Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-01 / 49. szám
I 1 9 4 0 m á r c ! ti s /. ELLENZÉK V Vasárnap íarlja tisztikar-választó és bel^sőfifelavató közgyűléséi a IHagxar Hép&özősség bukaresti tagozata BUKAREST, február . 29. (Saját tudósitónktól.) A Magyar Népközös- óóg bukaresti tagozata fennállásának fontos határkövéhez jutott. Az ideiglenes vezetőség, amely eddig a szervezési munkát végezte és a tagozat irányítását látta el, úgy érzi, hogy küldetését befejezte. Elhintette a bukaresti magyarság közölt a népközösségi'eszme mag- vát, beindította a szervezést, szilárd alapok- ia helyezte a mozgalom bástyáit és saját otthont teremtett az itt élő magyaroknak. Mintán ezt a nehéz feladatot maradék nélkül elvégezte, visszaadja megbízóinak a mandátumot és kiirta az uj választásokat. Március 3-án, vasárnap délelőtt 11 órára összehívta a tagozat rendes tagjait alakuló közgyűlésre, amelynek tárgysorozata a következő: 1. Az ideiglenes vezetőség beszámolója és lemondása. 2. A tisztikar megválasztása. 3. A tagozat helyiségének felavatása. Az első pont nem olyan természetű, amiről előre lehetne irni, annál bővebben lesz majd szó róla a közgyűlési beszámolóban. A második pont: a tisztikarválasztás már más természetű. Több, mint három hetes előkészítő munka, tárgyalások és latolgatások után sikerült olyan jelölőlistát összeállítani, amely minden bizonnyal osztatlan visszhang-, ra talál a bukaresti magyarság összes rétegeiben. A közgyűlés elé terjesztendő jelöltek névsora a következő: Elnök dv. Papp Béla orvos, aki a tagozatot eddig is vezette. Főtitkár Bokor Béla ügyvéd, titkár. Csiha Lajos kereskedő. Elnöki tanács, amelynek tagjai hivatalból a tagozat elnöke és a három (közművelődési, társadalmi és gazdasági) szakosztály vezetői. Közművelődési szakosztály: elnök Németh Ernő mérnök, alelnökok dr. Leiídvav Sándor I ügyvéd, Sipos András tanító és Lakatos István nyomdászmunkás. Előadó Juhász István, j a magyar diákotthon igazgatója, i Társadalmi szakosztály: elnök Bitay Sándor tauitó, alelnökok Kozák Lajos asztalosmester, Körösi László magántisztviselő és Balogh István vasmunkás. Előadó: Laczka Lajos főkönyvelő. Gazdasági szakosztály: elnök Rohonyi Vilmos mérnök. Alelnökok: Tompa Ferenc ipa‘ ros-kereskedő, Kányádi Béla református leL kész és Bartba Károly munkás-szenátor. Előadó: dr. Fogarasi Géza ügyvéd. Az elnöki tanács tagjai még az egyházak vezető lelkészei: Nagy Sándor református, Lőrinczy Géza unitárius és Szexty Zoltán evangélikus. A katolikus egyház részéről dr. Sándory Mihály ügyvéd és Blaskó Pál mérnök-nagyiparos. Egyházközi bizottság részéről dr. Horváth László református lelkész, az iparosság részéről Kozák Lajos asztalosmester és Bartalis Sándor munkás-szenátor, az egészségügyi bizottság részéről dr. Bakk Elek orvos és a vagyonbizottság részéről Bruszt Andor főtisztviselő. Pénztárosok: Bocsa Antal biztosítási és De- raeíer Jenő iparvállalati főtisztviselők. Ellenőrök: Borsiczky Károly fő tisztviselő és Jeddy Lajos biztositoinţezeti cégjegyző. Választanak még egv 50 tagú intézőbizottságot, amely egyharmadrészben munkásokból, cgyharmadrészben iparosokból és egyharmadrészben értelmiségiekből áll. Létesítenek ezenkívül szervezőbizottságot Bereczky Zenó elnöklete alatt, továbbá egy jogügyi és- egy fegyelmi bizottságot. A tisztikar. megválasztása után felavat ják a tagozat helyiségét, amely ünnepi aktus keretében a vezetőség ismertetni fogja * nép- közösségi otthon rendkívül fontos jelentőségét Bukarestben. HÁBORÚ A hamburgi világgazdasági intézetben hatalmas térkép lóg. Aki ezt a térképet tüzetesen megnézi, azt a mindenféle szinü berajzolt karikák egész sora hozza zavarba. A körök alá és a közlekedési vonalak mellé irt nevek szolgálnak első Útmutatóul, mert az Anaconda Copper Co., az International Nickel Co. of Canada; az Amalgamated Metal és az American Meta‘1 nevei — melyéket itt olvas- hatunk^ adják tudtunkra, hogy a nem vasércek hatalmas birodalmában vagyunk. Ezek a nevek. Guggenheim, Stanley, Căpitan Lytt- leton, Patino, Oppenheimer képezik a kapcsolatot a különböző nemzetek színeivel felrajzolt körök között, melyek nagysága a vonatkozó társaság tőkeerejének megfelélő. Ez a térkép most életrekelt. A fémháboru - vezérkari térképe lett belőle. A FÉMHÁBORU VEZÉRKARI TÉRKÉPE Ennek a háborúnak haditerülete Észak- kanada örök jégbirodalmától Délafrika izzó aranybányádig és a vízben bár szegény, einn- ben azonban annál gazdagabb bolíviai felföldtől a ma'Iáji félsziget és Holland-India mocsaras vidékéig terjed. Ez a háború tnlajdon- .képpen az elképzelhető legfurfangosabb eszközök igénybevételével a lángfestő fémek birtoklásáért már évtizedek óta folyik. A vesztett és nyert csaták színhelye a világpiac. Nem egy kis állam került válságba, mert a trösztök mögött meghúzódó nagyhatalmak akaratának ellenszegülni merészelt. OPPENHEIMER ÉS CHESTER BEATTY A rhodesiai bányák körül 1926—1933 ig a brit és az amerikai tőkék között a felsőbbu-g elnyeréséért óriási harc dúlt. Oppenheimer ugyanis 1917 ben amerikai tőkét is bevont a tröszt érdekkörébe, anélkül azonban, hogy a vezetést csak egy jottányira is kiengedte volna kezeiből. Legkomolyabb konkurrense Chester Beatty volt, aki a Roan Antelope és a Mufulira bányákat feltárta. Ez az amerikai John Dunn-uek Éva leányával kötött házassága révén Newyork kapitalista világának minden támogatását megszerezte. Miután azonban a feltárási költségek egy részét előteremteni nem tudta, kénytelen volt az American Metal Co.-val egyesülni, olyképpen, hogy tárcájában lévő részvényeinek tekintélyes részét a Metal Co. hasonló névértékű részvényeivel cserélte el. A rhodesia bányáknak az amerikai réz és a jugoszláv ólomérdekeltséggel történt ilyenforma egyesülése az angoloknak tulnagy konkurrenciát jelentett, amiért is elhatározták, hogy Chester Be-Utyt maguknak megnyerik és számára az angol állampolgárságot biztosítják. Ez 1933-ban meg is történt. Ezzel aztán végleg megszűnt Dél- atnerikában az amerikai befolyó«. A brit <]v: „Men not Measures“ ismét győzedelmeskedett. A femháboruban az Oppenheim- rek, Chester Bcattyk és Davisek étb. játsszák a hadtestek és dreadnougbtok szerepét. Az angolok az amerikaiak leghasználhatóbb embereit kaparintották meg maguknak. A színes- fémért folyó küzdelem taktikai húzásai szinesek és sokoldalúak. Mert ha fegyverkezési ércek feletti uralomról van szó. úgy a küzdőfelck minden tőlük telhetőt megkísérelnek. És a háború kitörése előtt közvetlenül ügyi» látszott, hogy a frontok megmerevedtek — mert az angol gazdasági imperializmus a búrt kissé túlfeszítette — és az Óceánon túlról már figyelmeztető hangokat lehetett hallani a brit mouopolizálási igyekezettel szemben, egy pillanatig sem szabad azt hinni, hogy ez állandó jelenség és egy hosszabb háború esetén a legnagyobb eltolódásokra is el kell készülve lenni. Egy bizonyos: lia a háború után ismét megnézzük a nem- vasércek területén a hatalmi viszonyokat, akkor az egyes társaságok israertetőjeieként szereplő 6zines karikák sok esetben uj színben fognak ragyogni. RendeleÉéUrvé®y jelent meg a rekvirálás! jog gyakorlásáról Hetvenedik életévig férünk és nők egyformán igénybe vehetők az áll am érdekeit szolgáló munkálatokra Millió és millió színes rabszolga dolgozott végkimerülésig azért, hogy nagyobb osztalé kot adhassanak és hogy a nincsteleneket a monopolizált árakon keresztül még jobban kifoszthassák. A fémháborut Nyugat kapitalista nagyhatalmai viselték egymással szemben azért, hogy helyzetüket mindjobban megerősítsék. Időnkint attól sem riadtak vissza, hogy a piac monopoiizáláaa céljából összefog« janak és igy egyesült erővel még jobban kizsákmányolhassák a nagyfogyasztókat. Ezen a kártyán feltüntetett területen még ma is feltétlenül uralkodik -a nagytőke, amelynek erejét a régi ipari államokban a munkásság ellenállása és az állami ellenőrzés már a múlt század 80-as éveiben megtörték. A brit kapitalistáknak sikerült az utolsó tiz év leforgása alatt Amerikától a fém feletti hatalmat elragadni. Mig 1929-ben úgy látszott, hogy az Egyesült-Államok hatalma megtörhetetlen, addig 1937-ben már a hely- zet annyira változott, hogy saját belső piacaikra szorultak vissza. Megalakították előbb az angol—amerikai nikkel-monopóliumot, majd az ólom. cink, ón és a réz nemzetközi kartelljeit. melynek haszna nem egyszer a 250 százalékos hozadékot is elérte. Anglia fölénye olyan nagy lett, hogy az Egyesült- Államok az amerikai piac ellen intézett brit támadás kivédésére kénytelenek voltak réz vám, majd az ezüstfelvásárlás politikájához folyamodni, amelyek tulajdonképpen nem jelentettek egyebet, mint az ólom- és cinkbá- [foglalkozásuk szerint nyak szubvencionálását. az angol taktika Mint minden háborúnak, úgy a fémhábc- rúnák is meg voltak a sajátos- taktikai vonásai. Mig az amerikaiak kizárólag a tőke 100 százalékos birtoklásának módszerével harcoltak, addig az angolok a tőkerészesedés rendszerével és- egyes személyek megnyerésének módszerével folytatták küzdelmüket. Az angol taktika meglepő eredményre vezetett. Légjelemzőbb példa erre Sir Ernest Oppenheimer, aki 1880 ban a hesseni Friedbergben született. A fiatal Oppenheirnert apja 17 éves korában Antwerpenben élő testvéréhez küldte tanulni. Ezzel kijelölték az útját a későbbi gyémántkirálynak“, akinek tanítómestere, Beit. Breytmayer, Brennheim és Moscsthal- al együtt megalapította a gyémántsziudiká- tnst, amelynek megbízásából a fiatal Oppenheimer 1902-ben Délafrikába ment, ahol nemsokára Kimberley polgármesterévé lépett elő. Ezzel összeköttetésbe került a politikával, amely őt később nemcsak, hogy a nemesek sorába emelte, hanem módot adott neki arra, hogy a gyémántpiac monopolizá- lásával, melyet a kormány segítségével hajtott végre, magának hatalmas vagyont gyűjt som Miután igy a gyémántpiac koronázatlan királya lett, módja nyílt arra, hogy ezen biztos helyzetéből a szintén nagy haszonnal kecsegtető aranybányák felé forduljon, amelyek közül az ország keleti felén elterülő legjobb bányákat meg is szerezze. Innen már csak egy lépés volt, hogy Rhodesia még fel nem tárt rézhegyeit is birtokba vegye, amelyeket nagyréízben ma is Oppenheimer, Sir Auckland Goddes, az anatómia egyetemi tanára, Alfred Chester Beatty tábornok, a háborús és háború utáni évek többször colt angol minisztere, a Rio-Tinto-csoport tulaj- doBosa együtt termelnek ki. KOLOZSVÁR, február 29. A Hivatalos Lapban rendelettörvény jelent meg: a rekvirálásokról. Eszerint az állam kivételes esetiekben bármily természetű fekvirálást eszközölhet ro mán álíampolgárcklkal vagy Románia ban lakó külföldiekkel és az ország te rületén található jogi személyiségekkel szemben. ( Arra azonban senki nem kötelezhető, -r hogy olyan tárgyat adjon át, mely nincs birtokában, A rekvirálás béke idején bérlet vagy végleges átvétel formájában történik háború idején pedig az utóbbi módon történik a rekvirálás, melyről „bont" adnak. j Ingatlan csupán használat céljára rekviráihntó. Ideiglenes rekvirálás esetén a tulajdonost bér, végleges rekvirálás esetén az éríék megtérítése illeti. A rekvirálásra jogosító meghatalmazást minisztertől nácsi jegyzőkönyv utján adják meg az egyes minisztériumoknak. A legfőbb nemzeti érdekből eszközölt rekvirálás esetein kiviil a polgári lakosság ellátása érdekében is sor kerülhet rekvirálásra. Mindkét esetben azonban rekvirálást csak az eszközölhet, akinek illetékes helyről nyert írásbeli felhatalmazása van. MIT LEHET ELREKV1RÁLNI? A jelen rendelettörvényben felsorolt esetekben rekvirálás címén bármely személyi szolgálat is igénybe vehető a hadügyi vagy más mi .ni&zteri tárca érdekében, ha az országi általános érdeke ezt megkívánja. Ebből a célból bármily természeti szolgálatra behívhatok és felhasznál hatók az állam érdekében a 70. élet* évet he nem töltött férfiak és asszonyok, egyszerű munkások vagy ipa rosokt professzionisták, specialisták, köz és tnagánnyugdijasok. Az igénybe vett személyeket lehetőleg kell alkalmazni azon a helyen, ahol laknak. OSZTÁLYOZÁS, ÖSSZEÍRÁS A rekvi-rálható dolgok összeírását és osztályozását azokban a központokban kell végezni, melyek a kijelölt községektől nincsenek nagyobb távolságra. A gépkocsik összeírása a megyei pre < fektuirák vagy rendörkveszturák szék helyén történik. A rendőrség és a községi primáriák közvetlenül a csapategységeknek adják át a kimutatásiba foglalt rekvirált dől gokat. Az átvételről jegyzőkönyv készítendő, melynek alapján a primár a hadkiegészítőnél átveszi a rekvirálás! bonokat. A jegyzőkönyvben feltüntetendő, hogy a rekvirált1 dolgok milyen állapotban voltak. A rekvirálás tárgya úgy a belső, mint a határszéli zónában egyformán használható. A tulajdonosnak igazolt esetben kár» térítéshez van joga. j VEGYES BIZOTTSÁGOK A rekvirálás menetének biztosítására minden hadkiegészítő parancsnokság mellett vegyesbizottság szervezendő, melynek tagjai: a megyei prefektus, a hadkiegészítő parancsnoka, a pénzügy igazgató, a mezőgazdasági kamara igazgatója, továbbá a prefektura és hadkiegészítő rekvirálás! irodájának főnöke. ** Ezenkívül központi rekvirálási bi zottíság is alakul, melynek tagjai: egy sem mi tő széki biró, a hadsereg két képviselője, a belügyminisztérium delegátusa és a nemzetgazdasági, födlmüve- lésiigyi és pénzügyminisztérium, vala mint a CFR egy egy delegátus«. ( A bonok értékének kifizetése idejét és módját a pénzügyminiszter állapítja meg. Amennyiben a kifizetés kezdetétől szá-* mitott 5 év alatt a bont nem mutatják be, elveszti érvényét. A kifizetések kezdetét a Hivatalos Lapban fogják közölni. A rendelettörvény végül szigorú büntetést ir elő, ha a rekvirálásra kerülő dolgokat a tulajdonos eltitkolja, megrongálja vagy elpusztítja. PARISBAN ALÁÍRTÁK A FRANCIA— MAGYAR KERESKEDELMI SZERZŐDÉST BUDAPEST, február 29. (Rador.) Hivatalosan jelentik, hogy Párisban aláírták a francia—magyar kereskedel mi szerződést, mely március 1-én Jép életbe és szeptember végéig érvényes. A szerződés a háborús állapot által módosult körülmények tekintetbevéte * lével szabályozza a két állam kereskedelmi kapcsolatait. NAGY ÜNNEPÉLYESSÉGGEL I NYITOTTÁK MEG A MADRIDI OLASZ KULTURINTÉZETET MADRID, febr. 29. (Rador. Tegnap n-agy ünnepélyességgel nyitották meg a madridi olasz kuliurintézetet. Az Üt* népségért résztvett Derzoni, az Olasz Akadémia elnöke, Gambara tábornok olasz nagykövet, Bergbeder ezredes, spanyol külügyminiszter és a spanyol kormány több tagja. 1— GENFI KöZÉPiSKOl 4SOK TÜNTETNI AKARTAK A NÉMET IDEGEN-* FORGALMI HIVATAL ELLEN GENF, február 29. (Rador.) Az itteni középiskolák számos tanulója az előadás közötti szünetben a nemrég berendezett német idegenforgalmi iro da elé vonult* és tüntetni próbált. A rendőrség azonnal szétoszlatta a tűn tetőket, - - - - -
