Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-14 / 60. szám
ELLEN7ÉK ] O 4 O mi r ci u * J 4. megbízható odaiok a Szoyfsi katonai és gazdaság! erejéről Semleges megfigyelő ér *ehes cikke Oroszországról. — A minőség és mennyiség problémája helyes megvilágításban \ német—orosz megegyezés gyakorlati értéke felől rendkívül sok vita keletkezett a világ közvéleményében. Kitekintve attól, hogy Németország 197.000 négyzetkilométer ej teinietet és 12 millió főnyi >'j népességet csatolt birodalmához, jelentékeny lenged uyersanyagmennyiségeket is megszerzett. I gyanakkor szintén a megegyt értelűaébcn a balti németek hazatelepitésével 'ilú- gosan és félreérthetetlenül feladta évszázados pozícióját a Keleti-tengeren. \ nemzetközi helyzet megítélése szempontjából mindenütt rendkívül fontosnak tartják, hogy tisztán lehessen látni: mit kapott cserébe mindezért Oroszországtól. Legelőször bebiztosította magát az ellen, hogy az élet-halálharc megkezdésekor Oroszország katonailag ellene avatkozhassék he. .Másodszor felvetette azt a lehetőséget, hogy egy jól megszervezett német—orosz gazdasági blokk meghiu8Ítja a demokratikus hatalmak blokádját. Ennek a blokknak lehetőségei és eshetőségei állnak ma. az uj német—orosz szerződés után, az érdeklődés középpontjában. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: milyen erős hát Oroszország katonai és gazdasági téren? A mai háború meglehetősen zavaros egyenletében Oroszország az ismeretlen té- nvező, amelyben esetleg a végeredmény múl- hátik. I Gudmnnd Hatt professzor, Skandinávia legkiválóbb gazdasági, földrajzi szakértője g az északi országokban minden kritikán felül emelkedő szaktekintély, a kopenhágai Î Berlingske Tidendeben részletesen foglalkozik ezzel a problémával és igyekszik a lehe- ■ tő legjobban megközelíteni az igazságot. Leszögezi Hatt professzor, hogy Oroszország példátlanul gyors ipari fejlődése minden idők legnagyobb teljesítményei ho• > zé sorolandó. 1929 és 1938 között az ipar összprodnkció- íja közel ötszörösre emelkedett és a fejlődés legnagyobb részében a hadiipar terén mutatkozik. A gépipar már 1936-ban elérte az 1929-ik év eredményének kilencszeresét. Ekkor kezdett jelentkezni a „tisztogatási ak- lció‘% a Tuchacsevszky-per és a vele járó feszültség hatása: az emelkedés megállt és visszaesés váltotta fel. A KATONAI ERŐ MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE Oroszország katonai erejével legmegbizha- tóbban foglalkozik az Angliában megjelent könyv, amely a „The military strength of the powers“ cimet viseli. Szerzője „Max Werner“ álnevet használja s ebben az időben tette közzé adatait, amikor az angol közvéleményt igyekeztek az orosz katonai szövetség hasznos voltáról meggyőzni. Max Werner szerint 1931 és 1934 között Oroszország kilencmilliárd rubelt költött katonai célokra, a következő hasonló periódusban, 1935 és 1939 eleje között pedig 79 milliárd rubelt. Ennek következtében az orosz hadsereg mechanizálása aránylag magasabb fokon áll, mint a világ bármely másik államában, 1938 végén mintegy 15—20.000 módéin tank és több, mint 10 ezer repülőgép állt az orosz hadvezetőség rendelkezésére. — Ha Oroszország 1939 végén háborúba bocsátkozna — Írja „Max Wernen“ — mintegy 12 ezer hadirepülőgépe lesz és kiképzett pilótákban ötszörös tartalék fog rendelkezésére állni. A legutolsó adatok szerint 1936-ban öt modern repülőgépgyár működött a szovjet területén s ezeknek termelési lehetősége évi 5—6000 gépet tett ki. Az orosz repülőflottának körülbelül fele bombavető és együttes „hasznos teherbírásuk“ 10.000 tannára tehető. A tank-hadsereg, a könyv szerint a szovjet ofíenziva erejének magja, 1930 végére túllépi a 20 ezres létszámot, az utánpótlás lehetősége pedig határtalan. A tank tulaj- donképnen nem egyéb, mint speciálisan kontruált és felfegyverzett traktor, Oroszország pedig 1937-ben 176.000 traktort épitett. Gudmnnd Hatt ezzel szemben felveti a mennyiség és a minőség problémáját. Oroszország állandóan a világ elé tárta mennyiségi termelésének adatait, a minőségre vonatkozólag azonban alig állnak rendelkezésre tárgyilagos adatok. Ez nem a statisztikai hivatal, nem is a nehézipar, vagy hadügyi népbiztosság, hanem egy egész világszemlélet tévedése — s a világ katonai szakértői hajlamosnak mutatkoztak arra, hogy ugyanebbe a tévedésbe essenek. — A mennyiség és a minőség kérdése először a spanyol polgárháborúban merült fel. Az orosz fegyverek olt, aránylag készületien tdlen 1 éllel szemben, jól beváltak. Az, ázsiai orosz -japán batárvillongások idején már furcsa balesetek érték az. orosz tankokat, közben azonban annyi fontosabb dolog történt a világon, hogy erre szinte senki sem figyelt. így a finn események meglepetésszerűen érték az egész világot. Az orosz hadigépezet, legalább arányaihoz viszonyítva. csődöt mondott. Természetes, hogy 400 bombavető repülőgép nagy károkat okozott, de távolról sem annyit, mint ameny- nyit okozhatott volna. A finn események eredményeképpen a világ közvéleménye most hajlandó a másik oldalra billenő, de hasonlóan súlyos értékelési tévedésbe esni. A Szovjet erejét, aami a mennyiségben rejlik, súlyos hiba volna lebecsülni. A kvalitás Gudmuud Ilatt szerint körülbelül felére csökkenti a szovjet haderő tá- madóértékét, de 10—12.000 tank és 5—6000 repülőgép még mindig jelentékeny és reális perspektíva. A másik, talán még fontosabb világpolitikai probléma az orosz nyersanyag kérdése. Mit kaphat Németország Oroszországtól? MÉRHETETLEN KINCSEK A FÖLD ALATT, CSÖKKENŐ KIVITEL Erre a kérdésre Gudmund Hatt professzor rendkívül megbízható feleletet ad s ez a válasz saját oroszországi kutatásainak eredményeire támaszkodik. Az orosz területen hétszer annyi szén, nyolcszor annyi vasérc, huszonhétszer annyi réz, nyolcszor annyi ólom és tizenötször annyi petróleum rejlik a földben, mint amennyit a> cári Oroszország ismert. A mezőgazdasági és fakitermelési területeket szinte korlátlanul lehet fokozni. Ugyanez áll az ipari növényekre. A gyapotRégieteknek. Az Amerikából kapható petró- leumfúrók és autómotorok, amelyek az orosz bevitel jelentős részét teszik, messze a német anyag fölött állanak. Ennek tulajdonítható, hogy 1938-ban Oroszország hatszor annyi gépel vásárolt Amerikától, mint Németországtól. Az 1939 augusztusában megkötött kerecke- delmi szerződés módot ad az orosz—német gazdasági kapcsolat kimélyitésére és a forgalom megduplázását veszi számításba. Kevesen értik, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatainak milyen fantasztikus mértékű növelésére volna szükség ahhoz, hogy annak — például a háborúban — gyakorlati jelentősége mutatkozzék. Ezt csak példával lehet megvilágítani. 1939 első hat hónapjában Németország a 4 millió lakosságú Dániából nyolcszor annyit importált, mint a 170 milliós Oroszországból. Az orosz—német együttműködés tehát va* lószinüleg csak akkor tud egészen szorossá és hatékonnyá válni, ha a szovjet is háborúba keveredik a nyugati szövetségesekkel. A nyugati államoknak egyelőre nem áll érdekükben háborút kezdeni Oroszországgal és az oroszok nem akarják kockáztatni a számukra rendkívül fontos amerikai behozatal lehetőségeit. É. B.-L. Chamberlain uira leszögezte az angol háborús célokat „A militárizmus és támadó szettem eUüntsíáss és az európai népek biztonságának és szabadságának biztosítása“ T LONDON, március 13. (Rador.) Chamberlain miniszterelnök levelet intézett Craig Henderson konzervativ- párti képviselőjelölthöz, ki a megüresedett Noord-Leeds kerületben lepett fel. Chamberlain levelében emlékeztet azokra a feltételekre, melyek mellett Nagybritannia kész békét kötni s amelyek Lengyelország és Csehszlovákia függetlenségének visszaállítására vonatkoznak. Levelében következőket Írja: Az euiópai kisnépek biztonságáért és szabadságáért harcolva, nem akarunk egyetlen más népet sem elpusztítani, csupán a militarize must és támadó szellemet kívánjuk eltüntetni. Háborús célunk tehát az, hogy Lengyel- ország és Csehszlovákia függetlenségét visz- szaállilsuk és megszüntessük a velük szemben elkövetett igazságtalanságokat. Ugyanakkor határozott bizonyítékokat kívánunk arra nézve, hogy tiszteletben fogják tartani az Európa javát szolgáló béke eljövendő tárgyát képező kölelességvállalásokat és biztosítékokat. Szülök íázméásm Jens Locher vigjáíékának bemutatója a Magyar Színházban A közönség és a kritikus véleménye egy- egy vigjáték bemutatója után rendszerint igy hangzik: Igen, mulatságos, de nem nagy igényű darab, viszont jól kinevettük magunkat és ez a fő ebben a mai világban! Hát erre a közönség-kritikus vélemény Jens Locher, a kitűnő dán iró a Magyar Színházban tegnap bemutatott darabjával alaposan rácáfolt. Iskolapéldáját adja annak, hogy az igazi jó vigjáték két órán keresztül nemcsak szórakoztat és mulattat, hanem a mosolyfakasztás és nevettetés mögött komoly, szép, itt-ott drámai és mindenekfölött tanulságos is tud lenni. Egyszóval: mondanivalója is van! A darab, Jens Locher pompás szatirikus vigjá- téka a mai modern házasélet tükörképét tárja fel éles, kissé torzított nagyitólencsén keresztül s mindezt olyan könnyedén, annyi kedvességgel, finom humorral és mély szatírával, finom ökonómiával és kitűnő szinpadi rutinnal csinálja, hogy a darab az első felvonástól kezdve a zárójelenetig emelkedik. Egy dúsgazdag özvegyasszony felnőtt gyermekeinek léha, ledér, a modernség cégére alatt tobzódó életét állitja premierplanba, ami ellen a szülők, az anya és nagyanya végül is fellázadnak és ezzel a lázadással olyan leckét adnak a könnyelmű fiataloknak, hogy azok sok kedves szinpadi bonyodalom után végül is rátalálnak az életnek arra az egyetlen igazi és helyes útjára, amely a boldogság felé vezet. Az előadás egyike a legjobbaknak. Szabados Ái'pád, a darab rendezője, helyes felfogással adta meg az előadás tempóját s igy a siker is elsősorban az ő érdeme. A hangsúly az összjátékon van, mivel nincs kiemelkedő vezető szerep a darabban és igy minden egyes szereplő Teljesítménye is fontos. Mégis talán elsőnek a Miklóssy Margit—Tóth Elek duó remekbe szabott alakítását említjük meg. Minden jelenetük a legkedvesebb, a legfinomabb derű # amellett mély is. Fényes Aliz őszinte hangja és játéka drámában és vígjátékban egyaránt kitűnő. Paál Magda is tökéletesen illuziótkeltő. A Benes Ilona és Deésv Jenő kettőse olyan, mintha valami romantikus regénynek vidám, kedves fejezete lenne. Feledi Éva „rohamlépésekben“ fejlődik. Alakítása sikerült. A tehetséges Járay Teri ezúttal is közvetlen és természetes. Ugyanezt mondhatjuk Hegyi Liliről is. Nagyon tetszett Lantos Béla, aki a mostoha fiú figuráját töltötte meg élettel. Kovács György és Nagy István alakítása is remekül sikerült. Az egyre jobban fejlődő Perényi János ezúttal enyhén túljátszottá szerepét, de néhány jelenete igy is sikerült. Kisebb szerepükben megemlítjük még Senkálszkv Endre, Bodó György, a tehetséges Faludy Márta, Havady Ilonka és líatházy Erzsébet nevét. A bemutatón a vidám, értékes, szép darab megérdemelt sikert aratott s a közönség a felvonások végén számtalanszor hivta függöny elé a szereplőket. (g- a-) Ma: a Magyar Népközösség egészségügyi előadásai CLUJ (KOLOZSVÁR), március 13. A Magyar Népközösség kolozsvári tagozatának egészségügyi szakosztálya a külvárosban élő magyar lakosság egészségügyi ismereteinek kibővítésére folytatja előadásait a legkiválóbb orvosok közreműködésével. A legközelebbi előadásokat ma, szerdán este, 8 órakor tart- ják meg és ezúttal az anyavédelemről és a terhesség egészségtanáról értekeznek az előadók. A monostori református elemi iskolában dr. Kovács Margit, a Caramidarilor-utca 60. szám alatti otthonban dr. Gyulay József, a Julius Caesar-ulca 63. szám alatti napközi otthonban dr. Borbáth Andor és a Maramu- resului-utca 137. szám alatti római katolikus Legényegyletben dr. Sárdy Elemér orvos tart előadást a fenti címmel. Az előadások iránt a környékbeli lakosság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. IR TERRORISTÁK FELGYÚJTOTTAK EGY PAPI LAKÁST ÉSZAK-IRORSZÁGBAN LONDON, március 13. (Rador.) Az észak- írországi Darmagb székesegyház melletti papiakban tűz ütött ki. A tűz kitörését robbanások előzték meg. Az oltási munkálatok alatt is több robbanás történt. ír terroristák munkájának tulajdonítják a tüzet. - • termelés tavaly már fedezte az orosz szükségletet, jövőre ez a termelési ág is exportképessé válik. Oroszország szerkezete ma teljesen önellátásra van berendezve. A erős iparosodás csak egy láncszem ebben a szerkezetben. Ez magyarázza, hogy a növekvő termelés és növekvő feltárás ellenére a kivitel aránya ma sokkal kisebb, mint a cári Oroszországban volt. A világháború előtt az oroszok harmincszor annyi gabonát és tízszer annyi vajat exportáltak, mint ma. Sokat beszélnek az orosz naftakivitelről. Ez a kiviteli ág 1929- bon érte el háború utáni csúcspontját, de még mindig lényegesen a békebeli exportnivó alatt marad. Az orosz petróleumkivitel: 1932- ben 6.1 millió, 1937-ben 1.7 millió tonna, 1938-ban már csak 1.1 millió tonna volt. Ez a csökkenő kiviteli tendencia érvényesül az egész vonalon. Oroszország még sokáig rá van utalva emelkedő termelésének eredményeire saját határain belül. Németország nyersanyagszükségletén tehát csak akkor se- git, ha ezt saját szempontjából hasznosnak tekinti. AZ OROSZ SZEMPONT A Szovjet elsősorban gépet és szerszámot importál. Ezt megkaphatja ugyan Németországtól, de az amerikai anyag ebben a tekintetben sokkal jobban megfelel az orosz szűkOlaszország Amerikával tárgya! a kiokád miatt elmarad! neme! szén helyettesítésére RÓMA, március 13. (Rador.) Havas: F. Robertson, a ..Pittsburg Chemical Company“ elnöke Rómába érkezett. A látogatást kapcsolatba hozzák azokkal az olasz tervekkel, hogy az Egyesült-Államokból szerezzék be szénszükségletüket. Évi 3—1 millió tonna szénmennyiség behozataláról lenne szó, melyet Olaszország tengeri utón nem 1 importálhat Németországból a tengerzá miatt. 1 RÓMA. március 13. (Rador.) DNB: Ili j szerint Olaszország 200.000 tonna szenet ren I delt Jugoszláviában. A szenet május végéi j szállítanák le. További szénszállitmányokrc ! is tárgyalnak, melynek árát clearing-alapoi i fizetnék.
