Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-21 / 66. szám

* 1940 mitrei us 21* ELLENZÉK 1 I lej Ann lUÖv Jţflu 9»íŰ bl o) qăn JÉ® a eó RPÎ dsa 59M fi:) .:*o :5m W* / Dr. T aia tu Coriolmn királyi hely» tartó — a kisebbségi kérdésről ............ ’hn— i ——---“* Sfagy elismeréssel nyilaiSkezoái a helytartó a magyar muvészeir&s és ifoJaíomróI CLUJ (KOLOZSVÁR) március 20. Ör, Tataru Coriolan királyi helytartó leg­utóbbi sajtónyilatkozata során részletesen foglalkozott a kisebbségi kérdéssel is. Ezzel ; kapcsolatosan a következő kérdést intézték Sz^anos-tartomány kormányzójához: A MAGYAR NÉPKISEBBSÉG EL­HELYEZKEDÉSE A FRONTBAN Helytartó urat, mint a kisebbségek Őszinte barátját, szereti a társadalom. Jól esne nekünk, ha kitérne a magyar népki­sebbség belehelyezkedésének kérdésére az üjjászületési fronton belül és idevonatkozó tapasztalatait, impresszióit közölné velünk Szeretnénk ismerni a magyar nyelvű saj­tóra vonatkozó észrevételeit isi. — Kisebbségi politikánkat mindenkor a román alkotmánynak az az elve határozta meg, amely szerint a törvény előtt minden honpolgár egyenlő. —— Ennek az alkotmányos elvnek a kibő­vítése céljából a kormány kisebbségi statútu­mot dolgozott ki. amely jelentős lépés az or­szág belső megszilárdítása szempontjából. A Nemzeti Üjjászületési Front megteremtésé­vel egyidejűleg — amely összekötő kapoc; az Uralkodó és a nép között —> a kormány és az ittélő kisebbségek között teljes meg­egyezés létesült. Ez a megegyezés teljes elég­tételt szolgáltatott valamennyi állampolgár­nak és szabad elhatározásokból szolidáris kö­zösségbe tömöritette őket a belső egység és megbékélés hatalmas munkájára. — Ennek a megegyezésnek eleven kifeje­zése többek között iaz a tény, Hogy a magyar földműves tömegek május IQ-én a román nép oldalán vonultak fel, ezzel is bizonysá­gát adva mindenki számára békeakaratuknak és annak az elhatározásuknak, hogy ha kell, fegyveresen is megvédik az ország határai­nak épségét, amelyek közt szabadon élnek. Ugyancsak a decentralizáló politika megnyilvánulását kell lássuk a Magyar Nép­közösség létesítésében is, melynek az a hiva­tása, hogy fenntartsa a kapcsolatot a román kormány és a kisebbségi tömegek között és hogy a kormány elébe terjessze igazságos orvoslás végett a magyar nemzetiség minden tényleges szükségletét és kívánalmát. — Természetesen a Magyar Népközösség megteremtése óta eltelt idő túlságosan rövid ahhoz, hogy ez a szervezet betöltse azt a hi­vatást, amelyre rendeltetett, mint ahogy bi­zonyára nem kevés olyan problémája van a magyar tömegeknek, melyekkel a Népközös­ség még nem jött tisztába, bár azok megol­dásának a lehetősége elvben adva van, mint­hogy valamely társadalmi kérdés csak ott és akkor bukkan fel. ahol kedvező megoldásá­nak előfeltételei adva vannak. — Egyébként ezt a tényt világosan kör­vonalazta az ország volt miniszterelnöke (A. Caline°<Mi). amidőn kijelentette: „A kisebbsé­geket illető kérdések országunk belső kérdé­sei. Aki azt képzeli, hogy ezeket a kérdése­ket külső agitációra használhatja fel és a Ha- tárokon túlról várna sugalmazást vagy lépé­seket, nem ismeri a román állam méltóságá­ról vallott felfogásunkat.“ I — Figyelemmel kísérem az erdélyi kisebb­ségi sajtót és értékelem értesüléseinek gyor­saságát. Megleégedéssel állapítom meg, hogy a kisebbségi sajtó nagyrésze, igen helyesen, támogatja a Tartományt munkájában és in­tézkedéseiben. A KISEBBSÉGI IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A helytartó ur több Ízben jelét adta, hogy érdeklődik a kisebbségi alkotó szel­lem, irodalom és művészet iránt. Ez már személyes kérdés, hogy kiket emel ki az erdélyi írók és művészek közül, mint olya nokaí, lakik a kegyelmes ur érdeklődésé­hez rs közel állanak. Hogy lehetne élénkí­teni a román—magyar kulturális cserét és lehetővé tenni, hogy a magyar képzőművé­szek szélesebb körben propagáltassanak és magyar könyvek románul is megjelenhes­senek? — Kevés szabadidőmben, melyet sokolda­lú elfoglaltságom megenged, valóban öröm­mel figyelem az irodalmi és művészeti élet fejlődésének jeleit. Lelki elégtétellel figye­lem nz irodalom és a művészet utján való kölcsönös közeledésnek minden megnyilvánu­lását. Az irodalomnak és a művészetnek kü­lönben is az a hivatása, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket és a népeket. Öröm­mel látom, hogy a román irodalom reprezen­tativ értékei — és kivált Eminescu — ki­tűnő tolmácsolásban utat találnak a magyar olvasóközönség megértéséhez. Nagy gyönyö rüséggel láttam Kádár Imre dr., a román iro­dalom jeles tolmáesol'ójának vezetése alatt álló kolozsvári Magyar Színházban Lucian Blaga Gyermekkeresztesek cimü színmüvé­nek előadását, mint ahogv jegindultsággal olvastam nem is olyan régen az Ember tra­gédiáját Goga Qctavian fordításában. Nem említek itt uj neveket, mert nem tekintet­tem át annyira az irodalmi termelést, bogy átfogó ítéletet mondhassak. Bevallom azon ban, hogy házamban a román festők képei mellett gyönyörűséggel őrzöm a magyar fes­tők a elsősorban Nagy István és Szolnay Sán­dor müveit, akiknek művészetét különösen nagyrabecsülöm. Szolnay Sándor kolozsvári kiállítását, melyet Alexandru Radian, volt propagandaügyi miniszter is megtekintett, valószínűleg Bucurestiben is megrendezik, éppen a kölcsönöst közeledés és megismerés érdekében. — Úgy vélem, hogy a román és magyar művészeknek — a törvény szellemének meg­felelően — közös céhekbe való tömöritése, lehetővé teszi majd a két nép kulturális és művészeti kapcsolatainak a kiszélesítését és élénkíteni fogja a kulturális és művészeti al­kotások által képviselt lelki kincsek erejét, A legfontosabb feladat Milyen eredménnyel zárult a hadfelsze­relési kölcsöujegyzós? Hogy vették ki ré­szüket az egyes tartományi társadalmi ré­tegek?-—• Az ország felhívása, mint várható volt., élénk visszhangot keltett tartományunkban is, mint különben mindenütt az örökre meg vont román határok között. A lakosság lel­kesen járult hozzá a hadfelszerelési kölcsön­höz, megértvén az idők parancsát és belát­va. hogy minden áldozat, amelyet a hadse­regért és határaink védelméért hozunk, az ország legfőbb javának, a békének és mind­nyájunk életének és javainak megőrzéséért történik. Örömmel állapítom meg, bog}' né­hány nagy kisebbségi intézet nagyfokú meg­értéssel válaszolt az ország felhívására és azt az óhajomat fejezem ki, hogy az egész lakosság, tehát a parasztság is — különös­képpen a módos-parasztság — nemzetiségi különbség nélkül vegyen minél hatékonyab­ban részt ebben a munkában, amely egyfor­mán je'entős az ország minden termelő és dolgozó rétege szempontjából. Mit tervez az ÍR A, a világ legjobban megszervezett forradalmi alakulata? A hábom és az ir&k* — Mié?! forfeit! a naúv maa!cSó*rab!áa DUBLIN, március 20. A világ ma túlontúl el van foglalva a há­ború eseményeivel, semhogy másfelé is tud­na figyelni s igazán kevesen törődnek azz.al, hogy mi történik Írországban, mely az angol világbirodalom háborújában nem vesz részt ! -s megőrzi szigorú semlegességét. Legutoljára i az európai polgár akkor olvasott Írországról, ! amikor az ir forradalmárok Dublinban ki- j fosztottak egy fegyverraktárt és több, mint j egymillió töltényt raboltak el. Igaz, hogy a I töltények megkerültek, de a De Valera-kor- 1 ruány annyira megijedt, hogy sebtiben össze­hivatta a parlamentet s teljhatalmat kért a maga számára, hogy megfékezhesse a forra- ; dalmárokat. A parlament kiuos vita után 82 , szavazattal, 9 ellenében megadta a kért fel­hatalmazást s ezzel az ügy lekerült a napi­rendről s a rendőrség megkezdte irtó had* . járatát a hírhedt IRA tagjai ellen. ..HÁBORÚ ANGLIA ELLEN“ I : A mult év január 12-én történt, hogy az IRA, az ir republikánus hadsereg név alatt Ha léiírazalba kerül... Ez az úr lá^huzutban áll. Ha nem dörzsöli be magát CarmoLMai, hogy elejét vegye eset­leges gripának, hülésnek, vagy idegfájial- maknak, úgy rosszul fog járni. “ Carmol a legjobb bedörzsölászer meghűlés, gripa, reu statikus fájdal­mak és láz ellett. ismert forradalmi szervezet, ultimátumot kül­dött Angliának s bejelentette, hogy ameny- nyiben záros határidőn belül nem vonják vissza Észak-írországból az angol csapatokat, „hadat üzen“ Angliának. A kormány termé­szetesen nem méltatta válaszra az ultimátu­mot s akkor megindult a bombamerényletek sorozata, melyet a Scotland Yard sem tudott megakadályozni. A háború kitörésekor az IRA egyideig be­szüntette angliai „tevékenységét“ s ennek kü­lönböző oka volt. Katasztrofálisan érintette az IRA-t az, hogy Amerika felfüggesztette a hajójáratokat Írországba, mert ezzel elvág­ták őket legfontosabb támogatóiktól. Köztu­domású ugyanis, hogy az IRÁ-t Amerikába került dúsgazdag irek finanszírozzák és sok­százezer dollárt áldoztak erre a célra. Ami­kor az amerikai hajók nem hozták tovább a dollárokat s Ang'iából tömegesen utasították ki az íreket, az IRA nagy válságba jutott. Ehhez többek között az is hozzájárult, hogy az ir rendőrség több sikeres házkutatást vég­zett, nagy pénzösszegeket, ékszereket és mu­níciót foglalt 1c. sőt a forradalmárok titkos rádió adóállomását is leleplezte. FORRADALMI RABLÁS ... Angliától cl voltak zárva, Amerikával sem lehetett érintkezni, az IRA más módon kel­lett, hogy segítsen magán. S Dublinben ek­kor máról holnapra Csikágóba illő jelenetek játszódtak le. Sorra fosztják ki a bankokat, pénzes postásokat, postahivatalokat s napok alatt óriási összegeket rabolnak össze. A rab­lások rendszerint simán zajlanak le, mert az irek nagyon becsületesek, a bűnesetek szá­ma roppant csekély s igy a hirtelen támadá­sok mindenütt pánikot és tanácstalanságot keltenek. Az egyik dublini postahivatalba például beállít egy fiatalember s a két örez poslaskisaßszony orra elé odanyom egy cé­dulát: — Azonnal adjanak ide minden pénzt, ami a kezük ügyébe esik... A cédula láttára a két nő elájul s a fiatal­ember nyugodtan kifosztja az egész posta­hivatalt. Senki se mondja ki, de mindenki tudja, hogy a sorozatos rablásokat az IRA emberek hajtják végre. A rendőrség tehetetlen velük szemben a amikor már minden bankot, poé­tát, közhivatalt őriznek, — kifossztjak Dub­lin legnagyobb fegyverraktárát. Ez is a kö- penicki kapitányhoz méltó módou játszódott, le. Vakmerőség, szemtelenség és hidegvér se­gítségével s teherautók segítségével, négy órás megfeszített munkával teljesen kiürítel­ek egy fegyverraktárt. DUBLINBEiN MIT SEM TUDNAK De Valera teljes szigorral és eréllyel üldö­zi az ir forradalmárokat, noha céljuk: Észak- Írország felszabadítása — minden ir leghőbb álma. Valera viszont politikus, békében akar élni az angolokkal és nem akar mindent koc­kára tenni. Amikor a képviselőházban leg­utóbb nagyon sarokbaszoritották, nyugodtan azt mondotta:-— Csak az folyamodjon erőszakhoz, aki biztos a sikerben! De Valera ugyanis bízik abban, hogy Ang­liától békés utón u* megkaphatják Észak-Ir* országot és ezért üldözi az IRÁ-t, melyet ár­talmasnak tart. Az IRA viszont folytatja tevékenységét. A forradalmi szervezet tagjai nem is gondolnak arra, hogy Írországban belső forradalmat rob­bantsanak ki, nem is harcolnak Valera ellen, de nem hagyják magukat zavartatni. Az ir közvéleményt persze egy kérdés iz­gatja: mit tervez az IRA? Mire készülődik? Bolant, az uj ir igazeágügyminisztert a par­lament legutóbbi ülésén megkérdezték, hogy tudja-e, mire kell ennyi fegyver az IRÁ-nak? — Én nem tudom. Valamihez szükségük van rá! — hangzott a flegmatikus válasz. -— Van, aki azt állítja, hogy Észak-Irország el­len, mások szerint sztrájkot akarnak prokla- máim. Amit mi tehetünk, az az, hogy a fegy­vereket megkaparintjuk, ha tudjak s az em­bereket lakat alá zárjuk. Egy ir képviselő azt is megkérdezte, hogy milyen erős az IRA? — Minden becslési hiábavaló -— válaszolt a miniszter. — Nem készültem fel, hogy erre válaszoljak. Nem hinném, hogy számsze­rűit erősek, de nagyszerűen meg vannak szer­vezve és bámulatos ügyesen dolgoznak. A miniszter nem állított valótlanságot, amikor igy beszélt, mert a hivatalos körök s a közvélemény is tájékozatlan. Az IRA tag­jait pár ezerre becsmlik, de azt mondják, hogy 6k a világ legjobban szervezett forradalmár­jai i minden szervezet tanulhatna tőlük. ÉS ÉSZAK-IRORSZÁG . . .? Észak-Irország nyugtalanul figyeli az IRA működését. A tartomány katonasággal zsúfolt és angol motoros csapatokon, tartalékoso­kon ée rendőri osztagokon kívül az északi erőkből szervezett B-Speciális csapatok is készenállnak. Köztudomású ugyanis, hogy az észak-irek nem akarnak Írországhoz csatla­kozni, ők anglikán vallásnak s félnek a ka­tolikus írek törekvéseitől. Inkább élnek te­hát az angolok uralma alatt s hajlandók har­colni az IRA ellen. De az ir forradalmárok nem is gondolhat­nak Belfast ostromára. Az észak-irországi csapatok tízszer, húszszor erősebbek náluk. Ezenkívül pedig Észak-Irországot nagyon nehéz megtámad­ni, de igen könnyű megvédeni. Az erők egyenlőtlen megosztása tehát le­hetetlenné tesz minden direkt akciót, s az IRA tudja ezt. Viszont angol hivatalos kö­röket változatlanul foglalkoztatja a kérdés: mire készül az IRA? DICIOSANMARTINI HÍREK: A Dávid- Ferenc Egylet ifjúsága március 25.-én, bus- vét másodnapján, a földgáziroda feletti eme­let termeiben bált rendez. — A hirtelen be­állott olvadás következtében a Kiskükiillo megáradt és elöntéssel fenyegette Vamosgáí falva községet. A falu lakossága a jegyző irá­nyítása mellett eltávolította a jégtáblákat és igy a viz megindult és az árvízveszély meg­szűnt. A megáradt Kisküküllő Dicsőszent- mártonhan elöntötte a vásárteret, a viz be­hatolt a kórház alacsonyan fekvő udvarára és a Calutiu Simon-utcán a házakat elöntés­sel fenyegette. — A városban ismét baromfi- tolvajok garázdálkodnak. Legutóbb Ábrsháuj Ödön gabonakerc skedőtől. Éli ás József ke­reskedőtől, valamint Schönberg Mózes keres­kedőtől loptak baromfiakat. * I. AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE, az emberiség művelődésében. Irta prof. Hints I. Őskor és ókor kve 495 lej II. Középkor kve 528 lej Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen orvosi jegyzéket és Mokt rendkívüli kedvezményeit. Mit tart helytartó ur a hatáskörébe eső legfontosabb feladatnak? Mik azok a kér­dések, amelyek most a főhivatalt foglal­koztatják és amelyekről a közönséget is tájékoztatni kell? — Ennek az intézménynek a hatásköré­ben, melynek vezetésével Őfelsége magas bi­zalma megtisztelt, általában és a jelen pilla­natban is úgy vélem, hogy a legfontosabb kérdési: országrészünk minden lakójára ki* j terjedő béke és megértés légkörének inegte- ■ rém lése és fenntartása, .•amely egyedül bizto­síthatja mindnyájunk fejlődését és boldogu­lását. — A többi időszerű kérdések nagy vona­lakban a következők: az utak kérdése, a , közegészségügy, az általános termelés loko- ! zása s a mezőgazdasági termékek értékesíté­se gabona-silók és gyümöicsszáritók, vala­mint tejszövetkezetek létesítése által, az is­kolakérdés, stb. A Tartomány valamennyi gazdasági, társadalmi és kulturális kérdéssel behatóan foglalkozik és megértéssel és ha­tAl-Ar-.vron ír ouaI tnl minnötl Ír .’íoiirrv-nf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents