Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-13 / 59. szám
1 O 4 0 március 13. ELLENZÉK Norvégia A ijordss norvég pa?fszegéíyen minden hadmozdulat lehetetlenség, — Hogyan védekeznének a norvégek esetleges támadással szemben Norvégia tömérdek íjcrdda!, öblöcskével és bemélyedéssel megszaggatott partvidékével, mely megannyi kitűnő mélyvizi révpart, a legrégibb tengeri nemzet országa. Éghajlata és földrajzi viszonyai a partvidékre ízo ritjá'c a lakosságot, melynek túlnyomó többsége tengerész vagy halász. Valamennyi nagy város egyben tengeri kikötő is. Európa északi határszélén Svédország felé a közös határ kétharmad részének hosszában havas hegylánc védelmezi Norvégiát. Ez a különös ország tehát joggal hihette, hogy mentesül a nagy kontinentális viszályok meg rázkódtatásaitól. Éppen ezért a legkisebb összegre csökkentette nemzetvédelmi kiadásait. NYÁRI ÉS TÉLI HADSEREG Majdnem hárommillió lakosa van Norvégiának s hadseregének békelétszáma nyári időben nem több, mint 16 ezer ember, a téli hónapokban 8000. Az egyes korosztályoknak csak kis töredékét képezik ki. A kiképzés tartama elméletileg 88 nap, de valójában sokkal rövídebb (1936-ban 72 nap volt.) A tartalékosokat kötelezik, hogy két, 24 napig tartó hadgyakorlatban vegyenek részt, de ezekre a hadgyakorlatokra legtöbbször nem is kerül sor. Békében ez a csekély létszámú hadsereg hat dandárra oszlik. A szárazföldi légi haderőnek 55, a tengeri haderőnek 28 repülőgépe van. Háború esetén 70—80.000 ember mozgósítható. í A norvég tevékeny, erős és müveit nép. A tengerésznemzetek minden értékes tulajdonsága megvan benne. Bizonyos, hogy az individualista, sz,abadságszerető és erősen hazafias érzelmű norvégek elszántan védelmeznék hazájukat, ha erre sor kerülne. De a természet is kiváló védelmet nyújt az országnak ellenséges hatalmak vállalkozásaival szemben. Az ellenség betörése csak a tenger felől lehetséges. Finnországtól északra terül el Finmark, rendkívül mély és védett fjordokkal. Ha a Szovjet sikeresen is fejezné be a finn hadjáratot s netalán errefelé kívánná folytatni a háborút, ezen az északi vidéken a belső országrészek sivársága és az atak csaknem teljes hiánya miatt majdnem lehetetlen egy valamennyire is jelentékeny hadsereg ellátása. HA MEGTÁMADNÁK NORVÉGIÁT Narviktól Trontjemíg a partszegély mentén, a keskeny és szaggatott párkányon, a tengerparti bemélyedések és tavak útvesztőjében minden hadmozdulat gyakorlati lehetetlenség. Csak Oslótól északra, Norvégia déli részén fejlődhetne fel nagyobbszámu hadsereg. De ez a vidék csak Skagerrakon keresztül, vagy az Atlanti-óceán felől közelíthető meg. Minden egybevéve, Norvégiának csak igen csekély a hadereje, de különleges földrajzi viszonyai és lakosságának energikus jelleme I lehetővé teszik, hogy igen komoly ellenállást fejtsen ki egy esetleges támadóval szemben. Norvégia tengeri ország és valójában csak a tenger felől sebezhető. Ami már most a norvég tengerészetet illeti, ez teljesen külön lapra tartozik. A két skandináv állam között, Norvégiának tengeri érdekei sokkal jelentősebbek, mint Svédországé. Norvégia bizonyos vonatkozásban teljesen óceáni hatalom. Haígazdagsága révén mérhetetlen jövedelmei vannak és kereskedelmi flottája vetekszik egyik-másik gyarmati birodalom flottájával. Stratégiai helyzete olyan, hogy tengerpartjairól könnyen támadható Anglia, érthető tehát a világsajtónak az a föltevése, hogy hadászati okokból is igen fontossá válhat a vitai, mely most Norvégia isemleges-sége körül keletkezett. A norvég tengeri kereskedelem nem áll irányban a lakosság számával. A hajózás a világ egyetlen népénél sem olyan jelentős, mint a norvégnél, mert minden 40 lakosra 1 tonna hajó-űrtartalmat számit a statisztika. A norvég kereskedelmi hajók tonnasulya 1850-től 300 ezerről 1880-ban 1 millió 5Ó0 ezerre emelkedett és ez időtől kezdve felülmúlja Franciaországot, Hollandiát és Németországot. ERŐDÖK A FJORDOKON Az 1914—1918. évi világháború volt a norvégek számára a csodálatos átalakulás I korszaka. A háborúban hajói tODnasulyának ; 49 százalékát elveszítette, de gazdaságilag i annyira fellendült hogy egészen uj, teljesen korszerű flottát építhetett: 1930 december havában 3 millió 884 ezer tonnasullval rendelkezik, 1938-ban 4 millió 614 ezer tonnával — a francia kereskedelmi flotta nem múlja felül a 3 millió tonnát. Haditengerészete aránylag csekély és főként a parti védelemre szoritkozik. Négy hadihajója is van, u. n. panserkib-ek. de ezek tonnasulya 3500—3800 között mozog és régi típusúak. Van ezenkívül 3 elsőosztályu és 22 másodosztályú torpedózuzója és 9 bu- várhajója. A norvég nemzet tengerész-nemzet, de nem pályázik a hajdani harcos vikingek hadi babérjaira. Ha szükség van rá, Norvégia megvédi partjait. E tekintetben jelentősek azok az erődítmények, melyeket a külső fjordokon emeltek. Norvégia hatalmas tengeri érdekeltségének a védelmét azonban a támadások elől, amelyek Murmanszkból, vagy az Északi-tenger felől érhetik, csak a nyugati nagy demokráciák flottái teljesíthetik eredményesen. II. A Kaukázus • Az ötezerenéteres csúcsok hegyvonala. — Kaukázusi néptörzsek. — Georgia, a Solds paradicsom az erdő teljesen elnéptelenedett, mióta a cserkesz és abkhaz lakosság elmenekült az oroszok elől. A hegylánc legmagasabb csúcsai középen vannak. Az Elbruz, u Kazbek és még öt hegy- csúcs több mint 5000 méter magasra emel- kedik. Itt a gleccserek birodalmában vagyunk. Érdekes, hogy amennyire kietlen és sivár, minden szépség nélküli a hegység északi arca, annyival nagyszerűbb é9 bőkezűbb a természet annak délfelé néző lejtőjén. Az e!5nyoínulá3 útvonala mentén az oroszok 1785-ben alapították Vladikaukázia nevű várost, mely az útvonalait uralja s a kommunizmus alatt Ordzsonikidze nevet , kapta. Rendeltetése azonban semmit se változott: innen indul ki a georgiai nagy stratégiai fontosságú útvonal, amely a 2379 méter magasan fekvő dariali hegynyeregen keresztül a Kúra partján épült Tifliszig, Transkaukázia, fővárosáig vonul. Kelet felé a zárt hegyvidék homályos eredetű népeknek a menedéke. Középen élnek az osszétek, akik Kaukázus kapuját őrzik s lojálisak az orosz állammal szemben; a tereki fensikon élnek a kabardok, akik töltényekkel diszitett színes köpenyeikkel és prémsapkájukkal Kaukázus legfestőibb népviseletét hordják; a muzulmán ingusok fekete íéglafedelü, négyszögletű őrtornyokkal körülvett primitiv falvaikban úgy élnek a világtól elzártan, Marxról és Leninről tudomást se véve, akár a középkorban. Közép- Georgiában egy érdekes nép lakik: a kevszu- rok, akikről sokáig azt hitték, hogy a keresztes vitézek utódai, mivel sokáig páncélinget és pajzsot viseltek. Végül itt találjuk a ese- cseirek szabadságszerető népét, akik sohasem hajtottak fejet az idegen uralom előtt. „EURÓPÁBAN KEZDŐDIK ÉS ÁZSIA SZIVÉBEN ÉR VÉGET“ S ha végignézünk a térképen, látva a Kas- pi-tenger mellékétől Daghesztanig elterülő sivatagos vidéket, ahol a nap hevétől izzó homoksivatagokban tatár és perzsa néptörzsek élnek; igazat adunk a hires francia földrajztudósnak, Blanchardnűk, aki azl mondta egyszer, hogy: „A Kaukázus Európában kezdődik és Ázsia szivében ér véget.“ Míg a Kaukázus a kis néptörzsek hazája, Transkaukáziában valóságos kisállamok alakultak ki: Georgia Örményország és újabban Azerbaidzsán. A középkorban a Kaukázus délre néző lejtőjén Georgia volt a leghatalmasabb állam. Sőt a XlI-ik században az egész földszorost uralta s inkább európai, mint ázsiai, inkáid* keresztény műveltséget képviselt. Vidám jólétben élt ez az állam. Elisée Redus méltán nevezte Georgiát a világ leggyönyörűbb országának 1 ez az okor. Kolcbis, nemcsoda, ha az itt megfordult ókori görögök ide helyezték a földi paradicsomot. Sajnos, katonailag nehezen védhető vidék ez, innen van, hogy ezt az országot a görögök és a rómaiak óta a török és az orosz is többé-ke- vésbé uralma alá hajtotta. Georgia történél- - mének kétharmadát idegen uralom alatt töltötte. Utolsó királya XIII. György, halálos ágyán I. Pál orosz cárnak ajánlotta föl 1799- ben az országot, hogy az ne jusson a törökök kezébe. Később a kommunista Oroszország, csakúgy mint as cári uralom, igyekezett megtartani ezt a nagy stratégiai fontosságú országot, amelyen keresztül vezet a kisázsiai ut. Bár meg kell jegyezni, hogy az antant 1919-ben szabadállamot akart létesiteni Geor, piából .. . Ugyanígy Örményország, amelynek területén tovább halad a Törökország felé vezető ut, sőt a tabrizi é3 iráni útvonal is, szintén már csak apró kÍ3 „köztársaság“ — a hatalmas orosz birodalomban. Területe csak kb. egyötöde Transkaukáziának. A világ örmény lakosságának majdnem 85 százaléka azonban itt lakik s csak 12 százaléka Geor< gia és Azerbaidzsán területén. De Tiflisz ésj Baku is inkább örményjellegü városok. Azerbaidzsánt sokan mesterségesen fönntartott „petróleum-állam“-nak tekintik. Igaz ugyan, hogy egész gazdasági életét Baku jelenti, viszont lakosainak 63 százaléka nomád és szegénysorsu muzulmán parasztnép, mely összekötő kapcsot képez a muzulmán. Európa é& Ázsia között. Bakuból indul ki nemcsak a nagy orosz vasútvonal Tifliszen és Rostowon keresztül, hanem a Fekete-tenger felé vezető transkaukázusi vonal, sőt a thukharai és turkesztáni vasút gócpontját képező Krasznovodszkot a Kaukázussal oszt szekötő hajójáratok is innen indulnak. Baku birtoklása nem egy nagyhatalom vágyálmát képezi... Oroszország számára Kaukázus a közeiké* letre vezető utat jelenti. Tehát nemcsak abban áll a Kaukázus politikai földrajzi jelentősége, hogy itt van a nagy orosz birodalmat ellátó petróleumforrások kétharmada, hanem rajta haiad keresztül a Földközi-tenger, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán irányában: vezető útvonal is. Dr. Parády Kálmán és Húsz Ödön nagysikerű előadást tartottak a Magyar Népközösség helyi tagoz atának előadássorozatában Amint most a karéliai földszoroson keresztül igyekszik Oroszország kijutni a Balti-tenger és az Atlanti-óceán partjára, a kaukázusi földszoroson keresztül viszont már több mint két évszázada nyomul előre a Perzsa-öböl és az indiai-óceán irányában. Több hasonló vonást viszont nem is lehet .fölfedezni a két helyzet között. Semmi sem különbözőbb, mint Finnország és a Kaukázus; úgy fizikai, földrajzi, mint emberföldrajzi szempontból. A KAUKÁZUS HEGYLÁNC A Kaukázus igazi hegylánc. A földszoroson keresztül északnyugat-délkeleti irányban majdnem áthatolhatatlan akadályt jelent ez n hegység a Taman melletti vulkanikus iszapforrások területétől az Apszeron félszigetig, a maikopi petróleum-mezőktől a grosnyii és bakui petróleumforrások vidékéig. A hegyláncon itt-ott hézagok is vannak. A zárt hegyvidék azonban olyan emberföldrajzi viszonyokat hozott létre, amelyet nemcsak a tájkép, hanem a népfajok meglepő változatossága is jellemez. A hegység északi lejtője már a XVIII-ik század óta kisérti az orosz előnyomulást. A doni füves puszták vidéke és a Kaukázus között semmi természeti akadály nem áll az északi irányból jövő betörés útjába. Eredeti vonások hijján való vidék ez: a stavropoíi kormányzóság sohasem volt különálló része Oroszországnak. Az északkaukázusi terület elég termékeny síkság, ahová a zaporogai. kozákság szorult vissza. Kubántól Abkhaziaíg már az őserdő birodalma következik. A hegység is hirtelen óriási magasságokra gyiirődött fel. A tengerparton nincsen hely védett kikötők számára és óriási költségbe került a novorössiski kikötő építése, amely a kubáni petróleum szállítását szolgálja'. A hegység és CLUJ (KOLOZSVÁR), március 12. Nagy érdeklődés és a fokozódó közösség öntudat jegyében folyt le tegnap este a Vas és Fémmunkások Otthonában a Magyar Népközösség helyi tagozata közművelődési szakosztályának ötödik előadása, mely alka lomból a közönség újból zsúfolásig megtol tötte az Otthon nagytermét. Az előadást Kelemen Béla főgimnáziumi tanár nyiiotta meg, aki, miután üdvözölte a megjelent nagyszámú közönséget, felkérte dr. Parády Kálmán orvost előadása megtartásúra. Kelemen Béla titkár megnyitó szavai után dr. Parády Kálmán, az ismertnevü orvos tartott rendkívül érdekes előadást a munkásbetegségekről. Előadásában behatóan ismertette a munkásbetegségek okait, amelyek három csoportra oszthatók: a balesetek, mérgezések és porártalmak. Munkáskörökben főleg ezek okoznak gyakori súlyosabb meg- befgedéseket. Érdekes adatokkal világította meg a balesetek okait és azokat a körülményeket, amelyek a baleseteket előidézik, majd azokat a védőberendezéseket ismertette, amelyeket a vállalatok létesítettek ezeknek a megelőzésére, igen sok kárt és megbetegedést okoznak a porártalmak, amelyek a 1üdőt támadják meg, de ha mérgező anyagokat tartalmaznak, akkor a többi szerveket is. Végül rátért a mérgezésekre, amelyek a bőr, a tüdők, vagy lenyelés utján támadják meg a szervezetet. Ismertette ezenkívül a különféle mérgezések tüneteit és a módozatokat a mérgezések megelőzésére. A tanulságos s főleg a munkásság számára rendkívül értékes előadást a közönség lelkes megértéssel fogadta. Ezután Húsz Ödön református leánygimnáziumi igazgató „Az átöröklés törvényei“ címen tartotta meg nagyérdekességü előadd- i sáf. Bevezetésében rövid pár szóval vázolta, ! hogy az örökléstani kutatások uiabb feltá- * rásai milyen nagy változásokat hoztak létre úgy gazdasági, mint szociális téren. Kijelen- tette, hogy e kutatásoknál nemcsak a vak 1 véletlen folytán bukkannak fel bizonyos kívánatos tulajdonságok, hanem megáliapitott törvényszerűségek szerint folyik a kísérletezés. A továbbiak során felemlítette azt is, hogy először Mendel Gergely brüni apát mutatott rá e törvényszerűségeknek az alapjára még 1865-ben, de miután az ő megállapításai feledésbe mentek, e 6zázad elején újból fel kellett fedezni azokat. A növény- és állatvilágból vett néhány érdekesebb esetne]; megtárgyalása után rátért az átöröklési törvényeknek az emberre vonatkozó érvényességére. Bármily nehéz is a bonyolódott összetételű emberi tulajdonságok átöröklési menetének a kimutatása, a Mendel-féle törvényeknek az érvényessége itt is fennáll. E téren főleg kétirányú kutatás jelentős: az egyik az skerkutatás, amely az egyes tulajdonságoknak génikus, tehát átöröklődő, vagy pedig nem génikus eredetére vet világosságot. A másik pedig a családkutatás, amely az egyes bélyegeknek uralkodó, vagy lappangó bélyegjeinek összetalálkozása esetében mutatott elsősorban a feltűnőbb kóros-beteges bélyegeknek, mint pl. a rövidujjuságnak, a vérzékenységnek, a siiketnémaságnak hol uralkodó, hol lappangó bélyegekként való átörökítésére. Utóbbi esetekkel kapcsolatban felemlítette a vérrokouok közötti házasság káios voltát, amikor pl. a süketDemaság lappangó bélyegjeinek összetalálkozása esetén — és csak ekkor — jelentkezik e betegség az utódokban. Az örökléstani kutatások mindenesetre megállapították azt, hogy minden egyén alapsajátságai az őt létrehozó gaméták sajátságaitól függenek. Ezekben van a szer vezctíoimáló hatalom. A közönség nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérte végig az értékes, szép előadást és hálás tapsokkal jutalmazta. Ezután Kelemen Béla, a szakosztályi elnök helyettese, meleg szavakkal köszönte meg a tanulságos előadásokat, majd a jelenlevő nagyszámú közönség további érdeklődését kérve, bezárta az előadást.
