Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-15 / 61. szám
1940 március iS. ELLENZÉK *5 V Ffint Lajost, az ősz evangélikus egyházfőt ünnepelte Arad protestáns magyarsága „El nem múló hálával kell gondolnunk gróf Bán ffy Miklósra, a Népközösség elnökére“ — mondotta az üdvözlő beszédekre adott válaszában az ősz püspök Az egyházfő köszöneté a Magyai? Népközösségnek ARAD, március 14. Az aradi ágostai hitvallású evangélikus egyháznak meleg és szeretetteljes ünnepe volt abból az alkalomból, hogy az uj törvény elismerte az evangélikus szuperinten- denciát és ezzel együtt a szuperinteudáust is. Frint. Lajost, az evangélikusok ősz püspökét ez alkalomból a hívek nagy tömege kereste fel, hogy ragaszkodását és nagyrabecsülését fejezze ki. A többi protestáns hitfelekezetek is részt kértek az evangélikus egyház öröméből és igy a vasárnap megtartott ünnepség a protestantizmus nagy ünnepévé szélesedett ki. Az ünnepség templomi istentisztelettel kezdődött, amikor is teljes számban megjelent a presbitérium az evangélikus templomban. Dénes Béla lelkész a szószékről megemlékezett az ágostai hitvallású evangélikus egyház nagy eseményéről, a szuperintendencia törvényes elismeréséről. Istentisztelet után a presbitérium tagjai dr. Palágyi Jenő, az aradi Magyar Népközösség elnökének, az evangélikus egynázközség másodfelügyelőjének vezetésével felkeresték lakásán dr. Frint Lajos püspököt, aki már hónapok óta nagybetegen fekszik. Az evangélikus Nőegylet, valamint a református és unitárius egyházak küldöttsége is csatlakozott az evangélikus presbitériumhoz, amely az ősz püspököt ment felköszönteni. Elsőnek dr. Palágyi Jenő, az aradi Magyar Népközösség elnöke köszöntötte a püspököt és a következőket mondotta: DR. PALÁGYI JENŐ BESZÉDE — Méltóságos püspök ur! Az ősi latin közmondás szerint a csepp kivájja a követ, nem erővel, hanem eséssel — kezdte a másodfel- ügyelo. — Ez a közmondás a kitartást célozza és ez alkalmazható a mi sikerünkre is. Az a tény, hogy törvényesen elismerték legfőbb egyházi hatóságunkat, továbbá Dragomir Silviu kisebbségi miniszter távirata, mely a kedvező hirt tudtul adta, . fényes bizonyítékai húsz esztendős, kitartó és soha nem csüggedő fáradozásunk eredményének. Mi, akik közelről láttuk ezt a két évtizedes küzdelmet, tudjuk, hogy püspök ur mennyit fáradozott és amikor a presbitérium itt testületileg megjelenik, ezt azért teszi, hogy háláját és mélységes köszönetét fejezze ki. Adja az Isten, hogy a szuperintendencia eredményesen dolgozhassák az evangélikusokért és kérjük a Mindenhatót, hogy a püspök ur ţegészségesen még sokáig fejthesseu ki áldá- ísos tevékenységet ennek a most már törvényesen elismert intézménynek az élén. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Nagy Imréné, az evangélikus Nőegylet el- nöknője, fejezte ki a Nőegylet jókívánságait és hangoztatta, hogy valamennyien azért imádkoznak, hogy Frint Lajos püspök sokáig vezesse még a szuperintenaenciát. A REFORMÁTUSOK ÜDVÖZLETE Tarnóczy Lajos református lelkész egyházának üdvözlését hozta és a következő szavakat intézte a püspökhöz: — Főtiszteletü püspök ur! — mondotta. — Az ember bánatában és keserűségében rendszerint egyedül marad, de őröméhez társakat keres. így van az, hogy mi, reformátusok is eljöttünk ide, mert mint testvéregyháznak jól esik látnunk és ereznünk egy jogos és méltányos kívánság beteljesülését. \ közelmúltban mi is részesei voltunk hasonlóan hosszú küzdelemnek, hiszen a mi püspökségünk elismerésére is sokáig kellett várnunk. Most, amikor Krisztus egyháza egy újabb bástyával erősödött, mi, reformátusok, i-ten végtelen kegyelmét kérjük Főtiszteletü püspök uwa, aki pátriárkái korban megérhette ezt a nagy örömet. Isten áldása kísérje további munkáját. Az aradi unitáriusok üdvözletét Jakab Géza újságíró tolmácsolta. Szívből jövő meleg szavakban üdvözölte a szuperintendenst és elhozta a testvér unitárius egyház őszinte üdvözletét és tiszteletét. „EL NEM MÚLÓ HÁLÁVAL KELL GONDOLNUNK GRÓF BÁNFFY MIKLÓSRA. A NÉPKÖZÖSSÉG EL- NŐKÉRE“ — MONDOTTA VÁLASZÁBAN AZ ŐSZ PÜSPÖK A 90 esztendős Frint Lajos püspök mélyen meghatva, örömkönnyekkel a szemében fogadta a szeretetnek az aradi protestánsok ré* 1 széről való megnyilatkozását és azt a szeren- csekivánatot, amely Silviu Dragomir dr. kisebbségi miniszter és Vlad Alexandru tábornok, aradi polgármester részéről nyilvánult meg. A püspök betegágyában párnákkal alátámasztva, kissé felemelkedett és a betegágy köré gyűltek előtt halkan, de lelkes hangon mondta el válaszát. Az ősz püspök az alábbi megható beszédet mondotta: J — Kedves testvéreim! Bocsássatok meg j nekem, hogy itt, az ágyban hallgatom végig jókívánságaitokat és hogy innen is köszönöm ; meg azokat. Bevallom, sokat kellett fáradoznunk, iámig idáig eljutottunk és amig munkánkat siker koronázhatta, azonban nemcsak magam dolgoztam, hanem mások is mellém állottak, én talán csak eszköz voltam a gond- i viselés kezében. S Ha valakit elismerés illet, úgy ez elsősor- j ban Purgly László egyházkerületi főfel- ; ügyelőt illetheti, i aki valóban lelkiismeretesen és buzgón járta ; a minisztériumokat és készítette egymásután az emlékiratokat, aki soha, egyetlen percig nem csüggedt és aki hitt abban, hogy az igaz- j hágnak győznie kell, mint ahogy győzött is. Azután jöttek az uj idők, jött az uj szellem, megalakult a Magyar Népközösség, a magyar kisebbségnek ez az erős szervezete és most ez tette magáévá a mi kis gyülekezetünk ügyét. El nem múló hálával kell gondolnunk gróf Bánffv Miklósra, a Népközösség elnökére, dr. Szász Pál szenátorra cs dr. Miké Imrére, a Népközösség bucureştii főtitkárára, mert ők hathatósan támogat- tak bennünket és nagyreszt nekik köszönhetjük, hogy sikerült az illetékes köröket jobb helátásra bírni. Az ODOL szájvíz eres, egy pár csepp, egy fél pohár vízben, elegendő a hará- sos szájöbiögefésnez. Az ODOL antí- szepiikus és az egészség védelmezője. Sajnálom, hogy Purgly László egyházkerületi főfelügyelő nem lehet itt körünkben, de betegen fekszik Budapesten és maga helyett levélben küldötte el szerencsekiváuatait. É*. nem mulaszthatom ek hogy mély hálámat fejezzem ki a kormány tagjainak megértésükért és jóindulatukért, de különösen Dragomir Silviu kisebbségi miniszternek, aki hivatalba lépése óta mellénk állt és kívánságunkat megértette és át- érezte. — Köszönöm a presbitérium üdvözletét és mélyen meghatott'an fogadom a testvér protestáns egyházak szeretetének ilyen szép megnyilvánulását. Jól esik nekem öreg napjaimra. Aradi ember vagyok, apám is itt volt lelkész, 59 esztendeje élek ebben a városban és azalatt békességet, nyugalmat és egyetértést láttam a vallásfelekezetek között és látom, hogy ez a szép testvériesség most is megvan. Köszönöm Istennek, hogy megengedte még érnem ezt is és kérem, terjessze ki kegyét híveimre s mindazokra, akik velünk együtt örvendeznek a mi örömünkön. Végül az ősz egyházfő ismételten meleg köszönetének adott kifejezést, hogy a Magyar Népközösség olyan értékes segítséggel támasztotta alá képviselete és parlamenti csoportja utján az egyház vezetőinek fáradozásait. Ezután a püspöki lakásban megvendégelték a küldöttségek tagjait és1 a megjelent vendégeket, majd a késő déli órákban véget ért az egyházfőnél tett tisztelgő látogatás. Őfelsége il. Károly király szép tóié!** Nagy elismeréssel irla lötök saltő as Uralkodó kezdeményezésétől ISZTAMBUL, március 14. (Rador.) A „Tan“ cimü török lap Aka Gunduz török képviselőnek „Öfel= sége IL Károly király szép tette“ — „Románia — a két ország közötti barátság bizonyítására — „Rornenopa“ elnevezéssel mintafalut épit Törökőr** szag földrengés által sújtott vidékén“ cimü cikkét közli: Az Frzindjan vidékét ért nagy csapás mélyen meghajtotta a románokat, kiknek szivében a pusztulás határtalan fájdalmat keltett. Az együttérzésnek ezideig számos ta- nujelét adták s a legutóbbi k éz de mér nvezés bizonyára mély megelégedést kelt a török nép lelkében, őfelsége lí, Károly király ugyanis — aki dicsőséggel és nagyszerűen vezeti népét és az | egész román nép érzését megtestesíti j — elhatározta, hogy román mintára falut építsenek, mely7 a földrengés által sújtott vidéken a két nép barátságát jelképezze. A modern faint román stiíusban; román építőanyagból építik fel, mely célból Románia küldi az egész építőanyagot és építőmestereket, kik a terveket megvalósítják. A nagy7 és derék Károly király mesterei lelkesen és baráti érzelmektől áthalva építik fel a Rornenopa falut. Az erre vonatkozó törvénytervezetet jövő hét folyamán a román parlament elé terjesztik. Meg keli állapítanom — szögezi le Aka Gum» duz török képviselő — hogy több miint 40 éves publicisztikai múltam dacára sem tudom megfelelő színekkel leírni azokat az igazi baráti érzelmeket, melyek Törökországgal szemben el! (öltik a románságot. A „Tan“ cikke törökőr* szágí körökben és a török közvéleményben méiv hatást keltett. Ríbbentrop közvetítésére Olaszország és a szovjet rövidesen kereskedelmi sz kötnek RÁRÍS, március 14. (Rador.) Francia politikai körökben azt hiszik, hogy rövidesen kereskedelmi szerződés jön létre Olaszország és a Szovjetunió között Ribbentrop német külügyminiszter római látogatásának eredményeképpen. Azt is tudni vélik, hogy Olaszország ismét elküldi nagy köveílét Moszkvába. RÓMA, március 14. (Rador.) A Rib bentrop és Mussolini által megkezdett megbeszélések folytatására a német és olasz gazdasági bizottság rendkívüli ülésre gyűlt össze, amelynek tárgyát a Németországból Olaszországba szállüi ti szén rakomány ok kérdése képezte, bizottság megállapítása szerint a irtásokat szárazföldi utón kell végrehajtani. Kedden Clodius, a német bizottság elnöke és Gianni ni, az olasz bizottság elnöke aláírták az egyezményt. Egy elmaradt emiékbeszéd __ J3i. Méhes Sámuel emlékezete. — Mindenki jogosan elvárhatta, hogy a Nemzeti (Magyar) Kaszinó jubileumi közgyűlésén a szokásos emlékbeszéd is elhangzik. Ha nem is volt külön felvéve a tárgysorozatba, nyílt volna alkalom annak elmondására az indítványok során. Azonban a tisztujitás rendjén megnyilvánult pártoskodás olyan hangulatot teremtett, hogy az emlékbeszédre nem kerülhetett megfelelő alkalom. Minthogy pedig a jubileummal szoros összefüggésben áll, utólag szóvá- teszem. 1837-ben Méhes Sámuel volt az ..Erdélyi Híradó“ cimü hetilap szerkesztője, melynek a melléklapja „Nemzeti Társalkodó“ név alatt jelent meg. Ebben az évben indult meg a legelső mozgalom egy magyar polgári Olvasókör megalakítására Méhes Sámuel vezetése alatt, ki nemcsak hogy az alapszabályokat megszerkesztette, hanem az intézménynek nevet is adott lapjának a melléklete után. Amidőn tehát a Magyar Kaszinó fennállását méltatjuk, mindenekelőtt Méhes Sámuelről kell megemlékeznünk. Miután a „Társalkodó“' első elnöke és így a városi polgárság százéves kaszinói multjá nak kimagasló érdemes alakja volt Méhes Sámuel, ennélfogva önként vetődik fel a kérdés, hogy ki volt ez a derék férfiú, akire a jelen nemzedék csak hírből emlékezhetik. Méhes Sámuel bölcsészdoktor született Kolozsvárt 1785 január hó 30-án, atyja, Méhes György, szintén ref. tanár, fiát gondos nevelésben részesítette. Középiskoláit befejezvén, Becsben orvostudományi előadásokat hallgatott, majd később ezen tanulmányait félben szakítva, Ileidelbergába ment, hogy a tanári képesítést elnyerje. Innen hivták meg a kolozsvári ref. kollégium tanárának. Annak jeléül, hogy Méhesnek mekkora tekintélye volt, elég, ha megemlítjük, hogy az 1834. erdélyi országgyűlésen, mint Kolozsvár követe vett részt. Szerkesztője volt 16 éven át az „Erdélyi Híradó“ cimü hírlapnak, melynek a melléklapja a már fentemlitett ..Nemzeti Társalkodó“ nevet viselte. Innen nyerte az Olvasókör is a nevét, melynek élére választotta meg a közbizalom az 1838 febr. 25-én tartott első rendes közgyűlésén. Egyébiránt Méhes Sámuelt irodalmi érdemeiért a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia előde, Budapesten már 1836-ban levelező tagjára választotta. Lapját egyes politikai és társadalmi reformeszmék közlönyévé tette. Független állása, tekintélyes vagyoni állapota bátorította a közéleti szerepre. Egyébként higgadt, mérsékelt gondolkozásáért a kormány is. az arisztokrácia is kedvelte őt s ezenkívül élvezte a polgárság, a nép, az ifjúság szeretetét, ami egy ellenzéki férfiúnak különös érdeméül szolgált. Méhesnek egyik legfőbb érdeme az volt ezen a téren, hogy „Erdélyi Hiradó“-jával állandósította az erdélyi magyar hírlapirodalmat. Mint a könyvtárak alapos tanulmányozójának, a Társalkodó könyvtára is sokat köszönhetett az ő buzgalmának. íme ez a kiváló közéleti férfiú volt a városi polgárság immár százéves kaszinói életének az első vezéralakja, ■aki 1852 március 29-éu 67 éves korában fejezte be az éleiét. Körülbelül ezeket akartam elmondani, amidőn tiszteleti taggá történt megválasztásomat egy pár hálás szóval viszonoztam. Azonban a lefolyt eszmecserék nem voltak alkalmasak az ünnepi hangulat visszaidézé- sére. Ezúttal mondok köszönetét mindazoknak, akik engem, mint a Kaszinó történetíróját. elismerésükkel megtiszteltek írásban és szóval egyaránt. Viszont köszönet illesse részemről dr. Rohonczy Lajosné úrasszony, továbbá dr. Scheitz Vilmos, dr. Tulogdy János, Orosz Endre. Valentiny Antal és kivált- képen Kelemen Lajos nyug. levéltáros szives közreműködését, akik részint becses áriatokkal, részint egyéb útbaigazításokkal munkámat megkönnyíteni szíveskedtek. Merza Gyula.
