Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-14 / 60. szám
1940 március 14. ELLENZŐK fí japán sajtó élesen támadja az Egsesölt-HIIamo&at TOKIÓ, március 13. találkozásokat (Rador.) A Stefani-ügynökség jelenti: A japán sajtó hangoztatja, hogy Japánnak el kell vetnie az Egyesült-Államokkal való viszony rendezésének minden gondolatát s meg kell kettőznie erőfeszítéseit nemcsak annak érdekében, hogy még szorosabbra fűzze Rómává' és Berlinnel való kapcsolatait, de a Parissal, Londonnal, sőt Moszkvával való közeledés érdekében is. Az „Asalii“ cimii lap haszonnélkülinek tekinti az Arita és az Egyesült-Államok nagykövete közötti újabb TOKIÓ, március 13. (Rador.) A japán kormány hozzájárult ahhoz, hogy speciális megbízott utazzon Kínába, kinek az uj Uang- Cing-Uei-kormány megalakítása a feladata. Yonal miniszterelnök szerdán hivatalos nyilatkozatot ad arra vonatkozóan, hogy Japán formálisan is elismeri az uj kínai kormányt, mihelyt megalakul. Arita külügyminiszter a parlamentben kijelentette, hogy Japán kész a Kínában lévő exteritoriális-jogok megszüntetésére. A világ pókhálója a „Secret Service44 Hogy bonyolódik le az áruforgalom Németország és Dóik e e.európa között? BERLIN, március 13. Három ut köti össze Németországot Délkeletein ópávai: az egyik a szárazföldön át, másik a Dunán, a harmadik a tengeri ut. Délkeleteurópa kivitele Nagynémetország felé már az utóbbi években is csak 30 százalékban bonyolítódon le tengeri utón. A megmaradt 70 százalék feloszlik a vasút és vizi- uü hálózatra. így a teljes szállitás 30 százalékát a Duna veszi át, raig a vasúti forgalomnak 40 százalék jut. Igaz, hogy a Duna egyenlőtlen vízállása megnehezíti a folyamon való szállítást s ugyancsak forgalmi nehézséget okoz a Duna és Elba összeköttetésének hiánya is, miért is a szállitás nagy időveszteséggel felváltva, folyón, meg vasúti átrakodással történik — mindamellett ezen nehézségeket nem szabad tulnagyoknak tekinteni. Kézenfekvő azonban, hogy az eddigi tengeri ut felváltása a kombinált szárazföldi folyami útra nem történhetik mindjárt kezdetben minden súrlódás nélkül, ügyes szervezésnek — már pedig a szervezés a német nép egyik főerőssége — sok oly eszköz áll rendelkezésére, melyek a szállítási eszköz szükségletét biztosítják. Ilyenek például a szállítási eszköz üre-; senfutásának megakadályozása, a javak szükséghez képest való előállítása, az összes forgalmi eszközök együttműködésének előmoz- ditása, stb. Hogy mindezen feladatok nem könnyűek, elismerik a német hivatalos körök is. Egy olyan blokádbiztos tér, mint Délkeleteurópa szállítási problémájának megöl-, dása, megköveteli azonban, hogy a szervezési feladatok belgazdasági elgondolások felé orientálódjanak. Az angol gazdaság számára például a szükséges szállítási tér biztosítása nemcsak szervezési, hanem egyúttal már katonai stratégiai problémát is képez. A német forgalmi probléma előnyösebb helyzetét maguk az angolok is elismerik. Az „Economist“ kijelenti, hogy a „német árucsere Keleteurópával olyan jól működik, hogy Németország nem elégszik meg a régi üzletek lebonyolításával, hanem e térben mindenhol újabb lehetőségek felé tör utat« Mig a német áruforgalom „síneken és » szállitásképes Dunán“ akadálytalanul lebonyolítható, állapítja meg az „Economist“, addig a nyugati hatalmak Keleteurópában vásárolt áruiknak csak egy részét képesek vasúton elszállítani, azt is a nagyon drága Fel- sőolaszországon és Franciaországon áthúzódó vasútvonalon keresztül. Hogy a német hivatalos tényezők a Dél« keleteurópával lebonyolítandó forgalom, problémáját egyáltalában nem látják derülá^ tóan. ellenben számolnak a reális tényekkel, bizonyítja az a tény, hogy milyen nagy ér-! deklődéssel foglalkozik a német sajtó ezzel a kérdéssel. A közölt cikkek és tanulmányok Lizonyságot tesznek arról, milyen nagy a gyakorlat és toll embereinek igyekezete, hogv az összes forgalmi eszközök együttműködését valóra válthasák. E tervek szerint a mezőgazdasági forgalom megnövekedett terhét ezután is a vasút bonyolítaná le, mig a tömeg- és nehézáruk (szén, érc, fa) szállítására a belsőhajózás rendezkedne be. Egy államilag kormányzott gazdaságban, mint amilyent Németország kiépített, a folyam és vasutszállitás közötti koltségkiegyenlitődés — amennyiben ez szükséges volna — minden időben lehetséges. Az elegendő szállítási űr biztositásának kettős a feladata: egyrészt siettetni a szállítási eszköz visszatérését a be és kirakodási idő megrövidítésével, a tehervagonok üresenfu- tásának egyidejű csökkentése által, másrészt pedig emelni a szállítási eszközök gyártását. A második legnagyobb német vagongyár- koncern egyik legutóbbi üzletjelentésébeu megállapíthatta, hogy üzemeinek teljesítőképessége még távolról sem lett kihasználva. Ugyanezen megállapítás talál a többi vagongyárakra is. A meglevő forgalmi eszköz racionális kihasználása érdekében, mindjárt a háború kitörése után a német gazdaság szállítási meghatalmazottakat nevezett ki, kik kerületeikben a legfelsőbb fórumot képezik szállítási kérdésekben. Ezek határozzák meg, melyek azok a gazdasági szállítmányok, melyek elsőbbségben részesitendők és fáradozásuk kiterjed arra is, hogy a különféle szállitá«i eszközök a maguknak megfelelő munkával vehessenek részt a forgalom minél akadálytalanabb lebonyolításában. UJ REGÉNYEK Móricz Zsigmond: Tündérkert, Nagy Fejedelem, A nap árnyéka, 3 kötet, 1300 lap. kve 594 lej, Földi Mihály: Menekülők 499 lap, fve 198. kve 238, Kodolányi: Ormánság fve 158, kve 198. Pourtalés: Berlioz kve 198, Szitnyai: Kegyelmes fve 99. kve 132, Kemény János: Kokó 120 lej, stb. stb. Lepagenál Ko- I lozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANIA“: Nem hisszük, hogy Romániában akadna ember, ki hazájának jövőjével és az elkövetkező napok kilátásával ne foglalkozna. Legtöbben „fatálisták“, biznak a sorsban, kisebb részük kétkedő, mig a többiek, kik szerencsére vezető helyen állnak, teljesen tisztán látják ai dolgokat, igy bizalommal eltelve nézik az események fejlődését. Egyben azonban mind megegyeznek: — állandóan érdekli őket Románia sorsa, amit örvendetesnek kell tekinteni. Alapjában véve az együttérzés maga- dönti el a románság jövőjének sorsát. A nép részéről az ország sorsával szemben tanúsított figyelem nem egyszerű érdeklődést, de sorsközöeséget, — az állampolgárok és Románia sorsközösségét je- renti. Az a tény egymaga, hogy közel 20 millió ember saját sorsát a haza sorsától teszi függővé, alapvető biztosítékot nyújt arra, aogy a haza bármily körülmények között is élni és virágozni fog, akár jobb, akár rosz- szabb, nem várt események jönnek, íme, az első biztos kilátás a titokzatos jövőben. Természetesen nem tagadjuk, hogy a románság jövőjének tiszta megítéléséhez reális adatok vizsgálata szükséges és át kell lépnünk a nemzetközi élet zavaros játékainak terére, hol a nagy erők csoportosulása és átcsoportosulása folyik. Szálljunk le tehát bátran a nyers és tragikus valóságok világába és érett szemmel vizsgáljuk meg. a dolgokat, mint olyan emberek, kiknek másokkal egyenlő joguk van az élethez, akár nagyobbakról,- akár kisebbekről van szó, gyongéb- bek,-. vagyr erősebbek. Melyek tehát Románia kilátásai, ha a háború tovább folyik, vagy tovább terjed? Bonyolult és sokoldalú kérdés ez, tehát a válaszadás előtt szükség van bizonyos rendszerre. így több fejezetben fogjuk ismertetni a helyzetet: 1. A jelenlegi háború célja. 2. A háború kiterjedése és a célok szaporodása. 3. Románia magatartása mindkét eshetőséggel szemben abban az esetben, ha életérdeke nincs érintve. 4. Románia magatartása abban az esetben, ha veszélyben forogna területi sérthetetlensége, függetlensége. A megejtendő vizsgálat során bizonyítani fogjuk, hogy Románia kilátásai legjobbak; s ez elsősorban népétől és attól függ, hogy a nemzet szoros együttérzéssel, fegye- Iefntnel és szeretettel "vegye körül -Őfelségét, az ország bölcs, elszánt Uralkodóját. „SEMNALUL“: A Versailles! béke három nagy ember müve volt: Wilson, Clemenceau és Lloyd George kovácsolták, össze. Wilson jogász volt és az igazság szemüvegén át nézte a dolgokat és népeket. Clemenceau hidegen, az erősebb jogának érvényesülését követelte, Lloyd George pedig a hasznot nézte és a megegyezést kereste. A békekonferencia kezdete előtt a három államférfi összeült, hogy leszögezzék az alapelveket, Wilson azt állította, hogy a békét az igazság és jog alapjára kell helyezni, Clemenceau ezzel szem- . ben kijelentette, hogy a győzök nem lehetnek képzelődés áldozatai. Az ilyesmi gyönge- ség jele s az igazságok, erkölcsi elvek árát később drágán kell megfizetni. A legyőzött a fájdalmat csak saját szenvedéseiből képes megismerni, a fájdalmas béke tehát a legjobb háboruellenes szerv. És a következő régi anekdotát mesélte el Wilsonnak: Egy munkás gereblyével vállán jött ä mezőről, miközben kutyák támadták meg a^város határában. A gereblye rudjával védekezett, az egyik kptya azonban ügyesebb volt és láb- szárába harapott. A munkás erre a vasge- reblye éles fogaival a kutyát agyonverte. A tárgyaláson a bíró szemére vetette kegyetlenségét. „Igen, biró ur — válaszolta a munkás — a gereblye rudjával sújtanék, ha a kutya is a farkával harapna. De a kutya fogával támadt rám, mire gereblyém vasfogaival rásujtottam.“ A jelenlegi háborúban Roosevelt és Chamberlain kijelentették, hogy a legyőzőiteket és semlegeseket is meghívják majd a béketárgyalás alkalmával. Attól lehet tartani, hogy a szép szavakkal meg akarják nyerni a világ közvéleményét. Szeretnénk, lla az eljövendő béketárgya] ásokon a gereblye rudját használnák a legyőzotíéi szemben.- „NEAMUL ROMANESC“ (Jorga profesz- szor Írja): Egy német gondolkozó leckét ad arról: — hogyan kell azokat a „geopolitikai“ kérdéseket megoldani, melyekből az „élettér“, fogalma született. Igen egyszerű ez a szent forma. Ha „másodrendű földművelő“ ország vagy, meg kell hajolni az ipari állam előtt, mely éhes és „élet-terébe“ helyezett. Ebből nem lehet kilépni, iparüzemeket nem szabad létesíteni, ami megmaradt, azt is be kell zárni, az országos termelést pedig természetesen idegen ellenőrzés alá kell helyezni. Gazdasági politika ez? óh, nem. „Politikai annexió“ egyszerű álcázásáról van szó. Nincs müveit ember, aki be nem látná, hogy ilyen körülmények között teljes függetlenségről nem lehet beszelni. Az államok között lehetnek különbségek, de ezt tévedés lenne törvénybe iktatni és a szabályt alkalmazni, /Csalt erkölcsi (fölényről lehet szó és az igazi alsóbbrendűséget éppen az jelenti, mikor leágazás céljára, használják a pillanatnyi gazdasági fölényből származó múló szerencsét. LONDON, március 13 Nincs a világnak Hőbb olyan szervei zett gárdája, mini az angol tisztvise löknek az a csoportja, amely a birodalom titkos szolgálatát ellátja. Akták, amelyekre ez a szó „confidential“, „pri vate“ vagy „secret“ kerüi, a nagy nyit vánosság és számos hivatalos hely szá* mára sérthetetlen, felbonthatatlan, örök „tabut“ jelentenek. Láthatatlan vasfüggöny védi a für késző, kiváncsi szemek elől a nagy „titkot“. Érdekes, hogy maguk az angol tisztviselők sem nagyon kivan csiak, ha ilyen akta szemük elé kerül. Az a szervezet, amely ezt a különben nehéz és kényes szolgálatot ellátja: a Secret Service. Valaki feltette egyszer a kérdést: miért viselkednek az ango lók ilyen aktákkal és ügyekkel szem* ben óvatosan? Fgy poIitikus*iró megadta rá a feleletet: — Ha valamiről tudunk, ha valamit magunkba rejtünk, helyzetünk súlyos. Maga a titoktartás kötelesség és köte lez. Fölös kötelességektől pedig óvakodjunk. I Az angolok a Secret Service munkásságáról nem szeretnek beszélni. Nem szívesen emlékeznek meg az úgy nevezett „Fekete kabinetről“ sem, mely a posták szolgálatát lá-ja el. Az angol belügyminisztérium jóváhagyása mel* lett minden olyan levelet felbonthat nak, amely politikai szempontból gyanúsnak tűnik. Angliában nem ritkaság, hogy az egyszerű dokkmunkás levelet ir a miniszterelnöknek, vagy más hi res és számottevő politikusnak. Meg történt azonban, hogy éppen a levelek gyakran kellemetlenséghez vezettek. A Secret Service és a „Fekete ka* binet“ a háború kitörése óta leirha tatlan munkát végzett. Nem szabad megfeledkeznünk az irek sorozatos terrorcselekményeiről sem, amelyek különben is sokszor megfejthetetlen problémák elé állították a Secret Service és a „Fekete kabinet“ tisztviselőit. Az angol és tengerentúli lapok számos esetben emlékeznek meg egy egv rejtélyes ügyről, amelynek likvidálása a Secret Service érdeme. Az angol titkos szervezet nem újkeletű. Oly régi, mint maga a birodalom. A középkori titkos, szervezet vezetője mindenkinél nagyobb ur volt’. A titkos szervezet vezetőjének titkos kulcsa volt, amellyel bejuthatott a királyi pa* loíába és minden bejelentés nélkül je lenhetett meg az uralkodó előtt. Erről a hatalmas „urrói“ és kulcsáról már évszázadokkal ezelőtt különböző meséket röpítették világgá. Ennyi a legenda. A valóságban a Secret Service köz pontja a Forreign Officeban van. A Secret Service kapcsolatot tart fenn a rendőrséggel, a Scotland Yarddal, a postával, a belügyminisztériummal, a hadügyminisztériummal, általában minden nagyobb állami hivatallal. Vezető* je minden időben ismeretlen marad. A névtelen főnök a hadsereg embereinek sorsáról is dönthet. A Secret Service a világ pókhálója. Hálózata messzire kiterjed. A külföldi államokban mindenütt őrködik néhány ember, akik Anglia politikai és gazda sági érdekeit védik. A szervezet hatalmas pénzösszegeket emészt fel évenként. 1938 ban nem kevesebb, mint! 500 ezer fontot utaltak ki a szervezet költségeinek fedezésére. Háromszorosát annak, mint amennyit az előző év költ* ségvetésében előirányoztak. Közben ez a pénzösszeg 700.0f>0 font ra emelkedett. Körülbelül tízezer em bér áll a titkos szervezet szolgálatában. Mindössze két ember tudja, hogy mennyit! költ évente a Sec rét Service. Sir Horace Wilson, a Civil Service főnöke és a mindenkori kül* ügyminiszter. Maga a miniszterelnök már nem. Ez ezért van igy, nehogy egy egy miniszter lemondás után, visz- szatérve a magánéletbe, szellőztesse a „Iegbensöbb“ állami költségvetési tit* kokat. A külügyminiszter viszont külön es küt tesz, hogy visszalépés esetén sem nyilatkozik erről a keines problémá róí. 111. Edvard, a térdszalagrend megteremtője kívánta ezt igy; a tradícióhoz még ma is ragaszkodnak. A Secret Service a világháború ide jén számos ellenséges kémet tett ár* ^álmatlanná. Ezt viszont1 jól megszer vezett munkatársainak köszönhette. Feljegyzések bizonyítják, hogy a Secret Service annakidején az Összes megfejtési kulcsok birtokába jutott. oqy ment z Jt?i(i- Ha a Sorsiatokon nyc-’t 1 Március 15.-én és 13.-án lesz az ÁLLAMI SORSJÁTÉK sorozatainak a húzása. VÁSÁROLJON SORSJEGYEKET A tat8 0* S) fcGY ÁRUDÉNÁL ÁLLAM! SORSJÁTÉK Daeia Economia Cluj» J?. Unirii
