Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-12 / 58. szám

-■ 1 94 0 jmárcius 12, FIJFN7ÉK Mennyibe le erűt egy hadirepüiő kiképzése Húszmillió lejbe kerül lO év alatt a hivatásos katonai pilóta — de még mindig kettős kormány« — hadi­gépeken repülnek. Ez az előkészités és továbbképzés a ma­gasabb képzettségű tisztek számára, ha pol­gári repülőiskolában előzetesen kiképezve nincsenek, 30 hónapot vesz igénybe, mig (a másodfoka polgári repülők közül választolt) altisztek számára 20 hónapot. AMIBE A HADIREPÜLŐ KERÜL... Ezer repülőtanuló oktatására legalább 750 különböző rendszerű gépre van szükség, amely egymagában egymilliárd és százmillió lejbe kerül. Emellett szükséges 17 repülőtér, felszerelve, 130 oktatóval. Minden egyes jelöltnek, mig.a hadirepülő­gépre juthat, legalább száz órára terjedő ré­gi rendszerű repülőgépen végzett repülésre van szüksége, ami megint 1,200.000 lej költ­séget okoz. De ezzel távolról sem fejeződött be vala­kinek a hadirepülővé való kiképzése, mert tulajdonképpen most jut csak igazi csapat­testéhez, ahol már u legújabb rendszerű re­pülőgépeken repülhet és elsajátíthatja a csoportalakulathau való repülés tudományát, megtanulhatja a gépére szerelt, gépfegyverek kezelését és a bombavetés tudományát. Mindez azonban megint legalább száz órára terjed és (ha a korszerű gépeken teljesített repülés óránkénti költségét 18.000 lejjeJ számoljuk) majdnem 2 millió lej. Íme. milyen jelentős összegbe kerül egyet­len tanulónak a repülőtanfolyama. Hátha niég hozzávesszük, hogy ezeket a pilótákat évenként állandóan gyakorlatoztatni kell, nehpgy veszítsenek szerzett képességeikből. Végeredményben tehát egy-egy hadirepülő kiképzése 2,300.000 lej költséget okoz, a 10 éven keresztül tartó állandó gyakorlata pe­dig uj»bb 18 millió lejt emészt fel. Ezek sze-- rint egyetlen hadirepüiő, mesterségének 10 évre terjedő tartama alatt, 20 millió lej be­fektetést igényel. Azonban nem szabad megfeledkezni, hogy még ezeken kivül is előfordulnak kiadások. És különben is, ez a költség nem egyetlen emberre, hanem az egész légihaderő személy­zetére terjed ki. Kiknek heti jelentkezni állampolgársági ügyben a rendőrség állambiz­Senságiügyosztályán? CLUJ (KOLOZSVÁR), március 11. A légi hadseregbe egyes államok óriási ösz- szegeket építenek bele. Különösen a nehéz bombavetŐ repülőgépekre vonatkozólag áll ez. Természetesen ezeket a vagyont érő gé­peket csak minden tekintetben helyt álló egyénekre bizhatják. Ma, amidőn ezek a bombavető gépek órán­ként 500 kilométeres sebességgel szállanak, a testükbe szerelt ágyúval és gépfegyverekkel melyeknek száma néha 5—6-ra megy fel és még néhány, (2—3) ezer kilogramos bombát is visznek magukkal s 12 tonnáig terjedő sú­lyúkkal leszállás nélkül 6—7000 kilométert száguldanak be, kétségkívül testileg-lelkileg rátermett vezetőkre van szükség. Ezeknek a „repülő erődítés“ számba menő légi. jármüveknek a vezetői még 6000 mé­teren felüli magasságból is nagy gyorsaságok ellenére elenyésző iszárazfökli célpontokat kell kikeressenek és védekezniük kell az el­lenséges repülőgépek támadásai ellen, sőt le­hetőleg harcképtelenné kell tenniük azokat. A repülő raj parancsnokának a szükséges együttműködést kell megteremtenie az ala­kulat gépei között és harc közepette mindig készen állania a rögtöni cselekedetre. A modern vadászrepülőgépek még 600 ki­lométeres óránkénti sebességnél is nagyobb (teljesítményre képesek. Azonban ilyen sebesség mellett is a repü­lőgép személyzetének harcot kell folytatnia az ellenség hasonló gyorsasággal haladó gé­peivel, igyekezniük kell telibe találni azokat és mindamellett tökéletes biztonsággal kell vezetni saját gépeit. E mellett köteles ismerni a gép ezer ló­erős motorjának minden csinyját-binját, jól lehet egy ilyen motor képes egy kisebb vá­ros egész világítását ellátni, vagy egy gyár- üzem áramát szolgáltatni. De nem szabad figyelmen kivül hagyni a rossz idő okozta tájékozódási akadályokat sem. íme mindezekre szüksége van a hadirepü­lőnek, akinek kezére a 12 millió lejt érő gép mellett, legalább még egy annyiba kerülő fegyverzetet és tartalék felszerelést bíznak s azonkívül a gép személyzetének életéért is lelkiismereti felelősséggel tartozik. MEDDIG TERJED A HADIPILÓTA SZOLGÁLATI KÉPESSÉGÉNEK IDŐTARTAMA? Könnyen érthető tehát, hogy a hadireffS- lők megválasztásánál miért kell annyi gon­dossággal eljárni. Vannak eléggé egészséges emberek, akik, bár a mindennapi életben minden tekintetben helytállók, mégis képtelenek a repülés okozta különleges körülmények elviselésére. Azonkívül vannak másodrangu pilóták, akik pályájuk kezdetén csodálatosan megfe­lelnek mindennek, de az idők során túlságo­san csökken teljesítőképességük. Nem mindenki áru! el egyenlő szorgalmat a kockázatok keresésiében sem, ami pedig a repülőszenvedélynek annyira jellegzetes ve­lejárója, A jelöltek megrostálása alkalmából már emiatt a feltétel miatt is átlag 22 százalék esik ki. Végül nem sízabad arról sem megfeledkezni, hegy ez a veszélye® foglalkozási ág nagyon kényessé teszi az embert. A kiképzett hadi­pilóta átlag 10—12 esztendeig használ­ható fel teljes biztonsággal, mert azután ké­pességei fokozatosan csökkennek, cselekvő ereje alábbhagy, sőt legtöbbször önmaga for­dít hátat idegőrlő mesterségének. Kivételek felette ritkák. Elmondhatjuk, hogy ezer repülő közül alig néhányszáz jut odáig, hogy a katonai pilóta kötelezettségeinek megfelelhessen. AZ ELŐKÉSZÍTÉS A katonai repülő iskolába jutott polgári repülők, akiknek előképzettsége a katonai előképzosök képesítésének felel meg, fokoza­tosan nehezebb és nehezebb feltételekre al­kalmas repülőgépeken nyernek beosztást mindaddig, amig ezek a gépek a hadi repülő­gépek típusát érik el. Az első kísérleti gépeknél jóval hatalma­sabb teljesítő képességűek a másodsorban al­kalmazott gépek — azonban mindkettő meg­egyezik abban, hogy egyaránt alkalma* az oktató és a jelölt kettős feladatának megöl­KÜLÖNLEGES KIKÉPZÉS Az előzetes edzések után a pilótajelőlte- ket — képességeik szerint — vadász- és bombave tő-pilótákká minősítik. A vadászrepülők kiképzése külön erre a célra alkalmas kettőskormányu, gyorsjáratú gépeken történik. A bombavetők pedig kétmotoros, a mo­dern követelményeknek teljességgel megfe­lelő iskola-gépeken gyakorolnak. Mindkét fajta pilóta azután továbbképző tepiilőiskoiába jut, ahol naár régi rendszeri! CLUJ (KOLOZSVÁR). A kolozsvár rendőrség áílambiztonsági ügyosztálya a kö vetkező újabb hirdetményt adta ki, amely ben jelentkezésre hívja fel azokat, akiknél állampolgársági ügye nincs rendezve. A hir detmény igy szól: Felhívjuk azokat az alább megnevezett személyeket, akiknek állampolgárságuk még nincs rendezve, hogy az 1938. évi 4072 tör­vényrendelet és a belügyminiszternek 1938. évi 87855 számú rendelkezése értelmében a hirdetmény közzétételétől számitolt 48 órán belül a rendőrség állambiztonsági ügyosztá­lyánál jelentkezzenek: özv. Fischer Szeréna, született Zauer, Ro- vine-ütea 20, Federsommer Jacob cipészse­géd, Mărăsesti-utca 62, özv. Fiii Ferdinde Lá zár-utca 17. Fried Zsigmond munkás, Gh. Tamas-utca 39, Fuchs Márton foglalkozás- nélküli, Hárletului-utca 7, Fischer Izsák ci­pész, Cernavoda-utea 6, Özv. Forber Malvi­na kereskedőné, Romei-utca 27, Fischer Hermann kereskedősegéd, Anton Pan-utca 4, Fiuchter Cecília foglalkozásnélküli, Ecate- rina Varga-utca 1, Földes Hermina, Baron L. Pop-utca 9, Fischmenn Zélig munkanél­küli, Cicio Pop-utca 94, Friedmann Áron, Scarilor-utca 10, Friedmann Ferenc, Bucovi- na-utca 30, özv. Fonfelder Zseni, Regala- utca 14, Vogel Dávid munkás, Mănăstur-utca 39, Fischer Fodor Emil szobafestő, Muncito- rilor-utca 56, Friedmann Márton munkás, Ciocáílie-utca 37, Frisch Ábrahám, Col. Au- relian-utca 36, Földes Andor magántisztvi­selő, Berde-utca 3, Fischer Simon csizma­diasegéd, Piaţa unirii 6, Farkas Adolf sza­bósegéd, Gh. Támas-utca 2, Farkas Emil, Aron-utca 69. Azok, akik a felhívásnak nem tesznek ele­get, a törvény erejével bűntettnek és ré­szükre kényszertartózkodási helyet jelölnek meg. Aláírás: Dr. Horvat Iosif kvesztor, Pop Leontin, az állambiztonsági ügyosztály főnöke. Max Attsnií ártatlanságát hangoztatják a védőügyvédek s»Ha a vádpontokban foglaltakat el is követte volna, akkor sem lekötne elítélni!“ — mondotta Djuvara. volt igazságügyminiszter, védőügyvéd BUCUREŞTI. március 11. A Max Ausnit per tizenhetedik tár­gyalási napján Mircea Djuvara volt igaz­ságügyi miniszter, védőügyvéd folytatta vé­dőbeszédét. Rámutatott arra, hogyan jött lét­re a Metalunit. A Nadrág-üzemért a Resica 47 millió lej értékű részvényt kapott a Me- taluniltól. Az a vádpont tehát, hogy Max Ausnit ugyanabban az időben résztvett vol­na a Resica, a Cepi és a Metalunit vezetésé­ben, megdől. Azonban ha ez igaz is lenne, akkor sincsen semmiféle olyan törvény, amely ezt megtiltaná. Max Ausnit működé­sével egyik társaságnak sem okozott kárt. Mircea Djuvara védőbeszédének további részében arra mutatott rá, hogy Ausnit nem hogy szabotálta volna az ország felfegyver- kczéset, hanem elősegitette azt. Úgy a Kesi- cánál, mint a Metalunituál olyan tárgyakat gyártottak, amelyek a fegyverkezéshez vol­tak szükségesek: az erődítmények részére szükséges vasat, az ágyuk és a mozsarak szá­mára szükséges páncélokat. Tökéletesen igaz, amit Petrescu ezredes tanú jelentett ki, hogy a fegyverkezés szempontjából két vélemény volt: egyik — mit a védőügyvéd is magáé­nak X all — hogy az összes hadi felszerelé­seket az országban készítsék, a másik Max Ausnit álláspontja volt, amely szerint min­den olyan tárgyat, amit a román ipar gvár- tani tud, belföldön gyártsanak és a nagyobb darabokat külföldön gyártassák. Ezen állás­pont miatt nem lehet azt a vádat emelni Ausnit ellen, hogy ő a fegyverkezést szabo­tálta volna. A RESICA ÉS ME 1/ALUN IT KAPCSOLATAI Djuvara a továbbiakban Resica és Metal­unit szoros kapcsolatairól beszélt és rámu­tatott arra, hogy ez a kapcsolat nem volt törvényellenes, hanem éppen olyan Kartell volt, mint amilyen sok más is működött az országban, Mikor elkezdték külföldről vásárolni az ócskavasat, a két vallaiat között 0|ónlaIoTi egy Loo«Pills kúra. Ez egy hosszú eszten­dők ói a nagyszerűen bevált vértisztitó és hejtó-szer, amely tisztán növényi a nyög okból készül. IKapható : 20 vagy 60 labdacsai artalmazó csomagolásban. egyezség jött létre az ócskavas elosztásra vo­natkozólag. A mérlegelésnél nem károsíthat­ták meg Resicát, mert a behozott ócskavasat egyszer a vámnál mérték le, másodszor a Re­sica üzemeiben és ugyanott végezték az el­osztást is. Nem áll fönn a védőügyvéd szerint az a vád sem. amely szerint a vádlott a Metal­unit részére elvett volna 142.000 angol fon­tot abból a 300.000 fontból, amelyet a két vállalat közös kérésére engedélyeztek az ócs­kavas kifizetésére. Itt nem történt semmi törvénytelenség. A fontot úgy osztották meg, ahogy a két vállalat előzőleg megegyezett. Ha pedig az elosztásnál félreértések támad­tak, úgy uöntőbirósághoz fordulhatott volna a Resica, vagy pedig kereskedelmi pert in­díthatott volna, de eemmiesetre sem volt helye annak, hogy bűnvádi eljárást indítsa­nak és a vádlottak padjára ültessék Resica adminisztrátorát. Ezután Djuvara azt fej­tegette, hogy mindazon vádak, amelyeket Ausnit ellen emeltek, nem olyan természe­tűek, hogy el lehessen őt ítélni, még azon esetben sem, — habár kételkedik benne, hogy elkövette volna, ha megcselekedte vol­na azokat. A Resica nem volt köteles együtt­működni a Metalunittal, ha ez nem felelt meg az éredekeinek. Max Ausnit az együtt­működést a két vállalat között megterem­tette ugyan, de az mindkét vállalat javára szolgált. Djuvara védő ezután felmentő íté­letet kér a bíróságtól a vádlott számára. Ezután Vladescu védőügyvéd mondotta el védőbeszédét, ugyancsak Ausnit ártatlansá­gát hangoztatva. Tekintve, hogy a tárgyalás déli I órától este fél 10 óráig tartott, Nicoresteanu tör­vényszéki elnök a tárgyalás folytatását a kö­vetkező napra halasztotta. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig. legolcsóbban a2 Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Uj árs zabály rende Targu-Maresen A város 2160—1940. szám alatt uj ársza­bályrendeletet adott ki a 4099. számú rende­lettörvény, az áruzsoratörvény Ó3 a nemzet- gazdasági minisztérium 88.461. számú hatá­rozata alapján. Az uj árszabályrendelet a kö­vetkező rendelkezéseket lépteti életbe: A kis, valamint a kicsiben is áruló nagy- kereskedők e rendelet megjelenése után üz­lethelyiségeikben az árucikkekre ármegje­lölő táblácskákat, valamint az üzletben az elsőrendű közszükségleti cikkekké nyilvání­tott áruknak árjegyzékét kötelesek kifüg­geszteni. A kicsiben áruló kereskedői: e ren­delkezés életbelépése után a városháza 73. sz. szobájában a fenti árjegyzékről másolatot kell, hogy benyújtsanak és minden hónap elsején és 15-én jelentést kell, hogy tegyenek a beszerzési és eladási árak változásairól. ) Ha ezek az árak nem változnak, ezt is je­lenteniük kell a városházán. A kereskedők három nappal a közszükséf- letüekké nyilvánított árucikkeknek a Hiva­talos Lapban való megjelenése után jelentést küldenek a nemzetgazdasági minisztérium­nak az üzletben, a lerakatokban és a rak­tárakban levő elsőrendű közszükségleti áru­cikkekről, valamint arról is, hogy ha azok még nincsenek raktáron, de raktárbahelye- zésük, leszállításuk, vagy elszállításuk is folyamatban van. Ennek megfelelően minden hónap 1. és 15.; napjain a nemzetgazdasági minisztérium ár- uzsoraellenőrző osztályának kimutatást kül­denek a bevett, vagy kiadott áruk mennyi­ségéről és azoknak beszerzési és eladási kö­zépáráról. Az ipari üzemeknek a miniszteri határozat megjelenésétől számitott 3 napom belül kell megtenniök jelentéseiket, majd pe­dig minden hó 1. és 15. napjain a vonatko­zó törvény 11. szakasza alapján. A nagykereskedők csak 10 százalék, a kis­kereskedők pedig 12 százalék nyereséget «zá-í mithatnak fel és a nem maximált elsőrendű közszükségleti cikkek árait csak kényszerítő körülmények (gazdasági, pénzügyi) hatása alatt van jo­guk emelni a nemzetgazdasági minisztérium ellenőrzésével. Ezután a rendelet az 1939. szept. 22-én kelt és a Hivatalos Lap 272—1939. számá­ban közzétett miniszteri határozatban feltün­tetett elsőrendű közszükségleti cikkeket so­rolja fel. Pénzbírsággal, szabadságvesztéssel, az áru elkobzásával, sőt az üzlethelyiség lezárásával, büntethetik azokat a kereskedőket, akik a maximált árakat, vagy a törvényes haszon! határát túllépik. Hasonlóan szigorú büntetést*, alkalmaznak azokkal a fogyasztókkal szem- I ben is, akik a megszabott árnál magasabban fizetik meg az árut, vagy nagyobb mennyi­ségben vásárolnak fel, mint amennyi saját szükségleteik fedezésére elégséges volna, to­vábbá ugyancsak szigorú megtorlásokkal élnek az ipari vállalatokkal szemben is, ha csökken­tik termelésüket, vagy felkérésre megla- gadják a termelés megnövelését. A viszonteladóknak országos és hetivásárok alkalmával 11 óra előtt, más napokon pe­dig fél 10 előtt nem szabad a piacon árut felv ásárolniok. A kereskedőknek ellenőrzés esetén fel kell mutatniok az áruszámlákat, a vevő kívánságára bélyegmentes jegyzéket kell kiállitaniok, a nagykereskedőktől származó áruszámlák a bélyegtörvény rendelkezései­nek meg kell, hogy feleljenek és az ellenőr­ző közegek kérésére be kell mutatniok az áruszámlákon kivül az évi adóról szóló ösz- szes hivatalos okmányaikat is. Egy érdekes szociológiai mii: Báró Wesselényi Miklós Osztály és oszíúíyhurz A főbb fejezetek címei: Marxizmus é9 böl­cselet. Történelmi eredők. A mai társadalom kialakulása. Társadalmi keresztmetszet. Le­hetőségek. Ara 198 lej az Ellenzék könyv« osztályában Kolozsvár, Piaţa Unirii. ViJekra Utánvétlel is azonnal szállójuk. Kérjen isi« gyenes könyvjegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents