Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-12 / 58. szám
# 19 40 március I 2. mm / Mit jeleni a német-orosz gazdasági blokk? BERLIN, március 11. A nemrég aláirt nemet—orosz gazdasági egyezményhez hasonló megállapodás az ál iamközti kapcsolatok gyakorlásában még nem fordult eddig elő. Csak rendkívüli helyzetek összejátszása tette lehetővé a február 11-iki szerződés aláirását. Ennek okát elsősorban azon körülményben kell találnunk, hogy mindkét állam gazdasága kidolgozott terv szerint dolgozik, még pedig egy teriué- szetadta „nagytér-gazdaság“ megteremtésén, mely annál is inkább megvalósítható, mivel a két szomszédos világbirodalom gazdasági felépítése — a máshol meg nem található módon — tökéletesen kiegészíti egymást. A mult év szeptember 28-án Ribbentrop és Molotov között kicserélt levél mindkét részről felállítandó gazdasági tervről szólt, melynek értelmében Oroszország Németországnak nyersanyagot szállít, mit ez utóbbi maga részéről hosszúlejáratú ipari szállításokkal log majd kompenzálni. Az akkori okmány ezenkívül azt a kétoldali kívánságot is kifejezésre juttatta, hogy az árucsere a mult legmagasabb szintjét — mennyiségileg — rövid idő alatt elérje. E kicserélt levéllel tehát a gazdasági elgondolás főfeladata meg volt adva, következtek tehát az egyes részletkérdésekre kiterjedő részlettárgyalások. Hogy az nj szerződés óriási jelentőségét megértsük, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy mindkét gazdaságban a háborít- előtti évektől kezdve -—- melyekben a német —orosz árucsere a legmagasabb pontot érte el — leginkább azonban mégis a háború utáni évektől kezdődőleg óriási változás állott be. Oroszország ma már nem a hajdani mezőgazdasági állam, az ötéves tervei már nagyipari tevékenységet írtak élő# miáltal szükségletei, különösen ipari telepei beruházásánál — ha egyes helyeken még kisebb mértékben is — valamint meglevő és elhasznált gyári berendezései kicserélésénél, főleg a gépbehozatal terén, lényegesen megnövekedtek. Ugyanezen évek alatt Németország céltudatos önellátási politikája révén mindinkább függetlenítette magát a külföldi piacoktól, mégis éppen az utolsó 5 év felépítési tempója következményeként, ma egyes nyersanyagok szükségét érzi. melyek beszerzésénél Oroszország, mint ideális szállitó, jelentkezik. Ehhez hozzávehetjük azon körülményt is, hogy az angol blokád réven a birodalom számára az eddigi külföldi szállítások jó része elesik, ugyanakkor meg Oroszország sem részesülhet már sem a tengerentúli, sem az angol gépkivitelben, ami különben már amugyis az angol nyersanyaggondok miatt csökkenni kezdett. A meginduló kereskedelmi összeköttetést elő fogja nagyban segíteni az is, hogy a két állam határos lett, miáltal a forgalom gyors lebonyolítást nyerhet. így tehát a kitűzött eél teljes sikerrel kecsegtetheti mind a két felet. Az utóbbi évek folyamán a két állam közti forgalom egy törést szenvedett, mely a különben is alacsony forgalmat csökkentette. Ha a német—orosz árucsere kifejlődésének számadatait vizsgálgatjuk, elsősorban feltűnik, hogy jelen évszázad kezdetén az orosz behozatalban Németország majdnem 53 százalékkal vett részt, inig áz orosz kivitelnek 21 százaléka Németországra esett. A világháborút megelőző évben e két szám 47.5 és 29,8 volt. Az 1923. évi kereskedelmi forgalomban Németország Oroszország behozatalának 34.5 százalékát képviseli, mig kivitelében 29.8 százalékkal vesz részt. Egy rövid ideig tartó gyengülés után, a harmincas évek elején, ismét emelkedés következett, igy 1932-ben az orosz behozatal német része 46.5 százalék, mig a kivitel német kvótája 16 7 százalék. A mindkét államban foganatosítandó gazdasági tervek révén nemcsak az egyes exportok fognak növekedni, hanem a kivitelt szolgáló termelés is, úgyhogy különösen a nyersanyagoknál a legutolsó szállítási kvóta lényeges emelkedést mutathasson fel. Egy ilyen nagyszabású gazdasági együttműködés, mely a kontinens kot legnagyobb népét köti össze és olyan hatalmas összterületet foglal magában, mely a Rajnától Északázsia csöndesóceáni partjáig törjed, a világgazdaság szempontjából olyan nagy esemény, melynek kiaknázható lehetőségei még beláthatatla- nok. Németország és Oroszország számára a szerződés oly gazdasági lendületet nyújt, mely mindkét félre nézve csak előnyös le- hét. Németország függetlenítheti magát a tengerentúli nyersanyagbehozataltól, Oroszország pedig ugyanakkor a nyügateurópai készáru-behozataltól. Politikailag az egyez- -métty a németellenes blokád alapos keresz- ?iiitörését jelenti, úgyhogy a blokád alá helyezett állam számára felér egy nyert ütközettel. U> LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, £i*U Unirii. • BUCUREŞTI, március. U* (Rador.) A nagyvezérkar 1939 októ** bér 8-íin kelt 30. számú közleményé* hez fűzött 17. számú újabb közlemény- Abból a célból, hogy mentői több Hju teljesíthessen motorkerékpár „schim- bás“ szolgálatot, a 10. számú közlemény 3. pontját következőképpen mő=< dositjuk. I. A motorkerékpárok ol- dalko'sárrai vagy anélkül is elfogadtatnak. 2. Az oldalkosaras kerékpárok hengerűrtartalma legkevesebb 600 köbcentiméter kell legyen s a ikosár a kerékpár eredeti kiegészítő részét kell képezze. 3. A kosár nélküli kerékpár legkisebb hengerűrtartalma 250 köb- centiméter. 4, Bármilyen gyártmányú kerékpár elfogadható azzal a feltétel*» lel, hogy az erőátvitel nem lánc, vagy s/.ijj de tányér és kupkerék utján tör= tonik. 5. A motorkerékpár uj vagy teljesen használható állapotban kell legyen. 6. A gyár által szállított összes alkatrészek és szerszámok meg kell legyenek. i Azok az 1940, évfolyamhoz tartozó ifjak, kik 1939 november 15. óta be vantták sorozva és a motorkerékpáros „schimbás“ csapathoz kérik beosztású kát, ily értelmű kérvényeiket közvetlen mii a nagyvezérkar Î. osztályához küldhetik. hol 1940 április 30-ig engedő lyezhetik a kért beosztást. Akiknek kérését teljesítették, 1940 április l-vel besorozottaknak tekintetnek. A motorkerékpáros „schimbás“ csa** patba nem vehetők fel azok, akik nem vettek részt a katonai előkészítésben, előkészítetlennek találtattak vagy k, zárattak. BELGRAD, március 11. (Rador.) Jugoszláv lapok hasábokat szentelnek őfelsége 11. Károly király trónbeszédének, mellyel megnyitotta a parlamentet. A „Politika“ rámutat arra a mély hatásra, melyet a trónbeszéd kellett. Őfelsége II. Károly király — írja a lap — pontosan megjelölte Rumania külpolitika; irányvonalát, mely mindenben megfelel a román nép érzelmeinek. Őfelsége felhívásának az volt: a célja, hogy minden román érzés és gondolat mentol szorosabb egységét érié el az ország «jjáfejiesztési és megerősítési programjának megvalósítása végett, mely programnak alapját képezi a hadsereg megerősítése és az összes románok nemzeti egysége. A „Vreme“ cimii lap is bőséges részlete^ két közöl a trónbe3zédböl. ATHÉN, március 11. (Rador.) Görög lapok nagy részletességgel foglalkoz= nak a román parlament megnyitásával és hosszasan ismertetve a trónbeszédet, rámutatnak őfelsége II. Károly király szavainak fontosságára. A „Kathimer;- ni“ cimii lap ezzel kapcsolatban első oldalon Őfelsége fényképét is közli és a következő címet adja cikkének: „Egy királyi beszéd, őfelsége 11. Károly király ismét kijelentette, hogy országa megőrzi semlegességét. A szomszéd or < szagokhoz fűződő kapcsolat.“ BUDAPEST, március 11. (Rador.) Magyar lapok hosszasan foglalkoznak a romániai törvényhozás két házának megnyitásával és a trónbeszéd fonto= sabb részeit részletesen ismertetik. Rámutal nak Románia semlegességére s békeakaratára, mely a szomszédos államokkal békés kapcsolatokat kiván fenntartani. Ugyanakkor kiemelik azt a törhetetlen szolidaritást, mely a Bal kánnszövetség tagállamait egymáshoz köti, erről a belgrádi értekezlet tett tanúbizonyságot. Kiilc-nös figyelemmel kísérj a magyar sajtó a trónbeszédnek azon részét, mely az Olaszországhoz és Bulgáriához fűződő kapcsolat okra vonatkozott. Ezeket a szavakat szósze= rint idézik. A lapok rámutatnak a trón- beszéd azon részére is; mely a hátán rok védelmét hangoztatta. BRÜSSZEL, március 11. (Rador.) Nagy belga lapok első helyen emlékeznek meg a román parlament megnyitásáról és rámutatnak a trónbeszéd fontosságára. j BERN, március 11. (Rador.) Svájci lapok bőséges részleteket közölnek őfelsége II. Károly király trónbeszédé- bol. I LONDON, március 11. (Rador.) Őfeln sége II. Károly király trónbeszédét az egész angol sajtó hosszasan ismerteti. A „Times“ következő címet adja a bún curestii tudósításnak: „Románia békepolitikája. — Őfelsége II. Károly király fogadalma arról, hogy megvédi a hatá rókát. — Semlegesek maradunk — je=» lentette ki az Uralkodó.“ BERLIN, március 11. (Rador.) A német sajtó nagy érdeklődéssel fogadta Őfelsége H. Károly király trónbeszédét és ezt részletesen ismerteti. A lapok első oldalon közük a trónbeszéd bősé- ges kivonatát, leírják a parlament megnyitásának ünnepségét és megemlékeznek az utcákon és ülésteremben elhangzóit lelkes ünneplésről, melynek során többször szakította félbe a tróna beszédet a kitörő éljenzés. Az ünneplés A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfet- szerelésj pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pétr/ügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blankettáik) is kaphatók. tizek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három. v agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz» szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca National ától a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötete* pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kötözd) megye prefektusa MANO LE ENESCU ezredes. tetőfokára ért, midőn őfelsége Románia békeakaratát és azt a szándékát hangoztatta, hogy határait megvédi. A „Berliner Börsenzeitung“ és „Angriff“ hasonló melegséggel írnak és a trónbeszédet a következő cim alatt közük: „Románia továbbfolytatja békepolitikáját“. RÓMA, március 11. (Rador.) Olasz lapok részletes tudósításokat közölnek a parlamenti ülésszak megnyitásáról. ■ lapok bőséges kivonatokban közük Őfelsége trónbeszédét, különösen kiemelve Románia semlegesség! politika-* ját, azon szándékát, hogy jó egyetértést kíván összes szomszédaival és a trónbeszédnek azt a részét, mely a hagyományokat s Itália és Románia lelki közösségét hangsúlyozta. A „Popolo di Roma“ és „Giornala d'ítalia“ rámu*> tatnak a trónbeszédnek Olaszországra vonatkozó részére, melyek nemcsak Itália növekvő tekintélyét, de annak az érdeklődésnek nagy fokát is bizonyítja, mellyel Róma politikáját kisérik Romániában. A „Messagero“, „Corriere delía Sera“ és „Stampa“ szintén bőséges kivonatokat közölnek a trónbeszéd=* bol és rámutatnak arra, hogy Sidoro- vici országőrparancsnok olaszországi látogatásáról és Mitíta Constantinescu miniszter szófiai látogatásáról szóló királyi szavakat élénk megelégedéssel fogadták. Piaci árak Bej (Dés): Burgonya kg. 3—5, szemes bah lej, borsó üt. 16, retek drb. 2—4, celler 2 lej. bors ólit. 16, retek drb. 2—4, celler 2 3, kelkáposzta 3—4, savanyú káposzta fejenként 10—11 lej. Tehéntúró ka. 20—22, juh túró 28—30, vaj kg. 80—90, tojás drb. 3 le;. Tehéntej literje 6, bivaly tej 9 lej. Alma 12—16—24 lej, dió 18—20, körte 24— 25 lej Sovány tvuk párja 80—100. kövér tvuk 130—150. kövér liba 350—500, csirke, párja 60—100. kövér- ruca párja 200—220, sovány ruca párja 90—120 lej. Sí.-Glicuri'iie (Sepsiszentgyörgy): Sárgarépa kg. 18—20. petrezselyem 23—26 lej, káposzta drb. 9—10, kelkáposzta drb. 9—10, Vöröskáposzta drb. 5—6, torma csomója (3 —4 szál) 4—5 lej. cékla drb. 2—3 lej. Teller drb. 2—3, kalarábé drb. 2-—4 lej, vöröshagyma koszorúja 15—17, fokhagyma koszorúja 16—18 lej, paszuly kg. 26—27 lej, ró- zskrmripli vékája 33—36. székely burgonya Vékája 30—34 lej, lenese kg. 26—28. téli retek drb. 2—3 lej. Kövér liba drb. 300—340, közepes 260—300, sovány 150—160. kövér tvuk 90—110, sovány 60—75, paprikásnak- való csirke párja 60—70, pulyka drb. 160— 180, kövér ruca párja 160—200. tojás drb. 2 50—3 lej. Alma kg. 18—24, dióból 75— 85, gesztenye 38—40, aszaltszilva 28—32, mogyoró lit. 15—17 lej. Tehéntej lit. 6. tejfel 38—40, irós vaj kg. 85—90, teáváj 105 I -5 lej. Gliéorghrni (GyetgyÓGXentmiklós): Kenyér liszt 8.50, 5-ös középfehér liszt 10, 4-es főző liszt 10.50, tengeri liszt 5.50, különleges tengeri liszt 7 lej kilónként. Barna kenyér 8.50. 4-es lisztből készült fehér kenyér Í0.50 lej kg. — Húsárak: I. oszt. borjúhús 24. sertéshús 38, olvasztanivaló szalonna 47, háj 48. olvasztott zsir 52 lej kilónként. — Fehér sósszalonna 50, füstöltszaloúna 58, pácolt szalonna 62, sonka, füstölt csont mészárosok uái 62 lej kilónként. — Különböző cikkek: I. oszt. teavaj 100. házi vaj 65, juhsajt 40, juhturó 40, dió 24, I. oszt. szappan 60, il oszt. szappan 52, í. oszt. japán rizs 56. II. oszt. Camolino rizs 44, I. oszt. boudoir-tea 900, II. oszt. tea 500, fehér paszuly, bab 20. kristály, por és kockacukor 32, 33, 34 lej kilónként. - ■ £ L I H /V Z £ K |ü üipcicrlfir lî. szám ftözlentéagc sí Mlorkcrtkpär^s siolfpiiréS Us leg szavakkal ír a kíiifőídí sajtó a román parlament meg« nyitásáról és Őfelsége II. Eír oly király írőifeeszédérdl
