Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-23 / 68. szám

'ELLENZIK I (J I 0 ni ú r t I ii s 2 í. V n;í m felt w i |ra« fai illé Iy»i Iéti ford szí A Magyar Spar©* *olc Országos Egyesi* e iének célkitűzései CLUJ (KOLOZSVÁR, «»«reins 22. 1 íi.nrnBiiiiik helyzete Küitado: ....** *Lh/. ki.it.tte nagyon súlyos. L- *» .. • ' .; ai„8atálvát, «ra a M,— Nep^ “2 0Wan egyesületbe hopy az 01>zaji 11 ’' V " . | 1^;;./, Kii/.is össze­mentse melynek ki«. ^ ]u.hititu euy. fogó munkával ezt'« J hiteni lehet. , , .. ,,, - .... Wv ilveu köriilmenyeK közt Termesze les. hogy «>" , jitt.u..M-.pe, Iiogv minden iparosnak erkou , n 5 '-, közös munkában rósztvegyen. kolozsvári mészárosok helyzete. Érről az iparágról, illetve annak működéséről a koz- tudatban! de különösen a hatóságok részéről az az általános meggyőződés, hogy < m. az. iparosok egvtöl.egyig dúsgazdag emberek. Valamikor, évtizedekkel ezelőtt lehet, hogy jómódban éltek és meg is gazdagodtak, ma azonban - sajnos - helyzetük nagyon meg- változott és annyira megvannak »* ‘f. >e mindenféle illetékkel, hogy alig képesek uze- meik fenntartására. Hogv a helyzet a valóságban is «gy van, arra például hozhatom fel a napokban el­halt Fiilöp Lajos mészáros sorsát, ulop La­jost Kolozsváron a gazdag emberek soraba könyvelték el. Tény, hogy egyik legnagyobb régnek volt a társtulajdonosa, de hogy mi­lyen nehéz körülmények közt élt, az rsak ha­lála után derült ki. mert a „dúsgazdag^ mé­száros után a szegénységen kívül semmi sem maradt a családnak. Fülöp Lajos icggeltöl -stig, sőt éjszakákon át Í9 fáradozott üzlete fenntartása érdekében, de ugv látszik, hogy a jó üzletmenet mellett sem tudott eredmé­nyeket elérni, mert a jövedelmet teljesen felemésztették a közterhek és a magas vételi árak, amelyek mellett niég a törvényesen megengedett hasznot sem tudta kihozni fá­radságos munkájával. És hány ilyen elszomo­rító, nehéz helyzetben tengődő iparos van, akik a legnagyobb erőmegfeszitések mellett harcolnak üzleteik és létük fenntartásáért. És most újból odatérek vissza, hogy ha az iparosság sorsán segíteni akarunk, elsősorban is maga. az iparosság keik hogy sorsának in­tézését a kezébe vegye. Addig, áruig szétszór­tan, erőtlenül egyenként kísérleteznek az j ösziparosságot érdeklő ügyeket megoldani, teredményeket elérni nem lehet. De, ha vala­mennyi iparos szerves egészben tömörül, még pedig a most megalakult Magyar Iparosok Országos Egyesületében, akkor mint egysé­ges erőt. mint számottevő gazdasági tényezőt mindenütt számbaveszik és ebben a formá­ban az iparosság jogos és igazságos kéréseit minden fórumon súllyal lehet érvényesíteni. Tegye minden iparos megfontolás tárgyává saját sorsát és senki se induljon ki abból. hog*7 ma még jobb helyzetben van és nem törődik a köz ügyeivel, mert amint az elszo- moritó esetek mind sűrűbben és sűrűbben megjelenő példái mutatják, ma már senki sem intézheti sorsát önállóan, hanem csakis közös erővel, közös munkával biztosíthatja azt. Magyar Népközösségünk mindent megtesz, hogy az iparosság gazdasági helyzetét fellen­dítse, de a munka eredményes kiviteléhez mindnyájunk alkotó erejére szükség van! Dr. Veress Endre. Németország is elenii ® semleges áltomoft védelmi szövetséget KOIMilNHÁfiA, március 22. (Rador.) A „Berlin^ske Titlende“ tu űósitóia szerint Németország; oszti-i Szo\jcfornszors/ágnnk u/1 a nézetét, hogy a semleges állomok védelmi síi,- vétségének terve csak árthat a finn békének. Elvi jelentőségű döntést hoztak az elmaradt szabadságidő kérdésében Az oradeai törvényszék nagyérdehessógü dön­tése Laz elbocsátott városi napidijas ügyében CLUJ (KOLOZSVÁR), március 22 Az elmaradt fizetéses szabadságok kárté ritési kérdésében ezideig meglehetős bizony­talanság állott fenn. Az egyes bírói fórumok is ellentétes döntéseket hoztak. Most elvi je­lentőségű Ítéletet hozott a nagyváradi tör­vényszék polgári tanácsa. A törvényszéki határozatra Boros Imre városi alkalmazott pere szolgáltatott alkal­mat. Boros 1934-ben foglalta el állását a városi kataszteri hivatalnál. Díjazását a vá­ros munkásalapjaiból fizették. De néhány év múlva, 1938-ban, 14 napos előzetes felmon­dással, elbocsátották állásából. Boros Imre ekkor négy ha\ i felmondási jog elismeréséért és az utóbbi 3 évben ki nem adott szabadságának kétszeres kifizeté­séért kártérítési pert indított a munkabíró- ságon. A város azzal védekezett, hogy Boros nem a munkatörvény, hanem a köztisztvise­lőket illető törvény intézkedései alá tartozik, mivel — uapidijas jelleggel — ideiglenes köztisztviselőként volt alkalmazva. A felperes ezzel szemben igazolta, hogy nem kinevezett köztisztviselő, hanem csupán alkalmazott volt, aki hivatali esküt sem tett, sem pedig a nyugdíjpénztár számára nem eszközöltek levonásokat a fizetéséből. -Még betegsegélyző tagsági diját is a város fizette érte, ami iga­zolja magánailkalmazott voltát. A munkahiróság 3 hónapi felmondási időt és 3 évre visszamenőleg a ki nem adott sza­badság kártérítések épen az arra az időre járó fizetésével egyenlő kártérítési összeget ítélt meg Boros Imrének. Boros azonban felül­vizsgálati kérést adott he a törvényszékhez. A kérelemnek a törvényszék helyet is adott s a város arra kötelezte, hogy az el­maradt szabadságok fejében a megfelelő idő­re esedékes fizetés kétszeresét folyósítsa, kártérítésként. Az elvi jelentőségű I)irói határozat szerint ugyanis, ha a munkaadó nem adja ki alkal­mazottjának a törvényes szabadságot, úgy a inunkatörv ény öl), szakaszának első bekezdé­se alapján kétszeres fizetéssel egyenlő kárté­rítési összeg jár, amelybe nem számítandó he a megszolgált bér. Isméi ilizifaliBáiiy van városunkban A tavaszba nyúló télben nem tudják ellátni a várost tűzifával a kereskedők* — Mi az oka a fahiánynak? Céhtitkári tanfolyam Bucurestiben. Ä munkaügyi minisztérium rendelkezése alap­ján Bucurestiben 30 napos céhtitkári tanfo­lyamot rendeznek, a Bucureşti székhellyel működő munkás- és magántisztviselő-céhek számára. A tanfolyamnak megszervezésére Lotar Radaceanu kapott megbízatást. Az uj devizarendszer alkalmazása. Ä már­cius 10-én életbeléptetett uj devizarendszer alkalmazására a Banca Naţionala magyarázó rendelkezéseket küldött az autorizált ban­kokhoz, melyben egyrészt ismerteti az uj rendszer alapelveit, másrészt pedig utasítá­sokat ad a formalitásokra nézve. A magya­rázó rendelkezésben a következő uj intéz­kedések vannak: A régebbi importtételekkel kapcsolatos devizakérések elintézése a régi rendelkezései szerint történik, a törvényben meghatározott batáridőn belül. A magánosok birtokában régóta levő valuták kivitele, illet­ve átutalása a régi rendszer szerint történik és ugyanazok az illetékek fizetendők, mint eddig. A külföldre utazók tehát a saját va­lutájukat a régi rendszer szerint Írhatják be útleveleikbe. A régebbi exportból eredő sza­badforgalmi devizatételek a legsürgősebben • a törvényben előirt batáridőkön belül — bejelenlendők a külkereskedelmi miniszté­riumhoz, ahol intézkedés történik a .szabad- forgalmi értékesítésre, a szabadforgalmi de­vizahivatal utján. A bárom ezrelékes illeték minden tétel után előzetesen fizetendő be a Banca Nationalahoz. Az uj rendszer alkal­mazásával kapcsolatban a külkereskedelmi miniszter is kiadott egy újabb rendelkezést, amely szerint a gépek, berendezések, gépal­katrészek behozatalára szóló importengedé- Ivek a kiállításuktól számított hat hónapon belül érvényesek, • v v ^ w . _ CLUJ (KOLOZSVÁR), március 22. Senki sem számított arra, hogy a téli hidegek még a hivatalos tavasz időpontjának bekövetke­zése után is tartanak. Husvét küszöbén va­gyunk, de a hideg egyáltalában nem enyhült Városunk lakosságának tüzifaellátása ismét súlyos nehézségekbe ütközik. Tíz nappal ez­előtt már katasztrofális méreteket öltött a tüzifahiány, de ekkor a város vezetőségének erélves közbelépésére sikerült a lakosság ré­szére vagonokat szerezni és a tűzifa behoza­talát lebonyolítani. Valóban érkezett is egy bizonyos mennyi ség, amely azonban nagyon távol áll attól a 630 vagontól, amely talán enyhíteni tudta volna a kemény télutó szükségleteit. Ami tű­zifa érkezett, azt napok alatt szétkapkodták és most, husvét előtt, ismét tűzifa nélkül áll a város. Kolozsvár szükséglete normális telü eszten­dőben mintegy 16—18.000 vagon, amelyből körülbelül 6000 vagon fát a közintézmények és hatóságok vesznek igénybe. A polgári la­kosság fogyasztása 10—12.000 vagon, amiből mintegy 2000 vagont falusiak fuvaroztak be a közelfekvő erdőségekből. Az idén a falusiak által behozott famennyiség alig érte el az ezer vagont és ez is egyik súlyos oka a tiizi- fahiánynak. A kolozsvári kereskedők tehetetlenül álla­nak a tüzifahiánnyal szemben. Valamennyien megrendelték szükségletüket, azonban a ter­melők alig szállítanak és amit szállítanak, azt is felemelt árakkal. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a kistermelők az idén nem igen dol­gozhattak a tőke és emberhiány miatt és az a famennyiség, amelyet az évente 300—500 vagont kitermelő kistermelők juttattak a ko­lozsvári piacra, az idén nem került forga­lomba és igy a kereskedők két nagytermelő­nek vannak teljesen kiszolgáltatva. Ez a két nagytermelő a nagyváradi Laroche és Darvas­cég, amely a görögkatolikus püspökség bihar- füredi erdőségeit termeli ki, a másik pedig a kissebesi Forestiera Romana. A marosvöl­gyi fatermelő cégek a kolozsvári piacon a magas fuvardijak miatt nem jöhetnek számí­tásba és igy a kereskedők a fenti két nagy­termelő cégnek minden árat megadnak, de igy sem tudnak elegendő mennyiségű fához jutni. Kolozsváron 10—12 tűzifa nagykeres­kedő és mintegy 200 kiskereskedő árul fát a fűszereseken kívül. ölenként a fa házhoz szállitva mintegy 1700 lejbe kerül, az aprí­tott fát pedig a kereskedők mázsánként 119 lejért hozzák forgalomba, ha van. A fűszer- kereskedők 10 kilónként 13 lejért árusitják a fát és talán még náluk akad egy kevés fa, tekintve azt, hogy a külvárosok lakossága már belek óta nem füt és hideg szobájában azzal a reménnyel fekszik le nap-nap után: nem kell a fa, holnap úgyis meleg lesz, hi­szen márciusban vagyunk és tavasz van.­A hadsereg felszereléséért hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál r jegyezhetők, ^ahoj az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok mivel 4.5 azá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő $ lejárta után az egész összeget. J f ■■«»&' *-1% Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz» szegévei adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. - '*• Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név- érték 70 százalékának megfelelő lombstdkölcsöot kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. _ r "* <■ Aíinden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. ^ du) (Kolozs) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredes. Betegek Az alábbi két kedven kis történetet í gy bi­rrs és pompás humorii orvo..profn-a/oi me­sélte rl. Olyan eredetiek, jóízűek és mulatsá­gosak, hogy minden hozzáadás nélkül clmon dóm őket. úgy, ahogy hallottam. Egy vidéki betegemnek — mondja a professzor -- aki a reggeli órákban jelentke­zett kezelésre, meghagytam, hogy másnap ti­zenkét órakor keressen fel. Rámnézett, meg­kérdezte: tizenkettőkor? Igen, igen — felel- tem kissé türelmetlenül, mert rengetegen vár­tak a várószobában — jöjjön újra tizenkettő­kor. És kértem a következőt. Aznap éjféltájban felriaszt az előszoba- csengő. Én már aludtam, a feleségem, aki­nek szokása, hogy éjszaka sokáig olvas — még nem. — Ki lehet az? — gondoltam ál­mosan, mikor bejött az ágyából felriasztott borzas szobalány és jelentette, hogy itt vau egy beteg. — Talán a beteg hozzátartozója? — kérdeztem, mialatt valami ruhát kaptam magamra. — Arra gondoltam, hogy sürgős műtéthez hívnak. — Dehogy kérem — felel­te a lány — a beteg maga van itt s azt mond­ja. hogy a tanár ur mostanra rendelte ide. Kimegyek hát és kiderül természetesen, hogy az én délelőtti vidéki betegem az, aki rosszul értette meg, amit mondtam neki. Ott áll sápadtan, álmosan, panaszkodva s azt mondja: — Jaj, tanár ur, azt sem tudtam, mit csi­náljak ennyi rengeteg ideig, előbb moziba voltam, aztán beültem a kávé-házban és ott vártam ki, hogy eljöjjön a tizenkét óra, de mondhatom, keserves volt, hiszen ma utaztam is, fáradt is vagyok, alig állok a lábamon az álmosságtól... Sose gondoltam volna, hogy a tanár ur éjszaka is dolgozik... Persze kiderült minden s bebizonyosodott, hogy a huszonnégyórás időszámítás mégiscsak okos dolog, mert ha átvennénk a mindennapi használatba, ilyesmi nem fordulhatna elő. M ás. Ennek azt a címet lehetne adni, hogy a jó beteg. — Egy betegemnek a fülét kezeltem. A délutáni rendelés idején ő maradt legutolsó­nak. Elvégeztem a kezelést az egyik fülén s arra kértem, hogy hajtsa a fejét a jobboldal­ra és maradjon ugv szépen, nyugodtan, ne­kem valami kis elintézni valóm van, várja meg ebben a helyzetben, amig visszajövök é3 csak akkor mozdítsa el a fejét, mikor én be­jövök hozzá és megengedem neki. Bementem a lakásomba, elintéztem egy sür- i gös telefonbeszélgetést. Ahogy ezzel végeztem \ megérkezett egy fontos ismerősöm, akivel j jódarabig elbeszélgettem. S bizony a beszél- I getés alatt tökéletesen elfelejtkeztem a be­tegemről. Az volt az érzésem, hogy befejez- j tem az aznapi rendelést. Levelet irtára, majd beteghez hívtak. \ acsoratájban jöttem haza, még elintéztem valamit, aztán megvacsoráz- tani. Vacsora közben egyszer csak úgy deren­geni kezdett valami a fejemben. Mintha va larnit abbahagytam vagy elfelejtettem volna, de akkor még nem tudtam, hogy mit? Vacso­ra után leültem olvasni s akkor egyszerre csak mint a villám belémhasitott, hogy per sze, a betegem! No szegény az várhatott — gondoltam — no de azóta már biztostan ré gén hazament. Biztonság okáért mégis bemente a rende lobe. Benyitok — hát Uramisten, ott ni a2 éu emberem megmeredve, féloldalra hajtott fejjel, nyomorult szánandó arckifejezéssel. S mikor meglát, megszólal siri hangon, de anél­kül, hogy megmozdítaná a fejét: — Tessék mondani tanár ur, sokáig kell még tartani? M. L. Veszett kutyák megharaptak három tárgu, miiresi lakost. Tudósitónk jelenti: A Cosbuc- utcában az elmúlt nap veszett kutya megha­rapott két fiatal lányt. Ugyanaznap az Alia- tilor-utcában Balázs Gézáné marosvásárhelyi lakost marta meg egy másik veszett kutya. Az áldozatokat a marosvásárhelyi Pasteur- rendelőben részesítették orvosi kezelésben. Emelték a Hellas-cigaretta árát és uj kül­földi cigarettákat hoznak forgalomba. Az autonom monopolpénztár két uj importált cigaretta-fajtát hoz forgalomba, mégpedig a ,,Hunter“ és az „Old Navy“ nevűt. Mindkettő darabonkénti ára 5 lej. A „Hellas“ nevű im­portált cigaretta darabonkénti árát 3.50 lej­ről 4 lejre emelték. Ez az utóbbi cigaretta egyébként a vidéken a közelmúlt hetekbe» egyáltalán nem volt kapható. A kártyák uj árai. Az autonom monopol­pénztár rendelkezése értelmében a kártyák uj árait a következőképen állapították meg: I. osztályu minőségű kártya 182 (eddig 172), II. osztályu minőségű kártya 106 (eddig is 106 lej), III. osztályu minőségű kártya 86 lei (eddig is 86 lej), társaskörök részére szol­gáló kártya 212 lej. A fenti árakhoz 20 lej repülőbélyegilletéket, mig a társaskörök ré* szere szolgáló kártya esetében 50 lej repülő« bélyegilletéket kell számítani. ^ . -v <

Next

/
Thumbnails
Contents