Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-22 / 67. szám

ip 4 0 Mi úr Ci ü* 22, Nagyielentőségü felszóla­lások a szenátusban a költségvetés vitáiéban Úr* Szász Pál szenátor nagy beszédben feltette ki a magyarság álláspontját* — A magyar szenátor a „béke, rend és biz­tonság jegyében“ a költségvetés mellett szavazott 1 I BUCUREŞTI, március 21. (Radur.) A szenátus szerdai ülésén Argetoianu elnö­költ és azon a kormány képviseletében Mi- tita Constantinescu, prof. Hortolomeiu és Jonescu-Sisesti miniszterek vettek részt. Az elnök az ülés kezdetén bejelenti az ál­lami költségvetés és a pénzügyi törvények ál­talános vitáját. Elsőnek prof. Jacobovici szólalt fel és el­ismerését fejezte ki a pénzügyminiszternek, majd az egyetem szükségleteiről beszélt és kérte ezeknek szem előtt tartását a költség­vetésben. Utána Niculescu Ritz részletezte a költségvetést és megállapította, hogy az or­szág kereskedelme a fejlődés utján van. Ha­sonlóképpen virágzó az ipar és >a földművelés is. A költségvetést megszavazza. DR. SZÁSZ PÁL BESZÉDE Szász Pál szenátor rámutat arra, hogy a jelenlegi költségvetést nem lehet normális költségvetésnek tekinteni. Ez a kivételes helyzetnek megfelelő költségvetés.. Intézkedé­seket javasol a bevétel biztosítására és kije* lenti, hdgy megszavazza a költségvetést. „Szükséges, hogy népünk abban a meggyő­ződésben vállalja az uj terheket, hogy azok saját érdekeit szolgálják — mondotta Szász Pál. — A mult vasárnap Székelyudvarhelyen voltam és részt vettem az ottani mezőgazdák gyűlésén. Ismét meggyőződhettem arról, hogy fenn kell tartsuk a közvetlen és személyes összeköttetési népünkkel, hogy azt megfelelő módon tájékoztathassuk és egészséges közvé­leményt létesítsünk a magyar kisebbség so* raiban. Kérjük, hogy biztosítsák számunkra ennek lehetőségét. Mikor népünk megértés­sel viseli a kötelező terheket, kötelességem­nek érzem, hogy a kormány minden tagját ar­ra kérjem, hogy kölcsönös együttműködéssel biztosítsák az adófizető polgárok termelő munkája számára a lehetőséget, valamiül munkájuk megfelelő ellenértékének elnye­rését, mert csak igy teljesíthetik a kijelölt kötelességeket. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy tegyen szükséges intézkedéseket a rekvirálási bonok kifizetésére és arra nézve, hogy az adóvégrehajtó szervek igazságosan és emberségesen járjanak el a behajtások so­rán az adófizetőkkel. A költségvetés végre­hajtására a pénzügyi szervek vannak hívatva és nem a esendőrség. Népünk résztvett és ma is résztvesz kötelessége teljesítésében, főleg pedig a hadfelszerelési kötvények jegyzésében. Árt az általános érdekeknek, ha népünket az ellenkező magatartással vádolják meg. Ma­napság felelősségteljes napokat élünk. Kérem önöket, vegyék tekintetbe azokat a nehézsé­geket, amelyekkel meg kell küzdeniink és tá­mogassák munkánkat. A fentebb elmondot­tak e9 a külügyminiszterünk által említett jelszavak értelmében: a béke, rend és bizton* sás jegyében. Általánosságban elfogadom a költségvetést. HOZZÁSZÓLÁSOK A KÖLTSÉGVE- TÉSHEZ Szász Pál beszéde után Agarbiceanu szená­tusi alelnök hangsúlyozta, hogy a jól kiegyen­súlyozott költségvetés az általános jólétet biz­tosítja. A mult évi költségvetés is igen jónak bizonyult, a mostani költségvetés az egész ország bizalmának jegyében jött létre. Pénz­ügyi politikánk is igen egészségesnek bizo­nymit. A román nép politikai Ó9 gazdasági érettségének jelét adja minden tettében. Ne­héz költségvetés ez, azonban tudjuk, hogy a nép be fogja bizonyítani legfőbb erényeit. Mociornita szenátor szintén a költségvetés mellett szavaz. Fiúéra* a költségvetésnek a munka elő- mosditására vonatkozó egyes részleteit dom­borítja ki és megszavazza a költségvetést, majd Enescn és Comea szenátorok beszeltek. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE BUCUREŞTI, március 21. (Rador.) A parlament szerdán délelőtt 10 óra 45 pere* kor Vaida-Voşvod királyi tanácsos elnökleté* vei ülést tartott, melven ííie Popa képviselő szó’ialt fel, aki a NUF hivatását méltatta az­zal, hogy a belső kienge3Ztelődést megvalósí­totta. A NUF szervezetét tehát politikai éle­tünk egyedüli otthonának kell tekinteni. Részletesen ismerteti az elmúlt húsz év po­litikai hibáit, a pártharcokat és rámutat ar­ra, hogy a letűnt kormányok nyolc év alatt nem eszközöltek annyi befektetést hadfel­szerelési célra, mint az uj rendszer két év alatt. A Calinescu-kormány csupán hat hó­nap leforgása alatt huszonötmilliárd lejt ál­dozott nemzetvédelmi célokra. Beszéde to­vábbi során hangsúlyozza, hogy a katonai felszerelés és az erődítmények munkáján kí­vül az ország erkölcsi felfegyverzésére és a nép összes fiai érdekeinek előmozdítására is j szükség- van. Mindenekelőtt az állami igazga- j tást kell tökéletesíteni. Kéri továbbá a nem­zeti elem segítését és cáfolja azt az állítást, hogy* nem rendelkezik elegendő kereskedelmi szellemmel a román elem. Az országnak olyan vidékei vannak — mondotta — hol a román kereskedelem virágzása lehetetlenné tette az idegen kereskedelem beszivárgását. Sok olyan román van, aki az üzleti szellem terén az idegeneket túlhaladja, a hitelhiány miatt azonban a jól szervezett román kereskede­lem nem tud megbirkózni a nehézségekkel. N. Teodorescu: Számos román kereskedő­nek fia elhagyja atyja foglalkozását és más pályát választ. Ilié Popa: Az ipart nem lehet románnak nevezni. Nem biztosat egyenlő elbánást a ro­mánok számára, nem folyósítanak részükre hitelt és az idegen kereskedő által megsza­bott árat nem tudják tartani. Annak dacára, hogy a nemzetgazdaságügyi minisztériumban bizottságot szerveztek, mely a román elem­nek 3i vállalatoknál való elhelyezését ellenőr­zi, a segesvári selyemgyárban egyetlen román szakmunkás mester volt: Mihail Bardas, de őt is elbocsátották azon a címen, hogy nem alkalmas és helyébe Gheorghe Winter mészá­rossegédet alkalmazták. Egyetlen vállalat, nagy üzlet, bank vagy ipar nincs Segesvár városában, mely mai napig legalább egy etni­kai román származású egyént állított volna a bolti asztalhoz. Ugyanez a helyzet Meggye­sen és másutt. Radu Portocala miniszter: Elismeréssel j tartozom Önnek, mert ezeket az eseteket fel- ; hozta és kérem, közölje az összes olyan ese- , teket a nemzetgazdaságügyi miniszter úrral, midőn nem tartották be a törvényes rendeí- j kezéseket. I Iiea Popa: Megelégedéssel látjuk, hogy az ! ipar jelentős mértékben fejlődött Romániá­ban, de kérjük, hogy az őslakó elemnek le- j gyen meg a joga. A NÉMET KISEBBSÉG KÉPVISELŐ­JÉNEK FELSZÓLALÁSA A képviselöház délutáni ülésén folytatta a j trónbeszéd vitáját. Hans Jung a német ki* í sebbség kívánságait fejtegette és megállapi- j tóttá, hogy ez a kisebbség a román állammal J szemben lojálitással viseltetik és őszinte j együttműködést óhajt a román néppel. ! Vaida-Voevod kijelentette, hogy örül a né* : met kisebbség e magatartásának és hogy a í román kormányok sohasem üldözték a nem- I zetiségeket. Az uj rendszer a nerazetiségek- ■ kel való együttműködést még szorosabbá tette, í Vajoreanu rámutat arra, hogy a munkások : meg vannak elégedve az uj politikai rend­szerrel. Dr* Tatern királyi helytartó látogatása a Munkakamara kiállításán és a rendörk v észt arán CLUJ (KOLOZSVÁR), március 21. Dr. Tataru Coriolan, Szamosmegye kirá­lyi helytartója, aki állandóan nagy érdek­lődést tanusit a tartomány minden irányú mozgalma és ténykedése iránt, tegnap meg­látogatta a kolozsvári munkakamara által rendezett nagyszabású kiállítást, amelyen torda-, maros-, naszód és a máramarosme- gyei iparosok, munkások és tanoncok szere­peltek munkáikkal. A látogatás során a ki­rályi helytartó behatóan tanulmányozta a Szamos-tartomány körébe tartozó iparosmes­terek és tanoncok által nyújtott valóban szép és értékes teljesítményt és a látottakból 33. iparosság munkásságának szép eredmé­nyét és továbbra is uagyrahivatott fejlődését állapította meg. A királyi helytartó a láto­gatás során megelégedését és köszönetét fe­jezte ki a kiállítás vezetőségének, elsősorban is Chirila munkaügyi vezérfelügyelőnek, va­lamint dr. Hariton Moldovan munkakamarai elnöknek, majd meleg hangon kívánt sze­rencsét és kitartást a további munkához. A királyi helytartót, aki dr. Hodor Victor tartományi vezértitkár, dr. Bornemisa Se­bastian polgármester és Raoul Sorban kabi­netigazgató társaságában jelent meg a kiál­lításon, dr. Hariton Moldovan, a kolozsvári munkakamara elnöke kalauzolta végig a ki­állítási termeken és ugyancsak 5 adott ma­gyarázatot és felvilágosításokat a kiállított tárgyakról és ipari termékekről, valamint a kiállításon résztvett iparosok személyéről is. J Dr. Tataru Conolan királyi helytartó a va­lóban 6zép kiállított tárgyak művészi kivitele felett is magas tetszését fejezte ki. Amint már tegnapi számunkban is meg­emlékeztünk arról, dr. Tataru Coriolan kirá­lyi helytartó tegnap az ipari kiállításon va­ló megjelenése után látogatást telt a kolozs­vári rendőrkveszturán is. A szemle során a királyi helytartó megtekintette az összes ügyosztályokat, behatóan érdeklődött a rend­őrségi ügykezelés iránt és teljes megelége­dését fejezte ki úgy a látottak, valamint a rendőrségi tisztviselők eredményes munká­ja felett. Az előkelő, magasrangu vendégeket, akiknek sorában dr. Tataru királyi helytartó mellett jelen volt dr. Hodor Victor tartomá­nyi vezértitkár, dr. Sebastian Bornemisa pol­gármester, dr. Raoul Sorban kabinetigazga­tó és Bugnariu Teofil sajtófőnök, a rendőr­kveszturán dr. Horvat Josif reudőrkveszfor fogadta. A fogadtatásnál jelen voltak még: dr. Popoviciu rcudőrfeliigyelő, dr. Beu he­lyettes rendőrfelügyelő és limbus rendőr- kveszturai titkár is. A szemle után a királyi helytartó meleg szavakkal üdvözölte dr. Horvat Iosif rend- Srkvesztort, aki előtt megelégedését fejezte ki a rendőrség munkája iránt, valamint azért, hogy kevés anyagi segítséggel, de an­nál több nehézséggel és fárasztó munkával megvalósította az összes ügyosztályok s az egész rendőrkvesztura modern alapon eszkö­zölt átszervezését, majd a munka folytatásá­hoz további kitartást kivánt. Cáfolja az olasz sajtó a brenneri falát’ hezétmt kapcsolatosan elterjedt béke- kezdeméayezés hírét Hitleje és Mussolini tanácskozásai állanak továbbra Is a világ épdaklődéséziek homlokterében RÓMA. március 21. (Rador.) A „Giornale d'Ualia“ szerint éppen ideje, hogy véget vessenek azoknak a külföldi híreknek, amelyek Brennerben állító lagcsan felmerült béketervezetröl szólnak. „Európában ma a háború a való ság, amely hosszúnak, bonyolultnak és elszántnak ígérkezik. A hadviselők nem tehetnek egyebet, minthogy küzdenek ez ellen a valóság ellen, a többi államok pedig közös frontot keli alkossanak érdekeik védelmére.“ RÓMA, március 21. (Rador.) A Ştefani diplomáciai szerkesztőjének véle* menyében nincs utalás arra, hogy' a tengely békekezdeményezést óhajt. „Ne­vetséges Mussolininak minden pillanatban közvetítői szerepet tulajdonítani, amint azt a demokratikus sajtó teszi.“ ÚJABB KÜLFÖLDI LAPVÉLE­MÉNYEK A BRENNER! TA LÁLKOZÓRÓL PÁRIS, március 21. (Rador.; Az „Epoque“ visszatérve a Hitler—Musso­lini találkozóra, azt írja, hogy Olaszor­szágból és Németországból érkező hí­rek elég homályosak. Mégis úgy tűnik föl, hogy a Führernek sikerült Olasz országot és a Szovjetet közös balkáni fellépésre bírni és mindkettőt meg nyerte, hógy Franciaországra és Aítg* liára a békekötés érdekében erős nyo­mást gyakoroljanak. Az „Ordre“ miután, rámutat arra, hogy Hitler és Mussolini valószínűleg ismer tették Sumner Wellesse! Olaszország és Németország háborús céljait, annak a véleménynek ad kifejezést, hogy t jóslatok dacára az acélpaktum tagja: nak, tehát Németországnak és Glaszor szagnak nincsenek azonos érdekei, BERLIN, március 21. (Rador.) A „Frankfurter Zeitung“ a brenneri ta* lálkozóval foglalkozva, következőket Ír­ja: A két országnak alapvető igénye vannak, melyek hosszabb időre bizto sitanák nemzeti létüknek teljes fejlő dését és véglegesen megóvnák őket el lenséges támadás halálos veszélyétől Ugyanakkor Európa jövőjét is biztosi tanák, nehogy életterükbe önkényes ét meg nem engedett beavatkozás történ jen. Az olaszok többizben minden két ség nélkül a világ tudomására hozták hogy ebben a tekintetben mit gondol nak. A német háborús célokat a Führet világosan felvázolta, e célok megváló sitásáért döntő fejezethez ért a harc Mikor a nyugati hatalmak azt hangoz tátják, hogy nem hajlandók „sántiíó békét“ kötni, biztosak lehetnek abban, hogy Hitler és Mussolini nem hagy­ják magukat megrémíteni és nem mon­danak le nemzeteik vitán felül álló jo­gairól. Mégis meg kell jegyezni. A nyu gáti hatalmaknak nem áll módjában a dolgok jövő fejlődését kezdeményezni. A kezdeményezés azekat illeti, akik bebizonyították az utolsó években, hogy nem engednek karót tenni a ke­rekek kiiiiői közé azon az utón, melyen haladnak, hogy uj és tartós rendet te­remtsenek Európában. ROOSEVELT KOZATA SAJTÓNYILAT WASHINGTON, március 21. (Rador.) Roosevelt elnök kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Londonban, Pá risban, Rómában és Berlinben senk? nem tudja, hogy a Brenneren Mussoli­ni és Hitler miről tárgyaltak. Az elnök kijelentette, hogy hála a külföldi repii- lögépvásárlásoknak, az Egyesülí-Álla mok védelme sokat nyert, mert az ame­rikai gyárak termelőképessége mégha* romszorozódoít, WASHINGTON, március 21. (Rador.) Roosevelt elnök kedden este kijelentet« te, hogy nem áll szándékában uj nagy (követet küldeni Berlinbe. Másrészt formálisan megcáfolta az amerikai saj tóban Hitler és Mussolini találkozásá­nak állítólagos eredményeiről megje­lent híradásokat. WASHINGTON, március 21. (Rador.) Cordell Hull külügyminiszter kijelen teile az amerikai újságíróknak, hogy semmi tudomása nincs az amerikai la­pokban ismertetett 12 pontból álló hé kejavaslatról. Hull nem tud arról, hogy Pékéit személyében uj nagykövetet kiildenének Berlinbe.

Next

/
Thumbnails
Contents