nek: kivülről a hivő emberek megnyug-t vásából. bent a nemes aggastyán fcn- költ leikéből. Ritka szép egyszerűség ben folyt ez az életpálya és íme, most megkoronázódik a legszebben. A Simeonok jutalmával. Mikor a leg­inkább várt öröm benyit az ajtón, a hosszú élet utolsó állomásán. Ilyenkor érezzük, van már igazi emberség a vi­lágon ! t \ Nagy küzködés ért véget, az érdekel íek hitteli kitartása, kormányzatunk jóindulata és a Népközösség fáradozás sa révén. Miikor a főhataSom változá­sával a romániai magyar evangélikusok elszakadtak a szomszédos magyar egv házból, uj otthont kellett keresniük, hogy a szász egyházi kizárólagosságot elkerüljék. Először városunkban volt a mozgalom középpontja és célja is, de a boldogult emlékű dr. Kirchknopf és br. Feilitsch mozgalma nem sikerült. 1924- ben Aradra tevődött át a nemes igye­kezet és a magyar egyház megalakulá sa Frint Lajos lelkész és Ambrózy An­dor br., majd Purgly László főgondnok vezetésével előre is jutott és Goidig László dr., mint a II. Avarescu-kor mány kultuszminisztere, felkarolta ezt az égető kérdést, melyet különben, mint aradi polgár és az érdekeltek tisztelő hive, alaposan ismert. A hatalom de facto elismerte az uj egyházat, meg­engedte a szuperintendens megválasz­tását, majd törvényjavaslatot készített a de jure rendezés ügyében, de a poli ti kai viharok hamar eltemették ezt a munkálatot, mig most, néhány nap előtt a biztositő törvény a Hivatalos Lapban megjelenti és a kérdés végre minden irányba kedvező módon nyugvó pontra jutott. Lám, az aradi ünnep és öröm teljem sen jogosult. De teli van bensöséggel és hálával is. A bensöség szól a nagy munka szívós vezetőinek, a bölcs Frint Lajos szuperintendensnek, a kitűnő Purgly László egyházi főgondnoknak és Palágyi Jenő dr. aradi gondnoknak, aki Arad népközösségi tagozatának ef nöke. A hála elsősorban Dragomir Sil­viu kisebbségi minisztert illeti, aki a közügy mellett a maga személyes ügyé­vé is tette a Királyhágón túli reformá­tus egyházkerület végleges törvényes! tése után a magyar ágostai evangélikus egyház függő viszonyának megoldását. Most aztán a gályák révbe jutottak és ifjonti erővel foghatnak hajósai tuda fúgákat tU^iítojá! De azután már nem szabad ,,egy kicsit torkos-f kodni", mert az ételmaradékok a fogak közé ke­rülve, éjszakán át bomlanak. Ennek elkerülése ugyanolyan fontos, mint a veszedelmes íogkö elleni védekezés. Ezért használjon állandóan Kalodont fogkrémet. Ez az egyedüli fogkrém, mely sulforizin cleat tartal­mánál fogva fokozatosan eltávolítja a fogkövet és meggátolja annak újraképződését. Foaai csak akkor maradnak erősek és épek, ha azok fogkőmentesek. Holier Károly és Kélci Béla nagysikerű előadási iarioiiak a Magyaff Nép- közösség helyi lagozaiának előadássorozatában CLUJ (Kolozsvár), március 9. Nagysikerű előadás keretében, a további eredményes munkálkodás biztató jelei mellett és főleg az érdeklődés és a fokozódó közösségi öntu­dat jegyében folyt le tegnap este a Vas, és Fémmunkások Otthonában a Magyar Népkö­zösség helyi tagozata közművelődési szakosz­tályának előadása, amely alkalomból a kö­zönség zsúfolásig megtöltötte az Otthon tá­gas termét. Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy a jószándéku, megértő közösségi mun­kára irányuló elgondolások méltán eljutnak a megvalósuláshoz a népszerűsítő előadások szónokainak kulturprogramján keresztül. Az előadást a betegsége miatt távollevő dr. Rózsa József szakosztályi elnök helyett Kele­men Béla főgimnáziami tanár nyitotta meg. Meleg szeretettel üdvözölte a megjelenteket és miután örömének adott kifejezési a nagy­számú érdeklődő megjelenése felett, felkérte Moher Károly iró-tanárt előadása megtartá­sára. A kiváló ardeali iró és kritikus a népi irók müveiben megrajzolt magyar népről tartott rendkívül értékes, mélyértelmü és mindvégig lebilincselő előadást. Választékos irodalmi Ízléssel felépített munkájában éles meglátással elemezte a magyar nép lelküle- tét, az irodalom iránti fogékonyságát és azt a hatalmas munkát, amelyet a magyar népi irók (Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Illés Gyula, Kodolányi János, Nyirő József, Ta­mási Áron) és a legfiatalabb nemzedék jeles toliforgatói fejtenek ki azzal a céllal, hogy a magyar néptömegeket az irodalmon keresz­tül forrasszák össze egyetlen nagy közösség­be. Melegen emlékezett meg előadása kere­tében az erdélyi fiatal írógárdáról, amelynek legjelesebbjei Kemény Jánosi báró, Szencei László, Vass Albert, Szabédi László, Kovács György, Bözödi György, Gagyi László és a munkásság két jelen Írója, Nagy István és Asztalos István, a falu megismerését és is­mertetését tűzték célul maguk elé és. ezt a munkát már eddig is a legszebb eredménnyel végezték. A magyar népi próza feladatának és hivatásának illusztrálására felolvasta ez­után az előadó Moher Károly Illés Gyulának „Bülö-ut“ cimü gyönyörű költeményét, amelyből plasztikusan, hatalmas erővel csillan elő az a mindent elsodró népmentő szerelem, amely magyar népiróinkat áthatja. — „Mit tehetünk, mivel háláljuk meg ezeknek a népiróknak mindazt, amit a né­pükért tesznek?“ — kérdezi Moher Károly. — És nyomban megadja rá a választ is: Vi­gyük szét a hírüket, hogy mindenki ismerje meg őket és irodalmukat. Az értékes', szép előadást a zsúfolt terem közönsége lelkes melegséggel és szeretettel fogadta;. Szünet után Kéki Béla szerkesztő, a ki­váló zeneesztéta tartotta meg „Forradalom a magyar zenében“ címmel nagyérdekességü előadását. Rövid pár szóval vázolta milyen utat tett meg a zenehegemónia a különféle népek zenéjében, amíg elkövetkezett a né­met óriások Mozart, Bach, Beethoven ural­ma. Ez az irány erősen éreztette hatását a magyar zenében, amely egészen a legutóbbi időkig, amig Bartók Béla és Kodály Zoltán meg nem indították hatalmas arányú dalku­tatásaikat. A gyűjtés nehéz és fáradságos amar*akarsz - férjhez; menni ? •—.igen.;;;,,. fj ­Akkor látsz az Állami Sorsjátékon és gaz- dag leszel , A többi azután már magától jön., ő MÁRCIUS 15 vés 18.-án vannak az Állami Sorsjáték. húzásai VÁSÁROL j ON SORSJEGYEK ET' '% --- ■ - j&ts*. L 1. A M í SORSJÁTÉK Dacia Economia Cluj, P. Unicii 2US tos hittel a nemes továbbfejlesztés mü­véhez. Ebben jól fogja segíteni őket az újonnan megszervezett kisebbségi ma­gyarság egyetemes ereje, Így nemcsak ; ezért, hanem a végleges törvényesités érdekében kifejtett munkájáért hála illeti meg a Magyar Népközösséget, meíy) íme, sok hasonló kérdés elintézé sével együtt dinamikussá tette a luthe ránus egyház sorsának utolsó és döntő fejezetét. Fgész lelkűnkkel résztve , szünk az aradi örömünnepben. Mint minden kisebbségi magyar ember és intézmény. Jólesik tudnunk, hogy egy magyar cél megvalósult! és pedig a ma­gyar kisebbség és áltamirányitó több­ségi nép, a kormányzat és Magyar Népközösség hasznos megértésének és együttműködésének szellemében és erősödésével. Jólesik tudnunk, hogy az arad; magyarságnak és benne az aradi lutheránus* hívőknek jó és fel­emelő napjai vannak, nemcsak egy kü- i lönleges törekvés szép sikere révén, MB—g—— munkája meglepő eredménnyel végződött: Kiderült, hogy a gyűjtött dalok csekély szá­zaléka olyan tulajdonságokkal bir, amelyek nem hasonlítanak egyetlen európai nép da­laihoz sem. Vonatkozott ez a megállapítás főképpen a dal szerkezetére, amely az euró­pai népek zenéjével ellentétben öt hangje- gyü volt, az elején emelkedő, később egyre lefelé haladó értékű. A kutatók már ekkor kimondották, hogy a dalok alkata nagy ha­sonlóságot mutat északeurópai népek, lappok, cseremiszek és keleti népek zenéjére emle-, keztet. A világháborúban a német zenetudó­sok által az orosz fogolytáborban végzett dal- gyiijtés igazolta a magyar népi zene keleti eredetét. Az itt — Oroszország minden sar­kából odakerült hadifoglyok énekeiről — felvett lemezek néhány dala kísértetiesen hasonlított a magyar ősi népi zenére és iga- I zolta a közös eredetet. Az előadó a magyar népi zene eredetének megvilágositása után néhány szóval rátért a cigányzene—magyarzene kérdésre, majd pe­dig vázolta azokat a nehézségeket, amelyek­kel a magyar zene forradalmárainak, Bartók- I nak és Kodálynak meg kell küzdeniük, hogy megnyerjék a német eredetű befolyás alatt levő nagyközönsóg rokonszenvét az ősi ere­detű magyar zene iránt. Az előadó néhány hanglemezzel illusztrálta előadását, amelyet a közönség nagy érdeklő­déssel hallgatott és hálást tapsokkal jutal­mazott. Ezután Kelemen Béla, Rózsa József szak­osztályi elnök helyettese, meleg szavakkal kö­szönte meg az értékes előadásokat, majd a jelenlevő nagyszámú közönség további érdek­lődését kérve, bezárta az előadást, amelyen báró Jósika János, báró Kemény János, dr. Grois László, Kós Károly, Tamási Áron, va lamint a magyar munkásság vezető egyéni« ségei is megjelentek. Túlsók alkohol, vagy nikotin fogyasztást- után feltétlenül kell gondoskodnunk arról, hogy gyomrunk és beleink a természetei „Ferenc József“ keserüviz használata által alaposan kitisztittassanak! Kérdezze meg on VOBát.- * Közgyűlési iaríoii Szamos« íariomány vendégipari alkalmazóijainak céhe CLUJ (KOLOZSVÁR), március 9. A vendégipari alkalmazottak Somes—Sza- mostartományi Céhe március 7. és 8. napjain' tartotta meg rendes évi közgyűlését. A Biros István helyi tagozati elnök elnök­letével lezajló népes közgyűlésen Satu-Maré (Szatmár), Oradea (Nagyvárad) pincérmun­kásainak kiküldöttei is megjelentek többszáz tag képviseletében. Titkári jelentésében Jungbert György is­mertette a céh multévi működését. Kiemelte, hogy a tél folyamán a szervezet saját külön alapjából 120 ezer lejt folyósított munkanél­küli segélyként. Bejelentette továbbá, hogy a megélhetési viszonyok súlyosbodása a kol< lektivszerződés felmondására késztette a cé­het. Bitay Ödön pénztárnok beszámolója sze­rint a 347.017 lejre emelkedő uj költségve­tési tervezet 35.000 lejt irányoz elő könyv­tárra és 150 ezer lejt segélyezési célra. A régi vezetőség felmentvényének megadá­sa után uj igazgató-tanácsot választottak. Ennek tagjai: Biros István, Puscas loan, Jungbert Gehorghe, Kiss Ernő, Bitay Ödön, Sinea loan, Kocsis István, Biró Ferenc, Czerjék Herman, Grosz Zoltán (Cluj—Ko­lozsvárról) és Păscan Coloman (Oradea— Nagyváradról), valamint Jatica Vasile (Satu- Maré—Szatmárról) maguk közül töltik be az egyes tisztségeket. Ellenőrök Nétnethy Ká­roly, Crisan Petru és Pleszkats Károly leltek, hites könyvelő pedig Jordáky Lajos. A tisztikar megválasztása után elhatároz­ták, hogy az április 25—-27-re Bucurestibe kitűzött szövetségi kongresszuson, melv fő­leg az ókirályságbeli óvadékok, a vendéglő­söknek járó százalékok és jutalékok meg­szüntetésére, továbbá a munkaidő szabályo­zására irányul, 3 taggal képviseltetik magu­kat. Végül az indítványok során kimondták, hogy április elsejétől kezdődőleg minden hétfői százalék-jövedelmüket a szervezet sztrájkalapjára fogják befizetni. hanem a felekezeti és nemzetiségi béke mindenkor gondos szolgálatának jutái mául. Bizonyára üdvös hajtásai lesz nek, mint minden jó dolognak, egyre má*sra ennek a fejleménynek. Erősödik reményünk és bizalmunk a törvényes­ség bölcs érvényesülésében és hitünk az emberi összetaríozandóság valóságáé ban és jövendőjében. Mind a kettő megbecsülhetetlen, főleg a mai sors­verte zord időkben.

Next

/
Thumbnails
Contents