Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-24 / 69. szám
1 19 40 mÂrc las 24. BL LBN ZÉK U uni ut mt\ ILLYÉS GYULA: Kl A MAGYAR? / Alig száz éve, hogy mi. maigyaroíc, valami bizonyosat tudunk eredetünkről., Az első feljegyzések szerint' a magyarok a hunoktól származtak és első nagy királyuk Attila volt. A falusi fo* ivókban, a pásztortüzeknél a mesemondók is ezt mesélték századokon át, cső* dáiatos konoksággal. A tudósok egész a legújabb időkig minden módon cáfollak ezt a hagyományt: oly meseszert! volt! Nem a tudósoknak volt iga* zuk. Valóban rnese^zerii amit a nép vallott az ősökről, mégis az jár közelebb az igazsághoz. | Származásunk leghitelesebb történek- tét is úgy kezdhetnénk, mint1 egy mesét: hol volt, hol nem volt... szeren esés házasság ijs lesz benne. De kezd* jiik az elején, menjünk vissza, ameddig csak lehet. Midőn az emberiségben már fajtákat lehetett megkülönböztetni, az árják, sémiták, kamilák, kínaiak mellett, élt még egy ösnép, melyet lakóhelye, az Ural — és az altáji hegység után ural — altáji népnek nevezték. Mint minden nép, ez is> egyre újabb és újabb csoportokra vált. Külön váI4 lak az uráliak és külön az aJtájiak. AZ URÁLIAK SZÉTSZÓRÓDNAK Az uráliakból elszakadtak a szamojédok. Mégmaradtak a finn-ugorok. Ezt a finn ugor népet mi, magyarok, az eredet szempontjából már úgy tekinthetjük, mint a családban a nagy-* apát. Említettünk eddig néhány közös szót, ezeket már ez a nép is ismerte, akkor még az egész rokonság együtt volt. Krisztus születése elölt ötszáz, vagy ezer évvel történhetett, hogy ez a nép is kettévált. Az egyik része az Ural hegység felől a mai Finnország irányába induit; zöme, a mai finn nép, el Is jutóit oda, de útközben a százados vándorlás alatt kisebb-nagyobb tömegeket hagyott hátra. Előbb a votjákokat és a zürjéneket, aztán a csermiszekí! é« mordvinokat. A nagyatyai nép másik fele helyben maradt, I AZ UGOROK Ezt ugor népnek hívták. Saját nevét maga a nép körülbelül így mondta, hogy „manjsi“. Jegyezzük meg ezt a fura nevet, nemsokára megbarátkozunk vele, könnyebb lesz kiejteni. , Ha előbb a finn ugor népet nagyapád hoz hasonlítottuk, ezt apának tekintettük. Vagy még inkább anyának. Anyanyelvűnket tőle kaptuk. Csöndes, békeszerető nép volt ez. Alatta délen az ide-oda vándorló né*í pék versengve pusztították egymást; Ő elhúzódott e harcoktól, az északi mocsaras erdőkbe vette be magát, ott vadászgatott és halászhatott; DÉLKELETRŐL FELLOVAGOL 1 EGY NÉP ' Talán ma is ott élne, ha délkelet felől jövet nem lovagol fel hozzá egy nép a csatázok közül. Ez még a többinél is harcosabb és verekedőbb természetű volt. Mégsem ellenségként jött, vagy ha úgy jött is, hamar meghékiilt. Ha a csöndes erdölakó nép volt az anya, ez az újonnan érkezett lovas har* cos nép lett az apa. A mienk. Mert a két nép egyesüléséből származtak már egyenes ágon a magyarok. 1 e.rmészetében bármennyire különbözőit is ez a kardforgató nép a halászoktól, nem volt teljesen idegen. Annak az uraUaltáji ősi törzsnek volt a/ e.?3'ik ága, amelyből egykor az erdő* lakó elődei is kikerültek. AZ ALTÁJIAK SORSA Az uráliak elköltözése után ezek^az altájiak Kina felé húzódlak. Ott szaporodtak s a kínaiakkal vívtak kemény harcokat. A mai Mandzsúria területén éltek. Belőlük származtak a mongolok, a mandzsuk és a törökös népek is. A török szó hallatán nem kell persze a mai törökökre gondolni, csak kései ivadékaik a törökök is ennek a törzsnek. E törökös népekből származtak a magyarok eíejin kívül a hunok s későbbi ágon a kunok és besenyők is. Anrtak a harckedvelö népnek a ne-* vét, amely az erdő mentén hirtelen feltűnt, nem tudjuk; a kínaiak, akik a hosszú csaták miatt sok mindent fel Jegyeztek róluk, a maguk egyéni szavaival tingdingeknek hívták őket. EGY NÉPET ELRAGADNAK Ez a kalandozó lovas nép nem sok időt töltött, az északi erdők mentén. Épp csak annyit, hogy magához fűzze a jámbor halászgatók legkeletibb ré* szét s aztán további vágtatásában ma gával ragadja, mint valami harcias vőlegény a menyasszonyt. Sajnos, nem ra= gadta magával az egész erdőlakó népet. A nép egy része ottmaradt; az osztja* kok és vogulok, hogy mindenkiről számot adjunk. A rokonság főágaival ezzel el is készültünk. j Az ősmagyarok szüleinek házasságába ez az ismeretlen nevű nép hozta az erőt, a v ilágravalóságot. A keveredés^ nek bámulatos eredménye lett. A két nép atyjafiai a történelem során külön- külön majdnem mind elpusztultak, vagy sorvadásnak indultak. Ez. a nép vitte legtöbbre, kivágva magát Ázsiából, ez hatolt legnyugatabbra, ide, ahol ma is élünk. t KINEK VOLT IGAZA? A Hunorról és Magyarról szóló mondában ezt a történelmi tényt őrizte meg a szájhagyomány. Honnan tudjuk, hogy mindez valóban ig.v történt? Igen egyszerű bizonyítékokból. A nyelvből, amelyet ma is beszélünk. A szavak mindent elárulnak a tör* íénelemben is. Elárulják azt is, hogyan élhettek őseink ott fenn az északi erdőkben, mielőtt az a keleti bátor nép délre ragadta őket. Abból, hogy az elég kezdetlegesen élő voguick a ház, ágy, fazék szavakat nagyjából ma is úgy mondják, mint mi, magyarok, következtetni tudunk arra, hogy nemcsak szavunk, hanem házunk, ágyunk és fa zekunk is olyan lehete t, mint a vogu* lóké. Ez az élet bizony elég kezdetleges volt. A közös keszeg, sügér, lúd, köles, méz, eper, bogyó szó amellett tanúskodik, hogy táplálékban nem igen válogathattunk. Mert abból is, sokat ki lehet olvasni, hogy milyen szavak hiányoztak a közös nyelvből s hogy melyek azok, amelyekkel különókülön ismerkedtünk meg az elszakadás után. Abból, hogy mikor merül fel egy uj szó és kitől tanultuk meg, pontosan követni tudjuk, hogy milyen uj dolgokkal is merkedtünk meg, hogyan és kik révén művelődtünk. i Legtöbbet apánktól, ettől a Kina fe* löl jött, hun-rokonságu néptől tanultunk. Nemcsak bátor, hanem az akkori időkhöz képest rendkviül miiveit is lehetett ez a nép, hisz a föld legműveltebb sarka akkor Kina volt és a jó harcos először épp ellenségei fogásait sajátítja el. MAGYARIAK VAGYUNK! Bizonyos, hogy az ősmagyairok sokáig még Magyarországon is két! nyelvet beszéltek. De aztán az egyesülés a nyelvben is tökéletes lett, a csendes erdölakók beszéde diadalmaskodott. Az uj nép a társulást még abban a szóban is kifejezte, amelyet önmagának adott: a csendes halászok manjsi, manjs nevéhez a harcosok hozzátették azt a szót, hogy „éri“, amely az ö nyel vükön férfit, valakinek a férfiát jelen* tette. így keletkezett a majs-eri, vagyis manis-törzsbeli férfi, majd ebből a ma* gyeri, azaz „jobban mondva“ magyari. Sok helyen a nép még nemrégiben is, megkérdezték, így válaszolt: magyarlak vagyunk. Két nép összetanul El lehet képzelni, szépen le lehet ir* ni azokat a beszélgetéseket, azokat a megható leckéket és jeleneteket, amikor ö-s«züleiink először kicserélték hol rmjukat és velük a szavakat. Az erdő* lakók elcsodálkozhattak, midőn az újonnan jöttek dolgai közt megpillantották az ekéit Vagy a sarlót. Mit lehet azzal csinálni? 1 — Aratni. — Mit? — Búzát, árpát. Aztán azt kérvébe kötjük, a kévét kepébe rakjuk, a kepét szérűbe. Az ocsut elszórjuk. Ezek a szavak akkor kerültek nyel* vünkbe. Eladdig a halászok sem a búzáról. sem az aratásról & igy a kévé ről, kepéről, ocsuról, sem hallottak egy szót sem. Most megtanulták. Nemcsak a szót, de az aratást is. Az asszonyok gyöngyöt, gyűrűt, gyü- sziit, tökrött, teknöt, kancsót kaptak, a sátorba gyergyáf és bársonyt, ami akkor még selymet jelentett. A férfiak baltát, csákányt, bicsakot. Megtanultak kutat ásni, kaput faragni. Mindezeket a szavakat a törökös népek s igy a hu* nők is nagyjából igy mondták. ! De nemcsak munkaszerszámot kaptak, hanem kantárt, kengyelt is és ha rangot; ez akkor még rézdobot jelen telt, nyilván ütközetre doboltak vele. Megtanultak harcolni. INDULÁS NYUGATRA Nagy seregeik lehettek. Az Ősi tömény szó tízezer lovasból álló hadat je* lentett. Különben a sereg és a gvülés szót is akkor tanulták meg és azt, hogy a seregben ki a bátor, kj a gyáva, a gyűlésben meg ki a bölcs. De a legfontosabb amit megtanultak a szervezkedés, az összetartás, a társadalmi élet volt. Megtanulták a törvényt, a békét, a betűt, megismerték, hogy ki a bűnös és hogy mi fán terem a bilincs, amelyet érdemelt az or; ahogy akkor még a tolvajt) mondták. Csodálatos világ tárult fel. Csodálatos fejlődés történt, igazán csoda: az alaktalan népből nemzet lett. j Aztán megindultak északról, le dél és nyugat felé. Készek voltak a vállalkozásra. Megvolt az egység, az erő. I AZ ŐSI HUN CSALÁD Hogy merre jártak, arról is a szavak tanúskodnak. Az almát, a diót, a kör = tét, a szőlőt, a bort, sőt1 a csigert, csak jól lent, délen ízlelhették először, való sziniileg már a Kaukázus enyhe lejtőjén. Legtöbb helyen rokoni népek közt jártak, a férfias érik — rokonai között. Abban az időben a kínai faltól a Fe- kete*tengerig annak az altáji ösnépnek a külömböző törzsei tanyáztak, amelyhez a hunok és a kunok tartóztak. Egy mást is űzték és ölték ezek a népek, amíg nem akadt egy-egy nagy fejedelem, aki összefogta, együttes vállalko* zásba vitte őket. A sokféle altáji népet az első nagy vállalkozásra Attila szervezte meg, KriszHuis után 450 kerül. Ezeknek az altáji népeknek valami egész rendkívüli tehetségük volt a szervezéshez, különösen a hadsereg és hadjárat szervezéshez. Attila seregében a hunok leginkább csak vezetői voltak a sokféle népnek, ahogy később a ta tár-járásban a tatárok. vagy mongolok is tulajdonképen Ázsia kóbor seregeit állították csatarendbe. Ezt tették még a Magyarországra tört törökök is. ÁRPÁD, ATTILA IVADÉKA A délre húzódott magyarlak is a nagy Hun birodalomhoz tartoztak. Vájjon részt vettek Attila európai hadjá* rátában? A néphagyomány szerint a magyarok azonosak voltak a hunokkal, mert tulajdonképen ők szervezték és ók vezeiíék azt a roppant áradatot, A legújabb tudományos vizsgálat eddig csak azt igazolta ebből, hogy Árpád törzse hun eredetű volt. Hogy maga Árpád valószínűleg közvetlenül Attila családjából származott. Attila halála után a hunok eltűntek, nemcsak Európából, hanem Ázsiából is, mintha a föld nyelte volna el őket. Lehetséges, hogv egy ilyen hatalmas népnek maradék nélkül ily gyorsan nyomavesszen? A HUNOK NEVET CSERÉLNEK Nem valószínű. Nem lehetséges. A hu* nők nem tűntek el. Csupán a hun név. A nép más nevet vett fel, vagy mást kapott. De hatalmát sem vesztette el. Ailila halála után a birodalomnak csak nvugal'i része lett oda. a keleti fennmaradt, sőt gyarapodott. A visszaszorult nép veszteséget pótolta a többi hun atyafiságu altáji nép pel. Mivel azonban a birodalomban már sok rokon nép egyesült, az orszá* got nem a hunok, hanem a „kevertek1, azaz ős altáji szóval, a bolgárok birodalmának hívták. A hagyomány szerint a hunok szörnyű testvérharca után Csaba királyfi a hü vitézek egy részét visszavezette az őshazába, a tej-uton át. A történelmi adatok szerint Csaba királyfit „Irni'k“- nek hívták és a sereg, aA Aldurut men* tén vonult el a Volga—Don—Dnyeszter vidékére. Hetvenöt év múlva írnik=nek egy Muger nevii leszármazottja uralkodik a hunokon és a „keverteken“. A magyar krónikák az ősmagyarok: akkori fejedelmét Mogernek irják^ úgy, munt magát a magyar népet. ATTILA ÖRÖKÉ... Bizonyosra lehet venni, hogy a krónika és az uj tíörténetirás e ponton is találkozik. Semmi sem cáfolja, hogy a görög irok emlegette Muger nem azonos azzal a Mogerral, akit a latin krő* níkás is nyilván magyarnak akart írni. Az események most már tisztább világosságban: a bizánci történetírók szeme előtt folynak. Attila Öröksége egyre kisért. A Gyula nemzetségből való Kurt fejedelem, aki 619—678 közt élt, mégis próbálja, hogy népének visszaszerezze a régi, európai hatalmat. Bizáncba megy, egyes- séget köt a császárral, még meg is ke* resztelkedik. Azt tervezi, hogy a Magyarországon tanyázó rokon avarok élére áll, népét a Duna—Tisza közébe vezeti. * KAZÁR BIRODALOM Nem sikerült. Amíg a fejedelem tekintetét és minden erejét nyrugat felé fordítja, hátamögött keletről feltűnik egy uj, harcias altáji nép, a kazár és a már indulásra készülődő országot könnyen elfoglalja. Kurt egyik fia só- váran kitart a nyugatira vándorlás méh lett, engedélyt kér a bizánci császártól s a kevertek egyik részét a Balkánra vezeti s az ottani szlávok országát, majd nyelvét is átvéve, megalapítja a mai Bulgáriát. A nép másik része visszafordul északkelet felé, lemond Európáról, a Volga táján próbál hazát találni. Nem tudjuk mi lett velük. Valószínű, az ü leszármazottaikkal találkozott és be. szélt magyarul Julián barát, közvetlenül a tatárjárás előtt. Talán a talárok pusztították el őket. Kurt másik fia megalkudott a Kazá rokkái. A nép zöme több mint kétszáz évig a Kazár birodalomban élt. Sokáig Kazár néven emlegették. De a világ csakhamar megtanulja külön a magva rok nevét is. A kazár hatalom gyengülésével a magyarok mindinkább meg* erősödnek, külön szervezkednek, mind több jelet adnak magukról, Attila örök = sége felé igyekeznek ök is, be be csapnak Európába, Magyarországon 839- ben jártak először. A Kazár birodalomban a helyzet egy* re rosszabbodott. Kelet felöl most a kazárokat fenyegeti egy uj harcias nép, a besenyő. A fejedelem, aki egész udvarával a zsidó hitre tért, nem tudta megvédeni az országot. TOVÁBB NYUGATRA A magyarok nem éreztek erőt s tán kedvet sem, hogy a besenyőkkel szem beszálljanak. Amugv is megelégelték a kazár állapotokat fölkerekedíek a Me oOiisz partjáról, magukhoz vették a ve. lük egy országban élő. de ugyancsak crősen elégedetlenkedő és lázongó ka- bárok három törzsét és Etelközbe költöztek. Etelköz már csak állomás. A két törzsből összeforrt és rokon törzsek-