Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-22 / 67. szám

rai

194 0 március 22

ELLE NZ£K

Szeretném megmondani

a gyászruhás, szőke, sápadt kis Évinek, hogy az ő szavain kérész tül éreztem meg először, igazán 's mélységesen, hogy mi az az otthon, Az a nemcsak falakból és bútorokból és megkit ismerősöknek ható tárgyakból álló valami, hanem az a hely is, ami talán a legtöbb és a legszebb egyes boldog emberek számára, akik ebben a zavaros és zaklatott időkben ezerszeresen érzik, hogy milyen drága és egyetlen valami az otthonuk. Talán azért, mert bombáktól felgyújtott házakról olvasnak és menetelő embersorokról, akiknek kifosztva és nyomorultul el kellett hagyniuk otthonaikat, amelyek egyformán értékesek voltak a számukra akkor is, ha gazdag, perzsaszőnyeges, drága házat hagytak maguk mögött, vagy egyszerű, szegényes kicsi kunyhót. Évi keveset mondott s nem mondott nagy szavakat és mégis úgy hatott rám, minden betűje, ahogy régen nem hatott rám semmi könyv és szó és irodalom. Ott voltunk a régi, többszázéves falusi udvarházban, amelynek vastag, egyméteres falai, falbaépitett szekrényei, óriáskályhái és boltíveinek nyugodt méltósága egy régi, bőséges és gazdag világra emlékeztettek, mikor az emberek nem fukarkodtak az anyaggal, ha házat építettek maguknak, mikor ez a ház igazán a váruk is volt, nem idegesen ösz- szetákolt modern összkomfortos családi ház, amelybe sürgősen be kell költözni, hanem évszázadokra szóló megbízható, szilárd és becsületes otthon nemzedékek részére, mert akkor még az emberek igy mertek gondolkozni, mert volt jövőjük, nemcsak nekik, de gyermekeiknek és unokáiknak is. Évi ott iilt édesanyjával s olyanok voltak a rájuk- Zucíult nagy-nagy fájdalom alatt, mint két ijedt gyámoltalan kismadár. Évi magasabb és sudár, édesanyja kicsi, szomorú asszony7, tele a fiókáját féltő szeretettel. Most, hogy meghalt hirtelen, váratlanul, tragikusan Évi édesapja, úgy maradtak támasz nélkül ebben a gyönyörű, öreg házban, amely tele van kedves, régi bútorokkal s amelynek. hatal- fnas szobái hirtelen olyan üresek lettek s olyan hatalmasak kettőjüknek.

Most eladó a régi ház, mert nem köti már őket semmi a faluhoz s ehhez a házhoz, ahol minden arra emlékeztet, aki olyan jó volt s aki nincs többet. Az élet könyörtelen tárgyilagossággal néz a szemükbe: itt nincs helye emlékeknek, érzéseknek, itt csak egy húszéves kislány van, aki előtt ott van az egész élet, akinek tanulni kell még és állást kell vállalnia és aki miatt be kell költözniük a városba, ahol majd befektetik valamibe megmaradt kis vagyonkájukat, a házat, amit pénzzé kell átváltoztatni. Igen, el kell adni az ősi házat, ahol Évi született s amelynek minden zugához emlékek fűzik. A vevő régi, kedves ismerőse a családnak, tisztelője Évi elhunyd édesapjának, csakhát az ő birtokától messze esik ez a ház s őt nem köti oda semmi emlék. Gyakorlati szempontból nézi a dolgot, úgy tervezi, hogy elbontatja a házat s a kapott anyagból a maga birtokán építkezik majd.

És itt, énnél a pontnál mondta Évi azt, könnyes, nagy gyerekszemmel, négyszemközt, bizalmasan:

— Olyan rettenetes nekem, hogy ezt a házat ^szátromholják. Tudom, hogy gyerekesség, hiszen, ha már nem a miénk, tulajdonképpen mindegy kellene hogy legyen nekünk a sorsa, de nem az. Ha tudnám, hogy emberek, jó emberek laknak benne, nyugodtabb lennék, belenyugodnék. De ha arra gondolok, hogy szétverik ezeket a falakat, amelyek között busz évig éltem és felnőttem, sírtam és örültem, beteg voltam és meggyógyultam é3 ahol karácsonyfát gyújtottak nekem. Ahol a szüleim úgy jöttek még be, mint két boldog, fiatal, akik előtt az egész élet ott áll. Az apám jut az eszembe, mikor hazajött és büszkén szegezte a falra a vadásztróféát. Barátok jutnak eszembe, vidám és szomorú esték és ha arra gondolok, hogy a házat megölik és szétszedik é3 magtárt és istállót építenek a kövekből, olyan, mintha meghalnék egy kicsit... Nem tudnánk itt maradni, ahol minden édesapámra emlékeztet és a körülmények is arra kényszerűének, hogy másutt küzdjünk meg az élettel. Talán ha el megyek innen, soha többé nem jövök újra a faluba, ahová semmi sem köt, mert édesapám is ott a városban van eltemetve. Talán .nem érted meg ezt, de sokkal boldogabb volnék, ha tudnám, hogy épen marad a ház es néha vendégek jönnek és füst száll a kéményből és gyerekek játszanak a kertben... Mert látod, ez volt az én otthonom...

Megértelek kis Évi, mert nekem is volt — ha nem is ilyen hatalmas, teremhez illő . nagyságú szobákkal tele ősi, de szerényebb — ilyen otthonom, ilyen igazi otthonom. Jól- ; esik mo3t is elmenni néha a réei utcába, megnézni a házat és azt képzelni, hogy azok élnek benne, akiket szerettem és akik közül sokan meghaltak már. Volt aztán sok otthonom, csúnya, lármás bérház, házmesternével és szőnyegporolással délelőtt tízig — és különböző házak bérelt lakásai, amelyeket meg lehetett szokni és meg is lehetett szeretni.

. Mert hidd el, ha nincs is az embernek ilyen igazi, drága, régi otthona, mindig van otthona azért, ha várja otthon valaki, aki szereti. (M. L.)

Városunkban is életbelépték az uj záróra-rendelkezések

CLUJ (KOLOZSVÁR), március 21.

A kormány újabb rendelkezése értelmében a kolozsvári rendőrség közigaz* gatási ügyosztálya az alábbi záróra- rendeletet léptette életbe:

1. szakasz. Az éttermek és éjszakai szórakozóhelyek zárórája a következő:

1. osztályú vendéglők, mulatók, ká véházak és sörözők zárórája éjszaka 1 óra. II. osztályú vendéglőkj kávéházak és elsőosztályu falatozók zárórája éjszaka 12 óra. Ili. osztályú vendéglők és II. osztályú falatozók zárórája 11 óra.

2. szakasz. A fentoevezett helyiségek

tulajdonosai nyitva tarthatják helyiségeiket az első szakaszban megállapít tott időponton fül is, amennyiben arra engedélyt kapnak városokban a rendőrség főnökétől, falvakban a járás szol- gabirói hivatalától. j

3. szakasz. A záróra meghosszabbítása azonban semmi esetben sem haladhatja meg az éjszakai 2 órát s akkor a tulajdonos minden körülmények koJ

zött köteles bezárni helyiségét.

4. szakasz. Azoknak a helyiségeknek a tulajdonosak akik a második szakaszban jelzett engedélyt megkapták s akik a hivatalos zárórán túl is nyitva akarják tartani helyiségüket éjszaka 2 óráig, kötelesek a 2426—938. sz. törvényrendelet 6. szakasza értelmében a következő zárórameghosszabbitási dijat fizetni:

Mulatók: esténként 300 lejt, I. ősz* tálvu kávéházak, sörözök és vendéglők esténként 150 lejt, II. osztályú ká- \éházak és vendéglők esténként 100 lejt, I. osztályú falatozók esténkét 75 lejt, III. osztályú vendéglők esténként 50 lejt, II. osztályú falatozók nem hosz szabbithatják meg zárórájukat.

5. szakasz. A fenti intézkedések át- hágóit az első kihágás alkalmával 1000.

. a másodiknál 2000 leijei és a helyiség I tíz napra való bezárásával, a harma* J dik kihágáskor pedig a helyiség végleges bezárásával, valamint azzal a megszigorítással, hogy a tulajdonos nem nyithat többe nyilvános helyiséget.

a termelés raegállithatalanul apad, a másik, hogy a legfontosabb terület termelése rohamosan vészit jelentőségéből.

A termelés apadására jellemző, hogy Lengyelország 1920-ban 765.000 tonna olajat termelt, 1938-ban már csak 507.000 tonnát. Ez idő alatt Drohobic termelése 691.000 tonnáról 325.000 tonnára apadt. Jaszioe 49.0H9 tonnáról 136.000 tonnára, Sztaniszlaué pedig

25.000 tonnáról 46.000 tonnára emelkedett.

A lengyel termelés azonban a némethez

képest még mindig jelentős gyarapodást jelent, miután az ottani olajkutak körülbelül

600.000 tonnát adnak (beleértve Ausztriát és

a Protektorátust is). Mindazonáltal a droho- bici olajnak akkor sem volna nagy jelentősége a belső fogyasztás ellátásában, ha teljesen a birodalmat szolgálná! A Harmadik Birodalom az utolsó békeévekben körülbelül nyolcmillió tonnát vásárolt, hogy7 ebből mennyit használtak el és mennyit tároltak, azt természetesen nem tudjuk, époly kevéssé, mint ahogy nem vagyunk tájékozva aziránybari, hogy a mesterséges olajgyártás milyen nagy mennyiségeket szolgáltat. Az, hogy Lengyel- ország a csökkenő termelés mellett is exportálni tudott, csakis a belső fogyasztás alacsony mérvének volt betudható, de egy másik gazdasági egység kereteibe kerülve, az olajvidék és különösen az időszerűség központjába került Drohobic értéke és súlya egészen más, mint volt a lengyel gazdasági életben. (K. G 1.)

Mennyi kőolajai adhatnak Németországnak a lengyel peiróleu

Amiről a világsajtó vitatkozik* — Droiioblc jelentősége

a német olajellátásban

A lengyel olajvidék legnagyobb teljesítő- 1 képességű központja, Drohobic, az őszi or- } szágelosztás alkalmával orosz kézre került, miután Oroszország nyersolajtermelő, sőt az- előtt nyersolaját eladó ország is volt. Németország viszont importra szorult, világos volt, hogy a két hatalom között előbb-utóbb megegyezés fog életbe lépni az olajkutak termelésére nézve. Mindenesetre érdekes megvizsgálni, milyen jelentősége van a lengyel termelésnek, különösképpen pedig Drohobicnak a német ellátásban. Most, amikor a tengerentúli beszerzés csaknem teljesen lehetetlenné vált Németország részére és saját belső erőforrásai mellett csak a román és az orosz petróleum jöhet szóba, a kérdésnek nagyobb súlya van, mint lenne egyébként.

OLAJELŐFORDULÁSOK A KÁRPÁTOK ÉSZAKKELETI LEJTŐJÉN

Lengyelország területén a legismertebb ga- liciai vidéken kivül is számos olajelőfordulás volt. így Völhiniában, Poléziában, a ma nyugatporosszá vált területeken. Kielce és Opa- tov mellett; továbbá a Beszkidek lejtőin, Uj- szandec és Gribov mellett. Próbafúrásokat végeztek Poznanban, Grodnónál, Sandouiierz- nél és Krakkó mellett. Azonban ezek közül egyik sem vált be annyira, hogy tulemelked* betett volna a kísérleti állapoton. A kereskedelmi jelentőségű olajvidék a Kárpátok

északkeleti lejtőjén, a Drohobic—Boriszláv— Mraznica vonalon feküdt. Ugyanitt vannak a földgázkutak is. Földrajzilag ide tartozik a másik két kisebb olajközpont is: Jaszlo és Sztaniszlau.

KIAPADÁS ÁLLAPOTÁBAN A LENGYET KUTAK

Az első tudnivaló a lengyel olajtermeléssel kapcsolatban az, hogy a kutak a kiapadás állapotában vannak. Az 19.38. évi termés csak , 75 százaléka volt az 1930. évinek, 70 száza- 1

léka az 1920. évinek és 28.4 százaléka az 1910. évinek. A drohobici kutak még sokkal gyorsabb ütemben szikkadnak ki, mint az átlag, a másik két vidéken még némi emelkedés van, ami azonban sokkal alacsonyabb, hogy a drohobici kutak hanyatlását ellensúlyozni tudná. A drohobici 1938. évi termelés az 1930. évinek 61.5 százalékát tette, az 1920 évinek 47 százalékát és az 1910. évinek mindössze 19.6 százalékát. Jaszló és Sztaniszlau ugyanezen idő alatt megsokszorozták termelésüket, úgyhogy itt fordított arányszámokkal kell dolgozni. A jaszlói kutak 1910-ben az 1928. évi termelésének még csak 47.7 százalékát. 1920-ban 36 százalékát (az esést a világháborús pusztítások magyarázzák meg), 1930-ban 67.4 százalékát adták. A sztanisz- laui termelés fejlődését a következő számok szemléltetik: 1910-ben az 1938. évi termelésnek még csak 60.7 százaléka látott napvilágot, 1920-ban 54.5 százalék, 1930-ban pedig

106.2 százalék. Itt ugyanis a fejlődés nem volt egyenletes, hanem kilengéseket mutatott; 1936. jobb év volt, miut 1938. 1925. jobb, mint 1932. és igy tovább.

CSÖKKEN DROHOBIC JELENTŐSÉGE?

így is megállapítható azonban, hogy a drohobici ólajvidék jelentősége a lengyel össztermelés szempontjából csökkenőben, majdnem azt mondhatni, eltűnőben van. A három fővidék fontosságát egybevetve, az országos termeléssel azt látjuk, hogy 1910-ben Drohobic jelentette a lengyel olaj 94.5 százalékát. 1920-ban még mindig 90 százalék volt a részesedése. A háború után, 1930-ban már csak 79.6 százalék, 1938-ban pedig 59.2 százalék volt Drohobic teljesítménye. Jaszló része ugyanekkor 3.6 százalékról felment 21.9 százalékra, Sztaniszlaué pedig 1.6 százalékról 9.1 százalékra.

A lengyel olajhelyzetet szemlélve, tehát két alapvető jelenséget, ismerüuk fel: egyik, hogy

hogy Strindberg Husvétja az idei évad egyik I legkomolyabb és legérdekesebb drámai elő- j adása lesz. A gyönyörű és mélyhatásu szín- I miiben a színház több fiatal tagja jut nehéz I jeladathoz. így főszerepet játszik benne a j drámai együttes egyik legkomolyabb ígérete,

! a fiatal, tehetséges Faludy Márta is, akinek az idén ez lesz az első vezetöszerepe;

hogy rendkívül érdekes témájú francia filmet mutattak be a napokban Londonban óriási sikerrel. Az angol fővárosban különben is egyik francia filmet a másik után mutatják be s van olyan filmszínház, amely kizárólag francia filmeket játszik. Itt került színre a Jeune fiiles en detrésse cimü nagysikerű film is, amelynek főszerepét a pompás Micheliné Présle alakítja. Olyan leánynevelő intézetben játszódik le, amelynek növendékei mind elvált szülők gyermekei, akiket szüleik miatt természetesen megfosztottak a boldog otthon lehetőségétől. Ezek a fiatal leányok megalapítják azután a Válás elleni ligát s mulatságos és ötletes jelenetek után nemcsak szüleiket békitik ki, de maguk is megtalálják boldogságukat. Az angol sajtó az év legszellemesebb filmjének nevezi a kedves vígjátékot;

hogy Braun Ilonka, a nagyon tehetséges fiatal énekesnő első hangversenyét április hó 4-én tartja a katolikus gimnázium dísztermében, este fél 9 órakor Papp Zoltán, a kiváló énekes részvételével. Az opera- és dalest műsorán dalok és a Szevillai borbély, Lakmé, Bajazzók és Travicta áriái szerepelnek;

hogy óriási részvét nyilvánul meg Bottyán Kálmán színigazgató fiatal felesége iránt, ki Kézdivásár helyen gyomormérgezésben elhunyt. A tragikussorsu fiatal asszonyt szerdán temették cl nagy tömeg részvétele mellett;

hogy érdekes képkiállitás nyílt meg március 15-én Bucurestiben a Turista Hivatal I nagytermében. 135 képpel 50 festő szerepel. I A kiállítás címe: Olaszország, ahogy a román j festők látják;

I hogy az egész világ filmközönsége meg- I döbbenve értesült arról, hogy La Jana. a világhírű táncosnő és filmszinésznö harmincéves korában Berlinben meghalt. La jana gyönyörű nő volt és elismerten a legszebb alakú európai filmsztárnak tartották. Korai halála nagy részvétet keltett;

hogy szerdán este, f. hó 20-án a kolozsvári Operaházban premier volt és ez alkalommal Max Schilling osztrák zeneszerző Mónii Lisa cimü regényes operája került színre a lehető legjobb szereposztásban. A Mona Lisa prológja és fináléja napjainkban játszódik le, míg a közbeeső két felvonás szinte vizio- nálisan visszavezet bennünket Mona Lisa idejébe, a 15-ik századba. A Mona Lisa szövegkönyvét egy hires angol Írónő, Beatrice Doívsky irta s maga az opera állandó kasszadarabja a nagy külföldi operák repertoárjának.

hogy a háborús Loudon legnagyobb színpadi sikere e pillanatban Emlyn Williams, a hires szinész-iró, A szív fénye cimü darabja. James Agate, a Sunday Times híres és szigetit kiitikusa igy kezdi a premierről szóló beszámolóját: ..Williams — zseni. Nem szerelem ezt a szót, de mást nem használhatok ezzel a csillogóan sokoldalú szerzővel szemben“. Egyébként Williams az a szerencsés iró, akinek a Piccadily színházban 1038 óta állandóan telt házak mellett megy a Zöld vetés cimü óriás sikerű vigjátéka. a szerzővel a főszereiben;

Életbelépett a húsfogyasztás korlátozásáról szóló Icormanymtézitedés

BUCUREŞTI, március 21. A minisztertanács a földművelésügyi miniszter előterjesztésére rendeletét adott K-, amely szerint 1940 március 19 tő! kezdve szerdán és pénteken tilos marba, juh és sertéshúst fogyasztani úgy a nyilvános fogyasztási helyiségekben, mint a magánháztartásokban. Ezeken a napokon tilos a húsátusitás. Sem friss húst, sem konzervhüst, sem fogyasztásra elkészített húst nem szabad ezen napokon árusítani, a megelőző napo« kon pedig tilos közfogyasztásira állatokat vágni. A fenti korlátozás nem eo nátkozik a baromfihúsra és a halra. Az intézkedés alól csak orvosi rendelet re van kivétel és húst csak a kórházakban vagy szanatóriumokban fekvő betegek kaphatnak. Mindazon fogyasztási helyiségek tulajdonosait, vagy mé szárosokat, akik fenti rendeletet megszegik, üzleteik időleges, vagy végleges bezárásával büntetik. A fenti rendelkezés végrehajtásának ellenőrzésével az állatorvosi hivatalokat bízták meg.