Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-23 / 68. szám

F LIEHTfK 10 4 0 mirelui ? 1 in le .et i ţot Va fra/t; tin ford kl 1J Szilárd elhatározással haladunk előre célkiáaizéseink felé!** mondotta Teleki Adam gróf a muresmegyeimagyarság társas-összejövetelén. — Nagv lelkesedéssel fogadta a magyarság a parlamenti csoport tagjait. — Jelentős 1 “b/ eredményeket értek el helyszíni tárgyalásaik során a képviselők Targu-Mures (Marosvásárhely), morc. A magvar parlamenti csoport Lei" i*( öi, amint azt már megírtuk, marosvásirliely» es marosmegyei látogatásuk háromnapos prog­ramjának minden idejét arra használjak ki, hogy állandó összeköttetésben legyenek a lUügvsrság minden rctcgé\ol* Folyó hó ]0-éu dr. Kovács Károly es Tompa Lajos képviselők tartották h«s-aino lóikat, majd este a Magyar Iparosi Lgy et Ha­talmas helyiségében társas összejövetel volt, -hol Marosvásárhely társadalmának minden számottevő rétege megjelent. Ezen az össze­jövetelen elsőnek gróf Toldalagi Mihály ta­gozati elnök üdvözölte az összeg) üli v en­dégek óriási seregét, majd Bustya Béla ípa- losegvleti elnök, mint házigazda köszöntötte a magyar képviselők csoportját. TELEKI ÁDÁM GRÓF BESZÉDE Ezután általános érdeklődés közepette gróf Teleki Ádám képviselő, a parlamenti csoport főtitkára emelkedett szólásra é* a következő leikes beszédet mondotta: rJiem azért jöttünk e város falai közé, hogy hangzatos beszédeket mondjunk, ha­nem azért, hogy megismerkedjünk Marosvá­sárhely és a megye lakosságának minden társadalmi rétegével és hogy velük a közös ügy érdekében szoros kapcsolatot teremt­sünk és megismerve gazdasági, kulturális és Társadalmi bajaikat, érdekeiket minél ered­ményesebben képviselhessük a kormányzat felé. Népünknek jogait és kenyerét akarjuk biztosítani a magyarságot megillető élettér­ben. Minket csak addig látnak ezen a helyen és megbízásunkat csak addig vállaljuk. mig feladatainkat teljesíteni tudjuk és népünk- 1 nek bizalmát érezzük magunk mögött. Az a feladatunk, hogy a magyarságot megszervez­zük, annak minden rétegét a Magyar Nép­közösség keretében tömörilsük, mert erő kell. hogy álljon a hálunk mögött, hogy ki­tűzött cél jóinkat diadalra viltessiik. A közösség érdekében azt a szellemet akarjuk kialakítani, amely önzetlenül, né­pünk iránti felelősséggel eltelve, a köz érde­keit szolgálja és a személyi érdekeket mind­ezeknek alárendeli. Ebben a munkában nem ismerünk tréfát és minden ‘intudatns magyartól megköveteljük, hogy ebben a kö­zös munkában teljes odaadással résztvegyen. Történelmi feladatot teljesítünk, mert tör­ténelmi érdekeinket védeni, ápolni és fej­leszteni akarjuk. De sajnos, ma is vannak még társadalmunk­ban olyan személyei;, Icilc ebben az építő munkában nem akarnak reszt venni és sze­mélyes érdekeiket nem tudják a magyar nép közös, nagy ügyének alárendelni. Szilárd elhatározással haladunk előre cél­kitűzéseink felé és acélos akarattal végez­zük azt a munkát, melyet a történelem nekünk osztályrészül juttatott. A közönyösek és rosszindulatú birálgatók elenyészően kis csapatával szemben öröm­mel állapíthattam meg. hogy társadalmunk nagy tömegei leikes oda­adással kapcsolódnak be közös munkánk­ba, mert tisztában vannak azzal, hogy jö­vendő boldogulásukért, gyermekeik ma­gyar sorsáért dől gozunk. Ismételten felhívok mindenkit, hogy egész szívvel és egész lélekkel, becsületes magyar munkavállalással kapcsolódjanak be és tömö­rüljenek Népközösségünk munkájába, ma­gyarságunk eme bástyájába.“ Teleki Ádám beszédét hatalmasan zugó ( tapsvihar és éljenzés fogadta és percekig iin- I nepelték a magyarság e kiváló vezéregyéni- ) ségét. Hasonlóan lelkcsültségtől lendületes beszédeket mondottak még dr. Kovács Ká­roly, Tompa Lajos, Molter Károly, dr. Csiky | Kálmán. Mikó László, dr. Veress Endre, Busi/a Béla, Barabás György, Elek János. A parlamenti csoport Marosvásárhelyen és a megyében lálogutárl tett tagjui pénteken délután S/.ás/.régenbc utazlak, ahol megala­kítják az ottani uépkü/üsségi tagozatot és az, ipari alosztályt. NAGYJELENTŐSÉGŰ EREDMÉNYEK A Magyar N’épközösség parlamenti csoport­jának Marosmegyében látogatást tevő tagjai csütörtökön délelőtt a Népközösség marosvá­sárhelyi tagozati irodájában tartózkodtak, ahol számos iparos, kereskedő, értelmiségi, munkás és kisgazda kereste fel őket ugv helvin'»!, mint vidékről. A képviselők megbe­széléseket folytattak a hozzájuk forduló ma­gyar választókkal. Tompa Lajos számos, az iparosságot ér­deklő, ügyet tanulmányozott, majd személye­sen járt el azokban. A borbély és fodrászipa­rosok borravaló ügyében felkereste a beteg- segélyző pénztár igazgatóját. A marosvásár­helyi betegsegélyző pénztár ugyanis a borra­valót is fix fizetésnek vette és igy jóval ma­gasabb osztályba sorozta a borbély és fod­rászsegédeket. mint ahogy fixfizetésiik után tehette volna. A járulékkülönbözet miatt a betegsegélyző foglalást vezetett és közel 40 család bútorát fenyegette az árverés ve­>zé]yc. Tompa Lajos l.rpvi-e'ő ko/hi-njűrá*j folytán az ár véré »eket mindaddig felfüggesztették, «mig u borravalériigyben nem határoz vég­legesen u betegsegélyző központi igazgató­sága. Filő Ferenc egyéni, egyházi és i kólái ügyekben folytatott u hozzáfordulókkal meg­beszéléseket. Ludvig Gyula pedig a kerrnkc (löket érintő ügyeket tárgyalta meg. LÁTOGATÁS A HATÓSÁGOK VEZE­TŐINÉL A képviselők délelőtt fél II órakor gióf Toldalagi Mihály megyei tugozali elnök ve­zetésével ti ztelgő látogatást tettek «Ir. I * a j i - tea Stefan megyei prefektusnál, kinek tudo­mására hozták a választóiktól hallott énete­ket. A képviselőkre mély benyomást tett a prefektus szívélyessége és megértő figyelme az előadott ügyekben. A látogatásnak egyik legfontosabb eredménye az lett, hogy a pre­fektus rendeletét ad ki, miszerint az alantas közegek a rekvir úlásoknál a méltányosság alapján járjanak el és valószínűleg a rekvi- ráló bizottságban helyet kap egy. a ki gaz­dákat képviselő személy is. Ezenkívül ígére­tet kaptak arra is, hogy a vá-árhelji lovasez­red a várostól 20 kilométeres körzetben levő falvakban, állatokat fog kölcsönözni a gaz­dáknak és másképpen is segítségükre lesz a tavaszi mezőgazdasási munkálatoknál. A had­felszerelési jegyzések összegének megfizeti- e ügyében is közbelépés történt és ennek kö­vetkeztében engedélyezték, hogy a jegyzett összegeket részletekben lehessen kifizetni. Dr. Pantea Stefan megyei prefektusnál tett látogatásuk után a képviselők Curta Euren polgármestert keresték fel. Marosvásárhely polgármesterét, aki eddig is megértéssel ke-, zelte a kisebbségi ügyeket, arra kérték a képviselők, hogy a jövőben is megfelelő meg­értést és jóindulatot tanúsítson a kisebbségi kérdésekkel szemben. Váradi Miklós megemlékezése Alberg Idáról, a hires finn színész­nőről, aki nálunk Is vendégszerepeit (Finn színésznő a Falurossza Boriska szerepében) Látogatás a vidéki magyarságnál Á parlamenti csoport marosmegyei látoga­tásának másodiknapi programja a nyárádsze* redai és környékebeli magyarság közé való kiszállás volt. Ennek a nyárádmenti cent­rumnak harisnyás székelyei zsúfolásig meg­töltötték a Kaszinó nagytermét, melynek be­járatánál ősi szokás szerint, tiszteletteljes köszöntéssel fogadták a képviselőket, kik közül Tompa Lajos, dr. Filó Ferenc és Lúd- vigh Gyula, továbbá kíséretükben gróf Toldalagi Mihály tagozati elnök, Mikó László főtanácsos és dr. Veress Endre ipari .főtitkár vettek részt. A népes ülést Toldalagi Mihály elnök lel­kes szavakkal nyitotta meg és felhívta Nyá- rádmente népét, hogy a most megindított beszervezési munkálatokban részt vegyen. Ezután Ludvigh Gyula kereskedő-képviselő számolt be a parlamenti csoport eddigi mű­ködéséről, majd rámutatott a Népközösség működésének fontosságára és összetartásra 1 hívta fel az egész vidék népét, hogy a to­vábbi alkotó munkában részt vegyen. Beszé­de folyamán rátért az állampolgársági ügyeknek a parlamenti csoport erőteljes te­vékenysége folytán nyert kedvező elintézé­sére, mely által megszámlálhatatlan magyar család zavartalan nyugalmát és munkáját biztosították. Ezután dr. Filó Ferenc udvar­helyi képviselő emelkedett szólásra és a szervezkedés fontosságát hangsúlyozva, ki­emelte, hogy a Magyar Népközösség jelenlegi vezetősége megbízatását csak ideiglenesnek tartja mindaddig, amíg szabad választások utján a községi tagozatok mindenütt meg­alakulnak és a községi tagozatok megválasz­tott kiküldöttei, szervezeti szabályzatunknak megfelelően, megalakítják a vármegyei tago­zatokat és ezek a központi szervezetet. Egyetlen egy magyar embernek sem lehet elfogadható indoka arra, hogy távoítartsa magát a magyarság egyetemének képvise­letére hivatott népközösségi szervezetbe való bekapcsolódástól. Ezután ismertette az udvarhelymegyei be­szervezési munkálatokat, melyek már annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy ápri­lis 21.-éré ki is tűzték a vármegyei tagozat végleges megalakulását. Ez az ünnepélye,» aktus az ugyanazon napon megtartandó Or­bán Balázs-emlékünnepéllyel egyidőbeu fog lezajlani. Tompa Lajos és Bustya Béla a magyar ipa­rosság beszervezésének folyamatait ismertet­ték. íölhiva Nyárádmente magyar iparossá­gának tömegeit, hogy tömörüljenek az Or­szágos Magyar Iparos Egyesület keretébe és ennek kebelében állítsák vissza azt a hatal­mas iparos egységet, melynek nemrégen meg ezer tagja volt. Az elhangzott beszédek után a hallgatóság köréből dr. Dávid György nyárádszeredai és Kali István madarasi református lelkészek szólaltak fel, akik arra kérték a vezetőséget, hogy a szervezés munkáját mielőbb indítsák be, mert e munkába Nyárádmente székelysé- ge egy szívvel és egy lélekkel áll ott a Ma­gyar Népközösség háta mögött. Végül Mikó László a magyar kisgazdatár­sadalomhoz intézett lelkesítő beszédet, mely­ben szintén a szervezkedésbe való mielőbbi és minél erőteljesebb bekapcsolódásra hivta fel a nyárádmenti gazdákat. Az ünnepélyes keretek közt lezajlott ülést gróf Toldalagi Mihály zárta be, kidomborítva azt, hogy magyar képviselőink milyen óriási munkát fejtenek ki a mai nehéz időkben né­pünk jogainak kivívása és biztosítása érde­kében. Gyűlés után a megjelent képviselők a kis­gazdatársadalom még nyiltan álló kérdéseiről tájékozódtak, meghallgatva kívánságaikat. CLUJ (KOLOZSVÁR), március 22. Érdekes levelet kapott a napokban az El­lenzék szerkesztősége. Érdekes a levél 8 ér­dekes az írója: Yáradi Miklós, a magyar szí­nészet nesztora, akinek neve már életében legendásan cseng, mert hiszen azokkal élt és játszott, akiknek a neve ma már szinháztör- ténelem s akik a magyar színészet hőskorát jelentették. A kedves, melegszívű nagy mű­vész levelét szószerint leközöljük, hogy ol­vasóink is gyönyörködhessenek Yáradi Mik­lós érdekes visszaemlékezéseiben: Tárgyalások ax Iparosok kívánságairól A parlamenti csoport tagjai Nyárádszc-re- dabél a délutáni órákban érkeztek vissza Ma­rosvásárhelyre. ahol a népközösségi irodában gróf Teleki Ádám, gróf Toldalagi Mihály, tompa Lajos, dr. Filó Ferenc, dr. Kovács Károly a munkásság vezetőinek küldöttségét fogadták, k'kkel a munkásság legidőszerűbb kérdéseiről behatóan tájékozódtak és tanács­koztak. majd Bustya Béla iparosvezér az iparosság legégetőbb és sürgős megoldást vá­ró kérdéseit tárta a képviselők elé, hogy azok­ra az iparosság érdekében a leggyorsabban orvoslást keressenek a kormány és más ható­ságok tényezőinél. Ludvigh Gyula kereskedő- képviselő ezalatt a marosvásárhelyi kereske­dők kiküldöttjeinek vezetőivel tárgyalta meg a kereskedők helyzetét. Este 8 órakor a Magyar Iparos Egyletben népes iparosösszejövetel volt, ahol dr. Y eress Endre az OMIE helyzetét ismertette és rész­letesen tájékoztatta a jelenlevőket a jóváha­gyás alatt álló alapszabály ügyéről. Az össze­jövetelen Elekes Lajos, Szilágyi László, Kali József, Bustya Béla, továbbá dr. Kovács Ká­roly és Ludvigh Gyula képviselők szólal­tak fel. * - v.y Igen sok szó esik mostanában az Ellenzék­ben a finnekről — írja a művész — elmon­dom hát azt a keveset, amit tudok róluk. A mult század hetvenes éveinek végén, vagy a nyolcvanas évek elején — már nem emlékszem pontosan — Alberg Ida, a hel singforsi Nemzeti Szinház kitűnő dráma színművésznője, budapesti vendégjátékát be fejezve, hozzánk is ellátogatott és a Falu rossza Feledi Boriskájában kezdte meg ven dégfellépteit. A Falurossza kétszer került előadásra. Boriska finnül, mi pedig magyarul beszéltünk és mégis jól megértettük egy­mást. Ez a hideg, fagyos északról hozzánk került színművésznő olyan meleg, szívből jövő érzéssel játszotta a szerepét, hogy azt nálunk csak Ditrói Mórné és Gerő Lina tud­ták igy eljátszani. Utolsó előadásul az Ármány és szerelem cimü dráma került szinre, melyben Alberg Ida Lujza szerepében hatalmas drámai tehet­ségéről számolt be. Az öreg Farkas-utcai szinház nézőtere min­den este zsúfolásig megtelt, koszorú, virág és tapssal ünnepelték a művésznőt. Városunk közönsége igaz rokoni szeretettel fogadta Alberg Idát. Előadás után diszbankettet ren­deztek tiszteletére, melyen Szász Gero espe­res olyan pohárköszöntőt mondott, áramot diva sem azelőtt, sem azután nem kapott. Másnap a kora reggeli vonattal a színmű­vésznő magával vitte közönségének elismeré­sét és meleg szeretetét. Évtizedek múlva olvastam a lapokban, hogy Alberg Ida, a helsingforsi szinház nagy művésznője eltávozott körünkből egy csende­sebb otthonba, meghalt, ami nagy vesztesé­get jelentett a finn színművészeire. Alberg Ida emlékét én híven megőriztem és a Falurossza Boriskájának arcképét ide­mellékelve küldöm, mint a hajdani Gön­dör Sándora. Ügy gondolom, sokan van­nak még városunkban, skik visszaemlékez­nek azokra az élvezetes estékre, melyeket Alberg Ida maga után hagyott kedves közön­ségének emlékül. Mindannyiukat üdvözlöm a legmelegebb baráti tisztelet és szeretettel: VÁRADI MIKLÓS, a magyar szinészet legöregebb nyugdíjas napszámosa. Bizonyára szívesen olvassák a drága öreg Yráradi Miklós levelét azok, akik látták őt Alberg Idával fiatalon, délcegen, mint Gön­dör Sándort. És szívesen olvassák ezt a leve­let a mai generáció tagjai is, akik csak hír­ből ismerik már a mult nagyjait s akik ebből a levélből is megismerhetik Yráradi Miklós emlékeket híven megőrző, meleg emberi szi­vét. ( ) Felhívás fl Kolping Legényegylet tagúd­hoz! F'elkérem a kolozsvári Kolping Legény- egylet összes tagjait, hogy március 23-án, J nagyszombaton délután háromnegyed 6 óra- 1 kor a Szt. Mihály plébániai templom előtti ! téren zászlójuk körül gyülekezni szivesked- ■ jenek. A feltámadási körmeneten minden tagnak erkölcsi és egyleti kötelessége részt* venni. Kérem a mestereket, munkaadókat, főnököket, hogy szíveskedjenek elengedni segédeiket, alkalmazottaikat erre a körme- ! netre. Aki a körmenetről elfogadható indok I nélkül távol marad, az egyesület tagjai kö* ! zül törlőm. Bálint József igazgató. I LEYTáLPAPIROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbban I az Ellenzék kcnyvosztályában, Clui, - Piaţa Unirii. ~ ,

Next

/
Thumbnails
Contents