Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-28 / 71. szám

IV 4 0 m á r c; ii s 2 S. Szeretném megmondani unnál: a gyógyszerész urnák, akinek nevet, címét és tele fon szám át következetesen rósz- ; szül másolom lé péntek délelőtt,óiikéht a Szolgálatos gyógyszertárak című ívtől, hogy bocsásson meg. Nem tudom megmagyarázni. [hogy miért teszem ezt, mikor nem akarom \tenni' egyszerűen valami ostoba véletlen okozza, vagy az a görcsös igyekezet, hogy I meg ne tegyem és ne okozzak újabb bosszú­ságot, mikor már annyi kellemetlenséget okoztam. Mielőtt elmondanám, hogy mit. az (egész esetet ahhoz kell hasonlítanom, mikor kicsi koromban egyszer buzgó segíteni akará­somban el akartam rakni a porcelánt s a nagymamám figyelmeztetett, hogy: „Vigyázz fiacskám, el ne ejtsd azt a kis kéke síkos csé­szét, mert az nem a nagymamáiké, hanem keicsztmámáé(‘ — mire én két kézre jogiam az összes csészéket, ügyesen elr miám vala­mennyit, de a kéke síkost, akármilyen kettő zött igyekezettel is szorítottam a két tenye­rein közé, sikerült leejtenem és darabokra zúznom. De térjünk rá a gyógyszerész ur cselére, csak azért, mert minden, komiku­mával nagyon gyakran előfordul hasonló és éppen ezért érthető és meg lehet bocsátani, A dolog a következő: Kolozsváron húsz patika van. A húsz patika öt darab négyes csoportra osztva teljesít hetenként éjjeli szol­gálatot. Szépen beosztják egymás között az inspekciót: minden héten más négyes csopor­ton van a sor. Minden év januárjában kiad a Gyógyszerészegyesület egy ivet, amelyen a beosztás sorrendje van feltüntetve s ebből az írből egy-egy példány jut minden szer­kesztőségbe. A szerkesztőségi munkabeosz­tásnál nekem jutott, az a nevetségesen kicsi jeladat, hogy minden pénteken másoljam le szépen az ívről a négy szolgálatos gyógyszer tár tulajdonosának nevét (vagy a gyógyszer­tár nevét, amelyet olimpuszi istennőkről szoktak leginkább elnevezni), címét, telefon- számát. Olyan kis munka ez, amit egy első elemista is el tudna szépen végezni, éppen csak olvasni és írni kell tudni hozzá. A fon­tos az, hogy nem szabad elfeledkezni róla, mert ha beteg van a háznál, fontos ám, hogy az újságból megtudják, hova szaladjanak or­vosságért. Nem is volt semmi baj, mig egyszer az egyik gyógyszerész nevét rosszul nem irtom. Kifelejtettem előle a (ír. szót, ami ugyebár mégsem közömbös? Nem történt semmi, mig legközelebb vala­hogy elcsúszott a pillantásom s ugyanennek a gyógyszerésznek neve után a következő csoport első számú patikusának címét írtam­ba. Erre már megszólalt másnap a telefon s a gyógyszerész ur udvariasan figyelmeztetett és kért, hogy ha már él is hagyjuk neve előtt a doktor szót, amiért nem tartotta érdemes­nek szólni, legalább a címét írjuk rendesen a betegek érdekében. Mentegetőztünk s a szenkesztöm rámszólt, g hogy máskor jobban vigyázzak. Hát vigyáz- - tam. Mikor a hetek múlásával újra a rekla­máló gyógyszerész ur csoportja következett, olyan gonddal körihöliem le a nevét és cí­mét, hogy az ujjammal követtem a szót, ahogy a tisztelendő nővér tanított az elemi­ben. Hétfőn megint betelefonálnak a gyógyszer­tárból. — Kérem, mi ez? — kérdezi egy jogosan ingerül hang s rettenve ismerek a különben személyes ismerős, kedves doktor urra. ş — Önök viccéinek velem? Miért adnak né- keni más telefonszámot? Az utca nevét is rosszul írták. Szerkesztőm fejcsóválva küld a telefon­hoz, ahol megesküszöm, hogy betüről-betüre pontosan másoltam le mindent. Előveszem a lapot, összehasonlítom az Ívvel. —: Gyógyszerész urnák van igaza — sut­togom és nem értem a dolgot. A nyomdában kiderül: sajtóhiba, rosszul szedtél: a számot. Az utcát meg én irtani rosszul. Eltelik négy hét. Kétnapi szabadságot ka­pok, elutazom, hazajövök. Szerkesztőm ezzel fogad• — Maga elfelejtette megírni az inspeheiós gyógyszertárakat. Beismerem, hogy elfelejtettem. — Az Istenért, csak nem X doktor volt az inspeheiós? — kérdezi szerkesztőm. — Nagyon kellemetlen lenne, ilyen régi elő­fizető. kitűnő úriember. Még azt hiheti, hogy szándékosság. Nézem az ivet. Persze, hogy X doktor volt . az inspekeiós. — Pont ő volt — mondom megdermedve. Szerkesztőm fejét csóválja. — Nahát, magának pechje van ezzel az X döhtorrál. Most már aztán megesküszöm, hogy úgy vigyázok, hogy többé ne legyen semmi baj. ügy vigyázok, mintha érettségi írásbelimet irnárn. A nyomdában átnézem a korrektú­rát. Gyönyörűen sikerül. Név, cím, telefon, minden stimmel. Másnap telefonhoz hívnak. — X doktor ur megbízásából telefonálok — szól egy ismeretlen férfihang — kérem, ez hallatlan, amit a kisasszony csinál. A dok­tor ur le akarja mondani a lapot. A tegnap direkt telefonáltatott, hogy ezen a héten ki- /BttréltG az éjjeli szolgálatot egy kollegájával, E L L F. iX X ú K m&sm 'I ,?(/ fíMfÍÁM í$ iehd ffîzní n de az siyen étel nem ízlik, mert a só nélkülözhetetlen, így a kávénál sem nélkülöz­hető a Franck-kávépótlék. feÜfsiváíS a ^iai^yalg, NépfoSzösséjl ÍSaicuyesis-S ifSgjOjEaáánialí népaniivésiiiBÍs és hézásgissirí liiäiii* íásán fi’észáveiífc-'i óliajtö'knifrz gősen: Csiba i aios, Buciíresfi II. Sír. Armenească 17. dinre, mit, milyen mennyiségben és milyen feltételek mellett tudna kiállítani. Köszönettel elfogadunk olyan kiállítási anyagot is, amely nem eladó, hanem csak a kiúllU tás szépségét emeli. A Romániai Magyar Népközösség bu­karesti tagozatának női alosztálya má­jus 9—13. napjain nagyszabású roma niai magyar népművészeti és háziipari kiállítást rendez. Felkérünk miniden < kit, aki ezen a kiállításon anyaggal részt óhajt venni, hogy írja meg siir­Kiknek keli ieleníké48 órám beiisi a rendőrség bizîonsâgi osztályán? CLUJ (KOLOZSVÁR), március 27. A rentlőrkvesztura közleményt adott ki, amely szerint mindazok a személyek, akik az állambiztonsági hivatalnál bírósági végzések­ről közjegyzői másolatot nyújtottak be, je­lentkezzenek az állambiztonsági hivatalnál 48 órán beiül. Ezeknek a személyeknek ok­mánybélyeggel ellátott és sürgősségi bélyeg­gel felülbélyegzett kérvényt kell beadtlibk, amelynek tartalmaznia kell a fixbélyeget is, hogy eleget tegyenek a 1072—1938. számú rendelettörvényben előirt nyilvántartásokból j való törlésük törvényes formaságainak. I Mindazok, akik ezen formalitásnak nem tesznek eleget, viselni fogják a törvétiyrende­let szigorú következményeit és továbbra is a 1072—Í93R. számú rendéletiörvény, valamint a 37835-—5938. szánni belügyminisztériumi rendelet intézkedése szerint fogják kezelni őket, továbbá hivatalosan Hetit mint állam­polgárokat, hanem mint idegeneket fogják őket kezelni. A rendeletet dr. Horvat Josif renuőrkvesztor és Pop Leontin, az állambiz­tonsági hivatal főnöke Írták alá. A Iiadsersq felszereléséért i A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel­szerelés} pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák aíatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a háromt \agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. • ; Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ö$z- szegével adó Űzethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatóí a név» érték 70 százalékának megfelelő lombardkö 1 csönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Chíj (Koíczs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. M 1937-licn «illetett gyermekek koieiezö neiiaiisöiii serreWQc CLUJ (KOLOZSVÁR), március 27. A kolozsvári városi polgármesteri hivatal egészségügyi és népjóléti ügyosztálya 474— 1940. szám alatt az alábbi hirdetményt adta ki a toroggyik (diftéria) és vörheny (skar­lát) elleni védőoltásokra vonatkozóan: A Kolozsvár területént lakó személyek tu­domására hozzuk, nogy az egészségügyi és népjóléti törvény 265. szakasza alapján a gyermekek torokgyík és vörheny elleni oltá­sait ingyenesen, a hivatalos orvosok az alább felsorolt napokon végzik: Az első oltást 1940 március 28—29—30. napjain. A második ol­tást 1940 április 18—29—20. napjain. A ! harmadik oltást 1940 május 2—3—4. nap- I jain. Az oltásokat délelőtt 8—12 és délután 2—5 órák között végzik a Regina Maria 2. szám alatti polgármesteri hivatal emeletének üléstermében (Aula). Beoltásra kerülnek az összes 1937-ben született gyermekek, mig az idősebbek csak akkor, ha az előző évekből oltás nélkül ma­radtak. A szülők, gyámok és mindazok, akik­re a gyermekeket bizták, kötelesek őket ol­tásra magukkal hozni, megfiirösztve és tiszta ruhában, hogy fertőzésnek - ne legyenek ki­téve. A gyermekek kísérőinek tudniok kell a gyermek születésének évét, hónapját és nap­jut, valamint a szülők neveit, hogy az azo­nosság pontosán megállapítható legyen. A gyárak és vállalatok Vezetői, akiknél olyan nők vannak alkalmazva, akiknek gyermekei Oltási kötelezettség alá esnek, kötelesek azoknak a szükséges időt biztosítani, hogy gyermekeiket az oltásra el vihessék. Ezt az időt azoiihan a munkaadó köteles megfizetni. Tilos oltásra elvinni olyan gyermekeket, kik heveny fertőző betegségben szenvednek, mint kanyaró, szamárköliögés, báíányhimlo, stb. Ezeket csak be kell jelenteni a kerületi orvosnál és betiltásuk felgyógyulásuk után log megtörténni. Azoknak a gyermekeknek oltását, akik bőrbetegségben, vagy idült fer­tőző betegségben, vagy általános megbete­gedésben szenvednek, beoltását elhalasztják. A haladéitól azonban csak az illetékes kerü­let bivtilalos orvosa adhatja nieg. Csak az ál­lnia kibocsátott bizonyítványok inéntesitik az érdekeltekét a büntetéstől. Az oltásokat magánorvosokkal is lehel végeztetni, ebben az esetben azonban ezt a tényt az egészség­ügyi szolgálat tudomására kell hozni, hogy az előjegyezze és az oltási űrlapot kiadja. Ebből a célból be kell mutatni az egé^z ég- iigyi szolgálatnak az oltást végző orvos ál­tal kibocsátott bizöny itványt, amelyet az il­lető orvosnak aláírásával és pecsétjével is el kell látnia és amelyben fel kell tüntetnie: ]. Az anyagot, amellyel az oltás történt. 2. Az oltás időpontját. 3. A beoltott anyag mennyiségét, külön-külön megjelölve miu- den egyes oltásnál. A külföldről származó oltóanyaggal való beoltás szigorúan tilos. Azokat, akik nem tesznek eleget a jelen hirdetmény Rendelkezéseinek, az egészség- ügyi és népjóléti törvény 363. szakasza értel­mében 100 lejtől 20.000 lejig terjedhető bírsággal sújtják, mely nemfizetés esetén el­zárásra változtatható át. Kétnapos presbiteri konferenciát tart az unitárius egyház főhatósága CLUJ (KOLOZSVÁR), március 27. Az unitárius egyház főhátósága — az Egy­házkerületi Tanács előzetes határozata alap­ján — 1940 március 28 (csütörtök) és 29 (péntek) napjain Székelykereszturon presbi­teri konferenciát fog tartani a székelykeresz- turi egyházkor összes presbiterei részvételé­vel. A konferencia első napján délelőtt 9 óra­kor Ütő Lajos esperes tart istentiszteletet. Az ünnepélyes megnyitót fél 10 órakor dr. Var­ga Béla püspök tartja az unitárius főgimná­zium nagytermében. Előzőleg dr. Fazekas Miklós felügyelő-gondnok üdvözli az értekez­letet. A püspöki megnyitó utáu dr. Kiss Elek egvliázkeriileti főjegyző „Unitárius egy­házunk mai kérdései és a keblitanács“ cím­mel tart előadást, amelyet közebéd követ. A konferencia délutáni műsorát fél 3 órai kezdettel Vári Albert teológiai tanár és Pa­taki András várfalvai lelkész előadásai al­kotják. Vári tanár ..A keblitanács az egy- háztörténelemben“ címen, Pataki lelkész pe­dig „A keblitanács és az egyházközség anya­gi kérdéseidről értekezik. Este fél 8 órakor, dr. Elekes Domokos egyházkerületi főgondnok megnyitójával, műsoros estély fejezi be a presbiteri konfe­rencia első napját. Az estélyt egyházközségi dalárdák énekszámai és szavalatok töltik ki; közben Gyallay- Domokos lapszerkesztő elbe­szélését olvassa fel. A bezárót Osvátb Ár­pád köri felügvelŐ-gouduok tartja. Második nap szintén ima vezeti be a pres­biteri konferenciát, majd „A keblitanács és az egyházközség valláserkölcsi élété“-ről ér­tekeznek. Ugyancsak a konferencia keretében beszél Símén Dániel teológiai tanár is „A belitanács és az egyháztársadalmi munkád­ról . Közebéd után az időszerű gazdasági kér­désekről Boros György' gazdasági igazgató tart előadást. Az értekezletet Péter Ödön egyházkor! jegyző imájával és Ürmössy József püspöki titkár alkalmi prédikációjával istentisztelet fejezi be. mig a záróbeszédet dr. Varga Bé­la püspök mondja. Az értekezlettel kapcsolatos kérdésekről a püspök elnökletével lelkészi megbeszélésre ülnek össze, amely egében befejezője a két­napos konferenciának. • - v \ i » mert beleg s ő majd a következő héten lesz inspehciús. Erre a kisasszony következetesen leközlí a. nevet. Éjjel százszor felcsen gettók. Cigánymódra kezdek esküdő zni. — Esküszöm — mondom —, bizonyisten., ngy legyek boldog, hogy nem kaptam semmi telefonüzenetet! Kiderül, hogy kaptam. Kollegám cédulára irta s odatette az Íróasztalomra. A cédula földre esett. Egyelőre ez történt. Kolozsvá­ron húsz gyógyszertár van, soha egyetlen egynél sem irtani egyetlen egy betűt, se hi­básan. X doktor pedig — annak ellenére, hogy úgy vigyázok, mintha az életem függne tőle — akaratlanul is agyonbosszantom. Pedig ismerem, kedves, jó, okos ember a fe­hér köpenyében. De azért nem merek mos­tanában a patikájába menni. Mert az 6 he­lyében mérget adnék kinin helyett sajátma- gomnak. ' (M.

Next

/
Thumbnails
Contents