Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-13 / 59. szám

1 O 4 0 március 13. ELLENZÉK Norvégia A ijordss norvég pa?fszegéíyen minden hadmozdulat lehetetlenség, — Hogyan védekeznének a norvégek esetleges támadással szemben Norvégia tömérdek íjcrdda!, öblöcskével és bemélyedéssel megszaggatott partvidéké­vel, mely megannyi kitűnő mélyvizi révpart, a legrégibb tengeri nemzet országa. Éghaj­lata és földrajzi viszonyai a partvidékre ízo ritjá'c a lakosságot, melynek túlnyomó több­sége tengerész vagy halász. Valamennyi nagy város egyben tengeri kikötő is. Európa északi határszélén Svédország felé a közös határ kétharmad részének hosszában havas hegylánc védelmezi Norvégiát. Ez a különös ország tehát joggal hihette, hogy mentesül a nagy kontinentális viszályok meg rázkódtatásaitól. Éppen ezért a legkisebb összegre csökkentette nemzetvédelmi kiadá­sait. NYÁRI ÉS TÉLI HADSEREG Majdnem hárommillió lakosa van Norvé­giának s hadseregének békelétszáma nyári időben nem több, mint 16 ezer ember, a téli hónapokban 8000. Az egyes korosztályok­nak csak kis töredékét képezik ki. A kikép­zés tartama elméletileg 88 nap, de valójában sokkal rövídebb (1936-ban 72 nap volt.) A tartalékosokat kötelezik, hogy két, 24 napig tartó hadgyakorlatban vegyenek részt, de ezekre a hadgyakorlatokra legtöbbször nem is kerül sor. Békében ez a csekély létszámú hadsereg hat dandárra oszlik. A szárazföldi légi had­erőnek 55, a tengeri haderőnek 28 repülőgé­pe van. Háború esetén 70—80.000 ember mozgósítható. í A norvég tevékeny, erős és müveit nép. A tengerésznemzetek minden értékes tulajdon­sága megvan benne. Bizonyos, hogy az in­dividualista, sz,abadságszerető és erősen haza­fias érzelmű norvégek elszántan védelmez­nék hazájukat, ha erre sor kerülne. De a természet is kiváló védelmet nyújt az or­szágnak ellenséges hatalmak vállalkozásaival szemben. Az ellenség betörése csak a tenger felől lehetséges. Finnországtól északra terül el Finmark, rendkívül mély és védett fjordokkal. Ha a Szovjet sikeresen is fejezné be a finn had­járatot s netalán errefelé kívánná folytatni a háborút, ezen az északi vidéken a belső or­szágrészek sivársága és az atak csaknem tel­jes hiánya miatt majdnem lehetetlen egy va­lamennyire is jelentékeny hadsereg ellátása. HA MEGTÁMADNÁK NORVÉGIÁT Narviktól Trontjemíg a partszegély men­tén, a keskeny és szaggatott párkányon, a tengerparti bemélyedések és tavak útvesztő­jében minden hadmozdulat gyakorlati lehe­tetlenség. Csak Oslótól északra, Norvégia déli részén fejlődhetne fel nagyobbszámu hadsereg. De ez a vidék csak Skagerrakon keresztül, vagy az Atlanti-óceán felől köze­líthető meg. Minden egybevéve, Norvégiának csak igen csekély a hadereje, de különleges földrajzi viszonyai és lakosságának energikus jelleme I lehetővé teszik, hogy igen komoly ellenállást fejtsen ki egy esetleges támadóval szemben. Norvégia tengeri ország és valójában csak a tenger felől sebezhető. Ami már most a norvég tengerészetet il­leti, ez teljesen külön lapra tartozik. A két skandináv állam között, Norvégiá­nak tengeri érdekei sokkal jelentősebbek, mint Svédországé. Norvégia bizonyos vonat­kozásban teljesen óceáni hatalom. Haígazdagsága révén mérhetetlen jövedel­mei vannak és kereskedelmi flottája vetek­szik egyik-másik gyarmati birodalom flottá­jával. Stratégiai helyzete olyan, hogy tenger­partjairól könnyen támadható Anglia, érthe­tő tehát a világsajtónak az a föltevése, hogy hadászati okokból is igen fontossá válhat a vitai, mely most Norvégia isemleges-sége körül keletkezett. A norvég tengeri kereskedelem nem áll irányban a lakosság számával. A hajózás a világ egyetlen népénél sem olyan jelentős, mint a norvégnél, mert minden 40 lakosra 1 tonna hajó-űrtartalmat számit a statisztika. A norvég kereskedelmi hajók tonnasulya 1850-től 300 ezerről 1880-ban 1 millió 5Ó0 ezerre emelkedett és ez időtől kezdve felül­múlja Franciaországot, Hollandiát és Német­országot. ERŐDÖK A FJORDOKON Az 1914—1918. évi világháború volt a norvégek számára a csodálatos átalakulás I korszaka. A háborúban hajói tODnasulyának ; 49 százalékát elveszítette, de gazdaságilag i annyira fellendült hogy egészen uj, teljesen korszerű flottát építhetett: 1930 december havában 3 millió 884 ezer tonnasullval ren­delkezik, 1938-ban 4 millió 614 ezer tonná­val — a francia kereskedelmi flotta nem múlja felül a 3 millió tonnát. Haditengerészete aránylag csekély és fő­ként a parti védelemre szoritkozik. Négy ha­dihajója is van, u. n. panserkib-ek. de ezek tonnasulya 3500—3800 között mozog és régi típusúak. Van ezenkívül 3 elsőosztályu és 22 másodosztályú torpedózuzója és 9 bu- várhajója. A norvég nemzet tengerész-nemzet, de nem pályázik a hajdani harcos vikingek hadi babérjaira. Ha szükség van rá, Norvégia megvédi partjait. E tekintetben jelentősek azok az erődítmények, melyeket a külső fjordokon emeltek. Norvégia hatalmas ten­geri érdekeltségének a védelmét azonban a támadások elől, amelyek Murmanszkból, vagy az Északi-tenger felől érhetik, csak a nyugati nagy demokráciák flottái teljesíthe­tik eredményesen. II. A Kaukázus • Az ötezerenéteres csúcsok hegyvonala. — Kaukázusi néptörzsek. — Georgia, a Solds paradicsom az erdő teljesen elnéptelenedett, mióta a cserkesz és abkhaz lakosság elmenekült az oroszok elől. A hegylánc legmagasabb csúcsai középen vannak. Az Elbruz, u Kazbek és még öt hegy- csúcs több mint 5000 méter magasra emel- kedik. Itt a gleccserek birodalmában va­gyunk. Érdekes, hogy amennyire kietlen és sivár, minden szépség nélküli a hegység észa­ki arca, annyival nagyszerűbb é9 bőkezűbb a természet annak délfelé néző lejtőjén. Az e!5nyoínulá3 útvonala mentén az oroszok 1785-ben alapították Vladikaukázia nevű vá­rost, mely az útvonalait uralja s a kommuniz­mus alatt Ordzsonikidze nevet , kapta. Ren­deltetése azonban semmit se változott: innen indul ki a georgiai nagy stratégiai fontossá­gú útvonal, amely a 2379 méter magasan fekvő dariali hegynyeregen keresztül a Kúra partján épült Tifliszig, Transkaukázia, fővá­rosáig vonul. Kelet felé a zárt hegyvidék ho­mályos eredetű népeknek a menedéke. Közé­pen élnek az osszétek, akik Kaukázus kapu­ját őrzik s lojálisak az orosz állammal szem­ben; a tereki fensikon élnek a kabardok, akik töltényekkel diszitett színes köpenyeik­kel és prémsapkájukkal Kaukázus legfestőibb népviseletét hordják; a muzulmán ingusok fekete íéglafedelü, négyszögletű őrtornyok­kal körülvett primitiv falvaikban úgy élnek a világtól elzártan, Marxról és Leninről tudo­mást se véve, akár a középkorban. Közép- Georgiában egy érdekes nép lakik: a kevszu- rok, akikről sokáig azt hitték, hogy a keresz­tes vitézek utódai, mivel sokáig páncélinget és pajzsot viseltek. Végül itt találjuk a ese- cseirek szabadságszerető népét, akik sohasem hajtottak fejet az idegen uralom előtt. „EURÓPÁBAN KEZDŐDIK ÉS ÁZSIA SZIVÉBEN ÉR VÉGET“ S ha végignézünk a térképen, látva a Kas- pi-tenger mellékétől Daghesztanig elterülő sivatagos vidéket, ahol a nap hevétől izzó ho­moksivatagokban tatár és perzsa néptörzsek élnek; igazat adunk a hires francia földrajz­tudósnak, Blanchardnűk, aki azl mondta egy­szer, hogy: „A Kaukázus Európában kezdő­dik és Ázsia szivében ér véget.“ Míg a Kaukázus a kis néptörzsek hazája, Transkaukáziában valóságos kisállamok ala­kultak ki: Georgia Örményország és újab­ban Azerbaidzsán. A középkorban a Kaukázus délre néző lej­tőjén Georgia volt a leghatalmasabb állam. Sőt a XlI-ik században az egész földszorost uralta s inkább európai, mint ázsiai, inkáid* keresztény műveltséget képviselt. Vidám jó­létben élt ez az állam. Elisée Redus méltán nevezte Georgiát a világ leggyönyörűbb or­szágának 1 ez az okor. Kolcbis, nem­csoda, ha az itt megfordult ókori görögök ide helyezték a földi paradicsomot. Sajnos, katonailag nehezen védhető vidék ez, innen van, hogy ezt az országot a görögök és a ró­maiak óta a török és az orosz is többé-ke- vésbé uralma alá hajtotta. Georgia történél- - mének kétharmadát idegen uralom alatt töl­tötte. Utolsó királya XIII. György, halálos ágyán I. Pál orosz cárnak ajánlotta föl 1799- ben az országot, hogy az ne jusson a törö­kök kezébe. Később a kommunista Oroszor­szág, csakúgy mint as cári uralom, igyekezett megtartani ezt a nagy stratégiai fontosságú országot, amelyen keresztül vezet a kisázsiai ut. Bár meg kell jegyezni, hogy az antant 1919-ben szabadállamot akart létesiteni Geor, piából .. . Ugyanígy Örményország, amelynek területén tovább halad a Törökország felé vezető ut, sőt a tabrizi é3 iráni útvonal is, szintén már csak apró kÍ3 „köztársaság“ — a hatalmas orosz birodalomban. Területe csak kb. egyötöde Transkaukáziának. A világ ör­mény lakosságának majdnem 85 százaléka azonban itt lakik s csak 12 százaléka Geor< gia és Azerbaidzsán területén. De Tiflisz ésj Baku is inkább örményjellegü városok. Azerbaidzsánt sokan mesterségesen fönn­tartott „petróleum-állam“-nak tekintik. Igaz ugyan, hogy egész gazdasági életét Baku jelenti, viszont lakosainak 63 százaléka no­mád és szegénysorsu muzulmán parasztnép, mely összekötő kapcsot képez a muzulmán. Európa é& Ázsia között. Bakuból indul ki nemcsak a nagy orosz vasútvonal Tifliszen és Rostowon keresztül, hanem a Fekete-ten­ger felé vezető transkaukázusi vonal, sőt a thukharai és turkesztáni vasút gócpontját képező Krasznovodszkot a Kaukázussal oszt szekötő hajójáratok is innen indulnak. Baku birtoklása nem egy nagyhatalom vágyálmát képezi... Oroszország számára Kaukázus a közeiké* letre vezető utat jelenti. Tehát nemcsak ab­ban áll a Kaukázus politikai földrajzi jelen­tősége, hogy itt van a nagy orosz birodalmat ellátó petróleumforrások kétharmada, ha­nem rajta haiad keresztül a Földközi-tenger, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán irányában: vezető útvonal is. Dr. Parády Kálmán és Húsz Ödön nagysikerű előadást tartottak a Magyar Népközösség helyi tago­z atának előadássorozatában Amint most a karéliai földszoroson keresz­tül igyekszik Oroszország kijutni a Balti-ten­ger és az Atlanti-óceán partjára, a kaukázusi földszoroson keresztül viszont már több mint két évszázada nyomul előre a Perzsa-öböl és az indiai-óceán irányában. Több hasonló vo­nást viszont nem is lehet .fölfedezni a két helyzet között. Semmi sem különbözőbb, mint Finnország és a Kaukázus; úgy fizikai, földrajzi, mint emberföldrajzi szempontból. A KAUKÁZUS HEGYLÁNC A Kaukázus igazi hegylánc. A földszoro­son keresztül északnyugat-délkeleti irányban majdnem áthatolhatatlan akadályt jelent ez n hegység a Taman melletti vulkanikus iszap­források területétől az Apszeron félszigetig, a maikopi petróleum-mezőktől a grosnyii és bakui petróleumforrások vidékéig. A hegy­láncon itt-ott hézagok is vannak. A zárt hegyvidék azonban olyan emberföldrajzi vi­szonyokat hozott létre, amelyet nemcsak a tájkép, hanem a népfajok meglepő változa­tossága is jellemez. A hegység északi lejtője már a XVIII-ik század óta kisérti az orosz előnyomulást. A doni füves puszták vidéke és a Kaukázus kö­zött semmi természeti akadály nem áll az északi irányból jövő betörés útjába. Eredeti vonások hijján való vidék ez: a stavropoíi kormányzóság sohasem volt különálló része Oroszországnak. Az északkaukázusi terület elég termékeny síkság, ahová a zaporogai. kozákság szorult vissza. Kubántól Abkhaziaíg már az őserdő birodalma következik. A hegy­ség is hirtelen óriási magasságokra gyiirődött fel. A tengerparton nincsen hely védett ki­kötők számára és óriási költségbe került a novorössiski kikötő építése, amely a kubáni petróleum szállítását szolgálja'. A hegység és CLUJ (KOLOZSVÁR), március 12. Nagy érdeklődés és a fokozódó közösség öntudat jegyében folyt le tegnap este a Vas és Fémmunkások Otthonában a Magyar Népközösség helyi tagozata közművelődési szakosztályának ötödik előadása, mely alka lomból a közönség újból zsúfolásig megtol tötte az Otthon nagytermét. Az előadást Kelemen Béla főgimnáziumi tanár nyiiotta meg, aki, miután üdvözölte a megjelent nagyszámú közönséget, felkérte dr. Parády Kálmán orvost előadása megtar­tásúra. Kelemen Béla titkár megnyitó sza­vai után dr. Parády Kálmán, az ismertnevü orvos tartott rendkívül érdekes előadást a munkásbetegségekről. Előadásában behatóan ismertette a munkásbetegségek okait, ame­lyek három csoportra oszthatók: a balesetek, mérgezések és porártalmak. Munkáskörökben főleg ezek okoznak gyakori súlyosabb meg- befgedéseket. Érdekes adatokkal világította meg a balesetek okait és azokat a körülmé­nyeket, amelyek a baleseteket előidézik, majd azokat a védőberendezéseket ismertet­te, amelyeket a vállalatok létesítettek ezek­nek a megelőzésére, igen sok kárt és meg­betegedést okoznak a porártalmak, amelyek a 1üdőt támadják meg, de ha mérgező anya­gokat tartalmaznak, akkor a többi szerveket is. Végül rátért a mérgezésekre, amelyek a bőr, a tüdők, vagy lenyelés utján támadják meg a szervezetet. Ismertette ezenkívül a különféle mérgezések tüneteit és a módoza­tokat a mérgezések megelőzésére. A tanulságos s főleg a munkásság szá­mára rendkívül értékes előadást a közönség lelkes megértéssel fogadta. Ezután Húsz Ödön református leánygim­náziumi igazgató „Az átöröklés törvényei“ címen tartotta meg nagyérdekességü előadd- i sáf. Bevezetésében rövid pár szóval vázolta, ! hogy az örökléstani kutatások uiabb feltá- * rásai milyen nagy változásokat hoztak létre úgy gazdasági, mint szociális téren. Kijelen- tette, hogy e kutatásoknál nemcsak a vak 1 véletlen folytán bukkannak fel bizonyos kí­vánatos tulajdonságok, hanem megáliapitott törvényszerűségek szerint folyik a kísérlete­zés. A továbbiak során felemlítette azt is, hogy először Mendel Gergely brüni apát mu­tatott rá e törvényszerűségeknek az alapjá­ra még 1865-ben, de miután az ő megálla­pításai feledésbe mentek, e 6zázad elején új­ból fel kellett fedezni azokat. A növény- és állatvilágból vett néhány érdekesebb eset­ne]; megtárgyalása után rátért az átöröklési törvényeknek az emberre vonatkozó érvé­nyességére. Bármily nehéz is a bonyolódott összetételű emberi tulajdonságok átöröklési menetének a kimutatása, a Mendel-féle tör­vényeknek az érvényessége itt is fennáll. E téren főleg kétirányú kutatás jelentős: az egyik az skerkutatás, amely az egyes tulaj­donságoknak génikus, tehát átöröklődő, vagy pedig nem génikus eredetére vet világossá­got. A másik pedig a családkutatás, amely az egyes bélyegeknek uralkodó, vagy lap­pangó bélyegjeinek összetalálkozása esetében mutatott elsősorban a feltűnőbb kóros-bete­ges bélyegeknek, mint pl. a rövidujjuságnak, a vérzékenységnek, a siiketnémaságnak hol uralkodó, hol lappangó bélyegekként való átörökítésére. Utóbbi esetekkel kapcsolatban felemlítette a vérrokouok közötti házasság káios voltát, amikor pl. a süketDemaság lap­pangó bélyegjeinek összetalálkozása esetén — és csak ekkor — jelentkezik e betegség az utódokban. Az örökléstani kutatások min­denesetre megállapították azt, hogy minden egyén alapsajátságai az őt létrehozó gaméták sajátságaitól függenek. Ezekben van a szer vezctíoimáló hatalom. A közönség nagy figyelemmel és érdeklő­déssel kisérte végig az értékes, szép előadást és hálás tapsokkal jutalmazta. Ezután Kele­men Béla, a szakosztályi elnök helyettese, meleg szavakkal köszönte meg a tanulságos előadásokat, majd a jelenlevő nagyszámú kö­zönség további érdeklődését kérve, bezárta az előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents