Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-24 / 69. szám
ÄRA 6 mm t Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda; Str. L G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könwosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ LXi É V FOL Y A M, 69. SZÁM. V A SAR NA P Kiadótulajdonos: PALLAS R. i. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Do3. 886; 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 2-10, félévre 480, egész évre 960 lej. Tlü J^TíMO MÁRCIUS 2 4. jalon laich cs inc cicr írta: VÁSÁRHELYI JÁNOS református püspök „Halóit valék és imé élek örökkön örökké“ — mondja magáról Jézus a Mennyei Jelenésekről írott könyv ta uusága szerint. De hát él-e Jézus? Él*e Jézus ebben a világban? Lelkem előtt ijesztő látomásként emelkedik fel az a kép, melyet a lázadó ielkii filozófus Nietzsche rajzolt meg arról az emberről, aki fényes nappal, kezében égő lámpával indult el az utcákon. Mit kéréséi? — 'kérdezték az emberek. „Az Istent keresem!“ —- felelte nyugtalan, indulatos szóval a kereső, Hogyan — felelték mosolyogva, gúnyosan — hát elveszett? Talán kivándorolt? — szel'» lemeskedlek mások. A csufolódó szavakra a furcsa ember szólott: Nem. Meg akarom mondani, mi történt. Megöltük az Istent. Én és ti mi mindnyájan megöltük őt. Nem volt e igaza a lázadó szivü bölcsnek? Valóban, iia az isfen és az, akiben Isten megjelent, a mi Urunk Jézus élne, valósággal élne ebben a világban, megtörténhetne mindaz, ami megtörténik? Mégis azt kell mondanunk: Éppen a ml korunk kezdi komolyan érezni, hogy Jézus él. Minden rettentő nyomom rnság, gazdaságig szociális, lelki válság egyre elevenebb erővel írja be lelkűnkbe a szót, a Jézus szavát: Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Minden nyomorúságunkból lelkiísmere* tünkhöz szól a megrázó istené szemrehányás, a Jeremiás próféta szava: „A magad gonoszsága fényit meg téged és a te elpártolásod büntet meg téged. Tudd meg hát és lásd meg: mily gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet és hogy nem félsz engemet, ezt mondja az Ur, a Seregeknek Ura.“ Ott sir a lelkekben az összetört élet-ii költőnek zokogó pana* sza: „Szépség, tisztaság, lekacagott szavak. Oh, bár haltam volna meg akkor, ha lekacagtalak.“ — Az evangélium elbeszéli', hogy a második éjjelen mikor az Ur a sírban feküdt, földrengés volt. „És ime -— mondja Máté — nagy földindulás lön, mert az Urnák angyala leszállván a mennyből és oda menvén, elihengerité a követ.“ Ennek a földrengésnek a napjait éljük át. De hiszem, hinnünk kell, hogy éppen eb* fcol támad fel Jézus. A komoly emberek megrendült lelki vívódásai mutat jak, hogy az Urnák angyala már kezdi eíhengeriíeni a követ. Már látjuk, hogy az emberiség életének nincs más meg oldása, mint a meghódolás Krisztus előtt. I Azt hiszem, egészen nyugodtan meg* állapíthatjuk, hogy két dologban minden felekezeti, világnézeti, faji és egyéb különbség felett megegyeznek az emberek. Az egyik az, hogy minden igazán jóérzésü és komoly gondolkozása embert mélységes el ég ü leiden ség tölt be az emberiség ma? helyzetével szemben. Tartozzék akármilyen nem zethez, felekezetihez, legyen akármilyen eszmeáramlatnak híve, egyben úgy a radikális, mint a konzerváliv, úgy a katolikus, mint a protestáns, úgy a val* lásos, mint a hitetlen ember megegyezik abban, hogy a dolgok mai rendjével elégedetlen és valami mást7 jobbat, iga/abbat akar, mint ami van ma. Fz az első, amiben megegyezünk. Nagy átlagban megegyezünk abban is, hogy valljuk azt is, hogy a jelenlegi bajok, nyomorúságok jelentős része nem a természet törvényeinek megváltozha* latlan következménye, hanem az emberi vakságnak, gonoszságnak, romlottságnak keserves gyümölcse és ép pen azért viszonyaink változása valami egyebet kíván annál, mint törvénybe* zési rendszabályokat, külső változtatásokat, érezzük, hogy mindezek mellett és mindezek felett szükség van a lelkek megváltozására, annak a szellemnek alapvető átalakulására, amelyben kezelik a törvényeket, alkalmazzák a rendszabályokat. — Érezzük, hogy a világ* nak uj emberekre van szüksége, uj szívre és uj1 lélekre van szüksége. Jó program van elég. Elkezdve az utó* pisla, álmodozó, az éleit reális tényezőivel kevésbé számoló programoktól, a legreálisabb politikai vagy egyházi programokig, írók, politikusok bőséges találékonysággal mutatják ki, hogy miben is lehetne jobbá, türheíőbbé, nemesebbé tenni az emberek életót. Bár e két dologban megegyezünk, még-* sem sikerül kiszabadítani a világot a nyomor, kétségbeesés bilincseiből. Miért nem? Azért, mert van valami az emberben, amit tudomány, törvény, politikai rendszerváltozás el nem törölhet és ez az, amely miatt a leghatalmasabb emberi erőfeszítés sem képes kiszabadítani az örökös meghason* lotíság, kétségbeesés b ilitneseibő?. Mi ez? A rothadás, irta az emberi lélek nagy ismerője, Shakespeare, nem a mi csillagzatunkban van, hanem önmagunkban. Itt van a baj forrása. Itt, romlott természetünkben van minden nyomorúságunk alapvető magyarázata. Önmagunkat akarjuk. Mindent a magunk önző vágyainak uralmába kivárniuk ijgázn.i. Ezt akarja leplezetlen őszinteséggel a gyermek., könnven fel* fedezhető, kijátszható ügyetlenséggel a primitiv ember, sokszor utolérhetetlen rafinériával az úgynevezett „kiművelt emberfő“ —- és ezért van az, hogy minden korszak emberének megrázó jellemrajzát adja a sötétlátásu filozófus: „Az ember az embernek farkasa“ — és nem mint Isten akarja, „az ember az embernek testvére.“ — Ez az emberi természet cselekszi azt, hogy Kam agyonüti testvérét, Ábelt, mert Ábel különb áldozatot mutatott be istennek. Józsefet eladják testvérei, mert ékesebb a ruhája. A tékozló fiú bátyja egyáltalán nem örvend annak, hogy aki elveszett, megtaláltatott, aki meghalt feltámadott, mert azt akarja, hogy övé legyen az egész örökség. De hát mi segít rajtunk? — kérdez ziik. Vaít-e megváltás az ember számára a bűnnek és halálnak rabságából? Kétségbe kellene esnünk az emberiség jövője felől, ha erre a kérdésre Pál apostollal igy nem tudnánk felein»: „Hálát adok Istennek, a mi Urunk Jé* zus Krisztus által.“ A bűnnek és halál* nak rabságából való kiszabadulásnak van egy útja és ez az ut ö, a ml Urunk Jézus Krisztus, akiben Isten kegyelme kitárta karjait és aki egyedül tud feloldozni önzésünk, bűneink bilincseiből és ujjászülö ereje által alkalmassá ten ni a legfőbb parancsolatnak, az Isten és emberszeretet parancsolatának be* töltésére. Egyetlen változatlan és győzelmes hatalom van, amely lelki megtisztulás ! hoz és megi'gazuláshoz segít és ez a j hatalom: Jézus. A történelem bizony- I ságtétele hatalmasan hirdeti, hogy az emberiség legnagyszerűbb vállalkozásai, hősies erőfeszítései végzetteljesen a Krisztus szavának Ítélete alatt álla* nak: Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha hiányzik a Krisztus, az ö igazsága, szereíete és jósága mint mindent meghatározó belső erő az ember munkáiból, akkor a Krisztus helyét elfoglalja a Sátán, az önzés és a bűn I és össze is ront mindent. A bűnnek és ! halálnak rabságából, az Ige és Szent- ! lélek iijjáteremtö ereje által csak a J Krisztus tudja feloldozni az embert cs j csak a Krisztusban ujjáteremtett em* ; bér képes fölébe kerülni mindent meg- ! rontó önzésének, az eredendő bűnnek, j tud győzelmesen megküzdeni örnnagá- 1 ban és a világban a bűnnek és halni- ! nak mindent összetörő támadásaival ! szemben. Kitől várjuk életünk megújulását, hol keressük a megújító erőt? Be kel) ismernünk, hogy mélységes igazsággal jellemezte korunkat az az iró, aki igy emelte ki korunk jellemző vonását: Százak és százak megkísérlik Isten nélkül élni. Élnek, de sotsuk néni jobb, mint azelőtt. Az emberi élet céltalan, lélekben, megtartó erények* ben szegényebb lett. Az élet elveszik értelmét, ha istentelenné válik. Ez az oka annak, hogy a hitetlenség ma ke vésbé hangos és amiért sok ember ismét kérdi: Nem kellene-e mégis Isten* ben hinni? Igen, Jézus megmozdult a szivekben. Igen, sokan már kezdik érezni isteni szavának valóságát: Halott valék és imé élek. , j A napot is sokszor sürü, sötét felhők takarják el, de azért tudjuk, hogy a felhők mögöH. ott az életadó nap s előbb vagy utóbb a felhők szétoszlanak és diadalmas fényben tör elő a nap életet fakasztó sugaraival s uj vi* rulást teremt a kihalt világon. Bizonyos, hogy előbb vagy utóbb felragyog a Jézus isteni világossága is, mert az emberiség Krisztusnak, az Ő szeretető; nek, igazságának, világosságának vezérlő útmutatása, életet, a szerelek a békesség áldott életét fakasztó melege nélkül mtg nem élhet. A husvét. ez a husvéí is figyelmes* tét, biztat és vigasztal, hogy Jézus él, „Célunkcs nemzeti egység és az ország semlegességének megőrzése!“ Őfelsége beszédei mondott a szenátus váiaszfeíiratánah átvételekor BUCUREŞTI, március 23. (Rador.) A szenátus válaszfeliratá nak átnyujtása ünnepélyes keretek között zajlott Ic a trónteremben. A vá* laszfeliratot átnyújtó szenátusi bízott len jelszavunk és célunk lehet: a nemzeti egység és az ország semlegességé nek megőrzése. Románia jóviszonyt akar fentariani az összes országokkal, elsősorban szomszédaival. De emellett ság élén szenátori minőségben Mihály nagyvajda állott. A válaszfelirat átnyujtásakor őfelsége beszédet mondott, amelynek során többek között a következőket jelentette ki: — Minden áldozatot meg kell hozni az ország védelmére. Ma csupán egyet* teljes határozottsággal és minden erejével meg akarja védeni határait, ab* ban a meggyőződésben, hogy Románia nak szent jogai vannak e határokhoz. BUCUREŞTI március 23, (Rador.) A kamara péntek délutáni ülésén folytatták a trónbeszédre adandó válaszfelirat vitáját, ; Olasz hírforrás szerint Kibbentrop a közeli napokban IS3lgj?ädba utazik RÓMA, niárcius 23. (Rador.) Havas: Az olasz lapok jugoszláv forrásból jelentik, hogy von Ribbentrop külügyminiszter a napokban Belgrádba utazik. Madgearu számára kényszer» lakhelyet BUCUREŞTI, március 23. (Rador.) A bucureştii katonai törvényszék roát-c. 22-én este kihallgatta Virgil Madgearu volt minisztert, Tudor Teodorescu Branislet, Sigmund Bir- mant, M. Solomont, Leopold Sterut és Achi- lc Saragat. A minisztertanács jegyzőkönyve és a belügyminisztérium március 22-én kelt 4201. számú rendele le alapján kényszerlakjelöltek I helyet jelöltek ki a valccamegyei Bislrila- kolostorban \ irgil Madgearu számára, mert a kormány által kezdeményezett belső kién- gesztelődés és nemzeti egység ellen fejtett ki tevékenységet. A határozatot az állam rendjének védelméről szóló törvény 9. szakaszának rendelkezése alapján hozták. 10/n MAR ív'tU ftittn. I
