Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-27 / 70. szám

í 9 4 0 március 2 9 rne^m&sassas^mim EL.IF.N2ÖK «tes Ma temetik Budapesten Majláth p Aíransilvániai katolikusok felejthetetlen főpásztorának teme­tésére sokan utaztak a magyar fővárosba. — A temetési szertartás, melyet Mikes János gróf címzetes érsek végez, féltizenegy órakor kezdődött Márton Áron püspök pásztosrSeveüe a katolikus egyEiázai érá súlyos gyászeset alkalmából CLUJ (KOLOZSVÁR), március 26. Az er­délyi katolikusok felejthetetlen főpásztorát, Majláth Gusztáv Károly római katolikus püs­pök cimzetesi érseket ma temetik Budapesten. A délszaki növényekkel díszített ravatalhoz a husvét két ünnepén nagy tömegben zarán­dokolt a magyar főváros katolikus világa, hogy örökre búcsút mondjon a szelidlelkü főpásztornak, a „gyermekek atyjának“, aki mint Krisztus, az ifjúságért élt és felettük egész életében apostolkodott. A holttestet tegnap este szállították át a budavári Koro­názó templomba, ahol a szentélyben elhelye­zett ravatalra helyezték. Az elhunyt főpásztor végtisztességére Er­délyből sokan utaztak fel a magyar főváros­ba. A gyulafehérvári káptalan képviseletében Péter Antali, Faragó Ferenc dr. és Biaráth Béla, az erdélyi katolikus igazgatótanács ne­vében Gyárfás Elemér vezetett küldöttséget Budapestre. Kolozsvárról Márton Áron püs­pök vezetése alatt dr. Boga Alajos kanonok, egyházmegyei előadó, Bálint József szentszé­ki tanácsos, népszövetségi igazgató, dr. Ká- szoni Alajos kanonok, dr. Veress Ernő he­lyettes plébános-vikárius, dr. Jelen Gyula egyházmegyei tanácsos, Nagy Jenő püspöki titkár, dr. György Lajosi, a róm. kát. egyetemi ifjúság tanulmányi felügyelője, Betegh Mik­lós, az Erdélyi Katolikus Népszövetség elnö­ke, dr. Bartha Ignác képviselő, dr. gróf Beth­len Gvörgvné, a Szociális Misszió Társulat el­Gfoggr Rogers legújabb vígjáték slágere: nöke, dr. Dávid László lelkész, a főiskolai hallgatók lelki vezetője még vasárnap este el­utaztak a temetésre. A temetési vendégek részére Kolozsváron a Szent Mihály templomban dr. Kende maria- utimi tanár tartott gyászistentiszteletet. A gyászistentiszteleten Kolozsvár katolikus tár­sadalma és a többi kisebbségi felekezetek képviselői is jelen voltak. A gyászszertartás után a szószékről felolvasták Márton Áron püspöknek a Majláth érsek halála alkalmá­ból kiadott alábbi pásztorlevelét: MÁRTON ÁRON PÜSPÖK PÁSZTOR- LEVELE Tisztelendő testvéreim! Krisztusban szeretett híveim! A gyermeki hála és kegyelet mély fájdal­mával jelentem, hogy Krisztusban szeretett Atyánk, Nagyméltóságu és Főtiszteíendő szék­helyi gróf Majláth Gusztáv Károly soteropo- lisi c. érsek ur, egyházmegyénknek négy év­tizeden át volt püspöke, évekre elhúzódó sú­lyos betegségben, az egyház szentségeinek többszöri buzgó felvétele után, életének 76-ik, papságának 53-ik, püspöki méltóságá­nak pedig 43-ik évében, 1940 március 18-án a középeurópai időszámítás szerint d. u. 6 óra 40 perckor a budapesti Vörös Kereszt kórházban Krisztus békéjében csendesen el­hunyt. Felejthetetlen jó Atyánk temetése f. é. március 26-án d. e. 10 órakor a budapesti Nagyboldogasszonyról nevezett koronázó fő­templomban végzett gyászszertartás után a Regnura Mariamim kápolnájában lesz. Teste a SzÜzanya ifjúságának szentélyében várja a boldog feltámadás napját. Halhatatlan nagy lelke Krisztusban él, áldott emléke pedig fei&jtheíeílem marad egyházmegyéjében. Székhelyi gróf Majláth Gusztáv Károly 1864 szeptember 24-én született Bakőczáa, Baranyavármegyében. Atyja Majláth György, a nagynevű országbíró, édesanyja báró Pran* dau Hilleprafit Stefánia volt. Elemi és kö­zépiskolai tanulmányait a szülői házban vé­gezte, érettségi vizsgálatát a Budapest Ií. ke­rületi királyi egyetemi főgimnáziumban tette le kitűnő eredménnyel. Ezután fél éven át a strassburgi egyetem jogi fakultásának hall­gatója volt, majd 1883 novemberében az egy­ház szolgálatába lépett és teológiai tanulmá­nyait a bécsi egyetemen, mint a Pazmaneum növendéke végezte el. Simor János herceg­prímás 1887 október 6-án szentelte pappá. Gyenge egészsége miatt felszentelése után 'i szabadságra kellett mennie, de 1888 őszén már Esztergomban találjuk, mint az érseki papnevelő intézet középiskolai növendékeinek A kisasszony gjy©s»eke Bemutatja nemsokára a tanulmányi felügyelőjét. Néni sokáig viselhet­te ezt a számára oly kedves hivatalt, már két év múlva Meranban és Olaszországban volt kénytelen gyógykezeltetni majdnem egészen elvesztett egészségét. Alig nyerte vissza ere­jét, újra elfoglalta felügyelői hivatalát, ame­lyet 1895-ig viselt. Ekkor nevezte ki Vaszary Kolos hercegprímás Molnár János apátplé­bános helyetteséül komáromi adminisztrátor­nak. Rövid komáromi működése elég volt arra, hogy örökké élő emléket hagyjon itt is maga után. 1897 január 28-án nevezte ki az apostoli király, 1897 március 26-án pedig XIII. Leó pápa az agg Lönbart Ferenc erdélyi püspök mellé segédpüspökké utódlási joggal és ugyanazon év május 1-én szentelte marty- ropolisi címzetes püspökké Császka György kalocsai érsek a Nagyboldogasszonyról neve­zett koronázó főtemplomban. Megyéspüspöki jogaiba Lönbart püspök halálával, 1897 jú­nius 28-án lépett. Az Apostoli Szentszék bi­zalma és kegye nem egy alkalommal kívánta előkelőbb székbe áthelyezni. Majláth érs«k szerényen, de egészségére hivatkozással min­denkor határozottan kitért a megtiszteltetés elől és egyházmegyéje mellett minden viszon­tagságában a jegyes hűségével kitartott, itt érte huszonötéves főpásztori jubileuma és ezen alkalomból a pápai trónálló magas ki­tüntetése. Püspöki székében, ámbár megtört testi ereje miatt székhelyétől távol, ünnepelte öt a hálás szeretet melegével egyházmegyéje főpásztorságának 40 éves fordulóján. 1938 május 28-án a soteropolisi c. érseki címmel felruházva a megyéspiispök súlyos kötelessé­gei alól tartós betegségére való tekintettel felmentette őt az Apostoli Szentszék, de hí­vei szivében Erdélynek Atyja és Pásztora ma­radt áz örök hazába költözéséig. Majláth püspök igazi méltatását a történe­lem hivatott megadni, mi még egyéniségének közvetlen varázsa alól alig szabadulhatunk. Nagysága életének és működésének eredmé­nyeiben fog megnyilvánulni és ragyogó példa­képe lesz ő mindenkor egyházmegyénk fő­pásztorainak, papjainak és híveinek. Életének és működésének legjellemzőbb vonása a hangsúlyozott mély lelkiség volt. Az emberi élet sok kicsinyes kérdése, amely min­ket leköt, nem érdekelte. Meg-megállt előt­tük, jóakaratát, segítségét nem tagadta meg, de szivének érdeklődésével és szeretetével min­denütt csak a lelket kereste. Ezért van, hogy alkotásainak legmaradandóbbjai nem a föld múlandó értékeiben, nem kőben és ércben vannak, hanem a halhatatlan lelkekben élnek. Főpásztori kormányzásának kezdetétől fogva állandó törekvése tárgya volt egyházmegyéje papságának a tudományokban és lelkiéletben 735nr TMTBTKCTSJ 3Ä7 Fehér — kellemes lehelet A csúnya és veszélyes fogleraicodást a legegyszerűbb módon el lehel [3 távolítani Reggel felkelés után a JH| fogakat azonnal CHLORODONT fogpasztával keil tisztítani, amely­nek tisztitóereje a foglerakodást alaposan eltávolítja. A CrlLORO- DONT mentolos ize egyúttal kel­lemes reggeli felfrissítést nyújt. Este lefekvés elölt CHLORO- DONTfogpasztáva! a fogak közötti ételmaradékok alapos tisztítással ismételten eltávolitandók. így a fogak szépek és egészségesek maradnak. való fokozottabb képzése. Ennek köszönhet­jük papságunk színvonalának azt a magas emelkedését, amelyet az utóbbi negyven esz­tendőben folytonos fejlődéssel felmutatott. Nem kisebb buzgósággal törekedett Főpász­torunk híveinek is fokozni a kegyelmi élet törekvéseit. Lenyűgözően közvetlen hangú főpásztori beszédei és szózatai, magán érint­kezésének elragadó bája állandóan s minden alkalommal a kegyelmi élet gyakorlását, a szentségek gyakori vételét ajánlották, sürget­ték és terjesztették. Ennek a lankadatlan apostolságnak felemelő eredménye a gyakori szentáldozás elterjedtsége egyházmegyénk­ben és az eucharisztikus szellemnek különö­sen a2 általa meghonosított Oitáregyesuletek segítségével való terjedése és erősbödése né­pünkben. Apostoli munkásságában fáradhatutlan és kitartó volt. Csodálattal láttuk törékeny tes­tének, betegségektől elgyengült szervezetének munkabírását. Pihenés nélkül dolgozott a ko­ra hajnali óráktól késő éjszakáig a reá bízott lelkek üdvéért. Bárhol járt, terjedelmes egy­házmegyéjében nem volt oly kis falu, ahol is­mételten meg ne fordult volna, mindenütt ő volt közlünk, aki a legtöbbet gyóntatott, a legtöbbet dolgozott. Midőn a köztudat szerint pihenésre vonult vissza, akkor is mások ér- ! dekében fáradott. Az Örök Város szén lélyeitől kezdve egyházmegyéje bérceiig min- ' denüít az emberek leikéért dolgozott. A foly- 1 touos, pihenés nélkül való munka testi erejét felőrölte, de ő ezt nem akarta észrevenni. Valóban nagy pártfogoltjának és barátjának, a lángleikü Prohászka püspöknek szavait va­lósította meg életében: „Ne sajnáljuk azt a lángot, amely fenn az agyban vagy a szívben ég sokaknak biztatására, épülésére, üdvére. Ne sajnáljuk az embert, aki elég“. Majláth püspök nem sajnálta önmagát és elégett. Példát adott Püspök Atyánk mindnyájunk­nak az Apostoli Szentszékhez való rendület­len ragaszkodásban is. Nem mondunk isme­retlen titkot azzal, hogy az országbíró fiának erős, egyéni akarata volt; de egyben sohasem volt késedelmező, sohasem gyenge: az Apos­toli Szentszék rendelkezéseinek teljesítésé­ben. Evről-évre a legboldogabb napjai vol­tak, amikor az Örök Városba zarándokolha­tott és bárki ült Szent Péter örök székében, a gyermek alázatosságával és bizalmával já­rult eléje, tanácsát, irányítását kérte és enge­delmes ragaszkodással fogadta élete végéig. De mindezeknél nagyobb és csodálatosabb volt jóságos emberszeretete. Nem kereste ki a szeretetére érdemeseket. Szeretete nem is­merte a faj és születés kicsinyes korlátáit. Szive jóságát, nagy vagyona javait önérdek és számítás nélkül osztotta, szórta szét — az embernek. Bőkezűségének cselekedeteit nem tartotta számon, mert határt nem ismert a jótevésben; csak a Mindentudó jegyezte fel. Minden anyagi adománynál több és nagyobb volt azonban jósága, amely szivéből fakadt és minden emberre kiáradt: atyai szeretettel tartotta számon és név szerint ismerte a ki­csiny fiókegyházközségek híveit is; nem le­ereszkedéssel, hanem krisztusi igaz szeretet­tel, magával ragadó egyszerűséggel és közvet­lenséggel bánt minden rendű és rangú ember­rel. Mégis legnagyobb melegséggel, önmagának teljes odaadásával, utolsó testi erejének is feláldozásával a fejlődő ember, az ifjúság felé fordult. Ki tudná megmondani, hány ifjú lélek köszöni egyházmegyénkben és határain­kon tul az ő jóságos, melegen atyai, megbo­csátó és felemelő szereidének földi és örök boldogságait! Nem egyszer figyelmeztették, hogy érdemetlenre pazarolja szeretetét és jóságát: néni látta és nem akarta látni. Erős lélekkel remélte, hogy jobb, tisztább, neme­sebb nemzedéket fog nevelni Istennek és Egyházának. S mi hisszük, látjuk, hogy Püs­pök Anyánknak igaza volt. Egyeseknek sajná­latos szomorú hűtlensége nem cáfolhatja meg az ifjúság püspöke élete munkájának áldásos sikereit. Hisszük és reméljük, hogy még a hűtlenné vált s gyenge gyermekei is megerő­södnek s visszatérnek az Ő imádsága és síron tul tartó szeretetének erejéből. Nem lehet meglepő, hogy ezt a nagy s me­leg szeretetet az emberek rajongó szeretete viszonozta. Bárhol jelent meg, felvillantak a szemek és Püspök Atyánk finom, nemes alak­ját körül vette az emberek tömege, öreg em­berek, nagyapák és nagyanyák épugy, mint kis diák unokáik és fiaik, boldogok voltak, ha kezét és ruhája szegélyét megcsókolhat­ták. Híveink lelkében és szivében kitörölhe­tetlenül é! Püspök Atyánk jóságos, szeretet­tel teljes, elragadó varázsu személyisége. A Mindenható kifürkészhetetlen akarata szerint megszűnt a jó Atya apostoli munkája. Az utolsó esztendőket a beteg tfcst visszavo- nultságban töltötte el. Testi ereje folyonos gyengüléssel hagyta el a munkaképtelenségig. Ez alatt Isten »zent akaratán megnyugodva, csodálatos uagy lélekkel látta, hogyan szükül mind kisebb térre földi tevékenysége, ho­gyan hullanak le róla a földi bilincsek. Nem panaszkodott; soha magáról, betegségéről nem beszélt: az apostoli munka, a krisztusi szeretet hőse a lemondásban is csodálatosan nagy volt. „Ha valakinek szolgálatot tehetek vele“, ezzel a mélységes értelmű szóval szen­vedett és élte utolsó napjait, amíg az irgal­mas Isten szenvedéseinek és apostoli munká­jának jutalmát, nagy emberszeretetéért az Örök Szeretet viszonzását meg nem adta neki. Majláth püspök meghalt e világnak. Soha meg nein szűnő szeretettel és hálával imád­kozunk érte azzal a biztos reménységgel, hogy szeretett egyházmegyéjéért, papságáért és híveiért — értünk közbenjár Istennél. Jóságos Atyánk, élj Krisztussal! Gyulafehérvár, 1940 március hó. t MÁRTON ÁRON püspök. Budapesten a temetési szertartás, melyet Mikes János gróf, cimzetes érsek végez, fél 11 órakor kezdődött. A holttest beszentelé- se közben a Koronázó főtemplom Nagybol- dogiasszony énekkara Sugár Viktor karnagy vezetése alatt ad elő gyászdalokat. A teme­tésről a budapesti rádió helyszíni közve­títést ad. HOLLANDIA VISSZAADTA A SPA­NYOL POLGÁRHÁBORÚ ALATT ODA MENEKÍTETT PÉNZT TÁRTÁL MAZÓ PÁNCÉLKAZETTÁKAT MADRID, március 26. (Rador.) A spanyol bankok tulajdonát képező több mint 600 biztonsági páncéíkazeítát, melyet a pogárbáboru alatt a köztár* saságiak Hollandiába szállítottak, visz- ezaadták a spanyol kormánynak. Az átadás írunnál történt, hol a francia rendőrök által kisért gépkocsikat spa­nyol rendörök vetták át’. .. cJ. A ZSIDÓ RITUÁLIS SZABÁLYOK SZERINT VÁGOTT HÚS ÁRÁT NEM MAXIMÁLJÁK BUCUREŞTI, március 26. (Rador.) A kultuszminisztérium oly tartalmú meg-« keresést intézett a bukaresti főpolgár­mesteri hivatalhoz, hogy a rituális vá­gású húst vegyék ki a maximális árak ellenőrzése alól. A mészárosok többle tét számíthatnak rituális vágású hús után anélkül, hogy az árdrágitási tör* vény rendelkezéseit megsértenék. LE\ ÉLPAPIROK, egyszerűtől a leg- j választékosabb kivitelig. legolcsóbban ; az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, ' Piaţa Unirii. - -v -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents