Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-05 / 52. szám
I*)-10 mire iu» .v rrr.r Sidorovîci „Országör^-parancsnok olaszországi útjáról nyilatkozott Hl K Alit S(Rador.} > idorovici ..Országöi'-piirnnenok nyilatkozatot (idolt a lapok- mik olaszországi Htjáról. Iz ..Ors:ugör"-pnr,anesnuk or olasz-román barátság megnyilvánulásának különös fontosságát hangoztatta s rámutatott arra a meleg fogadtatásra, melyben a román küldöttségét részesítették Olaszországban. WSBum Görißg marsall szemlét tartott a nyugati fronton BERLIN. (Rador.) (toring marsall vezér- karúval szemlén volt a nyugati fronton, hon- uau visszatért a nemet 1 övárokba. Goring marsall előbb a légi erő egységeit szemlelte meg a Északi-tenger párjain, aznla .1 nyu- gatifrout légi-terén lévő bombavetö *-s vallás» repiilöegységeket, valamint a/ állasban fi vő légelharitó ütegek egész sorát ti hintette* meg. majd elismerését fejezte k i az ez ideig hozott szolgálatokért és a csapatuk harcias magatartásáért s a Führer nevében több tisz tot, altisztet és közlegényt tüntetett ki. Min tán részletes megbeszélést tartott tábornokai val, Coring marsall a parancsnokok jelenté seit fogadta és szemlél tartott az erődökben \ .íratlan megjelenése nagy lelkesedést kel tett a fronton a repülők es katonák közölt Jelenlétének hire gyorsan elterjedt és vissza térése alkalmával a polgári lakosság lelkesen ünnepelte az útvonalom Fegyver kiviteli tilalmat kér Japán ellen az amerikai flotta volt parancsnoka Vt ASHLNGTON, március 4. Y trnell tengernagy,, a cseiuiesóceásu flotta volt parancsnoka, leg's \ erki viteli tilalmat kér Japán ellen. Lnnék alapján, az Egyesült-Államok nem kell viszálytól tartson, mert Japán számára való- sá?os öngyilkosságot jelentene egy újabb háború indítása valamely nagyhatalom ellen. RcvoSfcres oicrCDUlctcf ftövclfóft cl kOlfifiamliilszlcr ellen HAVANNA, március 4. (Rador.) Orestos rerrerat, a Alacha- do-korinány volt külügyminiszterét nyilt utcán revolverlövéssel megsebesítették. HAVANNA, március •: Orestos Fér* rara volt kubai külügyminiszter gép kocsijának lépcsőjére ismeretlen egyén ugrott és több lövést adott le, Ferrara vállán szenvedett súlyos sérüléseket, a sofőr meghalt. Sír Sofist Simon angol pénzük- miniszter rádióbeszédei mondott a Mborsi első félévéről MCUeüJf '’'SJTOWilP'TF’W I IW*PTTTtS(UKJUűvk^.. .A XI1. Pilis PÁt'A 6.1 éves VATIKÁNVÁRON, március 4. (Rador.) XII. Plus pápa március 2 ált löltölte be 6J. életévéi és ugyanakkor \ olt trónfoglalá.iának egyéves év tor duloja. \ atikáttvárost díszesen fcllobo góz Iák ebből az alkalomból, de a híva- faj fe vérfill+itó él hoÍ* vHS 1 t fá amely tisztán » talus ünnepség március 12 cn les/., "(I, , 1 1 1, . , 1 ÍN11; ii 1 anyugokDÓI készül. amikor a Szentatyát megkoronázzák. .\ ;/! iest belső . „ tíszUb^^ ap.jnlatos egy Leo-Pilis kúra. Ez egy hosszú esztendők óta nagyszerűen bevált jtó -szer, növény) KINEVEZTEK ROMÁNIA POZSONYI KÖVETET. BUKAREST. (Rador.) Nicolae Laliováry meghatalinu-zott minisztert Románia pozsonyi rru dkivüli k övetévé nevezték ki.----.----- .. -----rrim B íTTi MBHffüTi1TiBiT nrtr~nrMdir. Jl, ‘Kapható : 20 vagy 60 labdacsot tartalmazó csomagolásban. Kedvelő forűuiiri d szsúnüri városi nyug- diíosoh drágaság! pdiiéh-ügQCDcn I BUKAREST, március 4. (Saját tudósitónktól.) Igen szövevé nyes és közérdekű nyugdíjügyet bogo zott ki elvi jelentőségű ítéletével a legfőbb közigazgatási tabla. Sza'rnár város megtagadta nyugdíjasaitól az 1924. évi minisztertanácsi határozat szerint nekik járó 12 százalékos drágasági pótlék folyósítását. A nyugdíjasok sérelmesnek tartották a v á ros eljárásút és minden lehetőt megkísérellek törvényes járandóságuk felvételére. A város azonban hajthatatlan maradt. A nyugdíjasok végül pert indítottak a varos ellen a kolozsvári köz. igazgatási táblánál. A tárgyaláson rendkívül különös helyzet állott elő. Szatmár város ügyvédje azt állította, hogy szó sincs jog sérelemről, mert. a város rendesen fo Ivómtja a nyugdíjasok drágasági pót lékát. A felperesek jogi képv iselöjc természetesen megcáfolta ezt az dili- tást cs kifejtette a törvényes áliáspon tol, amely szerint a nyugdíjasokat min den vitán felül megilleti a drágasági pótlék. j A közigazgatási tábla nem vette figyelembe Szatmár város ügyvédjének nyilatkozatát, hanem olyan értelmű Ítéletet hozott, hogy a város minden egyéb szemponttól eltekintve, köteles a drágasági pótlékot kifizetni. Erre valami egészen érthetetjen dolog történt. A szatmári polgármesteri hív: tál annak ellenére, hogy a kolozsvári Közigazgatási táblánál tartott tár gyaluson jogi képviselője utján kijelentette, hogy nyugdíjasai zavartalanul kapják a drágasági pótlékot, az elsőfokú ítéletet megfelebbezte a legfőbb közigazgatási táblánál. A felebbezés indokolásában a város ügyvédje az or szagos nyugdíjtörvény 71. szakaszára hivatkozott, amely szerint öt évig fel nem vett nyugdiijárulék elévül. A legtöbb közigazgatási tábla előtt dr. Kiss Árpád bukaresti ügyvéd, a nyugdíjasok képviselője kimutatta, hogy az illetékes hatóságok kötelesek a minisztertanácsi határozatta! nyuj lőtt drágasági pótlékot hivatalból folyósítani a nyugdíjasoknak, anélkül, hogy azoknak azt külön kérvényezni keltene. A legfőbb közigazgatási tábla magáévá tette dr. Kiss Árpád érvelését és anélkül, hogy Ítélethozatalra visszavonult, volna, nyilt ülésen döntött a vitás ügyben. ítéletében elismer te a nyugdíjasok elvitathatatlan igényjogosultságát a drágasági pótlékra és kötelezte Szatmár városát az összeg azonnali folyósítására. Az Ítéletnek az ad különleges helyzeti jelentőséget, hogy most a költlség- vetési év küszöbén a megítélt és igy minden v itán felül álló összeget a vá ros beveheti a jövő év költségvetésébe. I LONDON, március 4. (Rador.) Sir John Simon angol pénzügyminiszter szombaton rádióbeszédet mondott, melyben a háború első félévének lefolyású ról emlékezett meg. „A háború első féléve nagyobbszabásu hadműveletek nélkül telt el — mondotta az angol pénzügyminiszter. — Ez az idő mégsem telt el haszontalanul, mert felkészültségünket és felszerelésünket nagymértékben töké- letsitettük. Ez alatt a hat hónap alatt bebizonyosodott, hogy tengerentúli domíniumaink szivvel-lélekke! mellettiünk állanak. Ugyanakkor Franciaországgal való kapcsolataink is annyira megerősödtek, hogy ma már minden téren szoros francia—angol együttműködésről lehet beszélni, olyan bensőséges kapcsolatokról, aminők sohasem léteztek a két állam között. Az együttműködést tovább fogjuk fejleszteni, a háború befejezése után is. Ma egységes a politikánk, a hadvezetés, a pénzügy s a gazdasági tevékenység minden ága. Ez a hat hónap alkalmat adott a semlegeseknek ügyünk iránt érzett rokonszenvük kinyilvánítására. Ez alatt az idő alatt Németország majdnem teljesen barátok nélkül maradt, egyetlen barátja ma Oroszország, — ha ugyan ezt az államot Németország barátjának lehet nevezni. Az a brutalitás, amellyel a nemzeti szocialista uralom eljár a lengyelekkel szemben s az a kegyellenség, amellyel elsülyesztik a semleges hajókat és gépfegyverrel tüzelnek a halászhajókra, semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy ki mondhatja magáénak a közvélemény rokonszenvét. Szükségesnek tartom leszögezni — folytatta beszédét Sir John Simon — hogy amíg Németország a fentebb vázolt módon jár el a semlegesekkel szemben, addig egy tengerész sem szenvedett a mi vagy szövetségeseink tengeri haderejének tevékenysége következtében. Lehet, hogy vannak olyan semleges államok, melyeknek okuk van félni Németországtól, de — kérdem — van-e olyan, amely a német birodalom győzelmét óhajtja? Azok az okok, melyek miatt Németország ezelőtt eígv félévvel fegyvert fogott, ma U fennállónak. Maguk a német birodalom vezetői jelentették ki. hogy áll a világ felelt való uralom. Erre le kell szögeznem, hogy ezeknek a vágyálmoknak megvalósítása sohasem ütközött nagyobb akadályokba, mint most, amikor honfitársaim zárt egysége áll ellen a támadásnak. Mikor azt követelték tőlem, hogy tegyek különbséget a német vezetőség és a német nép között, azt kell felelnem: hajlandó volÍ nék ilyen különbséget tenni, ha maga a német nép bebizonyítaná, hogy tényleg létezik ilyen különbség: azonban amíg ez nem tür- • ténik meg, nem tehetem meg, hogy ne vádoljam felelősséggel a német polgárt Németország támadó magatartása miatt. Ha a német nép nem értett volna egyet a vezetőség politikájával, akkor ez a támadás nem történhetett volna meg. Ugyanezek az okok indítanak arra, hogy ne alapozzak semmit sem egy esetleges német belpolitikai ellentétre, vagy közeli belső zavargásra. Ha csalódnék, annál jobb: viszont Anglia számára csak egy helyes ut nyílik: határozottan fel kell készülnie arra, hogy' a hitlerizmus egységes erőivel kell felvennie a harcot és nem szabad pillanatra sem szem elől tévesztenie, hogy számára az egyetlen lehetőség a háború befejezésére: a hitlerizmus bukása!“. KÖZFELKIÁLTÁSSAL ÖRÖKÖS DISZEL- NÖKKÉ VÁLASZTOTTA A KOLOZSVÁRI ZSIDÓ SZENTEGYLET LÁSZLÓ GYULÁT A kolozsvári orthodox zsidó szentegylet vasárnap délelőtt tartotta 103. évi rendes közgyűlését. A nagymultu, ímberbaráti célokat szolgáló egyesület közgyűlésén nagy számban jelentek meg a tagok. A napirend letárgya- lása során több oldalról az a kívánság merült fel, hogy az egyesület érdemes elnökét, László Gyuiát, a Kereskedelmi Hitelintézet R. T. vezérigazgatóját, aki 9 év óta tölti be megszakítás nélkül az elnöki tisztséget, azon munkásságáért, melyet a szeutegylet szellemi, erkölcsi és anyagi fellendüléséért fejtett ki, örökös diszelnökké válasszák. A közgyűlés az erre vonatkozó javaslatot közfelkiáltással fogadta el. Az erről szóló okiratot ünnepség keretében fogják átadni László Gyulának. NEWYORK. (Rador.) Pénteken amerikai önkéntesek indullak Finnországba. A ,,Daily News“ cimii lap szerint svéd. finn és más származású amerikai személyiségek közbelépésére gyorsan elhárították az önkéntesek utlevélbeszerzésének akadályait. Az amerikai önkéntesek ezrei Kanadában szállnak hajóra, hova útlevél nélkül lehet átmenni az Egyesült-Államokból. így a Charles Sicenney ezredes, a világháborúban kitüntetett pilóta által toborozott repülök rövidesen szintén utrukelhetnek Európáiba. „Insfepedeiace ftousnasae“ oagyértfekességii cikkben foglalkozik a danavölgyi államok helyzetével BUKAREST. (Rador.) Az Independence Roumaine következő cikket közli legutóbbi számában: — Ugylátszik, nem nagyon távol eső időszakban nagy veszély fenyegeti Délke- leteurópát. A duriavölgvi és balkáni államok 1939 év folyamán több aggodalmat ismertek, melyek közül egyesek jogosak, mások túlzottak voltak. Mindnek az egész Európát jellemző bizonytalan zavaros helyzet és egyes hatalmak ..dinamizmusa4" volt közös forrása, mely Európa összetételében szenzációs változásokat akar elérni. Bizonytalanság és az egyensúly hiánya uralkodott, azokhoz a földcsuszamlásokhoz hasonlóan, melyek a földrengéseket kisérik. Az idegek háborúja nagy tájékozatlanságra és mindenféle riasztó hírekre adott alkalmat. Anélkül, hogy túlságosan derülátók volnánk, azt hisszük, hogy az aggodalmak korszakán már túljutottunk. Jobb idők jele az is, hogy Európának ez a része ismét megtalálta egyensúlyát. A belgrádi Balkán-konferencia után megállapíthatjuk, hogy a Balkán-szövetség a béke védelmében életképesnek bizonyult és ugyanakkor kifejezést adott azon óhajnak is, hogy észszerű módon egyezzen meg a szomszédos államokkal. Ez olyan erőt jelent, mely naprólnapra hatalmasabb, úgy erkölcsi, miat kato-> nai szempontból. Azok a dunai és balkáni államok, melyek még nem tagjai a szövetségnek, a körülmények egészséges megértéséről tettek tanúbizonyságot, inidőu szilárd elhatározással felhagytak az ellenséges szellem ápolásával, mely támadó szándék feltételezésére adhatott volna alkalmat. A béke érdekét — melyet a jelenlegi körülmények között mindenképp szolgálni fetcil — bármily más szempont elé helyezték. A dunai és balkáni államok részéről tehát semmiféle veszély nem várható és ugyanakkor a nagyhatalmak részéről sem lehet szó fenyegetés« ről. A hadviselő felek egyike sem gondol a katonai front kiterjesztésére, egyik sem akar vállalni újabb kockázatot. \ dunai helyzet állandósága csodálatosan megfelel érdekeiknek. Nem szabad feledni, hogy a legtevéke- nyebb és leghatalmasabb semleges nagyhatalmat: Olaszországot is érdekli, életérdekeit érinti ennek a tájnak békéje és egyensúlya. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk, hogy / a háború eltávolodott kőzetünkből, hála azoknak az óvintézkedéseknek és elővigyázatosságnak, mely az összes érdekeit kas- mányok bölcsességének köszönhető.
