Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-19 / 64. szám
ellenzék / fj 4 0 március I *J. I ! Érté! ies gazdasági eredményeSiről számosak be & ^ieiresmegyeü Földműves Szövetség közgyűlésen Az EMGE-vel karöltve működő szövetség egyre több kisgazdát tömörít zászlaja alá Tai gu-Mures (Marosvásárhely ), március 18. Marosmegye figyelmet érdemlő, fejlett mező- gazdasági életénél cs kisgazdáinak példás es követésre méltó megszervezésénél fogva a JVIarosmegyei Földműves Szövetség e\i közgyűlése, melv csütörtökön délelőtt folyt le tt marosvásárhelyi Kolping Legényegylet nagytermében. a környék gazdatársadalmának mindig jelentős eseménye. A kitünően működő gazdakörök a megye legtávolabbi zugából is elküldik megbizottaikat a közgyűlésre, mely a sohasem lankadó szervező munka nyomán évről-évre tekintő!vébresztóbb külsőt ölt. A legutóbbi közgyűlés azonban jelentőségében minden eddiginek fölötte áll. A Szövetség a négy évvel ezelőtt uj életre támadt Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletben < felismerte az erűt, a jobb erdélyi gazdajövő ígéretét és ráeszmélt építésre és magatartásra való elhivatottságára. Arin térhetett ki a/ útból. Az aiuugy is közös eél betöltésének érdekében nem kereshetett féltékenyen és a jövőbe nem tekinthető felelőtlenséggel külön utakat, hanem már azzal a ténnyel is, hogy csatlakozott és részt kért magának az EMGE munkaprogramja keretében, igazolta önmaga elhivatását; a közjó elérésére és általánossá tételére a közös, válvetett munkát, az egységet és ösz- szetartást. A szokásos évi közgyűlések keretein túl ennek az együttműködésnek mérlege és a közös útnak első kilométerköve volt a legutóbbi közgyűlés, amikor a Szövetség alapszabályai szerint, éppen az EMGE-vel való szorosabb együttműködés kezdetén a három évre megválasztott vezetőség megbízatása lejárt: betöltötte-e úgy, amint elvárható volt, hivatását, vagy pedig hangsúlyozni kell-e ellenében a felelősségrevonás jogosságát az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylettel való együttműködés és a közös ut miatt. Évi másfélmillió Sej gazdaságii, kuhuráii és egyházmegyei célokra is A közgyűlést Mikó László elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd röviden vázolta a Szövetség elmúlt évi működését, kihangsúlyozva a további szervezkedés fontosságát és szükségességét. Annál is inkább halaszthatatlanul fontos a szervezkedés minél gyorsabb üteme, mert — mint mondotta — a Magyar Népközösség marosvásárhelyi csoportjának elnöke, gróf Toldalagi Mihály közbenjárt az illetékes hatóságoknál, hogy j ösmarosszék évi jövedelmét, mintegy más- f- félmillió lejt, felváltva évenként más-más 21 községnek osszák ki. Egy-egy községre 47.000 lejt kitevő összeg íjut, amelyet gazdasági, kulturális és egyházi célokra fordítanak. Jelentős összeg állhat rendelkezésére ebből a segélyből a gazdaköröknek is, amelyek gazdasági gépek beszerzésére és hasonló mezőgazdasági célokra ■fordítják a részükre kiutalt segélyeket. Tekintettel erre, múlhatatlanul szükséges, hogy azokban a községekben, ahol gazdakörök még nem működnek, mielőbb megalakítsák azokat. A Szövetség a rendkívüli helyzet következtében az elmúlt évben nem fejthette ki zavartalanul azt a munkásságot, amely a megelőző évek után elvárható volt, de a végzett munka alapos és minden tekintetben kifogástalan volt. Ezután bejelentette, hogy a közgyűlés megtartását a hatóság engedélyezte, megállapította a határozatképességet, felkérte a jegyzőkönyv vezetésére Kováts Béla szövetségi jegyzőt, a hitelesítésre pedig ifj. Torday Ferenc helybeli gazdaköri elnököt, valamint Pálffy Jánost. AZ IGAZGATÓI JELENTÉS A Szövetség elmúlt évi működését Anghi Balázs igazgató részletes és színvonalas jelentése elevenítette fel. Az első emlitésre- méltó eseménye volt az elmúlt évnek a megye 11 községében a gazdakörök újjászervezése 495 taggal, akiknek legtöbbje az EMGE- nek is tagja lett. Külön említést érdemelnek a szovátai szervezések, ahol a 60 tagú gazdakör minden egyese belépett az EMGE kötelékébe. Annak felismerése ez a tömeges megmozdulás, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet maradéktalanul szolgálja a kisgazdatársadalom legjobb érdekeit, az esetlegesen mostohább körülmények között is a több- és jobbtermelés és ezen keresztül a kisgazda életszintjének emelését. Erre ^ állanak az elrnnlt év folyamán megkezdett, vagy már az előző évekről tovább folytatott EMGE-akeiók. amelyek a Földműves Szövetségen át a megye számos kisgazdájának aránylag rövid idő alatt is lényeges hasznát mozdították elő. így vám- és illetékmentesen — s ennek folytán egyenként mintegy 5.000 lejes árkülönbséggel — 7 község gazdaköre, összesen 8 meritőkanalasrendszerü. úgynevezett „Fecske Drill1’ vetőgéphez jutott. Nemesitett vetőmagvaknak a megye területén való szétosztása kitűnő fajsúlyú búzákat eredményezett. E téren említést érdemel dr. Rossnyay György udvarfalvi birtokos 85 kg-os Bánkuti 1205. számú búzája, valamint Mikó László gazdaságának Csanádi 80. számú zabja, melyből a Mezőgazdasági Kamara is jelentős mennyiséget vásárolt fel. Ugyancsak az EMGE és a Szövetség közös akciójának sikere, hogy a megyei földviszonyokban legjobban bevált és legkeresettebb burgonyaféle a „Gül Baba“ lett. Nagy előnyére vált a gazdáknak a kedvezményes árban kiosztott takarmánymész és száraz buzapácok. A TENYÉSZ-SERTÉS-AKCIÓ A kisgazdák érdekében indított valameny- nyi akció közül a legsikeresebb a tenyész- sertések kiosztása volt. Az előnyeikről ismert Yorkshire-i fajsertések a gazdákra nézve kedvező feltételek mellett ’.erűitek szétosztásra. Megállapítás szerint a megyében az akció révén több, mint 500 ilyen fajsertés van. A rendkívüli helyzet folytán, az elmúlt nyáron a tervbe vett gazdanapokat lehetetlen volt mind megrendezni, a megtartott gazdanapok azonban kiállításaikkal igazolták az EMGE és a Földműves Szövetség munkájának sikerét. ken hozzászólásában rámutatott arra a különbségre, amely <>i /.rliasonlila- folytán ;tk kor válik nyilván valóvá, lia felmérjük azokat av r ml menyeket, amely eket egy, U t «* I - jcM-ii a uia;;a <rejer«- is örökölt gazdasági In- dúsai. hagyott község, majd pedig a/. KMGI ás a földműves Szövetség állal segileii ugyanazon község mezőgazdasága mutat fel. Az igazgatói jelentést a közgyűlés egy hangúkig elfogadta. Ezután id. Szász József terjesztette elő a a pénztári is a számvizsgálói bizottság jelentéséi amelyet a közgyűlés ugyancsak egyhangúlag vett tudomásul és megadta a fel* ment vény t. Szász József ezután felolvasta azoknak névsorát is. akik a Marosvásárhelyen megtartott EMGE-tanfolyam költségeihez önkéntes adományaikkal hozzájárultak, amiért valamennyiüknek meleg szavakban mondott köszönetét. Mikó László elnök ezután felolvasta Kacsoli Lajos mezőmadarasi református esperesnek a gazdakörök látogatására, a mezőgazdasági termékek árainak nyilvántartására és a kártékony madarak irtására vonatkozó írásbeli javaslatát. Ugyancsak a gazdakörök látogatása ügyében szólalt fel Bakk Márton radnót- fáji református lelkész is, amit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul is vett. Ezután Fekete János karácsony fal vi, majd pedig dr. Imre Barna mezöbándi református lelkészek a női háztartási tanfolyamokkal kapcsolatosun szólaltak fel és azoknak mielőbbi megrendezését sürgették. A TISZTUJITÁS A tárgysorozat utolsó pontja a tisztujitás volt. Mikó László elnök gróf Toldalagi Mihály tiszteletbeli elnököt kérte fel a tisztujitás levezetésére. A kiküldött jelölő bizottság tagjai dr. Sándor István. K. Nagy Simon és Barthos Gábor voltak, akiknek javaslatát a vezetőségi tisztségekre a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Nagyjában * régi vezetőség k#-nilt a Szövetség élére Mikó László elnök vezetésével. Aielnükük: id. Szász József, dr. György József, dr. gróf I •• leki Mihály, dr. Hossuyay György, Kacsoli Lajos ref. lelkész <’• Barthos Gábor. Igazgató Anglii Báláz-, pénztáros Botba László, jegyző Kovács Béla, Ügyész dr. Bogdán István, ó tagit számvizsgáló bizottság és 48 tagú választmány. Toldalagi Mihály gróf ezután átadta az elnöki tisztséget Mikó Lászlónak és rövid, lendületes beszédben kérte az uj vezetőségei hivatásának további teljesítésére, majd Mikó László elnök a közgyűlést bezárta. A közgyűlésen, mely egyike volt az eddigi legnépesebb közgyűléseknek, a rnár említetteken kiviil jelen voltak többek között: Má- riaffi Lajos EMGE-alelnök, gróf Telki Artúr, Orbán Károly, Ugrón István, dr. Sebess Jenő, dr. Szigyártó György, továbbá Káli József, Kerestely József, Bartha Kálmán, Fosztó György, Csekrae Ádám református lelkészek, Kovács Antal, Bardócz M. r. kát. lelkészek. ifj. Tordav Ferenc helybeli gazdaköri elnök. Kovács Márton, Liszka Gedeon, Ben- cze János, Rápolthy Károly, Gagyi Dénes ta- nitók, Szabó Károly, Cäiky József református lelkészek, Mudra Alajos, Ungvári János, Fodor Kndre, Bereczky Sándor, Debreczeni Jenő, Kron Ernő. A közgyűlésen összesen 40 gazdakör képviseltette magát, mintegy 150 taggal, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A Marosmegyei Földműves Szövetség közgyűlése méltó módon juttatta kifejezésre azt a lendületes és pótolhatatlan munkát, amelyet az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylettel karöltve a kisgazdatá^sadalom újjáépítése ' érdekében kifejt, de kifejezésre jutott azon I a bizalom is. amelyet a gazdatársadalom az j EMGE és a Szövetség iránt tanúsít. Zsibói Béla. Mit tartalmaz a behivottak családtagjainak segélyezéséről széló törvény? Április 1.-én kezdődik a törvényes segélyezés Tanfolyamok és lamiimányuáak Eredményeiben felbecsülhetetlen értéket képviselnek a megyében megrendezett tanfolyamok. Az elmúlt évben Marosmegyében 13 községben volt tanfolyam, amelyeket ösz- szesen 500 rendes hallgató látogatott, mintegy 700-ra tehető azonban azoknak a gazdáknak száma, akik az alig két éve beindított tanfolyamokat hallgatták, de körülbelül tnégegyennyi a rendkívüli hallgatók száma. Újabban rendezték meg a jelenleg is még folyó női háztartási tanfolyamot Mezőbán- den, amelynek hasznosságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy- alig néhány héttel az első marosmegyei női háztartási tanfolyam megkezdése után már újabbak rendezését kérték több községből is. A mezőgazdasági kultúra szintjének emelését és fejlesztését a Földműves Szövetség mindezeken kívül szaksajtótermékekkel, folyóirattal szolgálta, gondoskodva arról, hogy ezek a sajtótermékek a legelzártabban fekvő helységekbe is eljussanak. Angbi Balázs igazgatói jelentése részletesen foglalkozott a nyár folyamán megrendezett tanulmányutakkal. A június 24—27 kő- j zött lefolyt nagyszabású székelyföldi tanulmányút hat vármegyén vezetett keresztül és azon 27 községből hatvanhárman vettek részt, közöttük számosán városi értelmiségiek és iparosok. Hasonló sikerrel járt a „Maroslaka“ útszakaszán megrendezett gazdasági kirándulás. E tanulmányutaknak és kirándulásoknak célja az egymástól oly merőben különböző gazdavidékek megismerésén kívül az volt, hogy az azokon résztvevő értelmiségi és ipa- rososztályhoz tartozók megismerjék a népünk alapját alkotó gazdatársadalmat és vele kapcsolatot teremtve, egymásnak kölcsönös megbecsülésében és értékelésében összekovácsolodjanak. Az igazgatói jelentés végül is beszámolt egy, a nyár folyamán Marosmegyébe látogatott csiki kirándulócsoport fogadásáról, valamint az EMGE legutóbbi közgyűlésén Marosmegyéből megjelent népes képviseletről, a szövetségi iroda ügyviteléről, stb. Az igazgatói jelentéshez Gál Elek nyugalmazott szöllészeti és borászati felügyelő tette meg hozzászólását, melyben kérte, hogy a Szövetség vezetősége járjon közben az EMGE- nél, hogy a több oldalról szükségelt vándortanári látogatásokat a gyümölcskertészet és szöllészet terére is terjesszék lei. Fekete János karácsonyfalvi református lelkész értéCLUJ (KOLOZSVÁR), március 18. Jelentettük, hogy a bevonultak szükséget szenvedő családtagjainak segélyezéséről szóló törvényt a szenátus megszavazta. A 22 szakaszos törvény szerint a segélyezést az állam, tartomány, városok és községek végzik a minisztertanácsi jegyzőkönyv utján megállapítandó mértékben. Családtagok alatt a család összes tagjai értendők harmadízig terjedő rokonokig. Segélyre —• mint megírtuk — legénységi és altiszti állományú behívott személyek hozzátartozói tarthatnak igényt szakaszvezetőkig bezárólag. amennyiben: 1. A családfenntartó által az év folyamán egyfolytában teljesített katonai szolgálat 35 napot meghaladta. 2. A kérdéses személyek semmiféle fizetést nem kapnak. 3. Segélyezésre vannak szorulva. Segélyezésben ré-szesitendőnek tekinti a törvény azt a behivottat, kinek évi 18.GÖ0 lejig terjedő megadózott jövedelme, vagy évi 3000 lejig terjedő ingatlan jövedelme van a városban, illetve 2 hektárnál kisebb birtok kai rendelkezik a falukban. A segély csak a katonai szolgálat tartama alatt folyósítható. 15 napnál kisebb szabadságok nem szakítják meg a segély folyósítását. SEGÉLYALAP A segélyezés céljára szolgáló pénzalapot fel kell .venni a tartományok, városok és közse- gek 1940—41. évi költségvetésébe a rendes kiadások közé. Ezt az alapot a következő módon teremtik elő: 1. A tartományok rendes bevételi tételeinek 15, a törvényhatóságok rendes bevételi tételeinek 13, a megye- székhelyek rendes bevételi tételeinek 10, városok rendes bevételi tételeinek 5, faluk rendes bevételi tételeinek 2 százaléka, amennyiben a falu rendes bevétele a 300 ezer lejt meghaladja. 2. Kétszázmillió lej állami hozzájárulás. HOGYAN SZERVEZIK MEG A SEGÉ- LYEZÉST? A segélyezést a belügyminisztérium irányítja. A központi utasítások alapján az ellenőrzést a tartományok keretén belül a királyi helytartók végzik, szétosztva a segélyalapot a városok és faluk között. Amennyiben pénzfelesleg marad, a belügyminiszter ezt más tartomány rendelkezésére bocsáthatja. Ugyauigy jár el a királyi helytartó is a tartomány területén levő városok és községek alapjaivaE amennyiben egyik helyen hiány, másik helyen felesleg mutatkozik. Minden vámosban segélybizottságot szerveznek a következő tagokkal: polgármester, vagy helyettes polgármester, az esperes, a NUF szervezet helyi elnöke, pénzügyigazgató, vagy helyettese, munkaügyi inspektor, vagy helyettese, a céhek szövetségének két meg- bizottja. A bizottság a városházán működik. A segélyezési munkát vezeti és a parochiák bizottságainak tevékenységét ellenőrzi és irányítja. A polgármester a szükséghez képest pa- rochia-bizottságot szervezhet a parochia papjának elnökletével. A bizottságban az előbb felsorolt városi bizottsági tagok által kijelölt személyek foglalnak helyet. A parochia-bizott- ság — mely a parochiáu. vagy ahhoz tartozó eiemi iskolában székel — kimutatást készít a bevonult katonák segélyre szoruló családtagjairól és végrehajtja a városi bizottság utasításait. Szükség esetéu szétosztja a természetbeni ajándékokat. FALUSI BIZOTTSÁGOK Minden faluban ..községi segélybizottság“ alakul a következő tagokkal: primár, a pa- rochia lelkésze, a NUF helyi tagozatának el nőké, a rangidősebb elemi iskolai igazgató s a falu megbízottja. A bizottság munkáját a szolgabiró ellenőrzi. A falusi segélybizottságot — mely a községházán működik — ugyanazok a jogok illetik, mint a városi bizottságokat. SEGÉLYNYÚJTÁS A segélybizottságok a belügyminisztérium utasítása értelmében nyilvántartást vezetnek a segélyre szoruló családokról, feltüntetve azokat, akik segélyt kértek és akik segélyben részesülnek. Az. akit behivtak és családja segélyezésre szorul, megjelenik a városi bi* I zottság, vagy a parochia bizottsága előtt s felmutatja behívóját, mielőtt elutazna. A bizottság késedelem nélkül dönt és nyilvántartásba veszi a segélyre szoruló családot. Hazaérkezés alkalmával a behívott jelentést tesz a bizottságnak leszereléséről, vagy szabadságáról. Ennek elmulasztása a segély elvesztését vonja maga után. A pénzsegélyt a községi pénztár fizeti, a természetbeni segélyezés a primar által aláirt kimutatás szerint történik. Jelen törvény kihirdetése után minden más segély gyűjtése és szétosztása tilos. A bizottságok a törvény kihirdetésétől számított 15 napon belül alakulnak meg, a segélyezés április 1-én veszi kezdetét. A törvény kihirdetéséig inditott gyűjtések eredményét a bizottságok fogják szétosztani. Újabb 3 százalékkal emelkedett városunkban a drágaság. Az ipari munkaadók és munkások megbízottjaiból álló árfelvételező bizottság csütörtökön szemlét tartott a kolozsvári üzletekben és. az élelmiszerpiacon A bizottság megállapította, hogy a közszük ségleti cikkek árai az elmúlt hónap alatt újabb 76.50 ponttal, va-gyis 3 százalékkal emelkedtek. Különösen nagyobbmérvü volt a cipők, ruházati cikkek és kalapok áremelkedése.
