Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-06 / 53. szám
íffy sebről, iclhcscdCsrdl is ccKuuotos Dr. Papp Béla nagy beszédben ismertette az előkészítő bizottság munkáját és az vezetőség célkitűzéseit. — Bukarest magyar társadalmának minden rétege képviseletet nyert a tagozat vezetőségében ,Összetartás tegyen a népközösségi munka jelszava !t! — mondotta az elnök BUKAREST, március 5. (Saját tudósítónktól.) A bukaresti magyarság történelmében pirosbetiis ünnepnap lesz az utókor számára 1940 március harmadika. Ezen a napon ko- vácsolódoít kemény, megbonthatatlan egységgé az itt élő magyarok társa daima. ] A Magyar Népközcsség bukaresti tagozata uj, megizmosodott, erőteljes formában jelent meg a nyilvánosság előtt. Az a maroknyi lelkes csoport, amely a szervezés munkáját beindított ta, alakuló közgyűlésre hívta a tagozat beiratkozott tagjait. A bukaresti rna*t gyarok szép számban meg ils jelentek a hivó szóra és zsúfolásig megtöltötték a népközösségi otthon tlermeit. Az ideiglenes vezetőség elnöke: dr. Papp Béla testvéri szeretettel üdvözölte az egybegyűlteket és megállapítja, hogy a bukaresti magyarság min'1 den rétege képviselve van a közgyiM lésen. Meleg hangon külön fejezi ki afeletti örömét, hogy a magyair munkásság, amelynek lelkében kezdettől fogva élénk -\ isszhangra talált a népközösségi gondolat., ez alkalommal >s tömegesen felvonult. Az üdvözlő szavak befejezése után a (közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja és felolvassa a tárgysorozatot. A napirend előtt indítványozza, hogy a közgyűlés üdvözlő táviratot küldjön gróf Bánffy Miklósnak, a Magyar Nép* közösség elnökének, dr. Dragomir Sil= viu kisebbségi miniszternek és Domb*» rovszki Victor tábornok, bukaresti főpolgármesternek, A táviratok alant közölt szövegét a közgyűlés kitörő tapssal elfogadta. Nagy méltóság ti Bánify Miklós urnák a Magyar Népközösség elnökének Abból az alkalomból, hogy bukaresti tagozatunk ma tartja tisztikarát vá* lasz tó közgyűlését, szeretett elnöküti* két magyar testvéri szeretettel kö- szöntjük. Dr. Papp Béla. NagyméHőságu dr. Dragomir Sih iu kisebbségi miniszter urnák A Romániai Magyar Népközösség bit karesti tagozatának alakuló közgyűlése őszinte nagyrabecsülését fejez/ ki Miniszter ur iránt és kéri. hogy támogass sa abban a munkában, amit most be- indít. Dr. Papp Béla sk. elnök. Nagy méltóságú Dombrowski Victor főpolgármester urnák A Romániai Magyar Népközösség bukaresti tagozatának alakuló közgyűlésé nevében mély tiszteletünket fejezzük ki és kérjük Főpolgármester ur értékes támogatását konstruktív mun-* kálikhoz. Dr. Papp Béla sk. elnök. Ezután felkéri a közgyűlés jegyző« könyvének vezetésére Kondor Boldi*» zsárt és Szalay Margit«! és rátér a tárgysorozat érdemleges lefárgyalásá ra, amelynek első pontjaként felolvassa a következő elnöki jelentést: BESZÁMOLÓ A TAGOZAT EDDIG VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL A Romániai Magyar Népközösségnek a kormány részéről történt engedélyezésével a központ megadta a megbízást Nagy Sándor református lelkésznek a tagozati munka megindítására. Nagy Sándor lelkész egy terje* delmes memorandumban ismertette a központtal & bukaresti magyar társadalom helyzetét és a tennivalókat. Később Nagy Sándor lelkész Bokor Béla bukaresti központi irodai titkárnak adta át a tagozat megszervezésének az irányítását. Mindez történt a múlt év márciusának az elején. Még akkor az egyházaknak az ajánlása alapján egy 12 tagú intéző-bizottság alakult. Majd később a 3 szakosztály vezetésére Német Ernő, Bokor Béla, dr. Papp Béla kérettek fel az intéző-bizottság által. Az intéző-bizottság a református parochia tanácstermében szokta havonként tartani összejöveteleit. A szakosztályvezetők kidolgozták a szakosztályuk programját, 2— 3 hetenként tartották ülésüket szakosztályi ügyek megtárgyalása végeit. A tagozati munka ezidő alatt a tennivalóknak elméleti megvitatásában merül ki. A szervezésről komolyan még szó nem esett. Megindul a szerieiüefles Megemlítésre méltó még, hogy a ta gozati munka megindulásának az elején az intéző-bizottság Nagy Sándor lelkész ajáula tára a tagozati adminisztrációs teendők el végzésére alkalmazta Szőcs Oszkárt. Mind járt kezdetben láthatóvá vált, hogy a szerve zés pénzbe kerül és a felajánlandó tagdíjak kell, hogy a szervezés költségeire fedezetül szolgáljanak. Az intéző-bizottság kisebb-na- gyobb összeget felajánlva havonként, kezdetét vette a tagdíjgyűjtés. Már az első hetekben 50—60 tag beiratkozása után a szervezés munkája ellanyhult érthetetlen okok miatt. Megfelelő központi irányítás és munkavezetés hiányában az egész tagozati munka a szakosztályoknak időközönkénti összejövetelére szorítkozott. Úgy látszott, hogy az itt élő magyarság közömbösséggel viseltetik a népközösség ügye iránt, vagy képtelen megvalósítani érdekvédelmi közösségét. Úgy látszott, hogy az itteni tagozat nem lesz más, mint egy kis keret, különösebb gyakorlati jelentőség nélkül. Itt meg kell még említenem, hogy a tagozati munkával egyidejűén indult el a front magyar szekciójába eszközölt beiratkozások gyűjtése. Miután ez a munka csak a névaláírások gyűjtéséből állott, természetesen rövid idő alatt elérte a párA kormánynak az az engedélye, amellyel 1 megengedte a magyarságnak gazdasági, társadalmi érdekeinek a védelmére szervezetek létesítését, természetesen Bukarestben sem maradt visszhang nélkül. Itt, ahol egészen sajátságos okok miatt a 20 év folyamán a magyarságnak nem sikerült semmi egységes társadalmi szervet létrehozni érdekeinek a védelmére. Magától értetődött tehát, hogyha valahol szükség volt ilyen egységes érdekvédelmi szerv megalakítására, úgy leginkább arra itt volt szükség, itt, Bukarestben, ahol fél Erdély népe megfordul, ahol egy magyar népvándorlási folyamat zajlik 20 év óta. Természetes tehát, hogy voltak, akik bíztak a népközösségi lét szükségességében és annak cselekvő formájában. Egy csak nevében élő népközösség, ha nélkülözi az egységes nemzeti és> népi célú ösz- szefogást, még akkor is, habár az a közösség, mint egyházközösségek részeiben működik, nem egyetemes nemzeti hivatást nem végezhet akadálytalanul és munkájából hiányzik éppen az egyetemes összetartó erő, természetes, hogy a népi munkája nem lehet J egészen teljes. J Érthető tehát, hogy éppen a bukaresti sa- I játog helyzet miatt, a népközösségek megtervezésének a kire itt is sokak számára bizakodóbhá tette azon reményünket, hogy a népközösségben megvalósíthatjuk számunkra mindazt, ami eddig hiányzott. Társadalmunk egységének kifelé igazolását, életérdekeink intézményes védelmét. Megindult tehát harcunk egy egységes, munkaképes népközösség létesitése érdekében. így történt aztán, hogy Bokor Béla lemondása után az intéző-bizottság a három szakosztályvezetőt bizta meg a tagozat ügyeinek a vezetésével, a társadalmi szakosztály vezetésével a lemondott Bokor Béla helyébe dr. Thiery Ákost kérte fel. Az intéző-bizottság pedig rámruházta az ügymenet és a szervezés irányítását. Ez az intéző bizottsági határozat uj szakaszt jelentett a tagozati életben. Amikor orvosi elfoglaltságom mellett vállalkoztam a tagozati munka irányítására, teljesen tisztában voltam azokkal a nehézségekkel, amelyekkel meg kell küzdenem. Tisztában voltam azzal is, hogy a munka jórészét addig is, amig munkatársak akadnak, egyedül kell vállalni. De tudtam, hogy a bukaresti társadalomnak régi vágya érdekeinek szolgálatára egy egyetemes jellegű magyar intézmény létrehozása, tudtam, hogy népünk megérti a népközösségi célok fontosságát, sok bizakodással és lelkesedéssel vállalkoztam tehát erre a munkára. Vállalkoztam azért is, mert tudtam, hogy ez a kollektiv népi megmozdulás öntudatra ébreszt ismeretlen népi erőket és népi tömegeket. Rádöbbenti majd sok hitét, nyelvét felejteni készülő testvérünket népe iránti kötelességeire. Vállalkoztam azért is, mert éreztem, hogy a népközösség kerete lehet egyedül alkalmas közösségünk nagy tömegét alkotó munkásainknak lét- cs érdekvédelmi szolgálatra. Szemeim előtt megjelentek a rongyos ruhás külvárosi gyermekek, a külvárosok viskóiban csak aludni hazajáró munkáslel- kék, a háziszőttest levetett székely leányok. Fülembe csengett egyszerre Bukarest 80.000 magyarjának rendetlen tömeglármája, jókedvű magyarok hangja mellett a sok jaj és panasz. É.eztem sokat hangoztatott kulturfö* lényünk mellett gyámoltalanságunkat és tehetetlenségünket. Mélyen tisztelt közgyűlés! Amikor az intéző-bizottság döntését elfogadtam, tisztában voltam saját magam gyenge erőivel is. De hitet kellett tennem 10 éves bukaresti ma- gatartásom igazolására minden vallásu és rendű magyar társadalmi egységének szükségességére. Két kis füzetet vettem át, benne 60 taggal, amikor az ügyvitelre vállalkoztam, ez volt a népközösség minden vagyoni leltára. Természetes, 60 lelkes tag a tagozati munka eredményességét nem biztosíthatta. Ebből az időből ránk maradó reális eredményként könyvelhető el a józseffalvai tüzkárosultak érdekében végzett gyűjtés, amely a balsuj- tottak iránti együttérzésünkről tett tanúságot. Világosan látszott tehát, hogy csaknem elölről kell folytatni mindent. Bár meg kell itt említenem az igazság kedvéért, hogy a hasonló célú és a hatóságok által nemengedélyezett Székely Társaság alapitó tagjai, javarészben ott voltak a Népközösség megindulásánál is. Sorrendben a tennivalók a következőképen jelentkeztek: Maitkafervek 1. Tagozati helyiség sürgős biztosítása, egy központi népközöségi otthon létesitése. 2. A szervezés teljes erővel, munkásainknak beszervezése a népközösségbe, önkdates tagdij felajánlásokból gondoskodni költségeink fedezetéről. 3. Tagozati helyiségünk berendezése és felszerelése. Tagozati iroda megorganizálása, pénzkezelés és tagdijak beszedésének egyszerűsítése.-^ 4. Jogvédő iroda, orvosi ambulatórium felállítása. Népkönyvtár létesitése. 5. Végül felvilágosító Ó3 propaganda előadások megtartásával a népközösségi gondolat népszerűsítése és felhivás tagsági dijak felajánlására és áldozatosságra közösségünkkel szemben. Természetesen a tendők között nem szerepelhetett egyelőre a szakosztályi munka. Lévén azok nyugodt menetének legfontosabb feltétele az előbbi pontokban felsorolt szükségletek biztosítása. Mélyen tisztelt közgyűlés! Amikor a kezdet elején egyszerre ennyi tennivaló jelentkezik, akkor nincsen idő a sok tanácskozásokra, a sok vitára, kemény akarattal kellett megindulni a kezdett utón, nem törődve az útközben felbukkanó akadályokkal. Egyedül döntöttem sok fontos kérdésben, vállaltam egyedül a közösség előtt a felelősséget sfck intézkedésemért a tagozat érdekében. De hála istennek, jöttek munkatársak is, lassanként kialakult a munkatársak gárdája, akik önként ajánlották fel segítségüket a tagozati munkák végzésére. Az elsők sorában voltak: Bruszt Andor, Kondor Boldizsár, Sándory Mihály, Borsitzky Károly, Bajkó Erzsébet, Szalay Margit, Bereczki Klára, Thécsy Éva, Bocsa, Thiery Antal, Kiss Béla, Kerezsi János. Bitai Endre, Kovács Árpád, Jakab Gyula, Bereczki Zoltán, Kovács Lajos, Doth Gyula, Illés Lajos, még sokan mások iparosaink, munkásaink: Kozák Lajos, Széli Ferenc, Papp Lajos, Cservák János, Biró Tamás, Bölöni Hatházy János, majd segítségünkre jöttek lelkes asszonyaink, hogy helyiségünket feldíszítsék és otthoniasabbá tegyék. Amikor sok munkatársunknak és testvérünknek a közgyűlés előtt a tagozat nevében köszönetét mondok, ki kell jelentsem, hogy tagozati munkánknak legszebb eredménye annak a közszellemnek a kiformálása volt, amely lehetővé tudta tenni számunkra sok nehéz kérdés békés megoldását. Illesse a tagozat köszöneté mindazokat, akik munkájukkal, vagy áldozatkészségükkel segítségünkre jöttek tagozati munkánkban. De illesse köszönet elsősorban grpf Bánffy Miklós elnök urat, aki felismerve a tagozat fontosságát Bukarestben, lehetővé tette számunkra segítségével és értékes erkölcsi támogatásával tagozatunk megalakítását. A bukaresti magyar nép soha el nem múló háláját küldi a Romániai Magyar Népközösség elnökének tagozatunk ügyének felkarolásáért. Erre a pártfogásra a tagozat rászolgált és ezt a támogatást kiérdemelte, mert igazolást tett arról, hogy ez a tagozat élet- és fejlődőképes. EDDIGI EREDMÉNYEK Beszámolóm további részében számot adok tagozati munkánk eddigi eredményéről. Tagozati helyiségünket a mult év november havának első napjaiban béreltük ki. Mindjárt ezután gyűjtési akciót indítottunk helyiségünknek a szükséges bútordarabokkal való berendezése érdekében. Soron követte ezen munkánkat az orvosi rendelő felállítása. Balka főmérnök. Siemens vállalati igazgató értékes támogatása, valamint a bukaresti magyar orvosok áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az orvosi ambulatórium folyó évi ja nuár 5-én megkezdhesse működését. Az orvosi rendelés folyamán közel 100 szegénybe teg részesült eddig gyógykezelésben. Az ősz szes magyar ügyvédek részvételével jogvé dő irodát állítottunk fel. Népkönyvtárunk elrendezetten a tagok rendelkezésére áll. Könyvtárunk kb. 430 kötetből áll. Szervezési és vagyonügyi bizottságot létesítettünk az irodai adminisztrációs pénzkezelés rendjének érdekében. Rövid három hónap leforgása alatt tagjaink létszáma 60- ról 600-ra emelkedett, a havonta felajánlott és rendesen fizetett tagsági dijak 20.000 lejt tesznek ki. Az eltelt 3 hónap eredményei a legszebb reményekre jogosítanak fel a bukaresti tagozat jövőjét illetően. A tagozat h'o- dai munkáját ma 3 irodai tisztviselő végzi. A tagozati helyiséget gyakran keresik í^l tagjaink ügyes-bajos panaszaikkal. Ma helyiségünk egyik központja lett lüktető életével a bukaresti magyar népnek. Jelenteni valónkhoz tartozik még, hogy megalakítottuk az iparos alosztályt a tagozat keretein helül, az ő saját iparos érdekeik szolgálatára. Következne még a szakosztályok működéséről a beszámolóm. A társadalmi szakosztály a szervezés és a propaganda munkáját végezte. Bár úgy a társadalmi, mint a többi szakosztályok munkája jóformán meg sem kezdődhetett, egyéb fontos tennivalók miatt. A munkaterv szerinti munkát a szakosztályok majd csak ezután kezdhetik meg, mi- utáu már kellő tag áll a szakosztályok ren- delk ezésére, amikor a törvényesen megválasztott tisztikara a szakosztálynak hivatásosan veheti kezébe * szakosztályok munkáját. Üdvözlő táviratok köszönet a Niphüzössig elnökének
