Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-23 / 43. szám
&4Ú ft hr ir Ír ítaíSJfiKME^ K9&&ttMN El LIj A 2 15 A' ttMiaam Katonai szakértők fejtegetései a nagy háború eseményeinek titans #ílftfír«^»Af A háború diplomáciai előkészítése lekésett f»a.««S a katonai előkeszi és mögött, — A még ki nem érlelt helyzet hosszú háborút tesz valószínűvé. — Minden uj stratégiai kezdeményezés kiszámíthatatlan lehetőségekbe ütközik Ml m különbség az 1914-es és az Í939*es háború között T 1. Amit et spanyol polgárháború,mint előkészít® hadművelet vezetett he .i.? alábbi érdekes fejtegetést a hadi helyzetről Wallenroda kapitány, a híres svéd katonai szakértő irta. A jelenlegi világháború szemszögéből nézve, á spanyolországi polgárháború annakidején voltaképpen előkészítő hadművelet volt. A jelenlegi európai bonyodalom előhírnöke. Eltekintve a Franco tábornok ellenforradalmát előidéző belpolitikai okoktól, a tengelyhatalmak spanyolországi beavatkozásának indító okait a következőkre lehet visszavezetni: 1. A Pireneusokban uj arc-vonal létesítése, hogy erről az oldalról is lekössék a francia haderőt. 2. A Gibraltár fenyegetése. ' 3. A Baleári-szigeteken tengeri és légi támpont létesítése Franciaország és északaf- tibái gyarmatai közötti összeköttetés elvágása céljából. 4. Spanyol-Marokkó segítségével a francia- marokkói csapatok mozgósításának és felvo- títiiásának megakadályozása. 5. A Kanári-szigeteken tengeralattjáró- támpont létesítése, egyrészről az Amerika és Europa, másrészről Afrika és Európa -közötti Kajófórgalom megbénítása céljából. 6. A Bkeayai-öbölben tengeralattjárótámpontok'és Üzemanyagellátási állomások biz- tf>şitââa'i , \,r- Portugália elválasztása angol szövetségesétől. 8. A déisfflerikai latin köztársaság közvélezhényének megnyerése. 9. A spanyol higany-, vas- és gyapotter- ! mérés, valamint a spanyolországi hajóépítő j gyárak megszerzése. A spanyolországi polgárháború igazi győz- j tcse azonban a spanyol katolicizmus^ amely ■ a nemzeti szocializmus ellensége, Salazar portugál miniszterelnök támogatásával a németországi, ausztriai, cseh-morva protektorá- ! tusi és lengyelországi kaíolikusság oldalán j állott,- Ls Spanyolország mai szigorúan semleges magatartásával rnár közvetlenül az angol-francia érdekeket segíti elő. Gibraltár-' batí az angolok az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger atjáratának még mindig urai, Minorca szigeté továbbra is a francia polgári , repülők támpontja maradt, a pireneusi harc- vpnal pedig ezentúl is az ábrándok birodalmába tartozik, A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI MEDENCÉJÉNEK JELENTŐSÉGE Spanyolországnak ma egyetlen gondja a hosszas és véres polgárháború még mindig veţzo sebeinek bckötözése és gyógyítása. lg? majdnem azt lehet mondani, hogy a spanyol polgárháború eredményeit ma elsősorban Anglia és Franciaország élvezik. Mert stratégiái alapelv lett már, hogy a Földközi- tenger nyugati medencéjének uralma a keleti medence feletti rendelkezést is jelenti. A rómaiak annakidején csak akkor tehették rá kezüket a közelkeletre, miután Karthágót sikerűit ieEvőzniök. mivel Ív artfiiKro rirali-n. dott Szicílián, Máltán, Északafrikán és Spa iijoiországon. Ezért nem sikerűitek az évszá zadokon keresztül folytatott keresztes had járatok sem. Az arabok ugyanis uralkodtak a Földközi-tenger partjain Csatától Alexand «iáig. Napoleon is azért nem tudta tartam magát Egyiptomban, mert Spanyolország é; Portugália az angol érdekeket szolgálták, A mai politikai földrajzi adottságok közölt Olaszország nyugati, nyitott oldalával a Föld közi-tenger nyugati medencéjére néz, viszont Trieszt, Pola, Fiume, Zára és Albánia birtoklása biztosítja az uralmát az Adriai-tenger felett. Hogy Keleten szabadkezet nyer jen, Rómának biztosítania kellene magát nyugaton minden meglepetés ellen. Ma ez nem igen lehetséges, mert Spanyolország már nem teljesen érzéketlen az angol-francia érdekekkel szemben. Érthető dolog tehát, hogy nehézségekbe ütközik az a törekvés, amely a Róma—Panteilaria—Tripolisz—Alexandria vonal irányában tájékozódik, míg a \ ia Egnatia—Róma—Durazzo—Saloniki— Konstantinápoly-irányzat már sokkal kevesebb nehézséget rejt magában. Az „eurafrí- kai" vonal nyugati szárnya ugyanis teljesen nyitott és ki van téve a Toulon—Bizerta. vagy Korzika felől jövő támadásnak. OLASZ ELŐRELÁTÁS Olaszország távolmaradása a háborús viszálytól igv tehát helyes óvatosságra és előrelátásra vall. Az a magatartás ugyanis, amelyet Spanyolország úgy belpolitikai, mint külpolitikai okokból ma helyesnek lát, az angol-lrancia érdekeknek kitünően megfelel. Ez a magatartás biztosította a nyugati hatalmak számára a hajóforgalom szabadságát a Földközi-tenger nyugati medencéjében és ejzárta az „eurafrikai“ utat ellenségeik elől. Franco tábornok uj magatartása teljesen meghiúsította a német hadvezetőség földhözi- tengeri számításait, A diplomáciai játék még nem fejeződött be. A nemzetközi küzdőtér porondján uralkodó anarchia —- ahol minden küzdő bajnok hadviselő, segítő és semleges fél egyszerre — egyáltalán nem segiti elő a hadműveleteket. Minden uj stratégiai kezdeményezés kiszámíthatatlan ellenvetésekbe ütközik, amelyeknek komolysága és alapossága a döntő lépések újabb és újabb elodázására vezet. Ez. az oka a nyugati hadszíntéren uralkodó viszonylagos nyugalomnak, ezért lehetséges, hogy a mostani „koraszülött háború“ még sokáig eltarthat. Küzdőfelek é 9 nézők csendes, nagy és kitartó türelemmel készülődnek, fegyverkeznek, mert a háboru hosszúnak ígérkezik és valószínűleg nem lesz mindig ilyen egyhangú. Sőt, ellenkezőleg, tragikus események várhatók mindenütt. A háboru jelenlegi nyugalmi állapota nem 3 hadvezetőségek tétlenségének, hanem annak tulajdonítható, hogy' a diplomáciai helyzet még nem érett meg. Mert az történt most, hogy a diplomácia lekésett a katonai előkészületek mögött. soulő körülmények között, hasonló időszak ban lefolyt háboru veszteségeiben rejlő mag különbség? Az első tényező, amelynek itt szerepe van lélektani. 1914-beu a háborút azzal a feite vessel kezdték meg, hogy az egyetlen szóba jöhető háborús eszköz a támadás. Az állandó j. támadás szelleme hatotta át a hadvezetősége [. > két és a csapatokat is. Ez a felfogás az első [. I összeütközésekkel óriási veszteségeket oko ^ ! zott. Francia szuronyrohamok a német gép [, fegyvertüz védelmi vonalain omlottak össze I I Azonban bármilyen nagy véráldozatokat ű 8 jelentettek ezek a támadások, kétségtelen I hogy csak a francia hadvezetőeég és a csap» £ ! tok talán túlságosan is nagy harci kedvének és emelkedett hangulatának tulajdonítható t az a kétségbeesett és emberfeletti erőfesz«,- j tés, amely a marnei győzelmet lehetővé tette AZ 1915-ÖS HELYZET f 1915 elején az offenziva uj irányt vett, 1 j Az ellenség megvetette a lábát francia föl- z ‘ dón, ezért a legkisebb talpalatnyi hely visz- ^ ! s/afoglalása is valóságos sikernek számított Ez magyarázza meg a francia csapatok ma- ’ kacs előretörését és nagy veszteség árán való '* I elfoglalását olyan kis, néhányszaz méteres területnek, amelyeknek gyakran semmi katonai jelentősége nem voit. A támadás naisz tíkumara így következett a terep míszti . kuma! 1 A keleti harcvocalon az oroszok nagy ai* ! kereket arattak Galíciában és Keletpoross- ’ I országban. 1915-ben sikeres hadműveleteket t hejtottak végre a Kárpátokban. De ezeknek a 5 \ sikereknek nemsokára megmutatkozott a j gyászos ellenhatása is: február közepén a ! németek Augustowo mellett egész orosz hadosztályt fogtak körül; március 2-án az orosz , vonalakat teljesen áttörték Gorliee-—Tarnow ţ mellett, a Kárpátok és a Visztula felső folyása között. Ekkor megkezdődött az orosz csapatok rendszeres visszavonulása az oszt- , rák-német haderők állandó nyomása alatt. j úgyhogy augusztus 5-én már kénytelen« ! voltak Varsót feladni ás még szeptomberh« egész Lengyelországot kiüríteni. Ekkor vált esedékessé Oroszország »zöv? cégeseinek segítsége mar 6uját érdekük!» is, mely nem engedte meg, !mgy Oroszorsz got sorsára hagyják. Meg kellett leb»« t maduiok a velük fark as»?.« met nézi néni hadsereget, ezzel akadályozva jr,eg az elR séges hadvezetőséget abban, hogy » k**lf fronton nagyszámú erőket öss/ponloGtba son. Joífre tábornok egy pillanatig sem f fejtette el, hogy az orosz szövetsége* »o'l.y« éitéke3 segítséget nyújtott 1914 augunvtu óta keletporoszországi offenzív* ja tévé •mely a német hadsereg jelentékeny rész lekötötte. Ennek tulajdonítható, hogy bt e tant hadserege 1915-ben egész sor támadi indított nyugaton a német vonalak ellen. Ezek az offenzívak, vaie.rint s kisel arányú légi támadások igen sok. antant-kat na életébe kerültek. Az óriási veszteségekni főoka a hadianyaghiánybau keresendő. IV ve! a támadás sürgős kötelesség volt az oro szövetségessel szemben és a hadműveletek ; nem lehetett elegendő hadianyaggal é* tec nikai felszereléssel támogatni, az antant ha ! ereg gyalogsága igen gyakran volt kényt en nagy emberiIdozaiok révéu megszerez egészen jelentéktelen elén?őket. A HELYZET 1939 SZEPTEMBERÉBE Most, 1939 szeptemberében, majdnem < az eset ismétlődött. A német haderők r hamtámadást indítottak í v» gyelország eile A szövetségesek kötelessége, sót érdeke le i volna a Siegfried-vonal «zonvali megtám dása, abból a célból, hogy könnyítsen a Le: gyelországra nehezedő ném»t nyomáson és német haderő zömét a nyugati hadszíntér: vonja. Világos, hogy a fraozj» hadvezetésé nek ez szándékában is állót', Az ofíenzb megkezdését azonban a csapatösszevouás« és a hadseregek felvonala«a késleltette amikor ez befejeződött, szep'ember végén lengyel hadsereg összeomlás.* a közbeiépé ntér tárgytalanná is tette. Ac ta a szövet» geseknek nem ál! egyelőre érdekükben ! általános támadás megindítása. úgyhogy ha seregüknek várakozó álláspontja teljesen 1 gikusnak látszik. Ebben rejlik tehát a különbség az 1915* helyzettel ezemben. A fentebbi okok megm gyarázzák azt is, miért igényelt az einmlt i íágháboru hasoniithatatlauul nagyobb embe áldozatot. Természetesen hiú ábránd voll • a remény, hogy veszteségek nélkül lehet h í borút megnyerni. De igenis lehetséges t j kerülni a haszontalan vérontá-í jelenték! Í len helyi előnyökért és mellőzni lehet ember-ember ellen vaió harcot, amit ne 1 támogat kellő technikai felkészültség. Áld I zatokra mindkét fél rsak az elérhető sík i rek és eredmények arányában fogja a nie I tani háborúban rászánni magát. Sídorovíci „Országőr“«parancsiio& olasz* országi alfa során meglátogatta az orvieítof ifjúsági szervezet szé&bázát j RÓMA, február 22, ' ! (Raűor.) Sídorovici „Országör“-pa s ! rancsnok és a román küldöttség tagjai kedden reggel 8 óra 30 perckor gépkocsikon Orvietto felé indultak. Bgssí ró mai román követ és több olasz vezető- személyiség is a vendégekhez csatia* koztak, Alikor a gépkocsikaraván Vi I terbon és Monte Flasconen keresztül ; haladt, a lakosság lelkes ünneplést ! rendezett. A román küldöttség délelőtt I 10 óra 15 perckor érkezett Orviettoba, hol a parancsnokképző akadémia előtt sorakoztak fel az olasz ifjúság egységei. Orvietto lakosságának élén Autó- uiti prefektus vezetésével a helyi ha tóságok képviselői, Celesanti parancs* nők, Moretti polgármester, Carelíi, a helyi fasiszta tagozat titkára, Lombardi professzor, akadémiai igazgató je«* leniek meg a küldöttség tagjainak iin nepélyes fogadtatására. Az ifjúsági egységek tisztelgése után az akadémia 500 tagja elénekelte a román királyi himnuszt, majd Sídorovici parancsnok a megjeleni előkelőségekkel ellepett: a felsorakozott ifjak sorfala előtt és az akadémián tett látogatást. Közben mindenütt lelkesen ünnepelték a román vendégeket és szamtaJanszor hangzott fel; „Éljen Románia!" „Éljen Őfelsége 11. Károly király!" „Éljen a román—olasz barátság!“ „Éljen az „Országör"-szer vezet!" Az akadémián tett látogatás után a különböző sporttereken és termekben torna-bemutatók következtek, végül az 1 akadémia tagjai a színházban balett iá | ’tokot mutattak be, melynek szüneté- \ ben bemutatták a vidéki olasz népviseletei a legrégibb időktől napjainkig. Az olasz ifjúság vezetői ebédet ad»« tak a vendégek tiszteletére s az étke zés ideje alatt olasz és román dalokat énekeltek. Közben Romániát éltették. Ebéd után Sídorovici parancsnokot igen meleg ünneplésben részesítették s tetőfokára hágott a Románia melletti tüntetés s a tömeg virágot szórt a íá- vozó vendégek lábai elé. A román küldöttség tagjai este visz szatértek Rómába, hol Pavolini kul tuszminiszter vacsorát adott, tiszteletükre. RÓMA, február 22, (Radoiű) Az olasz rádiók a román ifjúság üzenetére adott olasz választ közvetítették. A váíasz hangsúlyozza, hogy' a román ifjúság üzenete mély visszhangot keltett a fa siszta ifjak szivében és leszögezi. Hogy az „Országőr"=«szervezet parancsnoka uak római látogatása bizonyára hozzájárul a román és olasz népek évszázs dós kapcsolatainak kimélyitéséhe*.... ...... irwwMKg Eww I ■ I .....- Csütörtökön kezdődik n cluji ügyvédi b« mara tagjainak légvédelmi tanfolyama, A cluji ügyvédi kamara össze« tagjainak tudomására hozza, hogy a légvédelmi törvén? és az idevonatkozó rendelkezések értelmében ma, február 22-én, délután 6 órakor, a Kereskedelmi és. Iparkamara épületében megkezdődnek a légvédelmi tanfolyamok. A ügyvédi kamara tagjai kivétel nélkül kötelesek résztvenni a csütörtöki és szombati napokon d. u. 6 és 7 óra közöli megtartandó elméleti kiképzéseken. A tanfolyam résztvevői a kamara titkári hivatalánál kell jelentkezzenek igazoló könyvecskéik l&jft&mozása II. Francia fejtegetés « nyugati hadműveletek jellegéről A párisi ,,Temps“ következőképpen világit ja meg francia szempontból a jelenlegi helyzetet és a világháború első hónapjainak katonai helyzete közötti különbséget: Sokszor hasonlítják össze a francia—német hadszíntér eseményeit a múlt világháború megfelelő hónapjainak hadi helyzetével. Az összehasöniiíás teljesen megállja a helyét, ha csak a világháború két első hónapjainak fizikai és gazdasági körülményeire, például ti harcvona! ho33zuságára, a mezőgazdasáen, vagy ipari termelés állására vonatkoztatjuk. De nem lehet ezekből a megállapításokból megfelelő következtetésekre jutni katonailag, mivel a két háboru első időszakának katonai eseményei már teljesen eltérő jelentőségűek. Sokkal helyesebb a jelenlegi helyzetet az 1915-iki helyzettel összehasonlítani, mivel ebben az évben a francia és német haderők éppen ugv állottak egymással szemben, mint most, a múlt év szeptembere óta. Az ellentét az akkori és a jelenlegi háboru között különösen frappáns. 1914-ben mindkét had- ! sereg óriási veszteségeket szenvedett, ellen- j ben a mostani háboru kitörése pillanatától j kezdve a hadszíntéren csak kevés francia és német katona vesztette életét. Ez a veszte- j ség különösen csekély a két mozgósított had- i I sereg óriási tömegével összehasonlitva. Ho- j gyan magyarázható tehát a lényegében ha-
